Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-22 / 169. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 JULIUS 22. KI VOLT PERO SZEGEDINAC ? A hazai magyar és délszláv dolgozók összefogása a XVIII. században .4 Magyar Népköztársaságban a magyar és nemzetiségi dolgozók vállvetve építik a szocializmust és a Szovjetunió vezetése mellett közös erővel harcolnak a béke ellenségei etten. Ma már a nemzetiségi dolgozókat testvéri egyetértés kapcsolja egybe a magyar dolgozókkal. Beteljesült az, amit régen csak magános álmodozók reméllek, vauit századokkal ezelőtt hiába kívánták megvalósítani, mert törekvésüket a népet kizsctkmángoló úri rendszer vérbefojtotta. Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt a hazai magyar és délszláv összefogásnak egyik kezdeménye zöje Jovanavics Pero Szegedinac- Pero azok közé tartozik, akikben felvillant az a felismerés, hogy csak közös összetartással győzhető le a közös ellenség: a népeket kizsákmányoló úri hatalom. Pero Szegedinac egyénisége tehál méltó arra, hogy haladó hagyományként ápoljuk emlékét azoknak a szabadsághősöknek sorában, akik az igazság, a nép ügyéért áldozták fel életüket. Ki volt Pero? 1665'ben született az ewndmegyei Pestkőn paraszti családból, majd a déli vég-eken lelt határörkapitány. A krónika úgy emlékszik meg róla, mint tüzes indulat ú és jó- eszü emberről. Magyarul még gyermekkorában, szülőföldjén tanult meg. Sok csatában vett részt a határt nyugtalanító török ellen. De harcolt Rákóczi zászlaja alá gyülekezett szabadságharcosok ellen is. Történelmi hőssé éppen azzal vált, Pero, hogy élete végén megtagadta népellenes múltját és megkereste a néphez vezető utat. Rákóczi nevében Magyarország dolgozóira Pero< korában — a XVIII. század dere' kán — kettős iga, nehezült: a: egyiket a Habsburgok és az osztrák főural: rakták a nyakára, a másikat a magyar földesuraik, főpapok. Ezidötájt hazánk olyan gyarmattá süllyedt, amelyben esek t®, amazok is, dúsan táplálkoztak a jobbá' gyök verejtékének -gyümölcseiből A parasztok helyzete már-mér elviselhetetlenül súlyos volt. A nehéz adóterhek állandó növekedése, a földesúri zsarolások, a beszállásait Osztrák katonák eltartása, mind a népre hárult. A parasztnak a két élösdi réteg eltartására oly sok kötelezettséget kellett teljesítenie> hogy saját föld' ie megművelésére szinte ideje sem íütött. Napirenden volt, hogy az elkeseredett parasztok nyílt láza- fásban törtek ki. Ez az edégületlen- :ég vezette őket annakidején Rákóczi seregébe. 1711-ben Rákóczi' éle szabadságharc elbukásával a tép sorsa az eddiginél is kegyetle- iebbé vált. De a jobbágykunyhók állói ós az erdőkben, mocsarakban lOrtyázó kurucok nem adták fel a eiményt, hogy visszatér közibük znbndítójuk: a bujdosó nagy fejedem. Békés megyében -— amelynek nrlálan ura a hadiszállításban lérhetetlenül meggazdagodott báró 'arruekern volt — különösen ele- -nen élt. a Rákóczi'féle kumcfel- dés emléke. E menyében volt a megek elkeseredettsége is n leg- igyobb. Ift indult meg — Békés- en tarul r ásón — 1755 tavaszán írtesi. Szilasi vezetésével rt job- igyfelkelés megszervezése. E matar jobbágyok megindítandó har 'khoz társakat kerestek■ Ki lehctAmikor tehát a békési magyar jobbágyok képviselői felkeresik öt és segítségét kérik, Pero megCskii' szik, hogy velük lesz az ural; ellen való harcban. 1735 április 27-én Békés megyében fellobbant a felkelés tüze. Ez rí láng hamarosan áicsapo.'t n szomszéd megyékre is. Mintha megmozdult volna a föld, isméi Dózsa György szava zúgott végig a Maros —Körös táján, A nemesek riadtan menekítitek, — ki szekéren, ki lóháton, — a hömpölygő parasztfel~ lceléis előlA megbeszéli haditerv az volt, hogy a felkelők és Pero csapatai Erdőhegynél egyesülnek, majd közös erővel elfoglalják Arad várát. . Vértesi két parasztot bízott meg azzal, hogy a felkelés részteleiről lóerői értesílsék. De a küldötteket útközben elfogták, akik a kegyetlen vallatás közben elárulták megbízatásuk. titkát. A magyar jobbágyok és a hazai szervek kapcsokká ilW jnt az ellenség: a császár hely' tartói és a velük egg gyékényen áruló magyar urak tudomására. Pero menekülne, de már nincs ho- vá! — Nehéz láncokra verve Budára szállították a bosszúra szőne- jas nagyurak. .1 Rákóczi nevében felkelt jobbágyok eközben türelmetlenül várják Erdőhegy tövében Perot és seregét. 4 seregben ekkor már nemcsak ma' gyarak, de szerb és román jobbágyok is voltak. Egyesítette őket a közös jogtalanság és embertelen életük közös okozói iránt érzeti gyűlölet. Mezőtúr felöl báró Orczy vezetésével a magyar földesurak Zsoltijában álló sereg közeledett, hogy véresen megtorolja a felkelést. Arad felől pedig a császári csapatok ve' ették magukat a felkelőkre. Azok a gazdag paraszti származású szerb tisztek, akik Pero elfcgatásáig osz- tályhelyzetiilzfiek megfelelően ina gadazva bár, — de hajlamosak voltak a jobbágyokkal való együttműködésre, most — a veszedelem őrá' jóban elárulták társai kát ás a reakcióhoz csatlakoztak- Az erdőhegyi jobbágyok szerető fogadtatásúra kariácd űzzél feleltek. Ezekután az úri önkény a parasztfelkelés! hamarosan véibefojtotta. — Jött a kegyetlen megtorlást — Perot, Jör Ijer osztrák tábornok háromszoros kínzásnak véli alá. Az ősz öregem' ber férfiasán állja a kemény próbát: nem árulja el társait. A jobbágyvezérek közül Sebestyén és Szila!) már ugyancsak foglyok. Közben a~ osztrák és magyar reakció irt óhad járatot vezet Békés és Bihar megye nvtgyair és nemzetiségi dolgozói ellen. 1736 április Írón végrehajtják (.ír ítéletet: Verőt téz tár- síwut együtt kerékbetörik, totemüket négyfelé vágják, majd elrettentésül körilhordonzák a Tiszámtól falvaiban. Mire tanít parasztfelkelés ? Ekként záruli a XVIII. század e parasztmozgalma, amelyben a magyar ős nem magyar dolgozók egy' másra találtak. De a felkelésnek el kellett buknia, mert a történelem tanúsága szerint a parasztság csak n munkásosztállyal szövetségben tudja diadalra vinni harcát. Ekkor pedig még nem volt Magyarországon számottevő munkásság. Ám i Pero és társai harca nem volt hiábavaló. Példájuk ébren tartotta a népben a szabadság és « különböző nyelvű dolgozók testvéri összefogásának eszméjét. Az- ő véres árnyékuk is századokon keresztül vádolt'» a népek kizsákmányolóit. Ma pedig, amikor már hazánkban a dolgozók kezében van a hatalom, Pero Szegedinac emléke is arm int bennünket,- hogy izzó gyűlölettel küzdjünk azok ellen, akik, mii:í Tito és áruló bandája — a ki' zsákmányoló osztályok érdekeit szolgálva, a dolgozó népek egységét a nacionalizmus felkeltéséivel próbálják megbontani. Pero Szegedinac emléke azt tanítja, hogy a jugoszláv népek sza- Ixidságsizeretelének gyökere, mély és eltéphelßtlen. Verő Szegcdinac emléke arra is tanít bennünket, hogy mi magyar és délszláv dolgozók, rendíthetetlen egységben építsük, erősítsük a bé ke és szabadság táborához tur'ozó Magyarországot: hazánkat. A koreai fegyverszimeli tárgyalásokat folytató felek péntekeu nem tartottak ülést PEKING (Taszaz). Az Uj Kína Hírügynökség jelenéi: Az Uj Kína Ügym|öksé|g phenjani tudósi iájának a koreai f róniy vezérkarától kapott értesülés szerinti a koreai fegyverszüneti 'tárgyalásokat folyta* 1 jó küldőitek jú'ius 20.ra kiűzött 8. ülést nem tartották meg, mert. az ENSZ fegyveres erőinek küldöttsége nem tudói, megjelenni Keszonban, mivel a reggeli eső után az utak járhatatlanná váltak. A tárgyaló telek közös megegyezéssel július 21-én 9 órára tették á(i a 8 üLés-t Lengyelország felszabadulásának évfordulója Lengyelország 1944 július 22'én szabadult fel a hitleri megszállás és a tőkés elnyomás alól. Történelme során először lelt valóban szaluid és független országgá. A lengyel nép ezen az évfordulón minden esztendőben elkészíti eléri eredményei, elvégzett munkája és hazája fejlődésének mérlegét. H él esztendővel ezelőtt, mikor a Szovjet Hadsereg a vele együtt harcoló lengyel csapatokkal lengyel földre lépett, mindenütt ro' mókát, pusztulást, nyomort és éhséget talált. Az ideiglenes központi közigazgatási szerv, a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság ,,Júliusi kiáltvány“ :! már a felszabadulás első napjaiban kihirdette, hogy Lengyelországiban minden hatalom a népé és bejelentette azo" kat a -döntő jelentőségű reformtervezeteket, melyeket rövidesen meg is valósítottak: a nagy- és középipar, a bányák, a bankok és vasutak államosítását, valamint ,a fölreiformot, amely megszüntette a feudalizmus maradványait és a dolgozó parasztoknak juttatta a földetA lengyel nép hét év alait nemcsak eltüntette a háború pusztításai!, de nagymértékben [úl is szárnyalta az ország háború e’őtti gazdasági színvonalát. A régi gazdasági válságokkal, közgazdasági zűrzavarral és munkanélküliséggel küzdő Lengyelországból tervgazdálkodást folytató ország lett, ahol mindenki Számára bőven akad munka. Az Írás ludat lanság helyét kultúra és műveltség foglalta el. A szegény mezőgazdasági állam korszerű iparral és gépesített mező- gazdasággal rende’kező országgá fejlődött. A földesurak, tőkések és külföldi politikai kalandorok Lengyelországából független, békésen dolgozó állaim lett, melynek minden polgára rendíthetetlenül har' col a béke megszilárdításáért. lengyel nép most dolgozik hatéves tervének -megvalósításán. amely a szocializmus alapjait fekte!i le. A békés munka tervének második évében világosan látható, hogy Lengyelország kiemelkedik évszázados elmaradottságából és virágzó boldog országgá lesz- Ez a terv a négyszeresére fogja növelni a. lengyel ipari termelést 1938-hoz képest. A lengyel hatéves terv ; a korszerű technika terve, mely vil" lamosít ja az országot, gépesíti a mezőgazdaságot és olyan hatalmas szocialista építkezéseket valósít meg, mint a nemrégiben üzembehelyezett .Czenstochowai Acélmű, a Varsó mellett épülő gépkocsigyár, a Dicbowoi Villamoserömü, a Cwizo- \vi Vegyészeti Művek, a Piotrkowi Irpai Kombinát és olyan új, szocialista városokat épít, mint Nowa' Huta, meg Nőve Tichy. Ennek a tervnek a keretén belül számos iskolát, mozit, színházat, kórházat és könyvtárat létesítenek. Ez a terv kétmillió új ipari dolgozót állít munkába és a lakosság életszínvonalát 1949-hez képest 50—60 százalékkal emeli. A terv első évében az ipari tér' m-elés 1949-hez viszonyítva 30.8 százalékkal növekedett, a nehéz- és könnyűipari termelés pedig 225 százaikkal haladja meg a háború előtti teljesítményt.. A nemzeti jö‘ vedelem 21 Százalékkal több. mint 1949-ben volt. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg jelentős fejlődés tapasztalható a kútu'ra és művelődés terén is. Míg 1937-ben összesen 29 millió 153 ezer könyvet adtak ki, 1950-ben 122 és félmillióra emelkedett a kiadott könyvek példányszáma. Míg 1938- ban összesen 48 ezer hallgató ta" ímlt a 28 lengyel főiskolán, 1950- ben már 114 ezer volt a hallgatók és 08 a főiskolák száma. J^engyelország gazdasági é-s kulturális sikereit azoknak a forradalmi változásoknak köszönheti, melyeket a Párt által vezetett lengyel munkásosztály vitt véghez a Szovjetunió sokoldalú baráti segítségével Az egyre szélesedő, tömeges munkaversenyek, az észsze' rűsítő és újító mozgalom erdményei segítették elő Lengyelország példátlan fejlődését. ,,Építkezésünk, eredményeink, Lengyelország nagy iparosítási tervének minden százalékkal való túlteljesítése növeli a nemzet erejét és é/. az erő most közvetlenül a nagy, minden emberre egyaránt fontos ügye, a békét szolgálja!“ — mondatta Bierut e'vtárs köztársasági el' nők. A szocializmust építő lengyel nép a béke arcvonalának harcos tagja, békés alkotó munka utáni vágyának adott kifejezést akkor is, mikor a békenépszavazás alkalmával 18 millió aláírással követelte a béke- egvezménv aláírását. A lengyel nép hazaszeretetének adta tanú jelét, amikor túljegyezte a ..Lengyelország Erejét Fejlesztő Nemzeti kölcsönt“, mely megrövi" dili a szocializmus felé vezető utat, amit bél esztendővel ezelőtt a „Júliusi kiáltvány“ nyitott meg előtte. lengyel nép naip mint nap önfeláldozó, lelkes munká' val küzd büszke haléves terve megvalósításáért és harcol a világbékéért,. mert — mint Bierut elvtárs köztársasági elnök mondotta: „A békéért folyó harc a lengyel nemzet számára szorosan összefügg a hatéves tervvel. A hatéves terv fokozza Lengyeország erejét, megszi' lárdílja függetlenségét és ezzel megerősíti Lengyelország szerepét a béke védelméért folyó küzdelemben.“ / \ Mind újabb és újabb példák t‘á- masz;ják alá dolgozó népünk meg győződéséf, hogy a kulák az ellenség maradt, nem változott meg, s hogy m>a senk i f sem zsákmányolhat ki olyan mér.ékbgn, mint a múltban ez csupán népi demokráciánk helyes politikájának tudható be. Nem ők nem törődnek bele hogy most nem nyúzhatják a népe:, nem ühetik-verhetik a cselédet, nincs olyan mértékben gazdagé dási lehetőségük. Épp ezér'; gyű'ölik államrendszerünket, jobban gyűlölik a dolgozóka , mint valaha és várva várják a szerintük reménybehclyezea eljövő napot, amikor kedvük szerint gyötörhetik újra. a népet. Ez persze csak álom szövetségesük, mint éppen azok, : marad számukra, mer'; a dolgozók iket ekkor szintén sérelmek ér k az uralkodó o'sztályok részéről, felkelő magyar jobbágyok így tűitek kapcsolatba a szomszéd ad megye szerb határőrségének •es kapitányával: Perovat, Pero •egében is nagy volt az elkesere- v. Az osztrák császár a törökök fi ege s kiűzése után már inkább ik a jobbágyok mozgolódásának •yomására tartóit katonákat, yanekkor egyre-másra vonta •g a határőrség eddigi előjogait, "o vénségében rájött arra, hogy íz élete során rútul becsapták urak és neki is a nép oldalán c helyt. kezéből nem tudják kiragadni a hatalmat még Tito segítségével sem. Öik igyekeznek minden módot megragadni, összesküvéseke't szervezni a fekete klerikális reakció, val, Jugoszlávia népeinek elnyomóival és ezen túlmenően az amerikai burzsoáziával karöltve. Azonban hiába igyekeznek meg donfeni államunk hatalmát ez nem sikerül nekik. Éberen őrködünk eddigi eredményeink felelt, s min: ahogy leleplezte Pártunk Grőszék aljas bandáját, Mindszentyékct, Rajkókat és a többi mindenre elszánt ellenséget, éppúgy leleplezBékénk, fejlődésünk ellenségei züik és le ke'l leplezni minden ellensége! elemet aki népünk békés fejlődésének akadályozója, aki ái rmunk ellen uszí'. Egy „arisztokrata“ família ,,története“ Gaál Géza kapolyi 74 holdas ku. .ák sem tudja elfelejteni a számára régi szép időket. „Régi úri családba való", az egész rokonsága ellenségünk, mindegyik igyekezett már a maga módján ár jani szocializmust építő hazánknak. Apósa, akinek pálinkafőzője van a 25 hold földön felül, árut rejtegetett, közelié ásunk biztonságát veszélyezte \e, ezért kellet' internálni. Egyik bátyját az aratási munkák szabotálása miait ítélte börtön- bünte1.ősre törvényünk. Ezek a ku iákok — éppúgy, mint a legtöbb kulák — állá iasan bántak a fel- szabadulás élőt: a cselédekkel, de még mikor az urak országából a dolgozók hazája iefi, még akkor is azt hitték, ülíheítik kedvükre tovább is a cselédet. Gaál Géza másik bá yja 1949-ben annyira megverte Papp Is ván cm ;t, hogy az : kórházba kellel ' a.u.a. iv, de persze a kórházi költséget nem fizette ki a kulák. Öt ezért büntették meg. A „kedves rokonibaráti társaságba" tar!°zik még Barkóczi is, a 28 holdas kulák, aki Barankovics képviselője volt. Ez a társaság persze ó.t igys- kezetij ártani nénünknek, ahol csak tudott. Gaál Géz.a még most sem rejíe.te véka, alá vágya.t, ami rendszerünk megdöntésére irányul:. Ezt bizonyítja Pa.po József ; engődi dolgozó paraszjnak tett kijelentése, hogy „most mi isszuk a levét mindennek, ti is isszá.ok még. lesz még a kommunisták szá mára is fekete világ“. Ezt remélik a kulákok, azér szervezkednek, ártanak, hogy fekete világot teremtsenek a, dolgozó nép vezetői, a kommunisták számára, de tévednek. Ugyancsak a. kulákok államrendszerünk iránfi gyűlöletéről tanúskodik Gaál Géza magatartása, melyei 3 honvéd bajtárs iránt tanúsítót!, akik egy falubeli cím iránt érdeklődtek nála. Ez a három honvéd, legszebb köszönésünkkel, ,,Szabadság"-gal köszön. c lék Gaált, persze nem 'tudták, hogy kulák. S mit tett Gaál? „El- beszélgetetit" velük, igyekezett elvenni kedvüket a haza védésétől, mert mint kijelent elite, nem is jó a „Szabadság“ köszöntés, mert ijt a senkiháziaké a föld, nincs szabadság, i| ők a földtulajdonosok, csak rabok. Persze neki nagyobb szabadsága volf a Hor.hy-terror idején, de dolgozó népünk, honvédségünk ugyancsak meggyülöite azt a világot és nem kér belőle még egyszer, hanem életét; sem kiméivé védi szabad hazánkatA kulák pedig most sem kerül- e el a büntetést, melyet népel- lenés magatartásával érdemelt ki. 3 év bőr,önre, 2 000 forint pénzbüntetésre, 2.500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte alkotmányunk törvénye cs 5 évre eltiltotta a közügyektől. Egy r>szorgalmas kulák“ Gadányban pedig még el sem kezdj ék a cséplést, de a 29 holdas kulák, Stromayer csépelte — természetesen feketén — rozstermé- 'é-'1. majd állataival etette meg. Neki persze fontosabb volt, hogy be sem jelentett állat!állományú ellássa rozzsal, mint! az, hogy a dolgozók asztalára jusson 'több kenyér. Azonban Síormayer sem kerülte el sorsát, mert megindult ellene az eljárás. Ugyancsak lesújtott népünk ál- ?ma Kovács István balatonfeny. vesi és özv. Mátyás Ferencné sza- bási kulákok ellen, akik búzá: e. ejtek állataikkal, így próbálták csökkenteni magas termésünket, a kenyeret ellopni a dolgozók elől.
