Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-20 / 167. szám
Péntek, 1951 július 20 SOMOGYI NÉPLAP 3 A ráksi dolgozó parasztok végeztek a behordással Jól halad a begyűjtés is a községben Ráksi község dolgozó parasztjai még teljes egészében be sem fejezték az aratást, máris megkezdték a gabona összehordását. Ennek a munkának is olyan lendülettel láttak hozzá, mint az aratásnak. A jó munkájuknak az eredménye is meg van, mert az összehordással végez' tek és most nem kell félniök, hogy gabonájuk 'kint a mezőn fog keresztekben megázni és esetleg a sok ■esőzés esetén kicsírázik. Ezzel a gyors összehordással biztosítják azt is. hogy zavartalanul folyhat a cséplés, a gépnek nem kell várakozni áz összehordásra. Most nincs semmi akadály előttük, hogy ne tudnák időben elvégezni a cséplést, ami most nagy lendülettel folyik Rákosiban. De a nagy lendülettel folyó cséplés mellett a terménybegyiijtésről sem feledkeznek meg, mert eddig 55 mázsa gabonát és 50 mázsa árpát adtak be a dolgozó pa rasztok. Az első kocsi gabonát itt is ünnepélyes keretek közt vitték be a szövetkezet raktárába- Eddig valamennyi dolgozó paraszt, aki már elcsépelt, mindjárt a cséplőgép mellől adta be gabonáját. A gabona- beadásban példát mutat a többi dolgozó paraszt előtt Sebők Vendel a DÉFOSZ titkára, aki kenyérgabonabeadási tervét 184 Százalékban teljesítette. Azonban nem is mehetne rosszul a .begyűjtés a községben, mert maga a tanácselnökhelyettes* mutat példát a do1 gozó parasztoknak a beadásban, mert kenyérgabo 1 a begyűjtési terv mielőbbi és ered nabeadási tervét ő is 180 százalékra teljesítette. Valamennyi községi tanácselnöknek ilyen példával kellene előljárni a begyűjtésben, mert dolgozó parasztjaink akkor biztos követnék az élenjárókat. Ráksi községben a tanács nagy gondot fordít a szocialista verseny- mozgalomra is, és ezt a legkomolyabb munkával elő is készítette és az most megkönnyíti a begyűjtés sikeres elvégzését. A felvilágosított dolgozó parasztok párosversenyben állnak egymással ményescbb teljesítése érdekeljen, így Kiss Ferenc középparaszt párosversenyben áll Hegedűs Sándor középparaszt gazdatársával. Kontlai Póterné párosversenyben áll Magyar Dénesné dolgozó parasztasz- szony gazdatársával. Ezeken kívül még több dolgozó paraszt áll egymással páros versenyben. Ez a szép kiszélesített szocialista versenymoz' galom nagyban hozzásegíti a községet beadási tervének eredményes teljesítéséhez. Ráksi község dolgozó parasztsága 130 százalékra teljesíti gabonabeadóisi TITO KIR AKA TPOLITIKAJA — és az igazság Jugoszláv dolgozó levele magyarországi rokonaihoz kötelezettségét Ráksi község dolgozó parasztsága miután már végzett a gabona betakarításával, 18-án .este gazdagyű!" lést tartott, melyen a cséplés és a begyűjtés kérdéseit vitatta meg. A gyűlésen Gőgös Péter, megyei begyűjtési osztályvezető ismertette a begyűjtési kormányrendeletet, s a gyorsbeadással járó előnyöket- Ezután, — a helyi állandó bizottság javaslatára — a község dolgozó parasztsága elhatározta, hogy az egész évi gabooabedási kötelezettségét a cséplés befejezéséig, de legkésőbb szeptember 1-ig, 130 százalékra teljesíti. A határozathoz többen szóltak abban az értelemben, hogy a felaján' lőtt 130 százalék könnyen teljesít' hető, s külön vállalták a reájuk eső rész túlteljesítését. A gyűlés után értesítették a velük viersenyszerzödésben álló Zi- mány község dolgozó parasztságát és kérték a szerződésnek a határozni szerinti módosítását és annak elfogadását. Ráksi község a közelmúltban kapott 10.000 forint értékű textilárut, mert minden vonalon igyekszik jól teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. „Szeretett drága gyermekeim, na' guon aggódom értekek, mert sok rosszat mesélnek rólatok nálunk a Hódságom, Már azt is mondták, hogy kitelepítettek benneteket, elvittek Szibériába, majd megőrültem az elmúlt hónapban, mert egyetlen levelet sem kaptam tőletek. Most megérkezett a levél, amit olyan nehezen, könnyes szemmel, fájdalmasan vártam. Tudjátok milyen nehéz volt ez az egy hónap, minden nap várni a postát és minden nap csalódni. Ez alatt az egy hónap alatt nagyon lesoványodtam. Nem tudom mi lesz, a határ itt nálunk mindé" nütit tele van katonasággal, Titóék készek a háborúm.“ A levél többi része családi ügyekkel foglalkozik, de ez a pár sor is leleplezi Titot, fényi: derít hazug propagandájára, 'kirakatjpdli'lftkájá- ra, lerántja Titoról a „béke“ katonájáról és egész rendszeréről a leplet. Az állandó nyomor mellett, ami .Jugoszláviában van, azzal kínozzák még jobban a rendőrpribókek, a belgrádi rádió, Tito fasiszta újságjai a jugoszláv népet, hogy Magyar" országon élő rokonaikat internálják, Szibériába viszik. De ma már a jugoszláv dolgozók nagyrésze öntudatos annyira, hogy tisztában legyen velő: amit Titoék Magyarországról, Szovjetunióról, és a népi demokráciáról hiresztelnek, mind hazug rágalom, csak arra valók, hogy ezzel álcázzák magukat, va' lódi céljaikról eltereljék a figyelmet. Pedig tévednek, mert ezek a rágalmak ingatják meg a fasiszta Tito-hatalom alapjait, A Nagyatádi Kéziimankafonalgyárban ki kell javítani a még meglévő hibákat, hogy a III. negyedévi tervet még magasabban túlszárnyalják Ötéves ‘tervünk második éve második negyedének befejezése su;án kiértékelték megyénk üzemeiben az elmúlt; tervnegyedév eredményeit. Ez a kiértékelés a Nagyatádi Kézlmunk afonalgyárban is megtörtén,;. Az üzem dolgozói szép eredményeket ériek d a második negyedév alatt, Pártunk útmul.ai ásáf köpetve. Termelési tervét az üzem 113.8 százalékra teljesítette- Minőségi munkájuk 99.5 százalékos -volt, ami országos viszonylatban is szép eredmény. Ezeknek eléréséhez hozzásegítette őket a különböző ünnepekre, mint április 4 és május 1 Tiszteletére indult nmn- kaverseny-mozgalmak, melybe az üzem dolgozói is bekapcsolódlak. Az üzem dolgozói harcot indítóinak az anyagtakarékossági mozgalom sikeréért. ü t is szép eredményeket értek el az elmúlt negyedév alatt, de azért még mindig találni hibákat ezen a téren. Ha szemmel kísérjük az üzem dolgozóinak munkáját, észrevenni, hogy egyes gépeknél még mindig sok a levágGf; szál, a motring- rész és az eldobott orsó. A kop- szokról nem dolgozzák le teljes egészében a fonalat, hanem azt a gyüjtőládába dobják, s így az nem megy Vissza a fonodába- Van olyan orsó, melyen jelentős hosszúságú fonál van. 10-—20 ilyen orsóról már egy orsó fonalat lehetne ösz- szegyüjteni a maradékból. Nagy pazarlás tehát:, ha nem dolgozzák ]e a kopszokról teljesen a fonalait. Ezt a hibát ki kell javítania az üzem dolgozóinak. Ezeknek a hiányosságoknak ellenére az anyagtakarékosság terén mutatkozik eredmény a fonalgyárban, s ha ezeket a hibákait is kijavítják, elősegítik népgazdaságunk erősödésétAz üzemi párt- és szakszervezet jól foglalkozik a dolgozók politikai nevelésével. Áldozatkészségre és lelkiismeretes munkára nevelik a dolgozókat. Ennek eredmiénye már meg is mutatkozott nem egyszer. Példa rá az az eset, hogy az export Moulinén dolgozó munkások, amikor az üzem későn kapta meg az anyagot — megértették a szállítás sürgősségét, s gyors és jó munkával hozzásegítették az üzemet ahhoz, hogy az árut határidőre leszállíthassa. Szabadkai Árpádnét lés Buries Margítot is a Párt nevel;e példámul.at asra. Mindketten még akkor sem hagytok el gépüket, amikor felváltójuk nem jött he — hanem tovább dolgoztak a másik műszakban, hogy az üzem teljesíteni tudja tervét. Ezeken áz eredményeken csupán az ront, hogy a dolgozók között1 niég vannak olyanok, akik akadályozzák társaik példamutató munkáját, az üzem tervének teljesítését;. Vannak olyan dolgozók, akik megfeledkeznek a munkáról s arról, hogy gépük üresen jár — mert valami rendkívül fontos pletykát tárgyalnak meg. Szarnék Rózsi ifjúmunkás is azok közé tartozik, akik nem használják ki a 8 óra munkaidőt, megfeledkez ve arról, hogy az ifjúmunkásoknak legelső kői lelessíége a termelésben való példamutatás, élenjárás. Rorp az üzem eredményein a későnjáró dolgozó is, min} Vámos elvtárs, aki többször késett el egy olyan munkahelyről, melynek leállása az egész üzem munkáját veszélyez. éti. A Nagyatádi Kézimunkafonal- gyár do'gozóinak 21 százalékkal kell többet termelni a harmadik negyedévben, mint a másodikban. A megnövekedeot fel adatok nagyobb felelősségé; rónak az üzem dolgozóra. Ezeknek a nagy feladatoknak sikeres végre, hajtása érdekében szükséges, hogy a Nagyatádi Kézimunkafonalgyár eddig is élenjáró és példamutató dolgozói továbbra is páldáf mutassanak úgy a termelésben, mint a munkafegyelemben, s lemaradó, hanyag és későnjáró társaikat: bírálatukkal hozzásegítsék hibáik kijavításához, hogy az üzem a harmadik negyedévben még szebb eredményeket (érhessen el a megnagyobbodott feladatok sikeres végrehajtásával. hisz minden cselekedetükből, szavukból nagyon kilátszik a lóláb. Tildék bőkéről beszélnek, de mini a levél is bizonyítja, csak szavakban, mert tettekben annál esztelenebb ül készülnek a háborúra. Tele van a jugoszláv határ katonákkal, készek ,a háborúra és csodálatos módon a Dráva túlsó partján mégis csak nagyritkán lehet katonákat látni. Igazin van vájjon Titonak, mikor azt mondja, békét akar, és kevés a katonasága? Nincs igaza. A levél íróján kívül ezt tudja megyénk déli községeiben lakó minden becsületes ember, de azt i-s tudják, hogy a 6 tehenet őrző 8 ember Tito jól felszerelt bandájának egy kis csoportja^ akik így szeretnék álcázni magukat, félrevezetni a tömegeket, ami azonban nem sikerül nekik többé. Amikor arról beszélnek, hogy Magyarországon internálják a Jugoszláviából már korábban menekülj dolgozókat, talán arra gondolnak, hogy Magyarországion is úgy van. mint náluk, kényszermunkára, internáló táborokba hajtják a becsületes dolgozókat azért, mert azok délszlávok. Vagy népi demokráciánkat akarják beszennyezni? Ez egyik sem sikerül. A délszláv dolgozók épp olyan megbecsült tagjai államunknak-, mint más nemzetiségiek, sokkal jobban megbecsültek, mint Tito Jugoszláviájában, ahol a dollárok szolgálatába kell állni minden embernek, vagy ha ezt nem teszi, az UDB kényszeríti rá. Igen, a levél írójának, Sz- G. néninek igaza van. amikor azt írja, hogy Titóék készek a háborúra. Ezt mi tudjuk, és tudja az egész világ, amióta a Tájékoztató Iroda leleplezte Titot. Tudjuk a Rajk-perből, MAO RT szabotázsból, a legutóbb lezajlott Grősz-perböl és a Szovjetunió vezetésével a 800 milliós béketábor ránkeső szakaszán ' éppen, ezért még sokkal következetesebben mint eddig, 'harcolunk Tito és a háborús uszítok minden lakája ellen. V Békénk adás ellenségei A kulákok népünk legravaszabb, I próbált Molnár ártani épülő orlegal jasabb ellenségei- Hol bárány- bőrbe bújva, álszenteskedve, hol még mindig pimaszul és nyíltan igyekeznek ártani népünknek. A felszabadulás els'll vadul kiszipolyozták a dolgozó parasztságot, elvették tőle még az utolsót is. Ök nem dolgoztak, kényszerítették a parasztokat, hogy fillérekért elvégezzék helyettük a munkát ők pedig pók módjára szippanoltak mindent magukhoz, amivel vagyonukat 'növelhették éppúgy, mint (ahogy most ezt teszik a kulákok Jugoszláviában. Nálunk azonban dolgoznia kell minden embernek, nem kivétel a kulák sem. A kidákság munkáján azonban meglátszik, hogy ellensége a népnek. Soimogyszil községben Molnár József cséplőgéiptulajdonos 40 százalékos szemveszteséggel csépelt. Egy mázsa gabonából 40 kilót a szalmában hagyott s emelett a megengedettnél nagyobb cséplési részt kért a dolgozó parasztoktól- így szagunknak, így próbálta csökkenteni a gabona hozamát, ellopni a dolgozók asztaláról a holnapi kenyér egy részét. Büntetését azonban nem kerüli el, az eljárás máris megindult ellene. Kapoly község dolgozó parasztsága is tudja, hogy nem szűnhet meg az ellenség elleni harc. Sehol sem jobbak a kulákok, és Kapoly dolgozó népe is éberen őrködik, hogy ne csak a parasztság, hanem a kulák is teljesítse beadási kötelezettségét s ha neon hajlandó, akkor szigorúan lesújtanak rájuk a törvény erejével. Ezt tették Tollas Lajos 24 holdas kutakkal, aki 493 darab tojással. Tollas Sándor 26 holdas kulákkal, aki 510 darab tojással és ifj. Faragó Gábor 24 holdas kulákkal, aki 200 darab tojással tartozik országunknak. De nem kerüli el a büntetést Gvőrfi Imre szintén 24 holdas nagy- berényi kulák sem, amiért 251 darab tojás beadását szabotálta el. Jobban ügyeljenek aDamjanich-utcai építkezés dolgozói az anyagtakarékosságra A kaposvári Damjaních-utcai 22 lakásos építkezésnél dolgozók a termelés terén kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Az ered mények elérését nagyban elősegítette a pártszervezet és a műsza. ki vezetők jó munkája is. Az építkezés kezdetén a dolgozók anyag- takarékossági mozgalomban is érnek el jó eredményeket. Az anyag- takarékosság1. mozgalom szervezetten halad előre. Azonban ma már az építkezésnél az anyagtakarékosság kérdő se ellaposodott. A vállalatvezetőség elfelejtette, hogy népgazdaságunknak milyen nagy szüksége van minden nyersanyagra, mikor országunk minden területén rohamosan nőnek ki a földből az újonnan felépüli:' gyárak és lakóházak. És itt Kaposváron is a nagy békemű a fonoda építkezése is. A vállalat vezetősége nem figyelt fel, hogy a dolgozók hogyan Végzik munkájukat, nem vesz-e kárba anyag az építkezéseknél. így adódott elő az építkezésen az utóbbi időben a nagy munkaerő-vándorlás, ami nyomot hagyott úgy a munkaszervezésben, mint a munkafegyelem terén is. Az építkezés színhelyén rakásra és szanaszét sok fél, negyed t'égladarabok használatlanul hevernek. A kőműves dolgozók azzal indokolják, hogy a földszinti és az emeleti főfalaknál darab léglát befalazni nem lehetett, mert csak a harmadik emeletre van engedélyezve. Ezenkívül az emeleten többnapos habarcs is található a ládákban, ami megkeményedve haszna- vehetetlenül hever. Súlyos hiba az is, hogy a Dam- janich-utcai építkezés megkezdésekor a Kaposvári Magasépítési Vállalat 3 rom-építkezéshez vonult fel és csak 1 készült ebből. A két épületre való cementet pedig fe. ieslegkéni'i tárolták, amikor másik építkezésen szükség volna rá. De további mozgatásáról még mindig nem gondoskodtak.. A cementzsákok tárolására sem fordít gondot a helyi vezetőség, ami lényeges kárt jelent népgazdaságunknak. Egyedül a zsaluzó anyag felhasználásában mutatkozik meg az anyagtakarékosság, ment a zsaluzó anyag már tízszer van felhasználva. Ilyen gondosan kellne felhasználni a darab téglákat is, amivel nagyjelentőségű ú;j anyagot lehet megtakarítani. Tehát ajánlatos lenne, ha az építkezés vezetősége isméit a jó útira férne és az újonnan megindított anyagtakarékossági félórákat rendszeresítenék. A dolgozókkal pedig ismertessék az anyagtakarékosság jelentőségéj; és főm.osságát, mint ahogy minden dolgozója az építkezésnek tudja, hogy a munka ma> becsület és dicsőség dolga és azért törekszenek is a löbb. termelés eléréséért, éppen úgy tisztában kell, hogy legyenek azzal is, hogy az anyagtakarékosság is egyik legjobb kérdés, amivel biztosíthatjuk ötéves tcrvünk mielőbbi befejezését. Ennek érdekében úgy a. munkahely pártszervezetének, mint a bizalmiaknak, a vállalatvezetőségnek mindenít1 el kell követni, hogy az anyag);akarékossági mozgalom kiszélesedjen, hogy a 22 lakásos építkezés a hibák kijavításával ismét a vállalat egyik legjobban megszervezett munkahelye legyen. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az 5SYÄ6-I, EDIÍSMEÁLMS T