Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-22 / 169. szám
1 SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f X"' Mai számban: A római katolikus püspöki kar letette az- esküt a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. — Lengyelország felszabadulásának évfordulója. — A buzsáki dolgozó parasztok behozzák a lemaradást a behordásnál és a cséplésnél. — Ipari tanulók a Balatonon. \ J MDP SOMOGYMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vm. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM. Ára 50 fillér. VASÁRNAP, 1951 JULIUS 22. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az ipari- a mezőgazdasági, a közlekedés és az áruforgalom fejlődését, a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951 második negyedévében a következő adatok jellemzik: Jpar Az ipar fejlődése erős ütemben folytatódott- Az egész gyáripar 1951 második negyedévi termelése 34.4 százalékkal volt több, mint 1950 második negyedévében, — ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyűiparé 36.6 százalékkal és az élelmezési iparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, a kohászaté 37.2 százalékkal, a gépgyártásé 49.1 százalékkal, az építőanyagiparé 25 százalékkal, a textiliparé 25.4 százalékkal emel. kede,; a mull1 azonos időszakához képest. A jelentős eredmények melle t azonban a gyáripar a felemelt ötéves terv áltál az 1951 második negyedévére előírt feladn lókat nem teljes mértékben hajtotta végre, A második negyedéves .érvét az egész gyáripar 99.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. 1951 első félévében az egész gyáripar a tervei: 100.5 százalékra, ezen belül a nehézipar 100.4 százalékra, a könnyűipar 100.8 százalékra, az élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesítette. Az év második negyedében az egyes iparcsoportok terveljesíté- se a következőképpen alakult: 1951 második negyed tcrvfeljesítésí százaléka. Iparcsoport Bányászat 94.2 Kohászait 102.6 Gépgyártás 97.1 Erősáramú berendezés 100.5 Gyengeáramú berendezés 98.5 Finom-mechanika 106.1 Tömegcikk 101.7 Javítóműhelyek 106.7 Villa,mosenergia 100.2 Epítőanyagípar (építésügyi és könnyűipari minisztérumlinál együtt) 89.5 Vegyészet 100.2 Gumi 101.— Nehézipar összesen 98.8 Fa 95.9 Papír 100.7 Nyomda 97.9 Textil 102.6 Bőr és szőrme 101.0 Ruházat 92.4 Könnyűipar összesen (éleimezés nélkül) 100.0 Élelmezés 103.7 Gyáripar összesen 99.6 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok második negyedévi tervükét a következőkép, pen teljesítetnék: 1951 második negyed tervteljesítésí százaléka Minisztérium: Bánya- és energiaügyi 99.0 Kohó. és gépipari 99.6 Építésügyi (építőanyagipar) 87.5 Közlekedés- és postaügyi 100.6 Könnyűipari 100.0 Élelmezési 103.7 1951 első félévében a bánya- és energiaügyi minisztérium 98.2 százalékra, a kohó- és gépipari minisztérium (építanyagipari válla latai) 98.3 százalékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium 105.4 százalékra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési minisztérium 99.8 százalékra teljesítette tervét. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakul: 1951 II, negyed 1950 II. negyed százalékában Cikk megnevezése Szén 122.0 Vas és acél 116.2 Alumínium és timföld 217.3 Esztergagépek 180.7 Mozdony (köz f. vas. vontaté) 127.3 Vasúti teherkocsik 105.1 Tehergépkocsi 194.5 . Motorkerékpár 112.3 Kerékpár 129,5 Traktor 114.3 Viilymosforgógépek 138.1 Izzólámpa 122.3 Rádióvevő készülék 102.5 Varrógép 167.6 Víliamosenergia 119.2 Gép- és motorolaj 110.8 Gépkocsiabroncs-köpeny 132.5 T égla 98.3 Mész 109.8 Cement 112.6 Táblaüveg 86.7 Pamutszövet 141 5 Gyapjúszövet 133.6 Selyemszövet 114.2 Len-kender szövet 111.0 Selyemharísnya 132.5 Pamut harisnya 101.8 Bőr, cipő 137.6 Férfiöltöny 282.2 Nőikabát 205.3 Szesz 185.1 Cigaretta 119.2 Édesipari készítmények 176.2 Szappan 113.3 Gyufa 1328 Terven felül a második negyedévben jelentős mennyiségű tim földet, hutaiuminiumot, hengerelt alumíniumot, elektródéit, ková- csoltacélt, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, ballonruházátot, férfikabátot, gyapjúszövetet, selyemharisnyái, hántolt rizst, száraztésztát, csokoládét, keményítőt, sört stbJt gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik ,a szén, nyersolaj, martinacél, tehergépkocsi, tégla, cement, mész, pamu'tfonál, selyemszövet, pamutharisnya, férfiing, cípőterme- lésben. Építőipar Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 Százalékra, ezen belül a magasépítőipar 103.2 százalékra, a szerelőipar 106.0 százalékra, a mélyépítőipar 100.3 százalékra teljesítette- Az egyes minisztériumokhoz tartozó -építőipari vállalat ók II. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 104.9 százalék, közlekedés' és postaügyi minisztérium 108.8 százalék. 1951, első félévi tervét az építőipar 109.0 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 110.4 százalék}«, a mélyépítőipar 107.6 százalékra teljesítette. Az ipari minisztériumok vállalatai II- negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítették. Az építő" ipar termelése a tervidőszakban a múlt év hasonló időszakához képest 145.4 százalékra, ezen belül a magasépi'tőiparé 128.0 százalékra, a szerelőiparé 162.4 százalékra, a mélyépítőiparé 172.5 százalékra emelkedett. Tovább fokozódott a tervidőszakban az építőipari munkálatok gépesítése. A földmunkáiknak több mint 30 százalékát, a betonkeverési munkáknak csaknem 80 százalékát gé" pék segítségével végezték. A Szta- hánov módszerrel végzett falazás részaránya 34 százalékra emelkedett. A sztahanovisták létszáma az előző negyedhez képest több mint kétszeresére emelkedett- Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása alatt átló magasépítő és tatarozó vállalatok fejlődése nem kielégítő. Ne' gyedéves tervüket nem teljesítették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mezőgazdaság A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben kb. 6.6 millió mázsával több kenyérgabona és 1.7 millió mázsával több takarmánygabona betakarítása várható. mint az elmúlt évben, ami közel 25 százlékos, illetve több mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A szénafélék első kaszálásának hozama mintegy harminc százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a herefé'lék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszeresét adták. A jó takarmánytermés kedvező; feltételeket teremtett állatállományunk fejlesztésében. A tavalyi gyenge takarmány termés következtében ámenetileg csökkent állatállományunk újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mező- gazdaság általában határidőre teljesítette. Az intenzívebb mii velőst igénylő növények közül a rizs vetésterülete 13.4 százalékkal nagyobb mint tavaly, a gyapot vetésterülete pedig a tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép- és traktorállomások szá" ma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraik száma 54-1 százalékkal, vontatóik száma 61.9 százalékkal emelkedett. Az ipari munkáslé'tszám több év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozottabb gépesítés ellenére — az állami gazdaságokban és kisebb mértékben a termelőszövetkezetekben munkaerő- hiány lépett felKözlekedés A közlekedés 1951. II. negyedévben -áruszállítási tervét 103.1 százalékra, személyszállítási tervét 103.6 százalékra teljesítette- Az első fél" évben az áruszállítási tervet 104-1 százalékra, a személyszállítási tervet 103:9 százalékra teljesítette a közlekedés. 1951. II. negyedévben 35 százalékkal főbb árut és 17.3 százalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áru" forgalom emelkedése 1950. II. negyedéhez képest 17.1, a személy- forgalom emlekedése 29-8 százalékA viziközlekedés áruszállítási tervét 100.1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autó' busz forgalom egv év alatt a fővárosban 24.3, a vidéki városokban 50.8. a közúti villamos forgalom a fővárosban 7.9, a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autobuszforgalom utasszállítási tervét 115.2 százalékra teljesítette, a műt év azonos időszakának tejeSítményéhez képest az emekedés 86-8 százalék. Tehergépkocsiközlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállított mint Í950, II. negyedévében. Áruforgalom 1951. II. negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a muH év hasonló időszakának forgalmát. Ezen belül a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint 1950- II. negyed" évében. A kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma 1 év alatt 47.3 százalékkal, nőtt meg, me lyeu belül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 81.2 százalékkal növelte forgalmát. A szocialista kiskereskedelem bolthálózata 1 év alatt 5.600 üzlettel, azaz 3.800 állami és 1.800 sző" vetkezeti bolttal bővült. Beruházások 1951. II. negyedévben a népgazdaság összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a multévi azonos időszakban beruházásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban és az építőiparban 75.6 százalékkal, a mező- gazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló időszakának beruházásait. A tervidőszakban a gyáripar beruházásaiból 93.3 százalék jutott a nehéziparra, 3.8 százalék a könnyűiparra, 2.9 százalék az élelmezési iparra. A tervidőszakban számos termelő célokat szolgáló beruházás üzenibe- helvezése történt meg. A gyáripar" ban többek között üzembehelyezték a negyedév folyamán a Diósgyőri Kohászati Műveknél egy elektromos kemencét és a Rákosi Mátyás Műveknél egy 40 tonnás Martin-kemencét. Az üzemekben nagyszámú különféle új gépet, a bányászat fej' lesztésére több különböző bányagépet helyeztek üzembe. Mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésére a II. negyedévben 795 darab traktort, számos kombájnt, és többezer egyéb kisebb mezőgazdasági gépet helyeztek üzemibe. A tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti csopor" tot és gépállomást villamosítottak. A forgalomnak átadtak 12 hidat. Közlekedésünk fejlesztésére a vasúti gördülő állományt többszá'z teller- és személykocsival bővítették. A tervidőszakban iizenibehelyezték a személyszállítás megjavítására a csepeli gyorsvasutak A bányavidékeken több új gépkocsijáratot indítottak. A tervidő" szak alatt helyezték forgalomba a •bányászat szempontjából jelentős Balinka—Bodajk-i vasútvonalat is. A tervidőszakban számos új lakás épült, új kórházi ágyakat és iskolákat létesítettek. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása 1951. II. negyedében tovább nőtt a gazdaság valamcnnvi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban foglal* koztatottak száma 1 év alatt összesen 100 ezer fővel emelkedett- A II. negyedévi munkabéralap a gyáripar" ban az 1 évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladta meg. Az ipri tanulók száma 1 óv alatt közel 8000 főivel, az átkópzősöké 6500 fővel emelke" dett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma 1 eV alatt 42.000 fővel emelkedett. A gyáriparban az egy főre eső termelési érték 1951. II. negyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 16.4 százalék (ezen belül a szénbányászatban 11-6 százalék), a kohá" szálban 20.8 százalék, a gépgyártásban 21.9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 36.3 százalék, a gumiiparban 33.7 százalék, a textiliparban 18.4 százalék, a ruházati iparban 53.5 százalék. Az építőipariban a munka termelékenysége az előző év azonos időszakához képest 14.8 százalékkal emelkedett. A munkaidőt azonban sok helyen még nem használják ki megfelelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indokolatlanul távol marad a mun" kától. Egészségügyi és kulturális eredmények A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk tovább fejlődött. A kórházi ágyak száma 5.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt óv megfelelő időszakában. A nők bekapcsolását a termelés" be elősegítette a bölcsődék és óvó- dák hálózatának további növekedése. A bölcsődei ellátásban részesült gyermekek száma 50 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma pedig 33.1 százalékkal volt több a tervidőszakban, mint a múlt év hasonló időszakában. 1951- II. negyedévben a szervezett üdülésben résztvett dolgozók száma 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakában üdülő dől" gozók számát. 1951. II- negyedévben a szocialista kultúra minden területén további jelentős eredmények voltak. Az 1950—5il. tanév végén 36 ezerrel több tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint az előző tanévben, a középiskolákban vizsgázott tanulók száma 92.000, azaz 19.3 százalékkal volt több, mint az elmúlt tanév végén és 75 százalékkal több, mint az 1937—38. tanév végén. A tervidőszakban 70.000 dől" gozó vett részt ipari szakoktatásban, ez a múlt év azonos időszakához viszonyítva 17-6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folytatódott az üzemi és falusi, kultúr" csoportok országos versenye, ezen több mint 6-200 csoport, közel 96 ezer tagja vett részt. A kulturális színvonal emelkedését mutatja, hogy 1951. II. negyedévében a kiadott művek száma több mint kétszerese a múlt óv hasonló időszakában kiadott művek számának. A mozilátogatók száma terv" időszakban 2.5 millióval, 23.1 Százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 új könytár nyílt meg.
