Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-04 / 180. szám
SZOMBAT, 1951 AUGUSZTUS 4. SOMOGY! NÉPI. A? 3 A marcali járás 100 százalékban teljesítette másodvetési tervét fokozzuk a tarlóhántás és másodvetés ütemét is A begyűjtés mellett A beh®rdás és begyűjtés mellett most legfontosabb tennivaló a má' sodnövényvetés és a tarlóhántás. Ezeket a munkákat is most kell el- végezni, mert minden késedelem nagy veszteséget jelcint MCgyénk járásaiban általában jól haladnak st munkák, de egyes járások mesz- sze lemaradtak a többiek mögött. A csurgói járásban például még csak 34 százalékban végezték el a tarlóhántást. A nagyfokú lemaradás legfőbb oka az, hogy a községi pártszervezetek és a tanácsok nem végeztek gondos felvilágosító munkát parasztságunk körében és így az ellenség harter jeszté'sei elvonják a dolgozó parasztság figyelmét a tarlóhántástól. Ezért szükséges az, hogy fokozzuk a felvilágosító munkát a tarlóhántás gyors befejezésiére is. Vegyenek példát a lemaradott járások a tahi járás dolgozó parasztjaitól. akik a tarlóhánlást már 91 százalékban elvégezték és pár napon belül teljesen befejezik. A siófoki és a fonyódi járás dolgozó parasztjai 70 százalékban végezték el a tarlóhántást. Ahol a tanács jól végzi munkáját, ott meg is vannak az eredmények. Mike községben 75 százalékban végezték el a tarlóhántást. Jól végzi felvilágosító munkáját a liá- romfai pártszervezet és a tanács. Gazdagyűléseken és kisgyüléseken beszélik meg a dolgozó parasztsággal, hogy miért kell minél előbb el" végezni a tarlóhántást. Ezzel elérték, hogy' a másodvetésben 100 százalékon felül, 160 százalékban végezték el a másodnövényvetést. Teljesítésükkel még nincsenek megelégedve és azt tovább szorgalmazzák, hogy a beadás alól mentes terményből minél többet termeljenek és ezáltal állataik részére minél több takarmányt biztosítsanak. Jól halad a másmlnövény vetés a marcali járásiban és Kaposvár városban is, ahol 100 százailékban végezték el a vetést. A fonyódi és a nagyatádi járás dolgozó parasztsága 92 százalékban teljesítette másodvetési tervét. A másadnövényvetésben naigy lemaradás mutatkozik a csurgói járásban és a barcsi járásban. A csurgói járás 42 Százalékos eredményével az utolsó helyen áll, a barcsi járás is csak 48 százalékban végezte el másod növény vetési tervét. Ezek a nagy lemaradások a tanácsok rossz munkájára mutatnak. A Megyénkben a dolgozó parasztság egyre nagyobb bizalommal fordul a gépállomások felé, egyre nagyobb számiban köt vele szántási szerződéseket. Dolgozó parasztságunk látja az eddig elért eredményekből, hogy érdemes a földet géppel munkálni és látja, a gépi munka sakkal gazdaságosabb, a~ igaerővel végzett talapmunkánál. Géppel tökéletesebben meg lehet munkálni a földet és ezzel magasabb termésátlagot is biztosít olcsóbb munkával. Szubertics János patosfaj dolgozó paraszt a ladi gépállomással munkáltatta meg földjét és olyan terméseredményt ért el, amilyent eddig még soha nem ért el: 2 kataszteri hold földjén 30 múzsa és 25 kiló búzája termelt. Tehát holdanként átlagosan 15 mázsás termésállagot számíthatunk. Szubertics János látva a gépi munka eredményeit, a másodnövény a hí is a ladi gépállomással munkál- fatta nvsg földjét, hogy minél nagyobb mennyiségű takarmányt tudjon biztosítani állatai részére. A gépi munka előnyét és minőségét bizonyítja az is, hogy a kisba" joini párttitkár, aki szintén a gépállomással szántatta fel és vettette I községi tanácsok és pártszervezetek nem mind veszik komolyan a má- sodnövényvetés fontosságát. Hogy a lemaradásokat mielőbb behozzák, minden erővel fogjanak hozzá a munkákhoz. Minden alkalmat használjanak ki, a más o djhü y4 ny ve lés minél előbbi befejezése érdekében és minél több beadási kötelezettség alá nem eső értékes takarmány termeléséhez segítsék hozzá községeik dolgozó parasztságát. el földjét, 9 mázsa gabonát aratott le olt, alwl az egyénileg dolgozó parasztok csuk alig 4 mázsás állagtermést tudtak elérni. Ha a géppel végzett talajmunka terméseredményeit szembeállítjuk a fogattal végzett talajmunkák terméseredményeivel, akkor láthatjuk, hogy a gépi munka döntően befolyásolja a nagy terméseredmények elérését. Mindezek mellett a gépi munka megkíméli az embert és állatot egyaránt a legnehezebb munkáktól. Amíg egy hold földel igával szántanak fel, 27 kilométert kell gyalog meglenni. Ha viszont géppel végetzeti, ettől a „sétától“ is megszabadul a dolgozó parasztság és amellett 2—3 mázsával több tér" mést biztosít magának. Az sem mindegy, hogy csak 15 centiméter vastagságú talajt művelünk állandóan, vagy 20—25 centiméterre mélyítjük meg termőtalajunkat- A vastagabb termőréteg több nedvességet raktároz, több tápanyag felrak! ározását biztosítja, <;mi szintén a terméseredményt nö~ véli. Ezért javasoljuk, dolgozó parasztságunknak, hogy bátran forduljon a gépállomásokhoz és kössön szántási szerződést. A gépi munka magasabb termést biztosít - érdemes szerződést kötői a gépállomással Üúolnap még többel csépelünk Jfésteledik. A Pap aranyos su- gtaraival utoljára■ még vörösre festi égen úszó bárányfel' hőket. Majd hirtelen lebukik a látóhatár széléről, s Igái környékét az esti homály üli meg. A házakban kígyóinak a villanyégők, néhol vacsorára ül össze a családAz esti csendességben) tisztán hallani a cséplőgép egyenetlen zúgását. mint elelik a kévékkel. Hangjával betölti a vidéket. A régi járásbíróság épületétől pár lépésre, egy piroszsindelyes ház udvarán javában folyik a csépjés, odébb a várakozó szekérre éppen a gabonával telt zsákokat rakják fel. Az esti szürkületben alig kivehető mozgó alakok bukkannak elő, majd eltűnnek a kazalok körül. lí özelebbről mindjárt szembetűnik a cséplőgépre függesztett tábla, melynek fehér betűi jól olvashatók: „A békéért minden szem gabonávalAlaUa az előző napi teljesítmény számai: szerdán 175 mázsa. A csütörtöki nap helye még üresen van, az eredményt csak a munka végeztével ír- I jók fel rá. A cséplőgép előtt lévő mázsán vándorzászlót lenget hosszú boton a langgois esti szellő. Aki elhalni mellette, büszkén tekint fel rá, a cséplőgép-brigád jó munkájának szimbólumára. Sokat beszélhetne ez a vándorzászló arról, milyen harc folyik érte. Úgyszólván félnaponként cserél gazdát, mindig ott van. ahol legnagyobb a cséplési teljesítmény Kaczoir István gépfelelős irányításával dolgozik ez a cséplőgép. Az előírt cséplési teljesítmény 110 múzsa, de Kaczor elvtárs gépe naponta túlteljesíti a megszabott normát. A törekrázó körül hatalmas por terjeng, amely rárakódik a közeli fák leveleire, de a körülötte dolgozó polyvahoirdókra is. Ménesek Istvánná és Horváth Ilona kezében gyorsan jár a gereblye és a lyukacsos polyvahardó hamarosan megtelik. Utána valósággal futva viszik a ygüjtihelgre. Wi'enn, a kévéskazalon dolgozik Horváth Péter és ifjú társa, Harangozó József. Ennek a két fiatalnak nagy része van abban, hogy a vándor zászlót, amit az előzjí nap másik cséplőgép dolgozói nyertek el, máira újra visszwzererfék. Nagij Sándornét, aki az „asztalon“ késsel vágja a kévék köteleit, dicsérik a dolgozók. Szorgalmasan dolgozik és az etetőnek égig pillanatra sem kell várni a kévére, mindigi készen áll a következővel. A géptől pár méterre lévő istálló előtt, a kacsf bakján egg, a munkában kiöregedett gazda, Horváth Ferenc ül. Elmerengve nézi a munkát, néha homlokára tolja az izzad- ságlól elnyűtt, zsíros kalapját- Éleié már túl van jóval a hatvan éven és mégis fiatalos láng lobog szemében a serény munka láttára. Látszik rajta, hogy képzeletében ő is ott dolgozik a fiatal cséplőmunkások között. tavalyt csépiéikor még tiu- dolt tenni egyet-másb, de azóta mór egy év telt el és vele együtt múlt el munkcrteheiisége is. Azonban mégis sokat tud tenni a hazáért, a népértj a békéért, mert minden felesleges gabonáját a cséplőgéptől azonnal a gyűjtőhelyre viLengyeltóti községben labokitot" ták a volt „kis kastélyt“, amely régen a gróf úr üdülőjéül szolgált, ahol kipihente fáradalmait a semmittevés vagy éppen a lumpolás után és most 12 ágyas szülőotthont építenek a helyébe. A régi földes- úr nem sokat törődött a dolgozó parasztok egészségügyével, nem viselte szívén a dolgozó anyák nehéz helyzetét sem, neki egy volt fontos: minél több jövedelem. Ma azonban Pártunk gondoskodik nemcsak a városi, de a falusi dolgozd anyák egészségének megvédéséről. Orvosi kezeléssel és niint ez a példái is «»«tatja, sziil®®tth®s szí. Tavaly is hasonlóan cselekedett .. . Nem késlekedett egy percet sem és az elsők között volt a be gyűjtésben.Neve fel is került a dicsőségtáblára. Erre még ma is büszke. Hosszasan elbeszélget a fiatal mázsájával, Törzsök Józseffel, aki a békéről, .a dolgozók életéről beszél neki és arról a megváltozott életről, amit a termelő csoportokba tömörült dolgozó parasztok élnek. Horváth bácsi mindig figyelemmel hallgatja a fiatalok beszélgetését és néha tanácsot is ad nekik egy"egy kérdésiben. Hiszen hatvan év telt már el felette és az élet sok mindenre megtanította. Szívesen ad abból, ami! hosszú évek során gyűjtött össze. Jj^özben egyre apad a kazal és mellette gyorsan nő, magasodik a szalmakazal. Balogh József zsákoló, aki egyszerre két zsákot is elvisz, lelkesen kiállja oda Jüngling Géza zsákoló társának: — Ha így megy, holnap még többet csépelünk! Leállítják a gépet. Az esti csendben a szellők szárnyún messze száll a cséplőmunkások éneke. A munka öröméről, népünk boldog életéről szól « dal. ,,Ma nekünk ragyog már a napfény . ..“ létesítésével. Lengyeltóti dolgozói nagy örömmel fogadták Pártunk gondoskodását és ők sem maradnak tétlenül akkor, amikor Pártunk 450 ezer forint beruházással segíti elő az otthon létesítését. Társadalmi munkával segítenek az építkezésnél, vállalták, hogy vesznek 90 ezer téglát, 300 kocsifuvart előállítanak és az otthon előtti tér parkírozását is vállalták. Az otthon csak két hónap múlva készül el, de Pártunk gondoskodó keze már elküldte a legszükségesebbeket a szülőotthon számára, bútort, ágyn««»őt, ®rv®si n»4s«*re- ket. Szülőotthont építenek a lengyeltóti dolgozó parasztok fll AKIKRE BÜSZKE SOMOGY MEGYE Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat Vída János pánt titkár, 4 holdas (Kisbajom) 500 százalék Hosszú Mátyás 7 holdas (Somogyszentpál) 243 százalék Rácz János 4 holdas (Kánya) 275 százalék | Kemény Gyuláné 3 holdas (Baiatonszabadi) 258 százalék Pintér György 8 holdas (Csömend) 204 százalék Varga Isívánné 3 holdas (Miklósi) 270 százalék Zakócs János 7 holdas (Porrog) 165 százalék Szalai Imre 5 holdas (Ordacsehi) 214 százalék Lovász Lajosné 11 holdas (Iharos) 191 százalék Bazsika István 4 holdas (Fonyód) 304 százalék ____________ Dömötör Gyula 240 mázsa gabonát csépelt el egy nap alatt az ordacsehi tszcs-nél A lengyeltóti gépállomás dolgozói már a cséplés beindulása előtt alaposan felkészültek a munkákra. A verseny kiszélesítése érdekében 4 brigádot alakítottak, s ezek most keményen harcolnak az előségért. Szekér István, a „Fecske“ .DISZ brigádnak annál a gépénél dolgozik, amely a helyi tszcs-nek csépel. A gépnél állandóan 130 százalékra teljesítik napi tervüket, mert Szekér István a jó munkán túl alaposan kiveszi részét a népnevelő munkából is. Ezáltal a cséplőgépmunkások megértették, hogy a munkaidőt a legteljesebb mértékig ki kell használni. Ennek eredményeként jogosan büszkélkednek a brigád •tagjai, hogy ősziárpából 220 mázsát csépeltek el egy nap alatt. A munka vasárnap sem szünetelt, akkor 190 mázsát csépellek el. A Dömötör-brigádban a brigád- vezető mutatja a legjobb példát, aki az ordacsehi tszcs-nél 2A0 múzsa gabonát csépelt el egy nap alatt, pedig 1.070"es géppel dolgozik é» a gép átlagteljesítménye állandóan 150—160 mázsa. Dékmár János brigádjában i* vannak kitűnő eredmények. Turbók József 220 mázsát csépelt egy napon a látrányi csoportnál. Kollár Ferenc brigádja is állandóan 10# százalék felelt teljesíti normáját. A traktorosokat azonbaii még ezek a Szép eredmények sem teszik clhizakodottá, újabb és újabb teljesítményekre törekszenek. Éppen ezért élénken érdeklődnek minden újítás iránt, készségesen fogadták el a párttitkár javaslatát, hogy tapasztalatcserére menjenek az igali gépállomásra, oda, ahol már bevezették a Bredjuk-féle gyorscséplést. Boldogan mennek elsajátítani a módszert, hisz Igaion egy 1.300-as géppel az előbbi 150—100 mázsa helyett 260 mázsát csépelnek egy nap alatt s ezt a módszert az ö gépállomásukon 2 gépnél is be lehet vezetni. Eredjük módszerével hét nappal előbb befejezték a cséplést a szentmártonpusztai állami gazdaságban A babarci állami gazdaságban megtartott gyorscséplési ankét után Baraiuja megyéiben augusztus l'ig 10 állami gazdaságban indult meg a gyorscséplés. A baranyai állami gazdaságok 7.583 egész 43 század mázsa terményt csépeltek el eddig N. Bred- juk módszerével- A megyei átlag óránként búzából 18.58 mázsa (17# Százalék), ősziárpából 30.62 százai mázsa (731 százalék), rozsból pedig 22.94 mázsa (229 százalék). A szentmártonpusztai állami gazdaság Bredjuk módszerével a cséplést a tervezett határidő előtt 7 nappal, augusztus 1-én befejezt®. A látrányi „Alkotmány“ tszcs háromszorosára növeli tagságát az őszre A múlt év augusztus 20-án alakult meg a látrányi „Alkotjnány" (ermelőcsoport. A csoport földjének egyrészét azonnal tagosíiot- ták, s a dolgozó parasztok örömmel láttak munkához. Az alig egy éves csoportban a munkák jó megszervezésével mindig időben végeztek a növényápolással és a faluban elsőnek fejezték \>e az aratási és csépliési munkákat isKapásnövényeik olyan szépek, hogy az egyénileg gazdálkodók csodájára járnak. De érthető is, i hiszen a 10 hold gyapotot már ötször megkapállták. 30 hold kukoricájuk van, ebből 14 holdat négyzetesen vetettek. Ezt a területet háromszor ekével, kétszer pedig kézikapával munkálták meg. 14 holdon mesterséges pótbeporzást is végeztek, s így 30 mázsás holdankínti termést várnak, 3 holdon rövidtenyészidejű magnak váló kukoricát termelnek. 20 holdra vetettek szerződéses napraforgót, melyből 9 mázsa termést várnak. 6 hold takarmányrépájuk van, ebből holdankint 160—180 mázsára számítanak. A csoport már július 18-án befejezte a gabonák cséplését. A csépléssel egyídőben végeztek a tarlóhántással és a má- sodnövények vetésével is. Az előirányzott területen felül még három hold kelkáposztát ültettek másodnövénynek. Beadási kötelezettségüknek július 20-án 115 százalékban eleget tettek és ugyanekkor minden csoporttagnak a saját raktárában volt az évi fejadagjaAugusztus 20-ra azonban 300 százalékban eleget tesznek kötelezettségüknek, a fennmaradó gabona elosztása uíán még egy teljes fejadagot kitevő mennyiség jut egy-egy ifag részére. Munkaegységenkint 28—30 forintot, a gabonán kívül pedig egy- egy család 12 mázsa kukoricát és 3—4 kocsi szénát kap természetben. így komoly jövedelmhez jut Kalapos József, akinek eddig 180, Nagy Lajos 160 és Pór Károly, akinek 150 munkaegysége van. Tóth János és Pete Lajos csak a tavasz- szál léptek be a csoportba és máris 116, illetve 106 munkaegységet szereztek eddig. A nők közül a legjobban dolgozott Kadlicsk® Erzsébet, akinek 110 és Rein Anna, akinek 85 munkaegysége van. A csoporttagok vállalták, hogy egyenkint két családot győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és csoportjukat az őszre már a mostaninak háromszorosára növelik. Az a tervük, hogy Látrányt még ebben az évben termelőszövetkezeti községgé fejlesztik. j
