Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-05 / 181. szám

\ Vasárnap, 1951 augusztus 5. SOMOGYI NÉPLAP 5 Éliizem lett a marcali építkezés A Baranyai segédmunkás-brigád 117 százalékról 183 százalékra emelte teljesítményét az alkotmány-ünnepi versenyben tegyenek, hogy azok teljesíthetők legyenek. Az értekezlet után ahol a dolgozók még nem látták tisztán feladataikat, a műszaki dol­gozók nem rés telték ismételten megmagyarázni a feladatokat. A Minisztertanács határozata a művezetők jogairól és kötelességei' ről újaiWb segítséget nyújtott az építkezésnek az éliizem cím elnye­réséhez. A versenyszellem fokozódott, amit nagyban elősegített az is, hogy a jó eredményt elért dolgozók állan­dóan népserűsítve lettek a ver­senytáblán és a megafonon kérész­iül. Az elmaradókat is feltüntették a (áblán és ezeknek a dolgozóknak még nagyobb segítséget nyújtottak a műszaki vezetők és a sztaháno" visták. így eltűntek a 100 százalé­kon aluli teljesítmények. A munkateljesítmény állandó fokozásával az első hely megtartásáért Vadál sztahanovista kőműves bri­gádja az alkotmányunk ünnepére lett felajánlása után 190 százalék­ról ‘221 százalékra, Kuller sztaihá- uovista brigád 168 százalékról 231 százalékra. Gazda brigádja 189 szá~ zalékról 226 százalékra, Baranyai segédmunkás brigádja 117 száza­lékról 183 százalékra, Vati vasbeton- szerelő brigádja 126 százalékról 181 százalékra, Balogh ács brigádja 191 százalékról 224 százalékra emelte teljesítményéit. A kiváló teljesítmények következ­tében a pártszervezet is fokozato­san erősödött. Az élenjáró dolgo" zók kiérdemelték azt, hogy Pártunk tagjelöltjei lehettek. A pártszerve­zet erősödése meglátszott az épít­kezés átlagteljesítményén is, mely 125 százalékról 135 százalékra emelkedett. Anyagtakarékosság vo­nalán is 10 naponként 3.400 forint emelkedés mutatkozik­Ezekkel a kiváló eredményekkel a marcali lakásépítkezés elérte az éliizem címet a lakásépítkezések 'között. A marcali építkezés dolgo­zói látták, hogy mi lett a követkéz" mónye az elbizakodottságnak és most vigyáznak, mert nem akarnak ú jból beleesni abba a hibába, hogy könnyelműségből újból elveszítsék az első helyet. A kitüntetés után még nagyobb lendülettel végzik numkájokat a Minisztertanács ván­dorzászlajáért. Igyekeznek a még meglévő hiányosságokat is kiküszö­bölni, hogy a termelésüket még ma­gasabbra tudják emelni, mert tud-' ják az építkezés öntudatos dolgo" zói, hogy a termelés fokozásával harcolnak az ötéves terv idő előtti teljesítésiéért. Nem feledkeznek meg arról sem. ami a legfontosabb min­den munkájukban, Pártunkat sze­retni és követni, mert meggyőződ­tek arról, hogy Pártunk az, amely a munkásosztály és a vele szövet­ségben lévő dolgozó parasztság fel" emelkedéséért harcol. Damjanich-utcai lakásépítés dolgozói a bírálat után megjavították munkájukat, napy eredményeket érnek el az alkotmány-ünnepi verseny során Termelőcsoportjaink fejlesztéséért A 44 -es számú Építőipari Tröszt irányítása alá tartozó marcali épít" kezes az ér első negyedében Pár­tunk II. Kongresszusára rendezett versenyben párosversenyben állt az alagi lakásépítkezésekkel. Ebben a versenyszakaszban a marcali épít­kezés igen .előre tört és a Trösztön belül az építkezések között az első helyet foglalta el. Ez az eredmény elbizakodottá tette úgy a fizikai, 1 mint a műszaki dolgozókat. Azt gondolták, elég az a teljesítmény, amit elértek ahhoz, hogy országos viszonylatban is elérjék az első he­lyet. Igv elhanyagolták a versenymoz­galmat is. A vezetőség nem közölte a dolgozók eredményét. Nem tu" datIáik, a dolgozókkal, hogy a má­sik építkezéseknél milyen eredmé­nyeket érnek el a dolgozók a terme­lésben. így a marcali lakásépítke­zés lemaradt az alagi mögött a pá" rosversenyben. A hibák kijavításával az elsőségért A pártszervezet a lemaradásra idejében felfigyelt és az üzemi bi­zottsággal, az építkezés vezetőségé­vel teljes erővel hozzálátott a hi­bák kijavításához, hogy ismét első legyen és elnyerjék országos vi­szonylatban is az első helyet. Felülvizsgálták munkájukat s eb" be bevonták az élenjáró dolgozókat, sztahanovistákat is- Vadál kőművest Kuller kőművest, Balogh ácsot, Ba­ranyai segédmunkást, akik már ré­gebb idő óta sztahánovista szinten dolgoznak. így az összes hiányossá­gok feltárásával a Pártkongresszus határozatainak alapján megkezdték a harcot az első helyért. Teljes lendülettel hozzáláttak a brigád szervezéshez, ami sikerült is jó népnevelő munkával. Bövid időn belül az építkezés dolgozóinak 98 százaléka (brigádban végezte a mun­káját. A termelés fokozása érdekében átszervezték a verseny nyilvános* ságát és a tervfelbontást. A dolgo­zók leellenőrizték a bérezést, így szorosabbá fűzték a kapcsolatot a fizikai és a szellemi dolgozók kö­zött. A termelés fokozása így meggyor­sult, mert a dolgozók átérezték a verseny fontosságát s látták, hogy úgy a műszaki vezetők, mint a szel­lemi dolgozók segítik őket minden téren. Ezzel a dolgozók .még na" gyobb kedvvel, még nagyobb len­dülettel harcollak a többtermelé­sért, az első helyért. A Párt és a szakszervezet népne­velőkön keresztül is nagy segítsé­get nyújtott a termelés emeléséhez. A népnevelők felvilágosították a dolgozókat, hogy a termelés eme* léséhez fontos a munkafegyelem megszilárdítása és a munkaidő tel­jes kihasználása, de különösen a munkaverseny kiszélesítése. A kellő előkészítő munka után termelési értekezleten közösen meg­tárgyalták a dolgozók a műszaki vezetőkkel, hogy a verseny fokozá­sa érdekében milyen vállalásokat A Kaposvári Magasépítő Vállalat alá ‘tavi.ózó Damjanich-u.cai la­kásépítkezést megbíráltuk az anyagtakarékosság és a munkafe­gyelem lazulása miatt, ami abból keletkezett, hogy úgy az 'építkezés vezet őségé, mint a dolgozók elbi­zakodtak az elért eredményekkel, így a vezetőség azt gondolta, nincs most már szükség népnevelő mun­kára, megy minden, ahogy akar­ják. Ebből az elbizakodásból bizony sok anyag ment veszendőbe és a munka menete is meglazult- A bí­rálat nagy segítséget nyújtott az építkezés összes dolgozójának. A bírálat után ál érezték a munkaver­seny jelentőségét és az anyagtaka­rékosság fontosságéit. Az építkezés vezetősége is nagyobb gondot fordított az anyagelosztáshoz, ami­vel nagymennyiségű nyersanyagot tudl ak megtakarítani. Megjavította pártszervezetük is a felvilágosító munkát és az élen­járó dolgozók népszerűsítését. En­nek eredményeképpen újból helyes útra (tértek. Az alkotmányunk ün­nepére a felajánlásokat a vezető­ség lelkiismeretesen megszervezte. Értekezleten, népnevelő munkán keresztül népszerűsítették a dol­gozók előtt a magyar nép nagy ün­nepét, aminek sok mindent kö­szönhet minden dolgozó. Meg is ér- !ef.ék a, dolgozók, hogy az alkot­mánynak köszönhetik a biztos munkát, a nyugodt életet, a tanu­lási lehetőséget, a szórakozást, üdülést, slb. Tudják azt is, hogy Pártunk minden segítséget megad a dolgozó népnek. Ezért pedig mindnyájunknak hazafias köteles­ségünk a több termelés, amivel b.z. tosítjuk alkotmányunk, békénk megvédését,. Párosversennyel a győzelemért A termelés fokozása érdekében augusztus 20-ra minden brigádjuk hosszúlejáratú versenyszerződést kötői.t s párosversenyben áll egyik brigád a másikkal. Ezenkívül a dolgozók egyénileg is tettek mun­kafelajánlást. A brigádok között Kővári Lász­ló segédmunkás-brigád halad az élen eddig a versenyben. A kő­műves-brigádok közül a Bálint- brigád van az első helyen. Kővári László brigádja már október 20-i tervét (teljesíti. Az alkotmányunk ünnepére te;t munkavállalások a többi dolgozóknak is nagy segítsé­gére vannak a termelés növelésé­ben, ami bizonyítja, hogy a többi dolgozó is a szeptember 10-1 ter­vét teljesíti. Az anyag;akarékosság terén ezidcig 9.800 forintot értek e\ és a 100 százalékon aluli teljesít­mények teljesen megszűntek. Az elmúl' 10 napban a felajánlások segítségével olyan teljesítmények születtek, amilyen még nem volt az 'építkezésüknél. Kővári László segédmunkás bri­gádja 176 százalékra. Vétek György ács-brigád 132 százalékra, Vig József brigádja 117 százalék­ra teljesítette tervét­A DISZ-ifjúság is á;térzi az al_ kotmány-ünnep jelentőségét. Nem­csak a termelésben veszik ki a ré­szüket, hanem kultúrműsorral is megünnepiik ezt a nagy napot. Kultúrműsorukkal Felsőmocsolád község dolgozóit szórakoztatják augusztus 20-án. A Damjanich-utcai építkezés dolgozóinak ezzel az eredménnyel nem szabad megállni, mert ahhoz, hogy ötéves tervünket teljesíteni tudjuk, sőt túl kell teljesíteni a tervét- fokozni kell a munkaver­seny kiszélesítését is, ami szintén elősegíti a tele)sitmények fokozá­sát. ,,.l termelőszövetkezetek kérdé­sét napirendre tűzte a szocialista fejlődésünk, amely parancsalóan megköveteli, hogy minél előbb szűn­jön meg a jelenlegi állapot, amikor egyik lábunkkal az iparban szóéin' lista toljon Slunk, a másik lábunk a falun sokszázezer egyénileg mű­velt paraszti gazdaságokon nyug­szik“ — mondotta Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában. A Pártkongresszus útmutatása nyo­mán, tömegével alakultak új ter- melőcsoporlok, sőt egész városok is, mint például Turkeve, Mezőtúr, vagy megyénkben Böhönye község, ahol százával léptek a dolgozó pa" rasztok a nagyüzemi gazdálkodás útjára- El lehet mondani, hogy a Kongresszus idején országszerte megmozdult a föld. A múltban ki­semmizett, lenézett, megvetett dol­gozó parasztok a Párt útmutatását kövévé ráléptek a dolgozó paraszt­ság számára egyedül helyes út, a kollektív gazdálkodás útjára. Hogy ilyen hatalmas eredmények szület­tek, az nem véletlennek tulajdonít" ható, nem ,,spontán“ bontakozott ki ez a nagy fejlődés. Mi volt ez az erő, amely megmozgatta a falu dol­gozó parasztságát, amely hatalmas iramban, valósággal előrelökte a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődését. A hatlmas iramú fejlődésre dön­tően hatott a Párt sokoldalú segít­sége, helyes és minden tekintetheti a dolgozó parasztság érdekeit szol* gáló útmutatásai, javaslatai. Hozzá­járult a nagy iramú fejlődésihez még a meglévő termelőcsoportok példa- mutatása is. Nagyban elősegítette a termelőcsoportok fejlődését az, hogy az utóbbi években állandóan nagyobb létszámú parasztküldöttség látogatott el a Szovjetunióba, ahol átvéve a kolhozparasztok slazdag tapasztalatait, segítették az itthoni termelőcsoportok fejlődését­Az így elért nagyszerű eredmé­nyek — a nagyüzemi gazdálkodás fölénye a kisüzemmel szemben — győzte meg a dolgozó .parasztok tíz­ezreit arról, hogy a Párt útmutató" sa helyest és egyedüli alkalmas út a dolgozó parasztság számára. A nagyüzemi gazdálkodás előnyé­ről ír Losonczi elvtárs, a barcsi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet elnöke is. Levelében beszámol ar­ról az életről, amit a kollektív mun­ka teremtett meg számukra- El­mondja, hogy ma már leküzdöték a kezdeti nehézségeket és gazdasá­gilag már annyira1 megerősödtek, hogy egyes tagoknak jó munkájuk eredményeképpen 13.000 fonntot is ki tudnak fizetni, Losonczi elvtárs ír a termelőszövetkezeti tagok fo­kozottabb igényeiről is. Megírja, hogy Berkics Mihály tsz-tag pél­dául 20..0Ó0 forintért vásárolt két­szobás'konyhás házat. De hasonló tervei vannak Dergez Mihálynak is a jövőt illetően. Kulturális tekin­tetben is nagyobbak a termelőszö­vetkezet tagjainak az igényei. Van már a csoport tagjainak külön kul- túrházuk és tekintélyes könyvtáruk amivel kielégíthetik egyre fokozó­dó kultúrigényeiket. Ilyen tervekről és ilyen igényekről csak egy tenme" lőszöveíkezeti tag beszélhet, mert az egyénileg dolgozó paraszt anyagi helyzete mindezt nem fedezi. A Pártkongresszus után alakult termelőcsoportokon belül meglehe­tősen kezdetleges állapotok ural­kodtak. A munkaiverseny, a munka­egységelszámolás még igen kezdet­leges stádiumban voltak, éppen ezért a földművelésügyi miniszté" rium határozata alapján ideiglene­sen megszüntették az új csoportok alakulását. Közben egyre fejlődött az ipar, új üzemek keletkeztek egyre több és több gépet tudtak adni a fejlő­dő, lassan szocialista útra térti- me­zőgazdaság számára. Több műtrá­gya került a földekre és a tudó" mányos kutatások eredményei is nagymértékben hozzájárultak a termelőcsoportok gazdasági megerő­södéséhez. A tudomány és a modern technika fokozott bevezetése a me­zőgazdaságba azt eredményezte, hogy megnőtt az egyéni gazdaság­gal szemben a termelőcsoportok termésátlaga. Ezt bizonyítja a kom­iósdi „Terv“ tszcs eredménye is, az egyéni gazdálkodókkal szemben, mert amíg az egyénileg dolgozó pa" rasztok 13 mázsa 20 kilós átlagter­mést értek el, addig a tszcs 15 má­zsa 00 kilós átlagtermést ért el. Nem kevésbbé jelentős a babócsai „Béke“ tszcs eredménye sem, mert 4 mázsával termeltek többet hol­danként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. , Míg nálunk a termelőszövetkezeti tagok élete megváltozik, boldogabb lesz, hogy abbahagyták a kapitalis­ta egyéni gazdálkodást, addig Ju" goszláviában Tito „falusi munka- szövetkezeteiben* ‘a falusi dolgozó parasztság teljes jogfosztottságban és kizsákmányolásban tengeti életét. Ott a titóista pribékek géppisztoly- lyal kényszerítik belépésre a dolgo­zó parasztokat. Ott a legfőbb cél a dolgozó parasztság minél nagyobb kizsákmányolása. Nálunk viszont a kizsákmányolás teljes megszüntetésére törekszünk és a tertmelőcsoportba való belépés nem erőszak, hanem önkéntesség el­ve alapján történik. __ Népnevel őink s agitátoraink a termelőcsoportok fejlesztése során ismertessék a dolgozó parasztság" gal a termclöcsoportjaink által ed­dig elért kiváló eredményeket, s így szervezzenek Ibe minél több be­csületes dolgozó parasztot a meg­lévő termelőcsoportokba, segítsenek nekik az új csoportok megalakulá­sában, hogy győzelemre tudjuk vin" ni megyénkben is a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az ANYAG-is ADAISZOIGALTAIAS MINDEN MAZSA 1 GABONA UTÁN <50 0 <) KÜLÖN VÁSÁROLHATSZ 75-FORINT (ÉRTÉKŰ IPARCIKKEI m .■ „rrr-NT/ 1.7- * '*. . . * 7 ._ I .1, — - ,'7 . ■ ­BÉKÉNK, JÓLÉTÜNK ELLENSÉGEI A felszabadulás előtt elég vollt az. hogy a dolgozó paraszt nem elég távolról köszönt a kuliknak, vagy nem elég mélyet hajolt előt­te, máris szembekerült haragjával. Pedig a szegényparasztság nem is ártott a kulákságnak, sőt a vér­szopó kizsákmányolok rajtuk gaz­dagodtak, az ő munkájuk verejté­kéből zsírosodtak. Hogvne hara­gudna népünk a kulákságra, hisz ezt már a múltban kiérdemelték s most is olt ártanak népünknek, ahol csak egy módot is sejtenek. Elszabotálják a beadási kötele­zettség teljesítését. Nem azérlt te­szik ezt, mert mint ők sírják: — „nincs miből leadni". Nem! A té­nyek mást bizonyítanak. Bőven van módjuk arra, hogy teljesítsék. államunk iránti kötelességüket-üdé- ők ehelyett szabotálnak, mert azf remélik, hog.y azzal elősegítík a nép uralmának megifBnt'bWtJ1' 'sjk kerül nekik Titoékííoz nnsÉúíö'ku- lákuralmat teremteni, . ors^Múík-' ban.. Ezt. bizonyig tojással tartozott államunknak. Ekkor a nép a törvény erejével súj­tott le rá. Elítélték 3.000 forint pénzbüntetésre és 2 évre eltiltot­ták a közügyekíől. A büntetés használt a kuliknak, mert ezután „elkezdtek tojni a tyúkok", és j^t lius 18-ig, tehát három nap illett kiegyenlítette államunk 6 iránti adósságát. Tehát volt mifaöii'ibflt- adni, mert három nap hláütí-’nerfc tojtak 508 darab tdj&átiWJ'yyukok. Gondolkozhat I v áhJa"' Jáúosné 41 holdas b á! y áby d á ?kútikÜV is, hogy érdemes ‘V’dlf'-'e Sttöfú'íiili'öí- lyezkedni -.'aHM^énh’yöl" évdhTú'ek itff "d^íab tojás ési&7 kiló baromfi beadása . El­mélkedhet most, mert 8 havi Jböij- töhi-es ésáltöQO.joj^nj„^rjpkű ”a- g^oq^lkobzásrg, í^ni) " Mkira u-i Ugyancsak: megkap^^é^p, tl8t'és>éü"Csiznjadia István, szinten BálváhVört AASSb holdasod kulák, '464':'ft>jááuéár.263, dkg Jbg.- fötnfitiBgdás elszabotálásával igyft- \kj2?i't[' fákezíri'' békés fejlődésünk '* é‘t h hónapi' börtönre,«1000 ■ fa- ( pt' perízbünfét'ésre^'éa1I0ö0! forint értékű vajYyonélkobzásriGíiélték.:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents