Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-15 / 189. szám
SZERDA, 1951 AUGUSZTUS 15. SOMOGYI NÉPLAP Mégis gyorsan csépel Ember Endre cséplőgépe Körülbelül egv hete annak, amikor az Ember Endre vezetésével ■dolgozó cséplőgépnél is felmerült .az, hogy a kétetetős cséplési mód" szert be kellene vezetni az ő gépénél is. Ez a dolog nem váratott sokáig magára- Az elmúlt pénteki napon megpróbáltak az új módszer alkalmazásával dolgozni. Az eredeti erőgépet, amely látszólag gyengébbnek bizonyult, felcserélték egy G—35'ös gépre, ügy gondolták, hogy ez talán jobban bírja a munkát. mint az előző. Amikor a munka megkezdődött, az első pillanatban az volt mindenkinek a meggyőződése, hogy minden különösebb baj nélkül, sikeresen bevál az új módszer. Ekkor je" ientkezett a helytelen etetés következtében az, hogy a gép szemvessteséggel dolgozott A parasztok, akik még a szomszédos szérűkről is eljöttek megnézni a munkát, amikor látták, hogy a gép szem veszteséggel dolgozik, tiltakozni kezeltek az új módszer ellen■ Közben az újonnan beállított gép is felmondta a szolgálatot, az erőltetett munkát nem bírta sokáig és besült. Ekkor a munkások azt követelték, hogy hozzák vissza az eredeti erőgépet, mert ha nem hoz" zák vissza, akkor elhagyják a gépet. A nagy zür-zavarban hamarosan előkerült a másik gép új «tetőkkel és ismételten megkezdődött a munka. Az etetők percenként 39 kévét eresztettek át a dobon, a nagy" mennyiségű szabnia tömeg, min t az áradat zúdut a szalmakazalon dolgozó munkásokra. Azonban ott olyan emberek álltak, mint Bogdán Imre, akik nem keresték a munka könnyebbik oldalát, hanem keményen megálltak helyüket és teljesítették feladatukat. Teltek a zsákok is. volt dolga a mázsáidnak, gyorsabban került a g'-bona a fcegypj" tőheiyre. A közelben tartózkodó parasztok. akik kezdeti sikertelenségek látfán bizalmatlanul szemlélték a munkát, amikor a két etető munkáját tüzetesen megvizsgálták, akkor elismerően nyilatkoztak az új cséplési módszerről. Egyszeriben megszűnt a szem veszteség, as új módszer győzelmet aratott A munka végeztével örömmel szó" rították meg a két etető kezét a ■parasztok és mondották:--- Derekas munka volt. Ez az elismerés a jó munka elismerésié volt, elismerése annak, hogy a kétetetős cséplési módszer segítségével gyorsabbá válik a begyűjtés, minden dolgozó paraszt időben teljesíteni tudja hazafias kötelezettségé!. A géphibán kívül egy olyan hiba is közbejött, amiért nem a gépvezetőt terheli a felelősség- Az elevátorlánc, amely már összedrótozott láncszemekből állt, a módszer alkalmazása közben elszakadt. Még az elmúlt hónapba történt, mikor ez a gép Fészer lakon csépelt, hogy Ember Endre, a gép felelős vezetője kéréssel fordult a kaposvári gépállomáshoz, hogy a rossz láncöt cseréljék ki. A dolog pontosan egy hónapon keresztül húzó" dott, a felelős vezető nagy bosszúságára, Már alig talált megfelelő drótot arra, hogy megerősítse az egvre szakadozó elevátorláncot. Mikor az ú j módszerrel kezdtek dolgozni, a lánc nem bírta a munkát ős a szakadás következtében össze- csuklott. Szerencsére ekkor senki nem tartózkodott alatta. Ilyen a felelőtlen munka követ" kez.ménye, nagyon könnyen ember áldozatba kerülhetett volna a dolog. Ebből az a tanulság a kaposvári gépállomás számára, hogv több felelősséget tanúsítsanak a cséplőgépeikkel szemben és mindent a maga idejében intézzen eb A felmerült hibák ellenére eredmé" nyes volt a pénteki nap, mert -bebizonyította kétségteletaül a.zt, hogy ha az akarat céltudatossággal párosul, akkor a kétetetős cséplési módszer továbbra is sikeresen haladhat alkalmazása útján. Közben dél lelt- A lengedező szél a déli harangszót hozta a cséplő- murikások felé. Ember Endre, -a gép vezetője leállította a; gépet és ebédelni mentek i( munkások. Ő nem ebédelt, kezébe vette a szerszámo" kát és mindent átnézett a legapróbb részletekig. Harminc éve már annak. amidőn, mint uraságiEgépész kezdte. .\zóta alaposan megtanulta, hogy a -munka csak akkor lehet eredményes, ha jó előkészülettel párosul. Egyébként szeretik őt a munkások is, mert becsületes, ha. kell kemény kézzel is, de megköveteli •mindenkitől, hogy a munkáját jól végezze. Róla beszél Baranyai János .cséplögépmuukás is: Mindig- a gépet kutatja, de nincs is baj, meri ami hiba eddig történtt saját hibáján kívül esett meg. Hamarosan végeszakadt az ebédnek, a gépet üzemanyaggal újra töltötték és máris kezdődik a cséplés. így tfelt el a pénteki nap, - amely eredményekkel teli volt- A meginduló gép újból csépelte- a belekerülő kévékét, teltek a zsákok . .. egyre több keilyér juj, a dolgozók asztalára. •> Porrogszentkirály vegyen példát Bakházáról javítsa meg. a népnevelő munkát Bakháza község dolgozó parasztsága' az. aratási munkák győzelme után lovább folytaíjp, harcát, hogy győzelemre vigye a begyűjtés nagy csatáját- A dolgozók .dobén végezték el a behordást és most látják, hogy érdemes volt meghallgatni a Párt ú mutatását. Az időben végzett béhordásn-ak megvan az eredménye. A cséplési mintegy 90 százalékban végezték már. el és- csakhamar teljesen be is fejezik. A cséplés mellajt Bakháza dől. gozói nem feledkeznek rheg pz állam iránt való kötelezettségük teljesítéséről sem, mely minden, hazafias dolgozó első kötelességé. A dolgozó parasztság megértette a ..cséplőgéptől a begyűjtő-helyre" mozgalom jelentőségét. A község dolgozó parasztsága 50 százalékra teljesítette begyűjtési elő.rány- zatát- A dolgozók azonban nem elégednek meg ezzel >az eredménynyel, ők sokkal többet adnak, mint; amennyi kötelező, hogy hálájukat méltóan fejezzék ki Pártunk és a nagy Szovjetunió iránt, amelyek megmutatok a szabad fejlődés útját. Napról-napra újabb eredmények születnek. A dolgozó parasztok Sántics Mihály példáját követve harcolnak a begyűjtés sikeráért, aki 400 százalékra teljesítette tervétA begyűjtés nagy csatájának fő- mozgatój-a a községi tanács elnöke, aki mínderiütt ott van, s fáradhatatlanul végzi felvilágosító munkájáig Naponta ellenőrzi a cséplőgé. pe>Eés felvilágosító munkát végez a cséplőmunkások között. Újabb és újabb 'érvekkel látja a n®p- nevelőket ■ és’ segíti munkájukat. Bakház^ dolgozói a begyűjtési terv minél előbbi te'jesí.ésével készülnék az alkotmány ünnepére. Nagy lemaradás mutatkozik Porrogszentkirály községben, ahol csak . Í2 százalékra: teljesítették begyűjtési-[tervüket. A tanácselnök állítása ■ szerint „állandóan folyik" a népnevelő munka —, de ,a begyűjtés mégis áll. Vájjon mi énnek az oka?-.' Legnagyobb c-ka.az, hogy a népnevelők nem végeznek jó munkát. Nem világítják" meg határozottan azokaj a kedvezményeket, amelyeket államunk biztosít a .C". jegyre beadotl gabona után. Nem megfelelő érvekkel világítják meg a ,,C"-jegye3 gabona beadásának előnyeit, azt, ha azonnal a cséplőgéptől viszi be felesleges gabonáját a gazda, akkor 20 forinttal kap többet és 4 forint -jutalmat, szabad őrlést és vásárlási utalvány;. A perrogszfefitkirályi nepneve- ! lök., a községi tanács vegyenek példát a bakháziakról. Minden erővel fogjanak hozzá a felvilágosító munkához, hogy behozzák lemaradásukat, minden erővel induljanak harcba a begyűjtés sikeréért, hogy méltó harcosai legyenek _a békének. Érdemes kétetetős módszerrel csépelni Hogy a begyűjtés csatáját megyénkben is győzelemre vigyük, elengedhetetlenül szükséges, hogy iól szervezett munkával, az idő helyes kihasználásával, új módszerek bevezetésével vigyük előre a cséplési.. Nyári András, az igali gépállomás traktoristája megmutatta, hogy lehet, hogy kell harcolni a begyűjtésért — mondotta Varga János, az iharosberényi gépállomás traktorosa, aki követi a jó példát. Majd így folytatja: — „Eddig bárhogy is dolgoztunk, bárhogy használtuk ki az időt nem tudtunk többet csépelni, mint 90—110 mázsát. Most pedig kétetetős módszerrel, ha reggel 4 órától este 9-ig dolgozunk, 250— [ 300 mázsát tudunk elcsépelni, ami döntően elősegíti a gyorsbe- gyüjtést és mindemellett a csép. lömunkásoknak is rövid idő alatt nagy kereseti lehetőséget biztosít. Ezzel a módszerrel háromszor annyit tudunk elvégezni, mint az egy etetéssel. Tehát1 ugyanaz alatt az idő -alatt háromszor annyit kérőnek a cséplőmunkások. És most -nem 3 százalék, mint régen a ku- lákgépeknél, hanem 6 százalék a cséplőrész, ami ezelőtt pár évve! elképzelhetetlen volt. Tehát érdemes dolgozni. Nekünk még sokkal nagyobb mértékben kell folyna: ni ezt a harcot, hogy jó eredményeinkkel minél nagyobb csapást mérjünk Titora és és aljas bandájára. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat Varga Ferenc 2 holdas (Bodrog) 2.110 százalék Surugli József 8 holdas (Bodrog) 947 százalék Juhász János 7 holdas (Pol-ány) 661 százalék Somogyi József 7 holdas (Visnye) 533 százalék íij, Fílipovics Lajos 8 holdas (Nagykorpád) 220 százalék Niklai Jánosáé 6 holdas (Buzsák) 242 százalék Kiss János 5 holdas (Táska) 300 százalék Gaál Márton 7 holdas (Ba;tyánpusz;a) 206 százalék Keszeg János 2 holdas (Balatonszentgyörgyi 327 százalék Nagy István 2 holdas (Mesztegnyő) 745 százalék izgatott a tszcs, a tagosítás és a cséplés ellen — háromévi börtönre Ítélte a járási Bíróság Tegnap a kaposvári járási bíróságon lezajlott tárgyalás újabb bizonyítékot szolgál; a:C‘tt arra nézve, hogy mennél inkább előrehalad országunk a szocialista építésben, mennél gyorsabb ütemben emelkedik dolgozó népünk életszínvonala, — annál féktelenebb dühve. támad az osztályellenség, hogy ha a fejlődést megállítani nem is tudja, legalább gátakat, akadályokat gördíthessen útja elé. Novák Vendel, volt nyugatos csendőrszakaszvezetőnek is ez vök a célja, -amikor a somogycsi- csói cséplőmunkások között izgatott. Abból, hogy mi ellen izgatott, megláthatjuk: mi fáj legjobban dolgozó népünk ellenségeinek, tehát mi az, amit1 a dolgozó nén elvetemült ellenségeinek minden rágalmazása, rémhírterjesztése és aknamunkája ellenére is végre kell haj;anunk a népi demokrác a építése, dolgozó népünk boldogabb jövője érdekében. Legnagyobb dühét, kigyó nyel- vének első mérges fül ánkjáf a termelőcsoportra irányította. Látta, hco'v a fiatal, a nagyüzemi gazdálkodás irányításában járatlan és gyakorlatlan egyszerű dolgozó parasztok mind gazdaságosabban tudják intézni saját ügyeiket, nem kell nekik sem a kulák, sem a pap, sem a ré£i jegyző „jótanácsa" és a vele együttjáró uzsorája — egyedül is boldogulnak, méghozzá jobban boldogulnak, mint az egyénileg Gazdálkodók. Ezt fájt csendőrnek, nier; utdja, hogy ő soha nem élhet olyan életet, a termelőszövetkezetek öntudatos dolgozó parasztjai nem tűrik meg maguk között ellenségeiket, az urak, papok, kulákok egykori kakastollas rab- tartóit. A tagosítás, a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok földjeinek egybevonása isméj egy újabb eszköz arra, hogy növekedjék az új útra lépett dolgozó parasztok terméseredménye s vele együtt jólétük is. Ezért izgatott Novák Vendel a tagosítás ellen, ezért igyekezett szánalmat kelteni kulákbarátaí mellett, akik. természetesen nem a legjobb földeket fogják megkapni a tagosítás során. Ez ellen azonban hiába izgatott.-— ezt dolgozó népünk államának törvényei határozták el így, csekély viszonzásul azért, amit a falu vérszopói hasonló alkalmakkor ezer és miliő esetben elkövettek a dolgozó parasz.ság ellen. Nem nézhette jó szemmel azt sem Novák Vendel, az urak kakas. iollat hordozó hű kiszolgálója — hogy mind nagoybb lendüle tei folyik ,a cséplés és terménybegyüj- tés munkája. Mindenegyes elcsépelt kéve —, ami a dolgozó nép számára a növekvő jólétet, -az ország minden dolgozójának kenyér- ellátását segíti elő — Nováknak, a leviíézlett csendőrnek és hasonszőrű barátainak megannyi sorompót jelent, amely mind szembetűnőbben elválasztja őket a becsületes dolgozóktól és a mu’ at visz- szakívánó céljaik megvalósulásától. A terményrak.tárakba begyüit minden úiabb mázsa gabona —, amely dolgozó népünk számára a haza erősödését, a béketábor acélnál keményebb várfalának beve- hetelenségét fokozza — ugyanez a dolgozó nép ellenségeire megannyi csapást jelent háborút só. várgó vágyaik megvalósulására, az államnak eladott gabona minden szeme egy-egy puskagolyó a népünk boldog életére, szabadságára és jövőjére törő ellenségeink szívébe. Ezért" izgatott tehát Novák Vendel, a felszabadító Szovjet Hadsereg elől patkányként nyugatra menekülő csendőr, a tszcs, a tagosítás, a cséplés és a íerménybe- gyüjiés ellen. Nem birfa megállni, hogy csak kulákbarátaí és a falu többi ellenségei előtt önthesse ki bánatát, hogy csak őket izgassa további, még elkeseredettebb ellenállásra. Kiment a cséplőmunká. sok köz é, olt' lázi t ott. De jó helyre ment, munkások közé, olyanokhoz, akik saját bőrükön érezték a ku- lákuzsoráf, a csendőr puskatusát. A munkások először megdöbbenlek, de aztán megfeleltek neki. És a munkások, a dolgozó nép bí. rósága tette feleletük végére a pontot azzal, hogy háromévi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre és 5 évi politikai jogvesztésre ítélte az elvetemült izgatót. Most bánom, hogy nem mentem előbb bányásznak A tatabányai dolgozók az ország összes bányászai nevében felhívással fordultak az ország népéhez. ,,Ötezer új bányászt küldjétek“, szólt a felhívás. A magyar nép megértette ennek a felhívásnak a je" lentőségét s már az első napokban tömegesen jelentkeztek bányásznak, hogy ötéves tervünk számára, elősegítsék a megfelelő mennyiségű szén biztosítását. Megyénkben már több faluból jelentkeztek dolgozók a felhívás nyomain a toborző bizottságnál. Ötvös- kónyiból 7, Lábödról 1 dolgozó je" Ientkezett bányásznak. Ezek a dolgozók, akik megértették az első pillanatban a felhívás jelentőségét, — örömmel jelentkeztek bányásznak, s azt mondták, hogy még saját költségükön is szívesen utaznak munkahelyükre, csakhogy bányászok le" !lessenek, mert bányásznak lenni megtiszteltetés és bányásznak lenni Pártunk és kormányunk jóvoltából; ma különösen szép és jó életet valamint anyagi és erkölcsi megbecsülést jelent. Hogy milyen megbecsülésben részesülnek az újonnan toborzott és a régi (bányászmunkások, arról beszél ez a levél, melyet egy — már a munkaerőtoborzás folytán bá" nyásznak jelentkező — dolgozó ír. „Kedves Elvtársak! Most, hogy itt a bányában dolgozom, most bánom, hogy előbb nem jelentkeztem bányásznak, hogy már előbb nem gondoltam arra, liogy mint bányász segítsem népgazdasági tervünk teljesítését. Minden szempontból meg le he" tünk elégedve. Mikor bányásznak leszerződtem, 400 forintot kaptam és ezt nem kell visszafizetnem, ha egy évig nem hagyom ott munkahelyemet. Egy rend ruhett és 1 'pár csizmát kaptunk. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha egy éven belül igazolatlanul iávolmaradijuk a munkából. Ha igazolatlanul mulasztást nem követünk el, a ruhát nem kell kifizetni. 4r első évben 74 nap fizetett szabadság ián, ami évről-évre növek' szik. Havi fizetésem 900—1200 fe rint között van. De vannak elvtái- Suk, akik még többét is keresnek Egyhavi kosztra, — napi háromsei'.- ros bőséges és jó ételért — 160 fo~ rintot fizetek. Ebben az összegben van a napi 55 dekagramm kenyér is. Lakásunk elsőrendű, villanyvilágítás, rádió áll rendelkezésünkre- Kultúrcsopart szórakoztat bennünket. A mi életünk szép és ezért kérem ifjúmunkás társaimat, hogy a tatabányai dolgozók felhívására minél többen jelentkezzenek bányász~ nak, s itt a bányában jó munkájukkal, a komszomolistók példáját követve vegyék ki részüket, a szén- csatából, ötéves tervünk teljesítéséért folyó harcból. Bánkúti Ferenc bányász j Harcban az alkotmány ünnepi felajánlások túlteljesítéséért Már csak pár nap választ el bennünket augusztus 20-tóL alkotmányunk ünnepétől. Üzemeink dolgozói vállalásukat egyre többen lúheljesítik. A Nagyatádi Kézímunkafonalgyárban Bienfeld András fona liest ő 230 százalékos, Kustos János dobszárító 220 százalékos, Varga Jenő fehérítő dobszárító 187 százalékos, Catos István fonalfestö 173.8 százalékos teljesítményével jár az élen a versenyben. A Kaposvári Nagymalomban Cseke Kálmánná, Szűcs Józsefné, Szarka Mária és Lőczi Józsefné zsákrakiárí dolgozók 128 százalékot teljesítenek. A Patyolat Vállalatnál Győréi Imréné gépi vasaló 166 százalékos, Csobod Mária kézi vasaló 147 százalékos, Jakab Istvánná kézi vasaló 132 százalékos teljesítményt ért ek s jár ölen az üzemben az alko.mány ünnepére tett felajánlások teljesítésében.
