Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-05 / 181. szám
Vasárnap« 1951 augusztus 5. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az idei jó terméssel meghaladta a kétmillió forintot a nágocsi „Szabadsági termelőszövetkezet vagyona Jólszervezett munka folyik a ná gocsi „Szabadság“ termelőszövetke zefben. A 96 tagú szövetkezet annak ellenére, hogy az 1000 holdas gazdaság szétszórtan fekszik a községhatár 'minden részében, minden munkáját idejében végezte el. Bár megvan a növénytermelő brigádok területi beosztása, de szükség esetén munkaeröátcsoportosí" tással végzik el a sürgősebb mun kákát. Az ilyen eseteket rendszerint csoportgyíilésen beszélik meg s így elejét veszik az esetleges nézeteltéréseknek. A munkafegyelem jó s ennek eredményeként már minden tag — köztük a 32 nő is — jóval túlteljesítette az egész évre előírt munkaegységét. A háromgyermekes Sári Jánosné például már 90 munkaegységet végzett, Dömötör Jánosné llí-et, Horváth Margit 82-t. Sári György sertésgondozónak 310, Bakonyi Sándor és Horváth Antal fo- gatosoknak 267, illetve 250 munkaegységük van már eddig. Előzetes számításuk szerint ebben az évben legalább 25—30 forint jut egy munkaegységre ami ugyancsak komoly fejlődést jelent a tavalyi 20 forinttal szemben. Visnyei János juhász februárban lépett a szövetkezetbe s azóta 240 munkaegységet szerzett- Visnyei szép eredményt ért el merinói fésűs birka gondozásánál. Volt egy kos, amely 11 és félkilogramm gyapjút adóit, ami kiváló eredmény, hiszen általában csak 4—5, jobb esetekben is csak legfeljebb 6 kilogrammot szokott adni ez a fajta juh. A gazdaság más ágaiban is igen jó eredményeket értek el. ősziárpából 15 mázsa, 67 kilogrammot csépeltek el holdanként, míg az egyénileg gazdálkodók termése alig éri el a 11 mázsás átlagot. Búzából az eddigi cséplési eredmények után 12 mázsás átlagtermésre számítanak, ezzel szemben az egyéniek nagy többsége 7, kisrészük is csak 8 mázsát ért el holdanként. 10 hold- borsójuk 155 mázsát hozott, ami 15 és fél mázsás lioldankénti termésnek felel meg. 10 hold szö- szös bükkönyön, kitriőrözve, tehát tisztán, 95 mázsát termeltek, ami ugyancsak szép eredmény az átlagosan elérhető 5—6 mázsával Szemben. Kaipásmövényeik általában szépek. de különösen jó és rekord termést ígér a szovjet burgonyával bevetett 10 hold föld, melyben már a töltöge- téskor ökölnyi burgonyák voltak Ezl a burgonyát a helyi és a környékbeli dolgozó parasztok is csodálkozva nézegetik és kíváncsian várják a betakarítást. Az állammal szembeni kötelezettségét a Szövetkezel eddig tojásból, baromiéból és húsból egcsz évre eljesítette, s most vállalta, hogy gabonabecsdósi kötelezettségét legalább 350 százalékra teljesíti. A kétéves állattenyésztési terv végrehajtására gondoskodtak elegendő takarmányról. A füves ve' tésforgó bevezetéseként 120 hóid évelő vetésük van, melyből 3 holdon már kaszálják a tarlólucernát ha az idő kedvez, az idén még- egyszer lehet kaszálni. Hatalmas bíbor- és lóherekazlak állnak a szérűn s emellett már 300 köbméter kész silótakarmányuk és 25 hold silózásra szánt takarmányvetésük is van. Az állatállományuk is Szépen fejlődik: az említett 262 birkán kívül még 42 tehén, 1 bika, 11 növendék üsző, 4 növendék bika, 6 szopós borjú, 19 ló, 48 anyasertés, 61 bízó, 120 kijáró süldő és 386 baromfi tartozik a gazdasághoz, melynek - - illetékesek becslése szerint — mintegy 2^miilió forint az értéke Bár ez a hatalmas vagyon jó kezekben van, de néha még az ellenség is hallatja hangját: kihasználva az előforduló munkaerő- hiányt, a tagság túlterheltségére hivatkozva uszít a szövetkezet fejlődése ellen. Azonban a tagság világosan látja, hogy a nehézségek éppen a szövetkezet rohamos fejlődéséből adódnak s ezért nem ül fel semmiféle uszításnak, hanem kiveti soraiból a befurakodott ellenséget. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgosó pa rasxtokat Kurbi Mihály 3 holdas (Törökkoppány) Keserű Lajos 5 holdas (Tengődj Sümegi János I. sz. tszcs-tag (Somogyacsa) Jánovics János 3 holdas (Tengőd) iíj. Pordorai Lajos 5 holdas (Somogyégres) Sablyájn András 2 holdas (Zákákány) Pór József 5 holdas (Balatonszárszó) Gurík Ferenc 5 holdas (Kapoly) Krislg József 6 holdas (Kapoly) Nyeste Ferencné 6 holdas (Ráksi) özv. Böröcz Mihályné 2 holdas (Ké hely) Pintér Imre 6 holdas (Kéthely) Vinter János 6 holdas (Szülök) Rózsa János 7 holdas (Andocs) Ángya* Ferenc 6 holdas (Tengőd) 2.000 százalék 510 százalék 764 százalék 370 százalék 924 százalék 660 százalék 380 százalék 590 százalék 570 százalék 415 százalék 625 százalék 514 százalék 333 százalék 397 százalék 300 százalék A verseny nyilvánossága Súlyos büntetést kapott o cseplötulajdonos és az ellenir, mert magas szemveszteséggel csépeltek Több esetben fordult már elő, hogy a kutak cséplőgép tulajdonos szabotálta a cséplés gyors menetét- Mindannyiszor megkapták érte a miértó bünietést, mégsem tanultak belőle. A cséplés zavartalan és gyors menete igen fontos nemzetgazdasági érdek, ,ehái népünk törvénye nem ismerhet kíméletét, lesújt mindazokra, akik kárt okoznak a dolgozó népnek, hátráltatják ötéves tervünk megvalósítását. Példa erre Horgas János alsósegesdi cséplőgéptulajdonos, aki hanyagul javította meg gépét és ötvöskónyi községben úgy ccépelj vele, A hanyag munka következménye lett, hogy 10— 12 százalékos snemveszteség- gel csépelt el egy vagonra való gabonát, vagyis pár napi cséplés után több mázsa kenyeret rabolt el a dolgozóktól. Szabotálása a megérdemelt 2 évi börtön és 500 forint pénzbüntetést vonta maga után. Súlyos hibát'követett el Sarancz György, a cséplőgép ellenőre is mert öl1 a nép azért állította oda hogy őrködjön a köz vagyonára Kötelessége lett volna jelenteni, hogy rossz a gép és ezzel megakadályozni a szem veszteséget. Mivel ezt elmulasztotta 8 hónapi börtön és 500 forin pénzbüntetéssel sújtotta népünk államának törvénye. 400 q 1 nap alatt! Nyári András, az ígali gépállomás legjobb trakíorísiája egy nap alatt 400 mázsa gabonát cséoéít el a két etetős Bredjuk-módszer- rek Cséplőbrígádok! Kövessétek Nyári András kezdeményezésé:. A kányái „Alkotmány“ tszcs jó eredményei láttán két újabb csoport alakul a községben Kánya községben tavaly, augusz' lus 20-án alakult meg a termelő csoport. 15 dolgozó paraszt határoz' ta el, — nagyrészben párttagok — hogy ezentúl közösen, a Szovjet- unió kolhozparasztjai tapasztalatai nak alkalmazásával fognak dolgozni, harcolni a szebb, boldogabb életért. Előtte sokat gondolkoztak, sok szór fontolóra vették magukban: belépjek, — ne lépjek be .. • ? Az ellenség, a kulákok természetesen minden erejüket megfeszítve „agitáltak“, igyekeztek elvenni a dolgozó parasztok kedvéf, hogy megalakítsák Kánya községben a termelőcsoportot. Ez az igyekezet azonban hiába- való volt, mert a kányái dolgozó parasztok mégis megalakították az „Alkotmány“ nevű III. típusú tci- melöoso portot, A csoport eredményei elliallgattatták a kulákokat Azóta eltelt egy év és az „Alkotmány“ termelőszövetkezeti csoport — négy újabb becsületes dolgozó parasztcsaláddal megszaporodva — bebizonyította Kánya község, de a környező községek dolgozó parasztjai előtt is. hogy magas termelési eredményeket csakis úgy tudnak elírni. ha szövetkeznek a föld közös megmunkálására, termelőcsoportok- ba, szövetkezetekbe tömörülnek. Elhallgattak a falu ellenségei, a kulákok, amikor meghallották, hogy a termelőcsoport tagjai 16.37 mázsás őszi árpa átlagtermést értek el az egyénileg dolgozó parasztok 9 mázsás termésátlagával szemben. Többen csak hitetlenkedve csóvál’ gatták a fejüket. De a kétkedőknek szívesen ■ögmmtatták a csoport tagjai: tényleg ,annyi volt az átlagtermésük. Hogy ez a jó termés milyen kiváló eredménynek számít abból is látható, hogy a kulákok erről az oldalról — ,,a csoport tag' jainak nem lesz jó termése", „a fejadagnak sem lesz elég“ stb. — aem merték tovább rágalmazni a csoportot. Nem is csoda, hiszen búzatermésükkel szintén bebizonyították a csoport tagjai ia nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Míg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a legjobb termés esetén — 7, esetleg S mázsás terméseredményeket értek el, addig a termelőcsoport tagjai 10 mázsás búzatermést takart' láttak be. Amellett minőségileg is magasan felülmúlják az egyénileg gazdálkodók termését. A kulákok ismét beljebb húzták a nyakukat, és Szerencsének, < a kedvező időjárásnak tulajdonították azt a kiváló terméseredményt. — Pedig ez nem szeréncse dolga --- igazolja Csiba elvtárs, a termelőcsoport elnöke is. — Pontosan betartottuk a Párt és a Minisztertanács által javasolt munkálatok sorrendjét és idejét, s így „szerencsésen“ több mázsával többet arattunk holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Szaporodnak az új belépők és két új csoport is alakul Az „Alkotmány“ tszcs tagjai megmutatták a község becsületes dolgozó parasztjainak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és megkedveltették a dolgozó parasztokkal a közös gazdálkodást- Fényes bizonyíték err6 az, hogy az utóbbi napokban a csoportelnöknél négy dolgozó paraszt, köztük középparaszt is, — jelentkezett, kérte felvételét a csoportba. Még nagyobb győzelemnek számít az, hogy a község dolgozó parasztjai, — látva az „Alkotmány“ tszcs kiváló eredményeit és tagjainak könnyebb életét, — előkészítő bizottságot alakítottak, melynek jelenleg 16 tagja van és még egy III. típusú csoport alakítását tervezik. Az előkészítő bizottság pontos létszámát nehezen lehetne megállapítani, mert állandóan, napról'napra új tagokkal gyarapodik. / Terményfeleslegük gyors beadásival hálálják meg a segítséget Az „Alkotmány“ tszcs tagjai nem feledkeznek meg a kötelességük pontos és gyors teljesítéséről sem. Tegnap kezdték meg a kenyérgabona cséplését s elhatározták a csoport tagjai, hogy minden felesleges terményüket még a cséplőgéptől beszállítják a szövetkezet raktárába. Terménybeadásuk gvors és minél magasabb teljesítésével hálálják meg Pártunknak azt a sok segítséget, amelyet az kezdettől fogva nyújtott nekik -— kölcsönök, tehéntörzs, és sok más formában. A cs&pléssel egyidöben pedig befejezik a tarlóhántást és a másodnövény vetését, mert az eddigieknél még magasabb termelési győzelmekkel akarják megmutatni a környékbeli dolgozó parasztoknak, hogy helyes a Párt, Rákosi elvtárs által javasolt út, melyet a Szovjetunió kolhozparasztjai tettek járhatóvá, s amely a dolgozó parasztok nagyobb jólétéhez, boldog életéhez vezetA Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs állandóan hangsúlyozza, menynyire fontos a verseny nyilvánossága. A szocialista munkaverseny csak akkor lesz- igazán eredményes, ha az üzemek, gyáTak, műhelyek, a kisebb részlegek, brigádok -és az egyes dolgozók munkájának eredményét mindenkor figyelemmel kísérik és ha ezeket az eredményeket a nyilvánosság előtt népszerűsítik. A verseny nyilvánoSsága ébreszti jel és fejleszti ki a tömegek alkotó kezdeményezőkészségét. A jó példa, az értékes kezdeményezés és minden fontos megmozdulás így válik óriási mozgósító erővéNéhány héttel ezelőtt táviratban jelentették a chnljanszkajai vizierő- mű építkezéséről, hogy Ivanov, és Zagoroduij exkavátorkezelők, valamint Mohonvin és Zubkov gépkocsi brigádvezetők komplex munkaversenyt indítottak a gépek jobb kihasználása érdekében. Az exkavátorkezelők és gépkocsivezetők már a verseny első napjaiban megdöntötték a régi normákat. Ivanov brigádja például egy nap alatt „Ura- lec“ kotrógépével 4811 köbméter földet mozgatott meg, 800 köbméterrel többet, mint amennyit vállalt, Mohonvin brigádjának gépkocsivezetői pedig terven felül több mint ezer köbméter földet szállítottak el. Nem telt bele két hét s a cim- lja-nszkajaiak újabb versenyformája máris széles körben elterjedt a volga'-doni csatorna és a kujbisevi erőmű építkezésének valamennyi munkahelyén is. A volga-doni hajózható csatorna első zsilipjének -építői, akik a cimljanszkajai példa alapján a gépkocsivezetőkkel [kötöttek komplex-v)ers(enyszerződé|st,> 1024 köbméter betont építettek be, s ezzel jelentősen túlszárnyalták az eddigi összes eredményeket. Ilyen nagy vonzóereje van a jó példának. A szovjet hazában, ahol becsület és dicsőség dolga a munka, ahol nincs és nem lehet kizsákmányolás, s ahol mindenki önmagának, a maga államának, az egész társadalomnak dolgozik, a legteljesebb támogatásra talál minden értékes kezdeményezés. „4 példa ereje — mondotta Lenin elvtárs — amely nem bon- takozhatotf ki a töké® társadalomban, roppant jelentőségre emelkedik abban a társadalomban, amely megszüntette a föld és a gyárak magántulajdonát. És nemcsak azért tesz szert majd ilyen roppant jelentőségre, mert itt bizonyára követni fogják a jó példát, hanem azért is, mert a jó példa a termelés megszervezése terén Szükségszerűen maga után fogja vonni a munka megkönnyítését és az azoknak jur tó fogyasztási javak mennyiségének emelkedését, akik végrehajtották ezt a jó szervezést.“ A burzsoá társadalomban mindazt, ami a gyárakban és áz üzemekben történik, „ipari és kereskedelmi titok“ takarja, amely védi a tőkés tulajdonát. „A kapitalista rendszerben — jegyzi meg Sztálin elvtárs — a munkának személyes, magánjellege vani Ha többet termeltél, többet kapsz és élj magadnak, ahogy tudsz. Senkisem tud rólad és nem is akar tudni. A kapitalisták számára dolgozol, azokat gazdagítod. Hát lehet ez máskép? Azért fogadtak fel, hogy gazda' gítsd a kizsákmányoló kát. Ha nem tetszik, — eredj a munka- nélküliek sarába és tengődj, ahogy tudsz, találunk másokat, akikkel lehet beszélni. Innen van az, hogy a kapitalista rendszer' ben az emberek munkáját nem sokra becsülik.“ Elvileg egészen más a helyzet 8 szovjet hazában. A dolgozó ember a szovjet rendszer viszonyai közölt országa szabad polgárának érzi magát, mert .a munkának társadalmi jelentősége van. A verseny nyilvánosságának ereje tulajdonképpen abban rejlik, hogy felébreszti a dolgozókban a törekvést az élenjárók példájának követésére, jobb eredmények eléré' sére serkenti a lemaradtakat s megmutatja, milyen eredményekhez kell igazodniok. A szocialista munkaverseny nyilvánosságát szolgálják a termelési eredményeket ismertető vitrinek, érdemtáblák és érdemkönyvek, továbbá a villámok, vörös zászlók, valamint az önálló elszámolási és egyéni takarékossági számlák is- Egyre szélesebb körben használják fel a verseny eredményeinek népszerűsítésében a faliújságokat, az üzemi újságokat, a helyi rádióközpontokat, valamint a különleges értesítőket. A szocialista munkaverseny irányítása szempontjából tehát elsőrendű jelentősége van a verseny nyilvánosságának. Nem szabad megtűrni, hogy -a verseny nyilvánosságát bürokratizmussal helyettesítsék. A szocialista munkaverseny minden egyes résztvevője tudni akarja, milyen eredményeket ért el a múlt napon, hány százalékkal teljesítette túl normáját, mennyi anyagot takarított meg és mennyire csökkentette a selejtet. Ez érthető is. A szovjet ember pontosan úgy értékeli saját munkájút, mint ahogy értékeli társaiét; azzal méri munkáját, hogy milyen hasznot hozott termelésével az államnak. A szakszervezeti munkás és aktivista számára azért is fontos • verseny nyilvánossága, mert így lehetővé válik, hogy idejében felfigyeljen egy-egy dolgozó első, talán egyelőre még nem túlságosan nagy sikerére, s hogy idejében segítséget nvujtson a lemaradóknak- 'A Bolsevik Párt azt követeli a* összes szakszervezeti szervektől, hogy ilyen operatív módon irányítsák a versenyt, így gondoskodjanak nap mint nap a verseny résztvevőiről, ilymódon kísérjék figyelemmel a sikereket és az esetleges balsikereket. Minél nagyobb nyilvánosság előtt értékelik a verseny eredményeit, annál jobban meg lehet oldani a feladatokat. Ezt a kérdést soha nem szabad levenni a műhelyek, részlegek és szakszervezeti csoportok gyűléseinek napirendjéről. . A SzK(b)P XVI. konferenciája a munkásokhoz és a dolgozó parasztokhoz intézett felhívásában a következőket hangsúlyozta: „A- szakszervezeteknek és gazdasági szerveknek széleskörűen alkalmazni kell a versenyben résztvevők ösztönzésének rendszerét. Az egész országnak meg kell ismernie a kiváló munkások, szakemberek, gazdasági vezetők, agronómusok és az élüzemek, élbányák, élszovhozok és él- kolhozok nevét“. Jól meg kell szervezni és állandósítani kell a verseny nyilvánosságát! Ezen az úton a kiváló újí tők újabb tízezreit lehet még felszínre hozni, akik munkájukkal tovább emelik a szovjet haza dicsőségét, s akiknek milliószámra akadnak majd követői.
