Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-29 / 200. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1951 augusztus 29 A magasabb terméshozamot biztosító új, fejlettebb gabonatermelési módszerekről tárgyalt az élenjáró gabonatermelők értekezlete A gabonatermelésben kiváló eredményt elért dolgozó parasztok, íermelőszö vetkezeti csoportok, állami gazdaságok képviselői és a gabonáitermelés itudományos munkásai vasárnap értekezle.en beszélték meg gabonatermelésünk további fejlesztése előtti álló feladótokat, a bevezeiésre váró új szovjet termelési módszereket. A tanácskozáson, megjelent Hegedűs András elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter megnyitójában rámutatott a tanácskozás előtt álló legfontosabb feladatokra: Az idei eredményeket felhasználva minden; meg kell tennünk — mondotta — termésátlagaink további fokozására, tervünk túlteljesítése érdekében. Állattenyésztésünk fej. lesztése és színvonala érdekében úgy kell1 emelni takarmánygabona- termésünkeí, hogy növekedjék az átlagtermés s így a rendelkezésre álló mennyiség is. A miniszter a továbbiakban rámutatott, hogy ennek a feltételei megvannak. Nincs olyan része az országnak, ahol megfelelő agrotechnikával ne lehetne kitűnő termést elérni. Dolgozó parasztjaink sokoldalú, gazdag tapasztalattal rendelkeznek, jo gabonafajtáink vannak, erőteljesen fejlődnek a gépállomások és az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti mozgalmunk. Rendelkezésünkre áll a Szovjetunió gazdag 'tapasztalata. Az a feladatunk, hogy éljünk ezekltel a. lehetőségekkel, hatalmas ütemben fejlesz- szük egész népünk gazdagabb, jobb élete, országunk szocialista építése és a béke megvédése érdekében gabonatermelésünket — mondotta befejezésül Erdei Ferenc. Beszéde után Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején megállapította. hogy a m'niszterianács növénytermelési határozatával elénk !üzö;t feladatokat állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink teljesítették, sőt 'túlteljesítették. A jó eredmények elérésében döntő szerepet játszott a gépesítés és termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése. Mezőgazdaságunkban a termésátlagok növekedését 1949-'tő>l lehet számítani és ennek a növekedésnek az üteme egybeesik a termelőszövetkezetek számának növekedésével. — Egy pillanatra sem szabad elfeledkezni arról, hogy a. gabona- termelés is csak akkor járhat eredménnyel, ha minden egyes munkát megfelelő időben, jó minőségben végezzük el. Ezént már az elő- vetemények megválasztásánál is gondoskodni kell arról, hogy olyan •elővetemény után vessük a gabonát, amelynek lekerülése után elég idő áll rendelkezésre a talaj megfelelő előkészítéséhez. Az őszi gabonafélék alá 20—25 centimé- íernyi szántást alkalmazzunk, majd azonnal fogasoljunk és a talajt barázda- és rögmentessé tegyük. Keresztes élvtárs ezuHán arról beszélt, hogy sokan meglepődnek ezen a szokatlan módszeren: az úgynevezett vetőszántást az eddig megszokott 10, legfeljebb 18 centiméterrel szemben most 20—25 centiméter mélyen kell elvégezni. A Szovjetunió gyakorlata és a hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a 20—25 centi mélységben végzett vetőszántás után a termésállagok nagymértékben növekedtek. A Szovjetunióban a poharai kísérleti állomáson a 20 centis szántás 1.1, a 27 centis szántás pedig két mázsával növelte a hektáronkénti átlagtermést a 13.5 centi mélységű szántással szemben. A mélyszámíott talaj a növények számára vastagabb talajréteg kihasználását teszi lehetővé mind a nedvesség, mint a tápanyag szempontjából. így a vetések jól csíráznak és erőteljesen fejlődnek. Ma.jd a trágyázás fontosságáról beszélt Keresztes elvtárs. Szerves istállótrágyát a gabonafélék alá — rozs kivételével — nem kell adni. Azonban a műtrágyázást körültekintően, gondosan kell végezni. Nagy gondol kell fordítani a vetőmagvak ( sz.aságára és el kell érni, hogy összefüggő körzetben minél nagyobb számban alkalmazzanak nemesített vetőmagot. A korai ve: és teszi lehetővé — folvtatta Keresztes elvtárs —, hogy jól tudják kihasználni az október második felében, november elején bekövetkező, hosszan:ar:ó esőzéseket. Mint új termésnövelő módszert kell bevezetni a keresztsem gabonavetési. Ezt úgy végezzük, hogy a vetőgépet felényi vetőmaggal a tábla hosszában, majd keresztben járatjuk. így a gabona- nő vénykék egyenletesen jól tudják kihasználni a termésterületec, «óbban fejlődnek, nagyobb termést adnak, kevésbbé dőlnek meg. A vetés elvégzése után sem szabad magárahagyní a gabonát. Mindjárt el kell végeznünk a mag- takaró boronával az egyenletes takarást. így kel ki gyorsan és egyenletesen. Keresztes elvtárs beszélt a télen képződött jégréteg feltöréséről, havas tél esetén történő hó- fogásról, majd a tavaszi fogasolás. ról és fejtrágyázásról, valamint a gyomirtás szükségességéről és a rozs pótbeporzáoának jelentőségéről. Befejezésül rámutatott arra is, hotív a magas termés elérésében nagy szerepet játsz'k az aratás, hordás és ccéplés időbeni jó és gyors elvégzése. A beszámoló; követő vitában ifj. Lukács András, a varjuliaposi Győzelem tszcs elnöke következőket mondotta: — A mi termelőszövetkezetünk a gabonatermést 50 százalékkal emelte. Tizenhárom holdon átlagban 17.18 mázsa búza termett. Ezt a következő módon értük) el. Huszonkét centi mélyen szántottunk és minden kát. holdra szántás előtt rászórtunk egy mázsa szuperíoszfátot, a szántás után nyolc napig érni hagytuk a talajt és így vetettük el október elején a magotÁllandóan figyeltük a növény fejlődését és mikor szükség volt rá, mütrágyáztuk. Három alkalommal 50—50 kiló pétisót, virágzáskor pedig 50 kiló szuperfoszfátot is adtunk a növénynek. Most még többet tudunk, s jövőre átlagtermésünket 20 mázsára emeljük. Ráckevi Albert, a budaörsi Vörös csillag 'termelőszövetkezet elnökhelyettese büszkén számolt be arról, hogy olyan terméseredményeket értek el, amilyenre még nem volt példa községükbe. Búzából 23 mázsát, rozsból pedig 15 mázsát 'takarítottak be holdanként. ígéretet tett, hogy a jövőben még jobb eredménnyel fognak dolgozni. Szabó József fehérvárcsurgói egyénileg dolgozó paraszt így beszélt: — A Szovjetunióban láttam, hogy a kolhozparasztok úgy irányítják a növénytermelést, mlint ahogy a jó gépész irányítja a gépet- Mint a harmadik parasztkül- döttség tagja, megismertem az egyre magasabb terméseredmények biztos elérésének egyetlen útját és ez a szövetkezés.’* Ezért döntöttem én is a belépésről és már a következő évben azon dolgozom, hogy a mostani 16 mázsás termés- eredményeket a magam és társaim boldogulására a tszcs- ben még tovább fokozzuk. Lusztig Zoltán, az állam/i gazdaságok főagronómusa, a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai alapján elmondta: a kereszrtbe-ve- tés 5 mázsás terméstöbbletét eredményezett az egyik szovjet gazda. Ságban, amelyért meglátogatott- Hozsavec elvtárs, az FM tanácsadója emelkedett ezután szólásra. Elmondotta, hogy a magas termés elérése érdekében rendkvül fontos a helyes agrotechnika alkalmazása, a határidők pontos betartása és a munka minőségének állandó javítása. Feltétlenül szükséges, hogy minden munkát'.érv szerint végezzünk el. Nyomatékosan rámutatott' arra., hogy az őszi mélvszántást általában 20—25 centi mélységben a legjobb elvégezni, lehetőleg ejő- hántós ekével, mert ez, valamint a füves vetésforgó bevezetése a két legfontosabb biztosítéka a bő termés elérésének. Ahol a talaj adottságok nem engedik meg a teljes szántási mélyoéget, ott a szántást az eddigi szokáshoz képest két-három centiméterrel mélyíteni kell. Az elvetésre kerülő ősziek vetőmagja a legjobb minőségű legyen és leghelyesebb, ha október 20-ra az öszes őSzivetése. ! két befejezzük. Majd a gépállomások munkáival kapcsolatos szervezési intézkedésekre és a verseny- mozgalom jelentőségére híví'a fel a figyelmet. Ezután Vasas István, a komlói termelőszövetkezet elnöke szá molt be a gabona t ermelésükről. Elmondotta, hogy a csoportjuk búzából ha-hét mázsával termelt többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok, Sedelmayer Kurt, Kossuth-díjas növénynemesítő, az ősziárpaterme. lés ha talmas jelentőségeit ismertette a 'tanácskozás részvevőivel. Elmondotta, hogy koraőszí vetéssel ősziárpából Sopron- horpácsoB, a kísérleti gazdaságban 31 mázsás termést takarítottak be holdanként. Az ősziárpának nemcsak az a.z előnye, hogy magasabb és biztosabb termést ad, mint a ttavasziárpa, hanem az is, hogy ha időben vetjük, elnyomja a gyomot, nem kell acatolni és gyomlálni. Emellett igen nagymennyiségű szalmát ad és ez nem közömbös a trágyázás szempontjából sem. Hozzászólása végén bátrabb kísérletezésre hívta fel a mezőgazdaság dolgozóit. Kérte, hogy bírálatukkal segítsék a tudósok kutatómunkáját. Szabados András, a békésme- gyei tanács főagronómusa elmondotta, hogy a megyében ősziárpából 4—5 mázsával nagyobb termést takarítottak be a dolgozó parasztok, mint tavasziárpából. Vállalta, hogy a megyében előirányzott ősziárpavetés-tervet ebzen az évben 20 százalékkal túlteljesítik. Ifjú Mankai István, 18 holdas nyírbátori középparaszt elmondotta, hogy a korai vetiéssel, s a 22—23 centiméter mélységű szánkással 15 mázsás átlagtermést ért el búzából. Vállalta, hogy a búzavetést október 10-re, a rozs vetését pedig október 1-re befejezi. Az őszi vetés korai jóminőségű elvégzésének köszönhetem — mondotta —,, hogy beadási kötelezettségem 414 százalékos teljesítése mellett bőven maradt gabonám szabad őrlésre is. A soproni állami gazdaság kiváló terméseredményeiről számolt be Horváth István növény- termelési brigádvezető. A mélyszántással, a műtrágya megfelelő alkalmazásával, a korai vetéssel, a vetés helyes gondozásával húsz hold búzaterületen 21 mázsa 40 kiló holdaukénti átlagtermést ért el. Kolbai Károly egyetemi tanár helyeslését fejezte ki, hogy a gabonák alá alkalmazott mélyszántás bevezetésével követtjük Vil- jamsz akadémikus felbecsülhetetlen értékű tanítását, s szakítunk a tudósok egy része közötti elfogadott úgynevezett sekélyműveléssel, amely rombolja a talaj szerkezetét és csökkenti a. termést, Ezután Keresztes elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd ifjú Lukács András javaslatára az élenjáró gabonatermelők levelet intéztek Rákosi elvtárshcz. A levél ismertetésére visszatérünk. A Tito-fasiszták „nyaraltatási“ akciója A Tjto-faxisztáknak az ifjúságról való „gondoskodására-1 rendkívül jellemző a belgrádi egyetemi hallgatóik ..nyaraltatásúval“ kapcsolatos botrány. A titóisták. 2200 eg.Ve' térni hallgatót küldtek el „nyaral" ni“. Ez a „nyaraltatás“ országszerte olyan felháborodást váltott ki, hogy imég a Politika című lap is kénytelen volt foglalkozni vele- Sibenikben 90 egyetemi hallgató nyaral. Az if jakat karakókban helyezték el, 16—16 ágyas szobákban, a város perifériáján, közel az elmegyógyintézethez. A Szobákban nem voltak asztalok és székek. A/ ifjak párna nélkül voltak kénytelenek aludni. A szalmazsákok tele voltak poloskával és bolhával, ágyneműt hetek óta nem váltottak. Mindezért az egyetemi hallgatók 170 dinárt fizettek. Aki a burákban lévő zuhanyozót igényibe akarta venni, annak egy zuhanyozásért 5 dinárt kellett fizetnie, aki pedig fürödni akart a tengerparton, annak csak az utazás 8 dinárba ke" riilt, mert a fürdőhely igen mesz- sze volt a baraktól. Ohridba 110 egyetemi hallgatót küldtek „nyaralni“ a „nyaralás“ személyenként " és naponta 180 dinárba került. A szobák nagyrésze itt .is 16 ágyas volt. A Politika a továbbiakban kénytelen elismerni, bogy a ,,nyaraUa- tás“ címén az ifjakat a szószoros értelmében éh értették. Amikor az egyetemi hallgatók felszólaltak, hogy éhesek, ;l válasz lakonikusan így hangzott: „Nincs, aki főzzön“. Az ifjak újbóli felszólalásakor a szálloda igazgatója kijelentette: „Megszoktam, hogy kultúremberek" kel legyen dolgom, nem pedig egyetemi hallgatókkal“. Növekszik a munkanélküliség Jugoszláviában Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért“ című lapja írja: A kapitalizmus helyreállításának elkerülhetetlen kísérője a munka- nélküliség — a kapitalista társadalom legké'rlelhetetleneblb ostora. Amikor a jugoszláv gazdaságot háborús vágányokra állították át, tovább csökkent a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak munkája és bekövetkezett a munkások és alkalmazottak nagyarányú elbocsátása. Noha a fasiszta hatóságok Jugoszláviában gondosan: titkolják a munkanélküliéi! számát, mégis nyilvánvaló, hogy csupán Belgrádiban több mint 40 000 munkás van munka nélkül. így például a finommechanikai üzemben, ahol azelőtt 800 munkás dolgozott, ma már csak 350 dolgozik, de a közeljövőben a munkások számát 275-re fogják csökkenteni. A többi belgrádi üzemben is folyik a munkások elbocsátása. Milliókat harácsolnak össze a Tito-íasiszta vállalati igazgatók A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért“ című lapja írja: A jugoszláv dolgozók, nap-nap után látják, hogy a Tjto-banda egyre jobban erősíti a magántőkét- A titóista vállalati igazgatóknak fényűző életük van. így például Buka- sevics, a fiumei „Május 3“ hajó' ggár 'igazgatója már annyira meggazdagodott, hogy a közelmúltban I mintegy kétmillió dinárért luxias- ' jachtot vásárolt. A Szovjetunió és Magyarország között növekednek és erősödnek a gazdasági kapcsolatok Moszkva. A moszkvai rádió hírmagyarázója ,,A Szovjetunió és Magyarország között növekednek és erősödnek a gazdasági kapcsolatok“ című hír- magyarázatában emlékeztet arra. hogy hat évvel ezelőtt, 1945. VIIL 27-én írtaik alá a Szovjetunió és az új, népi demokratikus Magyarország között az első árucsereforgalmi egyezményt és a gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. A Szovjetunió volt az első ország, amely a kereskedelmi és gazdasági egyezmény 'aláírásával ön' zetlen segítséget nyujtokt a magyar népnek — folytatja a hírmagyarázó. — Az 1945. augusztus 27-én aláírt szovjet—magyar árucsere forgalmi egyezmény értelmében 1945. szeptemberétől 1946. decemiber 31' ifi[ mintegy 160 millió rubel értékű árucserét bonyolítottak le a két ország között. A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között ez év márciusában: aláírt árucsereforgalmi jegyzőkönyv értelmében a két ország áruforgalma tovább növekszik. A magyar ipar számára rendkívül fontos nyersanyagokon, gyapoton, vas>- ércen, kokszon és fémen kívül sok ipari berendezést, mezőgazdasági gépet, faanyagot és más olyan árut szállít, amelyekre a Magyar Nép- köztársaság népgazdaságának szüksége van. A Szovjetunió ugyanakkor különféle ipari berendezést, mozdonyt, vasúti kocsikat, uszályhajókat és más anyagokat vásárol Magyarországtól, amely cikkek eladásában a magyar ipar érdekelt- Ennek eredményeképpen ta Szovjetunió és Magyarország közötti árucsereforgalom négy és félszeresére emelkedett. Befejezésül a hírmagyarázó hangsúlyozza, hQgy Magyarországnak az ötéves tervben előírt iparosítása nagy feladatot ró a magyar kereskedelemre, amelyben a Szovjetunió és a népi demokratikus országok játszanak főszerepet. A magyar és szovjet nép törhetetlen barátsága és a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megszilárdulása, valamint további ki- szélesítése záloga a magyar ötéves terv megvalósításának. , Magyar tüdőszakorvos- küldöttség utazott Lengyelországba A lengyel egészségügyi minisaké- rium meghívására háromtagú magyar tüdőszakorvos küldöttség utazott a Lengyel Tuberkulózis Kutató Intézet Társaságának augusztus 29 és szeptember 1 között tartandó nemzetközi kongresszusára. A küldöttség tagjai: dT- Flesch István, a szabadsághegyi állami gyermekszanatórium igazgató főorvosa, dr. Pongor Ferenc, a debreceni állami tüdőbeteg gyógyintézet igazgató főorvosa és dr. Seri István, a budakeszi Korányi-szanatórium főorvosa. A Koreai Néphadsereg Főparancsnokságának hadijelentése Phenjan. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága augusztus 27-én közölte, hogy augusztus 26-án a néphadsereg egységei szoros együttműködésiben a kínai önkéntesekkel a középső és a keleti arcvonalon visszaverték a néphadsereg védelmi vonalának áttörésével kísérletező ellenség elkeseredett támadásait. Emberben és hadianyagban komoly veszteségeket okoztak az ellenségnekAugusztus 27"én a keleti arcvonalon a néphadsereg partvédő egységei elsüllyesztettek egy ellenséges íorpedórombolóí és erősen megrongáltak három más ellenséges hadihajót, amelyek behatoltak Vonszan, valamint Kocszso vizeire és vad tüzérségi tűz alá vették a partmenti lakott helyeket, aminek a békés lakosság körében sok áldozata volt.
