Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-05 / 181. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951 en$u9rt«8 5. A SZOVJET VASUTASOK NAPJA A Szovjetunióban minden év augusztusának első vasárnapját ünnepük a Vasutasok Napját. Tizenihat évvel ezelőtt a vasula- tok Kremlben való fogadása alkal" máVal hangzott el Sztálin elvtárs nagyjelentőségű beszéde, mely _a közlekedésnek a Szovjet állam éle­tében betöltött szerepével foglalko- iott. A szovjet hatalom éveiben mérhetetlen fejlődésen ment keresztül az ország vasúti közlekedése. A sztálini ötéves tervek idején sok tízezer kilométeres vasútvonalat és kettős pályát építettek, ami lehe­tővé tette, hogy hatalmas ipari köz­pontokat létesítsenek és beláthatni" lan területeket kapcsoljanak be a Szocialista építésbe. A vasútépítés jelentős tényező­jévé vált a távoli körzetek gazda­sági és kulturális fejlődésének épp­úgy, mint a lenini-sztálini nemze' tiségi politika megvalósításának- Kazahsztán vasúthálózata a szocia­lista építés évei alatt háromszoro­sára növekedett, Kirgiziát csak a szovjet hatalom óta köti össze acél- pálya az ország központjával, de Azerbajdzsánban, Grúziában, €‘z" bekisztánban, a Karéi-Finn Köztár­saságban és az összes többi szovjet köztársaságban is jelentősen meg hosszabbodtak a vasútvonalak. A szovjet vasutakat mindenkor a legkorszerűbb műszaki berendezé­sekkel látják el- A háború előtti öl: éves tervek idején kb. 12 ezer moz dong! és 500 ezernél több vasúti te­herkocsit kapott a szovjet vasút, mely a Honvédő Háború éveiben a hátország és az arcvonal közötti kapcsolat megbízható eszköze volt, s olyan megterheléssel »birkózol,! meg sikeresen, mint soha még más ország közlekedése. A háború után minden vasút­vonalat, vasúti üzemet és pá­lyaszakaszt újjáépítettek s technikailag tökéletesítettek. Újabb vasútvonalakkal tarkították a szovjet haza térképét Észak- és Közép-Ázsiában is. Átépítették a déli, uráli és szibériai vasútvonal számos gócpontját. Kis kitérők szá' zai nőttek nagy állomásokká. Meg­nagyobbították a javítógyárak, fű­tőházak és műhelyek hálózatát. A háború utáni ötéves terv két­szeresére növelte & villamos és Diesel-mozdonyok útvonalát. A há" ború után gyártott ,,L“ típusú nagy- sebességű tehermozdonyok szászait helyezték üzembe és szaporították a tökéletesített személymozdonyok számát, igen Sok négytengelyű, automatikus fékkel és kapcsolószer­kezettel ellátott tehergépkocsit ad­tak át a forgalomnak, s egyre több teljesen fémből készült személyko­csit helyeznek üzemibe. Mivel emel­kedett a mozdonyok és a vasúti ko­csik teherbíróképessége, a vonatok súlya és sebessége, a nagyforgalmú útvonalakon megerősítették a pá­lyák alapépítményét és | (nehezebb síneket fektettek le. A hazai moz­donygyártás a pályatest megerősít' tése után még nagyobb teljesítőkér' pességű mozdonyok építésével fog- } lalkozik. A közlekedés gépesítése és automatizálása egyre szélese­dik. A pálya- és hídépítést, a javító­munkálatokat nagyrészt, s a ki' és berakodást legtöbbször már gépek végzik- Ez megváltoztatja a közle­kedési munka jellegét. A rakodó, ( föld- és pályamunkások bonyolult gépekkel dolgozó szakmunkásokká válnak. Az önműködő vágányzár le­hetővé teszi, hogy valamennyi vál­tót egy helyről irányítsák, váltóke' zelők segítsége nélkül fogadják ésj indítják a vonatokat- Az útvonal-j ellenőrző berendezések, a forgalmi) tisztek és mozdonyvezetők, vala­mint az ügyeletes forgalmisták és vonatösszeállítók közti rád kikap­csolni, sok egyéb korszerű bérén- dezéssel együtt a vasutak teljesítő' képességének és a forgalom kapaci­tásának növelését, s a biztonság fo­kozását szolgálják. A szovjet vasutasok a háború be­fejezése óta 3 millió négyzetméter], alapterületű lakóházat kaptak ozj államtól és ezen túl 800 ezer négy' zetméter alapterületű lakóházat épí-j tettek maguknak állami kölcsönök­ből. A vasutasok által lakott utcák! és lakótelepek egyre fejlődnek,] szépülnek. Egyre több klub, kultúr­palota, poliklinika és orvosi rende' lő, egyre több gyógyhely -és szana­tórium áll a uasutasok rendelkezé­sére. Idén 230 ezer vasutasgyermek nyaral úttörőtáborokban. Uj napkö­ziotthonok és óvódák épülnek. A szovjet állam sok milüárdot for" diít minderre­A közlekedés nagyarányú fejlődé­se és a vasutasok életszínvonalának emelkedése meghozta gyümölcsét. A vasútvonalak áurforgalma már 1948-ban elérte, 1950-ben pedig 21 százalékkal túlszár­nyalta a háború előtti színvo­nalat. A szovjet vasutasok olyan mértékű szállítást bonyolítanak le, mint so ­ha azelőtt. A szocialista munkaiverseny leni- ni'sztálini eszméje a - vasutasokat is magával ragadta. A háború utáni években fejlődött ki a mozdonyve­zetők „500 kilométeres mozgalma", melynek résztvevői legalább 500 ki­lométeres utat tesznek meg napon­ta. Az 500 kilométeres mozgalom' ban résztvevő mozdonyok évente 13 ezer tonna teherrel szállítanak töb­bet és 14.3 százalékkal fogyaszta­nak kevesebb üzemanyagot, mint azelőtt. A vasutasok* oi mozdony­forduló időtartamának egy órával való megrövidítésével évente körül~ belül 200 millió mbelt takarítanak meg az államnak. Az 500 kilométe­res mozgalom sok új kezdeménye­zést hívott életre, ami lehetővé tet­te a vonatközlekedés és a mozdony' forduló komplex szabályozási mód­szerének bevezetését­A vasutasok túlnyomó többsége résztvesz a versenyben. A közlekedésnek körülbelül 900 ezer sztahánovístája van. A haza nagyra értékeli az újító kez­deményezéseket és a legjobbakat minden évben Sztáün-díjjial jutái' mázzá­‘Sztálin-'díjjal tüntették ki az 500 kilométeres mozgalom kezdeménye­zőit, valamint N. A. Lugyint, az odesszai vasútvonal egyik mozdony' vezetőből lett főnökét, aki bevezet-’ te a mozdonyok tökéletesebb ki­használásának módszerét, I. T. Szo- lovjov mozdonyvezetőt, a két javí­tás közti üzemidő meghosszabbítá­sáért folyó verseny kezdeményező­jét, — összesen 120 vasutast és va­súti munkást. A közlekedés nagy és dicső utat tett meg a Kommunista Párt és a nagy Sztálin vezetésével. „jÉpítsük, szépítsük iskoláinkat“ Dolgozók óvónőképzője indul Kaposváron Uj üzemek indlulniaik mindenfelé az országban:, egye erősebb tempóban szocializálódik mezőgazdaságúink s notion nő az, üzemi munkában íog- talkoztatottt nők száma. Ez a körül, mény szükségessé teszi, hogy a nők mimikába állításának megkönnyítőiére szaporítsuk kisdedóvóink és napközi o thonaink számát s ezzel párhuzamo­san az óvónői pályán működő dcJgo. zók számlát is_ A kormány az ezen a területen mutatkozó s mindegyre növekvő hiány betöltésére Kaposvá­rott, az ősszel megnyitó óvónő­képző mellett, annak esni tagozata­ként, — megfelelő számú jelentkező esetén — a dolgozók óvónőképzőjét is beindítja, Tekin,tettel (egyfelől arra, hogy a dolgozók óvónőképző délutáni, iíile'.ő­leg esti 'tagozatként fog működni, másfelől pedig arra-, hogy intemá- tusi eíhellyezést a tanfolyam, vezető isiége senkinek sem tud Húz losítani, «j hallgatóknak elsősorban, kaposvári és olyan kapo&várkörnyéki lakosokból kell kikerülniük, akik délutáni, illető­leg esti tanfolyamra be tudnak járni. A dogozók óvónőképzője js ötéve* tervünk győzalimeis megvalósításáért fog küzdeni. Felvételre jeflien&ezhet minden oi’.yan dolgozó nő, aki a kis­gyermekekkel vtailó foglalkozást szey reá s aki ezenfelül magának biztos megélhetést kíván biztosítani. JeleiniJ- kezési korhatár a betöltött 18* és 35 életév, JelenlilkezinS és érdeklődni le­het a Megyei Tanács Oktatási Osztá­lyán, augusztus hó lOJig. Beteglátogatók figyelmébe! Ha szereted hozzátartozódat a kór. házi ápdlás idején ne csókold meg, ne fogj vele kezet ruhádalt nje tedd ágyára, ülj tőle lehetőleg fiával Az operált betegnek nagy tisztaság-a van szüksége, iné véts ez ellen! Ne látogassátok egyszerre, legfel - jobb csak ketten, ne fárasszátok ki a sok beszéddel, Qsendire, kíméletre szó, rul a be leg, ha, -kimerüli, nehezebben gyógyul. Ha eminlivalóvail kedivesked&z neki. kérdezd meg előbb az ápolónőt, vagy az orvos'1, miit szabad ennie győgyu- 'á,sa veszélyeztetése nélkül. Az ápoló, nő, az orvos felvilágosít, fordulj hozzá bizalommal és te is segtísd önét mun. bájukban. Iliyimódoni gyorsabban gyo. gyűl meg beltg hozzátartozód! Feltétlenül ,tartsd be a heti ná'om. szőri látogatásit! A kaposvári kórházban a látogatási idő: kedd, péntek,, vasárnap, !2 órá­itól 2 óráig. Abban az esetben, lia a dolgozó ebben azi időpontban, nem tudna jönni munkaideje miatt, igazolás ellenében látogathat ezeken, a napo­kon délután is. Budapestre érkezett Hewlett Johnson Pénteken este Budapestre érke­zett Hewlett Johnson Centerbury-i érseki helynök, a Béke Világtanács tagja, a Nemzetközi Sztálin Bókedíj kitüntetettje. A világbékemozgalom kimagasló harcosát, aki a határtól Dezséry László evangélikus püspök, az Országos Béketanács tagja kísé­retében tette meg az utat, fővárosba érkezésekor Mihályfi Ernő, az Or­szágos Béketanács főtitkára üdvö­zölte. Népi demokráciánk gazdasági és kulturális fejlődése egyre több jól képzett szakkádert igényel, akik megvalósítják Pártunk II. Kon­gresszusa által megszabott fel­adatokat ötéves tervünk nagysze­rű célkitűzéseit. A közoktatás terén is a fel­emelt terv szerint dolgozunk, ez pe­dig annyit jelent, hogy minden év­ben több és több munkás, paraszt és haladó értelmisiégi származású gyermeket iskolázunk be általá­nos és középiskoláinkba. Nem mindegy az, hogy tanulóif­júságunkat m.iyen iskolák várják szeptemberben. Szovjetunióban minden évben mindent elkövetnek a különböző tömegszervezetek, üzemek, kolhozok, hogy az isko­lák külsejükben is tükrözzék visz. sza a tanulás megbecsülését, az okta'ó, nevelő munka fontosságát és az állami költségve.iésben nyúj­tott hatalmas támogatáson túl a társadalom is segíti az iskolák rendbehozásával, berendezések gyarapításával az oktató, nevelő munkát. Megylénkben már eddig is vol­tak jó kezdeményezések, melyek bizonyítják, hogy a dolgozó szü­lők, pedagógusok, az ifjúság szí veseu és örömmel szépíti iskoláit Fonó község például 30.000 forint ér ékű munkával járult hozzá az iskoda újjáépítéséhez. A község dolgozói, a gépállomás a fuvart, a szülők a régi épületszétbohtását vállalták. Felsősegesden nevelői szobát hozott létre az Sz. M., Ba­la lonbogláron a régi vendéglő- épületet alakították át társadalmi munkával iskolának. A kaposvári szabadságparki iskola 2.700 forint értékű könyvvel bővítette könyv­tárát és 4.000 forint értékű szem­léltetési eszközzel az iskola fel­szerelését. Hosszú sorokban tudnánk sorol­ni azokat a munkákat és eredmé­nyeit a munkának, melyet az el- múlt tanévben végezlek dolgo­zóink az iskola fejlesztésének ér­dekében, mellyel bebizonyították, hogy tudják mi a jelentősége az oktatásnak. Különösen jó ered­ményt értek el gtt, ahol pedagó­gusaink jó kapcsolatot teremtettek a szülőkkel és a tanáccsal és a ta­nács is segítőkezet nyújtott az is­kolának iaz oktatási állandó bi­zottságon keresztül. Jó példával jámak elő ezen a területen az istvándi és a balaton- lellei tanács vezetői, akik gyakori látogatásukkal győződtek meg az iskolában folyó munkáról és hiá­nyosságokról és ahol szükslég volt a segítségre, ott tettekkel álltak mellé. Jelenleg is folyik már előkészü­let a jövő tanévre, hogy szeptem­berben minél egészségesebb isko­la várja gyermekeinket. Somogyszobon az alkotmány ün­nepére azt a felajánlást tették a szülők, hogy augusztus 20-ig rend. behozzák az iskolát. A lábodi Sz. M. 1.000 forinttal járul hozzá, hogy a padokat kijavítsák az új tanév kezdetére. Vadépusztán, Tengődön a nyár folyamán a ka­put és az iskola-tetőt javítják ki. Az anyagot a tanács biztosítja, de a munkát a község dolgozói ad­ják. Ezeket a jó kezdeményezéseket fogja össze és szélesíti ki megye. szerte az „Építsük, szépítsük isko­lánkat“ mozgalom. Ezen qz úton hívjuk fel valamennyi községet, tömegszervezetet, állami gazdasá­got, termelőszövetkezeti csopor­tot és a megye valamennyi üze­mét, hogy nyújtson segítséget a mozgalom eredményesebbé tételé, hezv A megye nagy iskolái patronál­janak egy-egy kisebb iskolát, ad­ják át az esetles iskolai felszere­lési feleslegüket (pad, 'tábla, asz­tal, szekrény, szemléltető eszkö­zök, stb.). E mozgalom keretén belül a fen­tieken kívül még szélesebbkörű tá­mogatást tudunk nyújtani isko­láinknak a könyvi árak, szertárak kikészítése, tanítói lakások rend­behozása, sportpályák létesítése, sportolási lehetőségek biztosítása Jelszerelés, úttörő-ofthon, stb.), tüzelő nyári beszerzése által is. Legyen ez a mozgalom szülők, tanulóik, pedagógusok és az egész dolgozó népünk közös ügye. Érez­ze mindenki, aki ebben a mozga­lomban résztvesz, hogy munkájá­val segíti és meggyorsítja a szo­cialista nevelés kialakulását, ezen keresztül is a béketábor további erősítését. Elutazott a Szovjetunióba a magyar vasutaskütdöttsóg Szombaton reggel « szovjet va sutasok meghívására a ferihegyi repülőtérről elutazott Moszkvába a magyar vasutasküldöttség. A küh döttség tagjai vasárnap a Szovjet vasutasok napjának ünnepségein vesznek részt. Prieszol József, a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettese vezeti a küldöttsé­get, -amelynek tagjai a következők: Gáspár Sándor, a Vasutas Szak- szervezet főtitkára, Felcsuti László, a MÁV politikai osztályának helyet­tes vezetője, Szekszárdi Imre, a budapesti MÁV igazgatóság politi­kai osztályának vezetője, Surányi József, a MÁV építési, pályafenn' tartási szakosztályának vezetője, Szűcs Sándor, a MÁV távíró, táv­beszélő és rádióbenendezések ügy­osztályának vezetője, pataki And­rás, a győri fűtőház főnöke, Takács Ilona, kaposvári nevelőfiszt és Szűcs Sándor, Záhony állomás fce- lyettes vezetője« A küldöttség tagjai a repülőgép elindulása előtt távíróban üdvözöl" ték a ma kezdődő magyar vasút­üzemi értekezletet. AZ ELSŐ LÉPÉS Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Sztarije Turdiki parasztjait a földnélküliség fojtogatta. A faluban 240 paraszt­gazdaságnak a forradalom előtt csak 600 gijeszjatgin földje volt, beleszámítva a legelőt is. Tehát minden paraszt udvar hoz átlag 2—3 gyeszjaiyin tartozott, ugyanakkor a. 'fc leggazdagabb paraszt összesen 200 gyeszjaiyin földdel rendelkezett, a földibirtokosnak, Aszejfv gyáros­nak pedig 14 ezer gyeszjatgin föld' je volt a gorogyiscsei járásiban. Sztarije Turdiki . paras: tja inaik helyzete csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után változott meg, amikor a szovjet hatalom el­vette a földet a földbirtokosoktól és azt a dolgozó parasztoknak adta- A kapott földet azonban az állami ámogatás ellenére sem tudta mim den paraszt kellőképpen megművel* ni. A kulákoknak is< ki voltak szol­gáltatva. lgúsállatok híjján a sze­gény parasztok sokszor kényszerül­lek arra, hogy a kulákoknak in' gyen dolgozzanak. JT)e a középparasztok sem vol­tak jobb helyzetben, való­mé rímjiöknek nagy nehézségekkel kellett megküzdenilök, hogy m ke­A „LENIN UTJA SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE írla: N. BORODJKO patt földet kellőképpen megművel­jék, arról nem is szólva>, hogy a mezőgazdasági tudomány vívmánya' it alkalmazhassák. Turdiki falu pa­rasztjai, akik a\z Októberi Forrada­lom után nagy földterületeket kap­tak, évTŐl-évre mindinkább meg' győződtek arról, hogy a föld, ami­ről oly régóta álmodoztak, egyéni megművelés mellett nem hozhat számukra sokat. A termés akárcsak• azelőtt, moist is igen szegényes volt. Az első kolhozokról szóló hírek ekkor már mind gyakrabban jutot­tak el Sztarije Túráikéba. A pa­rasztok, hogy a nyomorból és a szegénységből kiszabaduljanak és, hogy a mezőgazdaságot tudományos alapon folytathassák, sok vidéken közös gazdálkodásra egyesültek. „Sóikat kínlódtunk egyedül" — bizonygatta Ivan Markelovics Go' lovjaskin kommunista szegénypa­raszt is a többieknek. — „örültünk, amikor földet kaptunk, do nyilván­való, hogy egyenként nem bírunk vele. Kolhozba kell tömörülnünk, közösen k»U gazdálkodnunk ■.. " 2 929 egyik őszi estéjén Golov­jaskin a petróleumlámpa vi­lágánál Sztálin elvtárs egy cikkét olvasta fel a parasztoknak. A cikk' ben a mezőgazdaság új, szocialista fejlődési útjáról volt saó, „ . .. mely a falusi gazdagoikat, kapitalistákat kiszorítja, a középparasztokai és a szegény paraszt okát viszont új, mo­dem munkaeszközökkel, traktorok­kal és mezőgazdasági gépekkel fegy- verzi fel, ezzel módot adva nekik arra, hogy a nyomorból és a kulá' kok igájából kiszabadulva, a föld társas, kollektív megmunkálásának széles útjára térjenek.“ „Ez szent igazság, ezek igazmon­dó szavak“ — mondották izgatot­tan a parasztok és két nap múlva Golovjaskin a falu kommunistáinak a Komszomol-tagoknak ás a pa­rasztaktivistáknak segítségével Szta' rije Turdiki egész lakosságát gyű­lésre hívta össze. A gyűlésen fel­vetette a közösségi gazdálkodás megszervezésének kérdését. A kulár kok természetesen tiltakoztak és igyekeztek megzavarni B gytlést. Sokáig és szenvedélyesen vitat kot­ták a kollektív gazdaság megterem' lécének kérdéséről és végül is a gyű­lés elfogadta Golovjaskin javasla­tát: elhatározták, hogy kollektív gazdaságot szerveznek. kolhozhoz még aznap 14T udvar csatlakozott, ami több mint a fele volt a falunak. A második napon megválasztották a szövetkezet öt tagból álló intézőbi­zottságát, akik között ott volt Ivan Golovjaskin is. T) lelt a szövetkezet elnöke. : 1 j | i Mihelyt a kollektív gazdaságot szabályszerűen beiktatták a kerüle­ti hatóságoknál, a kolhozba tartozó parasztok bevitték lovaikat az elő' készített nagy isiállóba, átadták a közösségnek mindlen felszerelésüket, az ekéket, boronákat, vető- és ara- tógépeket, önszeöntőtték mind a ve­tőmagot, mind a lovaknak való ab- raktakarmányt, <**■ azután meyket' dődött a közős munka. fgy született Sztorija Turdiki faluban a ,,Lenin útja" kol­lektív gazdaság. A parasztok véget- vetettek az egyéni gazdálkodásnak és új útra léptek, a kollektív gaz­dálkodás útjára, amelyet a nagy Lenin mutatott meg számukra, (FslyimtjmMj

Next

/
Thumbnails
Contents