Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 JULIUS 22. KI VOLT PERO SZEGEDINAC ? A hazai magyar és délszláv dolgozók összefogása a XVIII. században .4 Magyar Népköztársaságban a magyar és nemzetiségi dolgozók vállvetve építik a szocializmust és a Szovjetunió vezetése mellett kö­zös erővel harcolnak a béke ellen­ségei etten. Ma már a nemzetiségi dolgozókat testvéri egyetértés kap­csolja egybe a magyar dolgozókkal. Beteljesült az, amit régen csak ma­gános álmodozók reméllek, vauit századokkal ezelőtt hiába kívánták megvalósítani, mert törekvésüket a népet kizsctkmángoló úri rendszer vérbefojtotta. Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt a hazai magyar és délszláv összefogásnak egyik kezdeménye zöje Jovanavics Pero Szegedinac- Pero azok közé tartozik, akikben felvillant az a felismerés, hogy csak közös összetartással győzhető le a közös ellenség: a népeket ki­zsákmányoló úri hatalom. Pero Szegedinac egyénisége tehál méltó arra, hogy haladó hagyományként ápoljuk emlékét azoknak a szabad­sághősöknek sorában, akik az igaz­ság, a nép ügyéért áldozták fel éle­tüket. Ki volt Pero? 1665'ben született az ewndmegyei Pestkőn paraszti családból, majd a déli vég-eken lelt határörkapitány. A krónika úgy emlékszik meg róla, mint tüzes indulat ú és jó- eszü emberről. Magyarul még gyer­mekkorában, szülőföldjén tanult meg. Sok csatában vett részt a ha­tárt nyugtalanító török ellen. De harcolt Rákóczi zászlaja alá gyüle­kezett szabadságharcosok ellen is. Történelmi hőssé éppen azzal vált, Pero, hogy élete végén megtagadta népellenes múltját és megkereste a néphez vezető utat. Rákóczi nevében Magyarország dolgozóira Pero< korában — a XVIII. század dere' kán — kettős iga, nehezült: a: egyiket a Habsburgok és az osztrák főural: rakták a nyakára, a mási­kat a magyar földesuraik, főpapok. Ezidötájt hazánk olyan gyarmat­tá süllyedt, amelyben esek t®, ama­zok is, dúsan táplálkoztak a jobbá' gyök verejtékének -gyümölcseiből A parasztok helyzete már-mér el­viselhetetlenül súlyos volt. A ne­héz adóterhek állandó növekedése, a földesúri zsarolások, a beszállá­sait Osztrák katonák eltartása, mind a népre hárult. A parasztnak a két élösdi réteg eltartására oly sok kötelezettséget kellett teljesítenie> hogy saját föld' ie megművelésére szinte ideje sem íütött. Napirenden volt, hogy az elkeseredett parasztok nyílt láza- fásban törtek ki. Ez az edégületlen- :ég vezette őket annakidején Rá­kóczi seregébe. 1711-ben Rákóczi' éle szabadságharc elbukásával a tép sorsa az eddiginél is kegyetle- iebbé vált. De a jobbágykunyhók állói ós az erdőkben, mocsarakban lOrtyázó kurucok nem adták fel a eiményt, hogy visszatér közibük znbndítójuk: a bujdosó nagy feje­dem. Békés megyében -— amelynek nrlálan ura a hadiszállításban lérhetetlenül meggazdagodott báró 'arruekern volt — különösen ele- -nen élt. a Rákóczi'féle kumcfel- dés emléke. E menyében volt a megek elkeseredettsége is n leg- igyobb. Ift indult meg — Békés- en tarul r ásón — 1755 tavaszán írtesi. Szilasi vezetésével rt job- igyfelkelés megszervezése. E ma­tar jobbágyok megindítandó har 'khoz társakat kerestek■ Ki lehct­Amikor tehát a békési magyar jobbágyok képviselői felkeresik öt és segítségét kérik, Pero megCskii' szik, hogy velük lesz az ural; ellen való harcban. 1735 április 27-én Békés megyé­ben fellobbant a felkelés tüze. Ez rí láng hamarosan áicsapo.'t n szomszéd megyékre is. Mintha meg­mozdult volna a föld, isméi Dózsa György szava zúgott végig a Maros —Körös táján, A nemesek riadtan menekítitek, — ki szekéren, ki ló­háton, — a hömpölygő parasztfel~ lceléis elől­A megbeszéli haditerv az volt, hogy a felkelők és Pero csapatai Erdőhegynél egyesülnek, majd kö­zös erővel elfoglalják Arad várát. . Vértesi két parasztot bízott meg azzal, hogy a felkelés részteleiről lóerői értesílsék. De a küldötteket útközben elfogták, akik a kegyet­len vallatás közben elárulták meg­bízatásuk. titkát. A magyar jobbá­gyok és a hazai szervek kapcsokká ilW jnt az ellenség: a császár hely' tartói és a velük egg gyékényen áruló magyar urak tudomására. Pero menekülne, de már nincs ho- vá! — Nehéz láncokra verve Bu­dára szállították a bosszúra szőne- jas nagyurak. .1 Rákóczi nevében felkelt jobbá­gyok eközben türelmetlenül várják Erdőhegy tövében Perot és seregét. 4 seregben ekkor már nemcsak ma' gyarak, de szerb és román jobbá­gyok is voltak. Egyesítette őket a közös jogtalanság és embertelen életük közös okozói iránt érzeti gyűlölet. Mezőtúr felöl báró Orczy vezeté­sével a magyar földesurak Zsoltijá­ban álló sereg közeledett, hogy vé­resen megtorolja a felkelést. Arad felől pedig a császári csapatok ve' ették magukat a felkelőkre. Azok a gazdag paraszti származású szerb tisztek, akik Pero elfcgatásáig osz- tályhelyzetiilzfiek megfelelően ina gadazva bár, — de hajlamosak vol­tak a jobbágyokkal való együttmű­ködésre, most — a veszedelem őrá' jóban elárulták társai kát ás a re­akcióhoz csatlakoztak- Az erdőhe­gyi jobbágyok szerető fogadtatásúra kariácd űzzél feleltek. Ezekután az úri önkény a parasztfelkelés! ha­marosan véibefojtotta. — Jött a kegyetlen megtorlást — Perot, Jör Ijer osztrák tábornok háromszoros kínzásnak véli alá. Az ősz öregem' ber férfiasán állja a kemény pró­bát: nem árulja el társait. A job­bágyvezérek közül Sebestyén és Szila!) már ugyancsak foglyok. Köz­ben a~ osztrák és magyar reakció irt óhad járatot vezet Békés és Bi­har megye nvtgyair és nemzetiségi dolgozói ellen. 1736 április Írón vég­rehajtják (.ír ítéletet: Verőt téz tár- síwut együtt kerékbetörik, totemü­ket négyfelé vágják, majd elretten­tésül körilhordonzák a Tiszámtól falvaiban. Mire tanít parasztfelkelés ? Ekként záruli a XVIII. század e parasztmozgalma, amelyben a ma­gyar ős nem magyar dolgozók egy' másra találtak. De a felkelésnek el kellett buknia, mert a történelem tanúsága szerint a parasztság csak n munkásosztállyal szövetségben tudja diadalra vinni harcát. Ekkor pedig még nem volt Magyarorszá­gon számottevő munkásság. Ám i Pero és társai harca nem volt hiá­bavaló. Példájuk ébren tartotta a népben a szabadság és « különböző nyelvű dolgozók testvéri összefo­gásának eszméjét. Az- ő véres ár­nyékuk is századokon keresztül vá­dolt'» a népek kizsákmányolóit. Ma pedig, amikor már hazánk­ban a dolgozók kezében van a ha­talom, Pero Szegedinac emléke is arm int bennünket,- hogy izzó gyű­lölettel küzdjünk azok ellen, akik, mii:í Tito és áruló bandája — a ki' zsákmányoló osztályok érdekeit szolgálva, a dolgozó népek egységét a nacionalizmus felkeltéséivel pró­bálják megbontani. Pero Szegedinac emléke azt ta­nítja, hogy a jugoszláv népek sza- Ixidságsizeretelének gyökere, mély és eltéphelßtlen. Verő Szegcdinac emléke arra is tanít bennünket, hogy mi magyar és délszláv dolgozók, rendíthetetlen egységben építsük, erősítsük a bé ke és szabadság táborához tur'ozó Magyarországot: hazánkat. A koreai fegyverszimeli tárgyalásokat folytató felek péntekeu nem tartottak ülést PEKING (Taszaz). Az Uj Kína Hírügynökség jelenéi: Az Uj Kína Ügym|öksé|g phenjani tudósi iájának a koreai f róniy vezérka­rától kapott értesülés szerinti a ko­reai fegyverszüneti 'tárgyalásokat folyta* 1 jó küldőitek jú'ius 20.ra kiűzött 8. ülést nem tartották meg, mert. az ENSZ fegyveres erőinek küldöttsége nem tudói, megjelenni Keszonban, mi­vel a reggeli eső után az utak járha­tatlanná váltak. A tárgyaló telek közös megegye­zéssel július 21-én 9 órára tették á(i a 8 üLés-t Lengyelország felszabadulásának évfordulója Lengyelország 1944 július 22'én szabadult fel a hitleri megszállás és a tőkés elnyomás alól. Történel­me során először lelt valóban sza­luid és független országgá. A len­gyel nép ezen az évfordulón min­den esztendőben elkészíti eléri eredményei, elvégzett munkája és hazája fejlődésének mérlegét. H él esztendővel ezelőtt, mikor a Szovjet Hadsereg a vele együtt harcoló lengyel csapatokkal lengyel földre lépett, mindenütt ro' mókát, pusztulást, nyomort és éh­séget talált. Az ideiglenes központi közigazgatási szerv, a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság ,,Júliusi kiáltvány“ :! már a felsza­badulás első napjaiban kihirdette, hogy Lengyelországiban minden ha­talom a népé és bejelentette azo" kat a -döntő jelentőségű reform­tervezeteket, melyeket rövidesen meg is valósítottak: a nagy- és kö­zépipar, a bányák, a bankok és vasutak államosítását, valamint ,a fölreiformot, amely megszüntette a feudalizmus maradványait és a dolgozó parasztoknak juttatta a földet­A lengyel nép hét év alait nem­csak eltüntette a háború pusztítá­sai!, de nagymértékben [úl is szárnyalta az ország háború e’őtti gazdasági színvonalát. A régi gaz­dasági válságokkal, közgazdasági zűrzavarral és munkanélküliséggel küzdő Lengyelországból tervgazdál­kodást folytató ország lett, ahol mindenki Számára bőven akad munka. Az Írás ludat lanság helyét kultúra és műveltség foglalta el. A szegény mezőgazdasági állam kor­szerű iparral és gépesített mező- gazdasággal rende’kező országgá fejlődött. A földesurak, tőkések és külföldi politikai kalandorok Len­gyelországából független, békésen dolgozó állaim lett, melynek min­den polgára rendíthetetlenül har' col a béke megszilárdításáért. lengyel nép most dolgozik hatéves tervének -megvalósí­tásán. amely a szocializmus alapjait fekte!i le. A békés munka tervének második évében világosan látható, hogy Lengyelország kiemelkedik évszázados elmaradottságából és vi­rágzó boldog országgá lesz- Ez a terv a négyszeresére fogja növelni a. lengyel ipari termelést 1938-hoz képest. A lengyel hatéves terv ; a korszerű technika terve, mely vil" lamosít ja az országot, gépesíti a me­zőgazdaságot és olyan hatalmas szocialista építkezéseket valósít meg, mint a nemrégiben üzembehe­lyezett .Czenstochowai Acélmű, a Varsó mellett épülő gépkocsigyár, a Dicbowoi Villamoserömü, a Cwizo- \vi Vegyészeti Művek, a Piotrkowi Irpai Kombinát és olyan új, szocia­lista városokat épít, mint Nowa' Huta, meg Nőve Tichy. Ennek a tervnek a keretén belül számos is­kolát, mozit, színházat, kórházat és könyvtárat létesítenek. Ez a terv kétmillió új ipari dolgozót állít munkába és a lakosság életszínvo­nalát 1949-hez képest 50—60 szá­zalékkal emeli. A terv első évében az ipari tér' m-elés 1949-hez viszonyítva 30.8 százalékkal növekedett, a nehéz- és könnyűipari termelés pedig 225 szá­zaikkal haladja meg a háború előtti teljesítményt.. A nemzeti jö‘ vedelem 21 Százalékkal több. mint 1949-ben volt. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg jelentős fejlődés tapasztalható a kútu'ra és művelődés terén is. Míg 1937-ben összesen 29 millió 153 ezer könyvet adtak ki, 1950-ben 122 és félmillióra emelkedett a kiadott könyvek példányszáma. Míg 1938- ban összesen 48 ezer hallgató ta" ímlt a 28 lengyel főiskolán, 1950- ben már 114 ezer volt a hallgatók és 08 a főiskolák száma. ­J^engyelország gazdasági é-s kulturális sikereit azoknak a forradalmi változásoknak köszön­heti, melyeket a Párt által vezetett lengyel munkásosztály vitt véghez a Szovjetunió sokoldalú baráti se­gítségével Az egyre szélesedő, tö­meges munkaversenyek, az észsze' rűsítő és újító mozgalom erdményei segítették elő Lengyelország pél­dátlan fejlődését. ,,Építkezésünk, eredményeink, Lengyelország nagy iparosítási ter­vének minden százalékkal való túl­teljesítése növeli a nemzet erejét és é/. az erő most közvetlenül a nagy, minden emberre egyaránt fontos ügye, a békét szolgálja!“ — mon­datta Bierut e'vtárs köztársasági el' nők. A szocializmust építő lengyel nép a béke arcvonalának harcos tagja, békés alkotó munka utáni vágyá­nak adott kifejezést akkor is, mikor a békenépszavazás alkalmával 18 millió aláírással követelte a béke- egvezménv aláírását. A lengyel nép hazaszeretetének adta tanú jelét, amikor túljegyezte a ..Lengyelország Erejét Fejlesztő Nemzeti kölcsönt“, mely megrövi" dili a szocializmus felé vezető utat, amit bél esztendővel ezelőtt a „Jú­liusi kiáltvány“ nyitott meg előtte. lengyel nép naip mint nap önfeláldozó, lelkes munká' val küzd büszke haléves terve meg­valósításáért és harcol a világbé­kéért,. mert — mint Bierut elvtárs köztársasági elnök mondotta: „A békéért folyó harc a lengyel nem­zet számára szorosan összefügg a hatéves tervvel. A hatéves terv fo­kozza Lengyeország erejét, megszi' lárdílja függetlenségét és ezzel meg­erősíti Lengyelország szerepét a béke védelméért folyó küzdelem­ben.“ / \ Mind újabb és újabb példák t‘á- masz;ják alá dolgozó népünk meg győződéséf, hogy a kulák az ellen­ség maradt, nem változott meg, s hogy m>a senk i f sem zsákmányol­hat ki olyan mér.ékbgn, mint a múltban ez csupán népi demokrá­ciánk helyes politikájának tudható be. Nem ők nem törődnek bele hogy most nem nyúzhatják a né­pe:, nem ühetik-verhetik a cse­lédet, nincs olyan mértékben gaz­dagé dási lehetőségük. Épp ezér'; gyű'ölik államrendszerünket, job­ban gyűlölik a dolgozóka , mint va­laha és várva várják a szerintük reménybehclyezea eljövő napot, amikor kedvük szerint gyötörhetik újra. a népet. Ez persze csak álom szövetségesük, mint éppen azok, : marad számukra, mer'; a dolgozók iket ekkor szintén sérelmek ér k az uralkodó o'sztályok részéről, felkelő magyar jobbágyok így tűitek kapcsolatba a szomszéd ad megye szerb határőrségének •es kapitányával: Perovat, Pero •egében is nagy volt az elkesere- v. Az osztrák császár a törökök fi ege s kiűzése után már inkább ik a jobbágyok mozgolódásának •yomására tartóit katonákat, yanekkor egyre-másra vonta •g a határőrség eddigi előjogait, "o vénségében rájött arra, hogy íz élete során rútul becsapták urak és neki is a nép oldalán c helyt. kezéből nem tudják kiragadni a hatalmat még Tito segítségével sem. Öik igyekeznek minden módot megragadni, összesküvéseke't szer­vezni a fekete klerikális reakció, val, Jugoszlávia népeinek elnyo­móival és ezen túlmenően az ame­rikai burzsoáziával karöltve. Azonban hiába igyekeznek meg donfeni államunk hatalmát ez nem sikerül nekik. Éberen őrködünk eddigi eredményeink felelt, s min: ahogy leleplezte Pártunk Grőszék aljas bandáját, Mindszentyékct, Rajkókat és a többi mindenre el­szánt ellenséget, éppúgy leleplez­Békénk, fejlődésünk ellenségei züik és le ke'l leplezni minden el­lensége! elemet aki népünk békés fejlődésének akadályozója, aki ái rmunk ellen uszí'. Egy „arisztokrata“ família ,,története“ Gaál Géza kapolyi 74 holdas ku. .ák sem tudja elfelejteni a számá­ra régi szép időket. „Régi úri csa­ládba való", az egész rokonsága ellenségünk, mindegyik igyekezett már a maga módján ár jani szocia­lizmust építő hazánknak. Apósa, akinek pálinkafőzője van a 25 hold földön felül, árut rejtegetett, köz­elié ásunk biztonságát veszélyez­te \e, ezért kellet' internálni. Egyik bátyját az aratási munkák szabotálása miait ítélte börtön- bünte1.ősre törvényünk. Ezek a ku iákok — éppúgy, mint a legtöbb kulák — állá iasan bántak a fel- szabadulás élőt: a cselédekkel, de még mikor az urak országából a dolgozók hazája iefi, még akkor is azt hitték, ülíheítik kedvükre tovább is a cselédet. Gaál Géza másik bá yja 1949-ben annyira megverte Papp Is ván cm ;t, hogy az : kórházba kellel ' a.u.a. iv, de persze a kórházi költséget nem fizette ki a kulák. Öt ezért büntették meg. A „kedves rokoni­baráti társaságba" tar!°zik még Barkóczi is, a 28 holdas kulák, aki Barankovics képviselője volt. Ez a társaság persze ó.t igys- kezetij ártani nénünknek, ahol csak tudott. Gaál Géz.a még most sem rejíe.te véka, alá vágya.t, ami rendszerünk megdöntésére irá­nyul:. Ezt bizonyítja Pa.po József ; engődi dolgozó paraszjnak tett ki­jelentése, hogy „most mi isszuk a levét mindennek, ti is isszá.ok még. lesz még a kommunisták szá mára is fekete világ“. Ezt remélik a kulákok, azér szervezkednek, ártanak, hogy fekete világot te­remtsenek a, dolgozó nép vezetői, a kommunisták számára, de té­vednek. Ugyancsak a. kulákok állam­rendszerünk iránfi gyűlöletéről ta­núskodik Gaál Géza magatartása, melyei 3 honvéd bajtárs iránt ta­núsítót!, akik egy falubeli cím iránt érdeklődtek nála. Ez a há­rom honvéd, legszebb köszöné­sünkkel, ,,Szabadság"-gal köszön. c lék Gaált, persze nem 'tudták, hogy kulák. S mit tett Gaál? „El- beszélgetetit" velük, igyekezett el­venni kedvüket a haza védésétől, mert mint kijelent elite, nem is jó a „Szabadság“ köszöntés, mert ijt a senkiháziaké a föld, nincs sza­badság, i| ők a földtulajdonosok, csak rabok. Persze neki nagyobb szabadsága volf a Hor.hy-terror idején, de dolgozó népünk, hon­védségünk ugyancsak meggyülöite azt a világot és nem kér belőle még egyszer, hanem életét; sem ki­méivé védi szabad hazánkat­A kulák pedig most sem kerül- e el a büntetést, melyet népel- lenés magatartásával érdemelt ki. 3 év bőr,önre, 2 000 forint pénz­büntetésre, 2.500 forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte alkotmá­nyunk törvénye cs 5 évre eltiltotta a közügyektől. Egy r>szorgalmas kulák“ Gadányban pedig még el sem kezdj ék a cséplést, de a 29 holdas kulák, Stromayer csépelte — ter­mészetesen feketén — rozstermé- 'é-'1. majd állataival etette meg. Neki persze fontosabb volt, hogy be sem jelentett állat!állományú ellássa rozzsal, mint! az, hogy a dolgozók asztalára jusson 'több kenyér. Azonban Síormayer sem kerülte el sorsát, mert megindult ellene az eljárás. Ugyancsak lesújtott népünk ál- ?ma Kovács István balatonfeny. vesi és özv. Mátyás Ferencné sza- bási kulákok ellen, akik búzá: e. ejtek állataikkal, így próbálták csökkenteni magas termésünket, a kenyeret ellopni a dolgozók elől.

Next

/
Thumbnails
Contents