Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-07 / 182. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1951 AUGUSZTUS 7. A békeharc és a nemzetközi szolidaritás jegyében megnyílt Berlinben a III. Yilágifjűsági Találkozó W/’asánmap, augusztus 5-én délután fél kettőkor nyitották meg a viiág ifjú békeharcomi nak nagy ünnepét, a Hl. VlT-et Berlinben a Walter Ulbricht stadi ónban. A megnyitó ünnepségen megjelentek: Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Max Reimann, a Német Kommu­nista Párt elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság kormúmjúnaik tagjai Ottó Grotewohl miniszterelnök vezetésével, Csujkov hadseregtá" homok, a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnöke, Szemicmsztncw, a Szov­jet Ellenőrző Bizottság helyettesi elnöke, a berlini diplomáciai kar tagjai, élükön Puskin nagykövettel, a Szovjetunió Diplomáciai Misszi­ójának vezetőjével, a III. VIT ren dezöbizottsága Enrico Berlinguer vezetésével. Tujikov szovjet zeneszerző díjnyertes indulójának hangjai köz­ben kezdődött meg a VIT résztvevő inek dísz felvonulása a stadionban. Egymásután, ABC sorrendben vonultak fel a tribünök előtt a sep nes, lelkes csoportok. Enrico Berlinguer megnyitó besséde lenti az egész világ fiatal nemze­dékének képviselői előtt: A szovjet ifjúság igaz barát­ja és bajtársa bármely nép if­júságának, amely a békéért küzd. A béke és a demokrácia ellen­ségei megkísérelték a VIT meg­akadályozását. Ebből a célból ha­zugsággal és uszítással, fenyege­téssel és megfélemlítéssel, börtön­nel és rendőri tilalmakkal éltek. De ahogy nem akadályozhatják meg a holnap felvirradásáf, úgy nem tartóztathatják fel millió és millió fiatal békeharcos mozgalmát, ezt a ma* hat3!' más béketalálkozót sem­— Mint a szemünk fényére, úgy vigyázunk a békéére vívott har­cunkban megnyilatkozó egységre, minden erőnkkel és szenvedé­lyünkkel napról-napra jobban erő. sítjük a béke ügyét, azt. a nagy ügyet, amelyért az egész világ ha­ladószellemű emberisége harcol és amelyet Sztálin elvtárs szívósan és következetesen védelmez. Feng Veng Ping, a kínai küldött­ség vezetője a kínai ifjúság nevé­ben beszélt. — Az egész világ ifjúsága — mondotta többek között —, amely ma az európai békéért folyó küz­delem előretolt őrhelyén, a Német Demokratikus Köztársaság főváro­sában 90 országból jövet találkozik, tekintet nélkül a nyelv, a bőr szí­ne, a politikai v.lágnézet, a vallási hovatarfozás, az osztályhelyzet és a foglakozás terén, fennálló kü­lönbségre — és amely ifjúság a háborús uszítok által útjába gördített akadályokat leküz­dötte, a béke nagy lobogója alá hív mindenkit. Ez kétségtelenül nagy seregszem­léje a békéf támogató erőknek. Ez a béke győzelme. Ez újból iga­zolja, hogy az egész világ ifjúsága mélységesen óhajtja a békét és szi­lárdan el van szánva harcolni ér? te. Az Egyesült Államok békeszere tő ifjúsága nevében Frances Da­mon szólalt fel, hangsúlyozta, hogy az amerikai fiatalok békében és barátságban akrnak élni a világ valamennyi fiataljával. — Mi, a'kik már itt vagyunk — mondotta — és a többiek, qkik útban vannak Berlin felé, vala­mennyien felemeljük szavunkat, hogy követeljük a. nagyhatalmak közötti békeegyezmény megköté­sét, amely a jobb jövő felé vezető utat jelenti. Ben Birnbaum brit küldött töb­bek között ezeket mondotta:-—- A VIT ellenségei, akik csak pénzeszsákjukra gondolnak és há­borút akarnak, e pillanatban if- jaink és leányaink százait tartják vissza, akik ezen az ünnepségen részt kívánnak venni. Amerikai katonák a brit hatóságok segéd­kezedével erőszakkal megakadá­lyozták tovább utazásukat- Azzal fenyegették meg fiataljainkat, hogy hazajoloncolják, vagy valamelyik gyüitőtáborba zárják őket. Vála­szuk azonban elszánt és világos: Számunkra csak egy út van, a béke útja Berlin felél Louis Baillot a francia küldött­ség nevében szólt. Beszéde elején Henry Martin, a hős tengerész üdvözletét tolmá­csolta, aki most azért van börtön­ben, mert bátran kiállt a vietnami béke mellett­— A francia kormány nagyon fél a Világifjúsági Találkozó magá­val ragadó hatásától — mondotta a tovább'nkb~r' — Nem akarja, hogy a francia ifjúság testvéri szövetséget kössön más ifjakkal. Visszautasította az útlevelek ki­adását- Megtiltotta azoknak a vo­natoknak a beutazását, amelyeket csehszlovák barátaink bocsátottak rendelkezésünkre és betiltotta a francia különvonatok útját. Mindazok az intézkedések, ame­lyeket azért fr^-iatosí toltak, hogy megakadályozzák részvéte­lünket a Világifjúsági Találkozón, nem érik el «céljukat!. Országunkat már most is ie!®n" tős számú küldöttség képviseli és az elkövetkezendő órákban mindent elkövetünk, hogy azko a francia ifjak, akikef Ausztriában tartózhattak fel, folytathassák útjukat Berlinbe. Eric Honecker, a Viíágifjúságí Találkozó Nemzetközi Szervező Bizottságának alelnöke és a Sza- bad Német Ifjúság elnöke szólalt fel utoljára. A megnyitó ünnepség a beszé­dek elhangzása után a DÍVSZ in­duló hangjaival ért véget, miköz­ben ezer békegalambot bocsátot­tak a magasba. A megnyitó után nagyszabású sportünnepséget rendeztek a Wal­ter Ulbrich Stadionban, majd a Moszkvai Dinamó és a Német De­mokratikus Köztársaság válogatott labdarugó csapata mérkőzött- Este Berlin demokralíkus övezeíébes vidám utcabálokkal fejeződött be a UH. VIT ünnepélyes megnyitá­sának felejthetetlen napja. A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koireoi Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága augusztus 5-én kör Zölle, hogy a konccá néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek osztagai­val, harcokat vívtak és súlyos vesz­teségeket okoztok az ellenségnek, amely megkísérelte, hogy az aricvor nal egyes szakaszaim támadásba menjen át. Augusztus 5-én az ellenséges re­pülőgépekre vadászó lövésízek o<s0- tagai lelőttek hét ellenséges repülő­gépet. Ezek az ellenséges repülőgé­pek előzőleg támadást intéztek Phenjan, Szitán, Hecszsu, Szarivon, Nampho és Vonsz an városok ellen és barbár módon bombáztak sem­miféle katonai jelentőséggel nem bíró objektumokat. A légitámadá­soknak a békés lakosság körében áldozatai vannak. A keszoni gyermekek megvetéssel utasítják vissza az amerikai újságírók „ajándékait" Peking (Uj-Kína). Egy pekingi lap Keszonban tartózkodó tudó­sítója beszámol a koreai nép han­gulatáról és a löbbj között meg­állapítja: „Nem lehet nem észre" vermi azt a mély gyűlöletet, ame- lyet a koreai nép az amerikaiak és a liszinmdnista csapatok iránt érez“. — Az amerikai újságírók — hangzik a tudósítás —„emberbará­toknak“ jgyekeznek feltűnni, ^ami­kor KeSzohban édességet osztogat­nak a koreai árváik között, akiknek szüleit az amerikai fene vadak gyilkolták meg, vagy rabolták el. Szeretnének fényképeket készíteni rosszul táplált koreai gyermekek" ről, amint az amerikai „ajándéko­kért“ verekednek. Azonban a koreai gyermekek visszadobják a% újságr írók „ajándékait.“ A cikkíró a továbbiakban «1- montdja, hogy: július 27-én az amerikai újságírók egy csoportja két jeepen és egy teherautón ha' ladt keresztül Koszon uttíáiin. Az újságírók cukorkákat dobáltak a gyermekéknek. Azonban a gyerme­kek a cukorkákat az amerikaiak arcába vágták. Az újságírók között volt egy liszinmanista újságíró, aíki megkérdezte, miért gyűlölik az amerikaiakat. A körülöttük állók közül egy férfi dühösen rámutatott egy rombadölt házra, és így szólt: Ez az én otthonom volt. Nézd, tó és az amerikai ördögök mit tettek velünk. Hogyan merészelsz mzé- gyenkezés nélkül a szamünlsb« nézni? Teljesen megdőlt a vád a 16 görög hazafi ügyének tárgyalásán A katonai bíróslálg augusztus 4- én ismét felülvizsgálta a 16 ha­lálraítélt görög hazafi ügyét. Az ügy azonban váratlan fordu­latot vett. A vádlottak védői elő­terjesztették Karakaszidisznek, a vád tanújának levelét. Az egész vád Karakaszidisz vallomására épült. A levélben Kanak&szidisz vissza­vonta valloníását. ,,Minden ezelőtti vallomásom hazugság“ — írta. Il rmodon a vád teljesen megdőlt. A bíróság elnöke ennek ellené®* úgv döntött, hogy a tárgyalást au­gusztus 18-ig elnapolja. A KÖZÖS MUNKA EREDMÉNYEI f^ezdetben bizony meglehető­sen sok nehézséggel kellett munkánkban megbirkóznunk“ — mondja z elmúlt időkre emlékeztek ve Iván Goloujaskim, a kollektív gazdaság elnöke. — „Nem volt elég felszerelésünk, igavonó jószá­gunk. És hibákat is követtünk el a munkában, mert még nem vol­tunk eléggé járatosak a kollektiv gazdság vezetésében. A hiányossá­gokat azonban fokozatosan kikü­szöböltük és nemsokára a „Lenin útj<a“ kolhoz már lényegesen na~ gyobb termést ért el, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok..." A szovjet kormány hathatós támogatásával a kolhoz erőt és ta­pasztalatokat gyűjtött, megszervez­ték a munkát, bevezették a mun­kaegység szerinti jövedeleméi ősz' tűst, ezáltal a kolhozparasztoknak is érdekük volt, hogy munkájuk minél eredményesebb legyen, s a felelősség is fokozódott. ^ kollektiv gazdaság munkája azonban csak akkor lendült neki igazán, amikor a gazdaság földjein megjelentek a csadajevszki gép- é\s traktorállomás traktorai és egyéb bonyolult gépei. A gépek se­gítségével a kolhoz fejleszteni tudta talajművelési kultúráját, al­kalmazni kezdte mezőin a haladó szovjet agrártudomány vívmányait. I A kolhoz földjei megváltoztak. \ Ott, ahol azelőtt csak sovány, hit­vány gabona termett, nehézkaiá' szú, sűrű búza termett. Amikor a még egyénileg gazdál­kodó parasztok meggyőződtek ar­cról, hogy az új kollektív gazdál­kodási rendszer vezet a jómódú, boldog élethez, egymásután csatlar koztak a kolhozhoz. Nemsokára Sztarije Turdiki teljes egészében A „LENIN-ÚTJA“-KOLHO SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE írta: N. Borodjko II. kollektivizátt falu lett. Kulákokat természetesen nem vettek be a kollektiv gazdaságba, azokat el­kergették a faluból, földjüket és egyéb tulajdonaikat pedig átad­ták a kollektiv gazdaságnak. Most a „Lenin útja“ kolhoz már 2748 hektár föld hasznát élvezi, ami csaknem ötször akkora, mint amennyit a parasztok a forrada­lom előtt megműveltek. A közösségi gazdaság évről-évre növekedett és erősödött. A kolhoz- parasztok már nem elégedtek meg a földműveléssel Elkezdtek zöld­ségféléket termeszteni, gyümölcsösö­ket létesítettek, közösségi állatte­nyésztési rendeztek be. Tejgazdasá­got létesítelek, foglalkozni kezdr tele a juh- és sertéstenyésztéssel is. A kolhozban évről-évre új épü­letek nőttek ki a földből: tágas mag­tártár, gazdasági műhelyépület, ma­lom, olajütő és még sok más fajta épület. A kolhozparasztok tíz év múlva már mégeggszer. annyi ga­bonát takarítottak be, mint az egyéni gazdálkodás idején. JTs minél gazdagabb lett a kollektiv gazdaság, annál ragyogóbb és kultúráhabb lett a kolhoz-parasztok élete. A közösségi munka átalakította az embereket, a kolhozparasztok egybekapcsolták a munkát a gazdasági tanfolyamo­kon és gazdasági körökben vég­zett tanulmányokkal; munkájuk minősége egyre javult. A „Lenin útja“ kolhoz paraszt­jainak életében az egyik legvidá­mabb és legnagyszerűbb nap az volt, amelyen üzembehelyezték a kollektiv gazdaság saját erőmű­vét A kolgyiasz-folyó mellett fel­állított vízierőmű tervét Andrej Szer vodosikov vetette fel, aki azelőtt a Keleti-tengeren volt matróz. A villamosság a kolhoztermelésben gyökeres változást hozol létre. Az erötadó áramot a gabonacséplés- hez, a kertek öntözéséhez használ­ták fel, ez hajtja a malmot és az olaijütöt, a műhelyek gépeit, ezzel fűrészelik a fát, ezzel szivattyúzzák a vizet a majorokba, ezzel szecs­kázzák és darálják a jószágnak a takarmányt. A villamossággal együtt megjelent a faluban a rádió és a hangosfilm is­Andrej Szavodcsikov különben a falu egyik nevezetes lakója, ő a kolhoz mérnöke és mint a kerületi szovjet képviselője a közéletben is nagy szerepet játszik. Szaoodcsi- kov mellett még nagyon sok tehet­séges kutató, kolhozgazdasági újí­tó van, akik éppen úgy építik az új életet, mint ő. Ezek között az első helyet a nők foglalják el. A falu asszonyainak és leányainak a kol­hoz hozta meg az igazi felszabadí­tást, mert teljesen egy sorba emelte őket a férfiakkal. A kolhoz­ban a nők is bekapcsolódtak az alkotó munkába, a tárasdalmi te­vékenységbe — függetlenek lettek. ^ mikor Sztyepanida Szavod- csikovát a kolhoz intéaőbi' zottsági tagjának megválasztották és a gazdaság vezetőjévé kinevez­ték, bizony sok gúnyolódás és csipkelődés céltáblája lett. De Sztyepanida nem törődött a gúnyo­lódással és a férfiak hamarosan meggyőződtek arról, hogy nemcsak jó gazdaságvezető, Iranern nagyom tehetséges tervező is. Sztyepánién Szavodcsikava mellét ma már a Lenin-rend díszíti. A többi nők hasonlóan nagyszert munkát végeznek. Az év folyamán a gazdaságban kimutatott munka­egységeknek több mint a fele nőkr* esik. Ez azt jelenti, hogy a nők több mint a feléi hajrák meg mindazoknak a bevételeknek, ame­lyet a köizösség a teljesített műnk* arányában kioszt. A közösség be­vételei jelentékenyek: egy családra átlag 24 mázsa gabona, 72 nvázs* burgonya, 16 mázsa zöldségféle, azonkívül sok más élelmiszer és 3500 rubel készpénz esik. Jdestova húsz esztendeje, hogy Sztarije Turdiki falu parasztjai kolhozba tömörültek. Ezalatt a húsz év alatt a falt* annyira megváltozott, hogy rá sem lehet ismerni. Az emberek is meg­változtak, megvált ázott az életük is. Jómódú, kultúrált éleiét élnek. Húsz évvel ezelőtt itt egy hektá­ronkénti 6—8 mázsás rozstermés nagyon jónak számított. Most pe­dig a kolhoz nagy területén 24— 28 mázsa rozsot, 20—24 mázsa bú­zát takarít be hektáronként. Maga Sztarije Turdiki is megujhódott. Egyenes utcák, szép új házak, nagy középületek, iskolák, kórhá­zak, klub, filmszínház, átvevőállo­más, könyvtár, cscsemőotthon, szü­lőotthon, számos gazdasági épület épült — az új kolhoz faluban. Mindezt a kolhozparasztok saját kezük munkájával teremtették meg, közösségi, szövetkezeti munkával, amelyet a kolhoz alapítója és az­óta is elnöke, a Szocialista liunku Hőse, Ivan Golovjaskin vezetett. A disztelvonulas illan linrtco Berlinguer, a DÍVSZ elnöke mon­dott rövid menyitó beszédet. — Minden békeszerető ifjú és minden bé'keszerelő nép gondolatai a mi fesztiválunk felé irányulnak — mondotta többek között. A bé­ke és a népek közötti .megértés el­lenségeinek gyűlöletétől és féléimé" tői áthatott tekintete is ideU'ányui azonban. A hlálborús uszítok rágal­mazással és terrorral megkísérel­ték, hogy megakadályozzák a vi­lág ifjúságát abban, hogy szabdon találkozzék a fesztiválunkon. Nem sikerült nekik és ne is sikerüljön. — Itt Berlinben, az ifjúság hang­ja erőteljesen fog szólni és figyel' meztetós lesz a háborús usziítóknak, de bátorítás lesz mindazoknak, akik a békét óhajtják. Wilhelm Pieck felszólalása Ezután Josef Grohman, a Nem­zetközi Diákszövetség elnöke üdvö­zölte a III. VIT-et <a Nemzetközi Diákszövetség nevében, majd Jo­sef Grohman után Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke lépett a mikrofon elé, hogy a békéért, az egységes demokra' | tikus békeszerető német nép nevé­ben üdvözölje a III. VlT résztve­vőit. A VIT legfőbb értelme abban áll, hogy széles és messzesugárzó bizonyítékát adja annak az egy­szerű és m'égis oly nagy igazság rak: A népek boldogsága a béké­ben rejlik — mondotta beszédében Wilhelm Pieck, majd így folytat­ta: — A helyzet rendkívül súlyos. Az amerikai-angol háborús uszí­tok vereségeik ellenére sem ad-^. Iák fél háborús terveiket. Lázas, síé. segge} fegverkeznek. ( Újból íelfegyverzík az emberi. < ség véres ellenségeit, a német 1 és japán imperialistákat és mi- J litaristákati akiket újból rá J akarnak szabadítani a népek- í re. Éppen ezért a legfelsőbb i parancs ma, a végsőkig fokoz, > ni a békéért vívott harcot. \ — Kedves barátaink, az egész* világból1 eljöttetek hozzánk. A Né- 1 met Demokratikus Köztársaság! békepolitikájának elismerését lá'i-j juk ebben és ezzel együtt igen’ nagy kötelezettséget ifjúságunk; szempontjából az ifjúság egész vi-j lúgra kiágazó kapcsolatának, aj Szovjetunió és a népi demokrati-) kus országok dicső fiatalságával1 fennálló testvéri barátságának él.) ménye arra fogja ösztönözni sza-j bad német ifjúságunkat, hogy nagy) feladatait iwégjobban teljesítse hogy még odaadóbban dolgozzék \ az egységes, békeszerető és de-1 mokratikus Némái országért és még) elszántabban harcoljon a békéért.) ) Mihajlov elvtárs, a Komszotnol főtitkára j beszéde \ Nyikolaj Mihajlov, a Komszcmol főtitkára a Szovjetunió ifjúságának üdvözletét tolmácsolta, majd így2 folytatta beszédét: « — A szovjet hatalom, mint aí legjobb és íeggyengédebb anya gondoskodik gyermekeiről, ifjúsá­gáról. A Szovjetunióban minden út és lehetőség nyitva áll a fiatal nemzedékek előtt- A szovjet ifjúság boldog és vidám életet j él. Mindezért forró szívvel j mond köszönetét egy új élet | megteremtőjének, Sztálin elv- társnak. — A szovjet ifjúság ebben azl ünepélyes pillanatban újból ikije-J

Next

/
Thumbnails
Contents