Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

Csütörtök, 1951 július 19. SOMOGYI NÉPLAP 5 Gyorsan végzik a behordási munkákat a zákányi dolgozó parasztok Dolgozó parasztjainknak most fő­feladata legyen, hogy gabonájukat minél előbb összehordják és azt gondosan kazalba rakják- A kazal" ba rakott gabona biztosítja számuk­ra, hogy gabonájuk esőzés esetén nem fog a mezőn kicSÍrázni, ha­nem minden szemének száraz el- cséplését biztosítja az összerakott gabona. Az összehordást nagy lendülettel végzik Zákány határszéli község dolgozó parasztjai, akik a fasiszta Tito szomszédságában munkájukon keresztül is be akarják bizonyítani a békét szerető és a szocializmust építő dolgozóknak, hogy ők is ke­ményen kiállnak a béke mellett. Ugyanakkor a fasiszta Tito ban­dájának és janicsárjainak is meg­mutatják, akik a jugoszláv dolgozó­kat fegyverrel kényszerítik munká­ira, hogy nálunk szabad hazában a jó­módú parasztságnak, amely boldo­gabb és jobb jövőt épít magának, van miért dolgozni. A községben már a legtöbb dolgozó paraszt ösz- szehordta a gabonáját és most csak a cséplőgépet várják, hogy mielőbb elcsépelhessenek és a bő termésből az állammal szembeni hazafias kö­telességüknek is minél előbb eleget tudjanak tenni. A dolgozó parasztok, akik már elcsépelték, mindjárt a cséplőgép mellől vitték gabonájukat a szö­vetkezel raktárába. A gabonabe­adásban jó példát mutat tőtbhi gwzdatársának Dömötör Márton dol­gozó paraszt, aki elszámolt az ösz- szehordásban és a cséiplésben is, de ugyanakkor a gabonáját is elsőnek adta be mindjárt a cséplőgép mel­lől, <> mázsa kenyérgabonát és 50 kiló árpát szállítóit be a szövetke­zet raktárába. Az élenjáró gazdát a i£bbi gazdatársa is követte a be­adásban és. ahogy csépelnek, egyet­len) gazda sem maradt ki, hogy ga­bonáját ne mindjárt a cséplőgép mellől a szövetkezet raktárába vi­gye. Amíg a dolgozó parasztok nagy ieniilettel végzik az összehordást, hogy ezzel is biztosítsák a beadási terv mielőbbi teljesítését, addig a községi tanácsnál és a pártszerve­zetnél a legnagyobb lazaságot ta­lálhatjuk. A községi tanács helyte­len munkaszervezésének tudható 'be az is, hogy a cséplőgép mellé nincs elegendő munkaerő, ami nagyban akadályozza a dolgozó parasztokat a cséplési munkák mielőbbi elvég­zésében. A községi tanács nem gon" i doskodott időben elegendő mun­kásról és ugyanakkor a jánási ta­nács és a Járási Pártbizottság is nagy hibát követett eb hogy nem ellenőrizte kellőképpen a zákányi tanácsot De nem utolsó sorban a járási DÉFOSZ-t is tértiéi i a felelősség- mert az is nagyon elhanyagolta ezt a nagyjelentőségű kérdést. Ugyan­ezt tapasztalhatjuk a gyék-ényesi ta­nácsnál és pártszervezetnél is, -mert Gyékényesen is munkaerőhiány van a cséplőgép mellett. Ezekben a köz­ségekben úgy a tanácsnak, mint a pártszervezetnek meg kell javítani a munkáját és a legrövidebb időn belül a tömegszervezelekből brigá­dokat kell alakítani, hogy a csép­lési munkákban mutatkozó lazasá­got a legrövidebb időn belül fel tudják számolni. Jól halad a hehordás és a cséplés a halatonújhelyi állami gazdaságban A dolgozók vállalták, hogy július 20-ig befejezik a behordást Alig 8 évvel ezelőtt még a vesz­prémi káptalanság bir:oka terült el oU, ahol ma virágzó gazdaság, a balatonújhelyi állami gazdaság fekszik. Az akkori (tulajdonos, a szematya cselédei nagyon jól visz- szaemlékeznek azokra az időkre, mikor még látástól-vakulásig kel­lett. dolgoznia a cselédnek kevés konvencióért, amiből éppen, hogy meg tudtak 'élni. Abban az időben szabadságról csak álmodozni mertek a birtok­ban, mert, ha valaki szólni mert volna, azt a csendőrök azonnal be­kísérték és megverték volna, vagy örök életre eltették volna lábaló! Tudták azt is a volt cselédek, hogy az uraik, a főpapok rendelték el a csendőröknek, hogy egy szó és vagy börtön, vagy verés. Ha- jör- ’eik ki a pusztára a nagyurak, ke- zilcsókolomot kelleti köszönni és térdre ke.'!e(t ereszkedni mindeki- nek és akkor a fínyes kíséretnek dicsekedve mondták áz urak, lám milyen hűséges cselédeim vannak. Azt viszont nem vették észre, hogy milyen egészségtelen, nád- fedeles viskókban laknak „hűsé­ges“ cselédeik. Ezek voltak ők — mondja el Törők elviársnő, az állami gazdaság vezeitője, aki ma­ga is cseléd volt abban a nyomo­rúságos világban. Az a szabadság, ami után sokezer cseléd vágyóit, végre egyszer valóra vált. A fel- szabadulás után a volt cselédek mind bá’sztvetiek az újjáépítő moz­galomban, az egykori elhagyott nyomor anyából, a pusztaságból a A Kaposvári Ma üzente a termelési értekezlet megtartása óta 137 dolgozó tett lelajáolást és az özem teljesítménye 120 százalékra emelkedett Az eddigi lefolyt termelési érte­kezletek tapasztalatai azt mutatják hogy az elmúlt negyedév előtti tér' melési értekezlethez képest felké­szültebben láttak hozzá a mostani -értekezletek megtartásához. A Kaposvári Ruhaüzem vezető­sége is időben elkészítette a ter­melési értekezletet. A jó szervezés következménye az. hogy a dolgo­zók teljes létszámmal resztvettek az értekezleten. Az értekezletet Müller elvtárs, az üzem vállalatvezetője tartatta meg. Müller elvtárs rámutatott arra, hogy a szocialista népgazdaságnak többed, jobbat és olcsóbban kell termelni, mint a kapitalista társa­dalomban. Ezért a csatát meg kell nyerniük a termelés terén is. Míg a koreai néphadsereg fegyverrel harcol, addig nekünk a (termelés te­rületén kell, hogy jól megálljuk he­lyünket. Ha a Ruhaüzem első félévi munkáját megnézzük, akkor meg­állapítható ,hogy komoly feladato­kat hajtottunk végre­Az egy főre, de akár caz egy órára eső darab termelési érték hónapról hónapra emelkedett. Ugyanakkor a ráfordítások összege csökkent. En­nek ellenére üzemünk mégsem tud­ta tervét teljesíteni. Valamennyi dolgozója az üzemnek képzett szak­munkás. A lemaradás oka elsősor­ban helyenként a laza munkafegye­lem volt. Közel 20.000 óra hiány­zás volt, mert sokszor az üzem ve­zetősége ok nélkül megengedte n dolgozók távolmaradását. Mire észrevette a nagyarányú hiányzáso­kat. már késő volt. A munkaverseny nehezen érte el igazi lendületét. A kongresszusi munkaverseny a Ruhaüzem dolgo­zóinak is Segített. Megmutatta, hogy aki jól viszonyul a versenymunká­hoz, annak jók voltak az eredmé­nyei, de a keresete is­Ezen a területen F. Horváth Jó­zsef és Piros Gergely járt az élen. Ezeket a dolgozókat a vállalat ván­dorzászlóval és 150—150 forint pénzjutalomban is részesítette- Jó eredményt értek el Végh István, Légrádi József, Közsár Emil, Nagy Irén, Kalmár Lajos, Juhász László és Farkas Imre is, akiket a vállalat dicséretben részesített s 1500 forint jutalmat osztott ki köztük. A nagyobb eredmény elérése érdekében még jobban ki kell szélesíteni a munkaversenyt A III. negyedév feladatait is is- Végh szakmunkás felszólalásában a merdette Müller elvtárs, hogy üze­müknek 50 százalékkal többet kell termelni, mint az első negyedévben. Hogy ezt teljesíteni tudják, a mun­kaversenyt kell még jobban kiszé­lesítem és az újonnan felvett dol­gozóknak szükséges, hogy az élen járók átadják munkamódszereiket. A Nazarova-mozgalmat is tovább kell, hogy fejlesszék. Ennek eléré­séért a pártszervezetnek és az ÜB- nek, la vállalat vezetőségnek l k-eU sokkal jobb felvilágosiltó műink át végezni a dolgozók között. A beszámoló után számos dolgozó szólalt fel — elmondották, hogyan akarják megjavítani a munkát. munka folyamatosságának biztosí­tásáról beszélt- A dolgozók közül többen tettek felajánlásokat is. Gar­bles szaktárs vállalta, hogy 1 szú" znlélckal csökkenti az anyaghánya­dot. Augusztus 20-ra felajánlása 10.000 forint megtakarítást jelent. Mintegy 30 dolgozó tett felajánlást a termelés emelésére és a minőség megjavítására. Azóta az üzemi ér­tekezlet óta 137-en tettek felaján­lást. A minőségi munka terén -máris javulás állott be- Tervüket így tel­jesíteni tudják, ami bizonyítja, hogy az értekezlet óta 120 százalé­kos átlagteljesítményt érnek el­volt cselédek a Párt segíiségévei egy k'.s falut varázsoltak elő. Ök voltak ?. kezdeményezők, ők, a ré­gi cselédek, akik részesei voltak annak., hogy egy újábfo, egy jobb és szebb gazdaságot valósítanak meg. ,a nagyüzemi gazdálkodást- Az elhagyott pusz:a helyén ma ál­lami gazdaság áll, olyan állami gazdaság, ahoi a termelésben kivá­ló eredményeke: érnek e! Ha a múltban ugyanezeken a földeken 8 mázsa búza-termést ’érjek el, az már rekordtermés volt. Ma ugyan­azokon a földeken, de más kéz­zel, más műveléssel 15 mázsa bú­zát termelnek holdankint. Sokan meg is csodálják, de ennek könnyű a magyarázata, — itt már nagy üzemi, szocialista gazdálkodásit folytainak a dolgozók és a Pár), í’.z állam segítsége, a dolgozók ön tudata szülte ezeket a nagyszerű eredményeket. Úgy néz ki a gazdaság, mint egy falu, az új épületek egész sorát láthatjuk. Eltűnjek a régi, egészségtelen viüyilók és helyüket egészséges, tiszta, szép lakások foglalták el. Tavaly öt lakást épí­tettek, ahol két szoba, konyha, kamra és fürdőszoba várja a ’dol­gozókat­Az idén 2 munkáslakást építenek a vidéki dolgozók részére. Orvosi rendelő van az épülőiben, fürdő­szobák mindenegyes dolgozó szá­mára. Egy javító és egy gépmű­helyt is épít© lek ebben az év­ben. Öröm dotgozni egy ilyen szép gazdaságban, mert már nem az in­téző urat és kíséretét látják a dolgozók a gazdaságban, mint a muljban látták, hanem a gazdaság vezetői is munkások, munkáská­derek. Török Lajosné elvtársnő is cse­léd vo! a múltban, ma a gazdaság vezetője, szereti is mindenki és az ő szavai nyomán a gazdaság dol­gozói példásan Végzik munkáju­kat. Most az aratás idején első­nek fejezték be az -aratást jó mun­kaszervezéssel, sz ntie napok -alatt learatták gabonáikat, pedig volt, vagy 500 hold. Az is igaz, hogy két aratógép megállás nélkül aratott­A behordást, öszebordást mindjárt a cséplőgéphez végezték. A behordási: 13 lófoga'-tal, 3 vonta­tóval és 3 autóval végeznék, igaz, hogy nem kellett messze hordani, mert a nagyobb tábla gabonát mindjárt a föld szélén csépelték el. Most is javában megy a csép- iés, egymásután tűnnek el az éret: sárga búzaknlászok és helyet'.-e lent telnek a zsákok kövér búzasze­mekkel, a drága magyar kenyér­rel. Az árpa holdankint, 15 mázsát adott, de volt olyan hely is, ahol 16 mázsa let: a termésátlag hol­dankint. A dolgozók vállalták, hogy az összes gabonát július 20-lg behordják. 50 hold borsója is volt a gazdaságnak, ez is már el vau régen csépelve é$ 14 mázsái adott holdankint. — Mondták is a dol­gozók, hogy nagy eredményt csak nagyüzemi gazdálkodással lehet elérni. Ezért a szép eredményért jutalmait, is kaptak a dolgozók. A borsótermeiő dolgozók között 4700 forintot osztottak szét. Moros Lajos brigádja érte el a legjobb eredményt- Emellett a szénaterme­lésnél is jutalmat kapojt több dol­gozó. A gazdaság büszkesége a gyapot. — „Dicséretet is kaptunk a minisztériumitól, azt mondták, hogy ilyen kevés van az ország­ban" — mondja Fehér Imre a gya­pot kezelője. A kertésznek is van mire büsz­kének lenni. Olyan szép a kerté­szet, hogy sokan megcsodálják. A MEZÖKER nem győzi szállítani a szép zöldségféléket. Ezek a szép eredmények mind azt, bizonyítják, hogy csak nagyüzemi gazdálko­dás válthatja valóra a szocializ­must- A balatonújhelyi állami gaz­daság eredményei lényegesen be­bizonyítják, hogy mi a különbség a múlj és a jelen közötti. A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése PHENJAN (Taszsz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága jelenti jú­lius 17-én: A néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesek­kel, az arcvonal valamennyi szakaszán emberben és hadianyagban továbbra is veszteségek okoznak az ellenség­nek. PÁRTNAP A BALATONPARTON ESTEFELÉ frízen a napon estefelé alig ha­sonlított egy csendes pihe­nőhelyre a halat on szabadi Dohány­beváltó üdülő. Inkább egy megbolg' gátolt méhkashoz lehetett hasonlí­tani, oyan sürgés-forgás volt körü­lötte. Sorra jöttek a szomszéda® és közeli üdülők küldöttségei, hogy ér­deklődjenek a pártnap ideje, pontos helye felől. Az üdülő lakói pedig az udvar csinosításával, padok, székek összeszedésével voltak elfoglalva. Akadtak természetesen olyan han~ gok is az ott üdülő dolgozók kö­rében, hogy ,füzért van ez a két hét üdülés, hogy ilyenkor mindenből kikapcsolódjunk“. De az ilyen hely­telen nézetek ellen felhozott megcá­folhatatlan érvek hamar elsöpörték a semlegesek és a „teljes kikapcso­lódást“ vallók állásait. Mert tény’ leg, mit is lehetett volna arra felel­ni Hajba elvtársnak, a Budafoki Magasépítési Vállalat egyik építő­mesterének, amikor azt mondta: — Hogyan feledkezhetnénk meg a Pártról most, az üdülés alatt, mi­kor a Párt egg pillanatra sem fe­ledkezik meg rólunk? Hiszen a Pártnak köszönhetjük az üdülést is. Meg aztán hogyan gondolják elvtár­sak? Bedugják a fejüket a homokba mint a strucc és nem akarnak tudni semmiről semmit? Akkor talán nem történik semmi a világpolitikában, ha maguk nem akarnak róla tudo­mást venni? f'rre aztán nem lehetett mii szólni. A \tclje& kikapcsoió- dás" hívei is hozzáláttak a padok összehordásához, elrendezéséhez- Kellett is az erő, mert a szomszé­dos üdülőktől jött érdeklődők szil­váiból ítélve elég tekintélyes se«' mú hallgató jelenik meg a pártna­pon. Este, napnyugtakor aztán megér­keztek az első vendégek a Dohány­beváltó üdülőhöz. Csendes beszélge­tés, ismerkedés előzte meg a párt~ nap megkezdését. Az üdülők gyö­nyörködve nézték a lenyugvó napot. .4 Balaton síma tükrén csurgatott aranyként szét folyó vörös-sárga su­garait. Meleg, jóleső érzés járta át őket arra a gondolatra, hogy ma már nemcsak a képeslapokról, de a valóságban is megismerhetik a Balatont. .4. Párt vezette munkás- osztály hősi harcának eredményes ként beteljesednek az alkotmány szavai: népi demokráciánk biztosít­ja munkásainak az üdüléshez, a- pi­henéshez való jogot. És> nem akár­milyen pihenést! Hanem olyan pi­henést, mint Balatonsza/badiban is. ahol az egykori kizsákmányolok, földesurak csendőrs>zu>ronnyal körül~ vett üdülőiben töltik el kétheti pi­henőjüket és gyűjtenek erőt a to­vábbi munkára, a békeharcra. Ma nem őrzik a csendőrök a munká-1 ' Sióktól, de még a helybeli paraszr, r toktól sem a „kegyelme sek‘‘ és „méltóságosok“ délutáni álmái, ma szabadon járhatnak az üdülőhely minden utcájában és tárva-nyitva állnak előttük az üdülők is. ]\uolc óra után kezdődött el n pártnap. Az előadást egy üdülő elvtárs, a budapesti VII./Í. kerület párttitkára tartotta. Beszé­dét mindjárt az üdülésnél kezdte. Ott, hogy népi demokráciánkban törvényszerűen egyre magasabbra emelkedik a dolgozó nép életszín­vonala és ennek egyik megnyilvá­nulása az üdülő doilgozók számának rohamos emelkedése is, Arról be­szélt, hogy milyen jó ellátást, nyíl' godt pihenést biztosítanak a dolgo­zóknak, hogy kipihenhessék a mun­ka fáradalmait. Azután Grőszről és bandájáról szólott. — Azt akarták ezek az ösz- szeesküvők — mondotta, — hogy újra jogfoszt oUsófgba döntve él­jünk. hogy elvegyék tőlünk a fék szabaditónk vére és saját verejté­künk árán megszerzett békés, sza­bad életet. A Habsburgok jármát akarták újra a nyakunkra tenni. Azt akarták, hogy hazánk amerikai yyarmat legyen. De mi nem enged­jük ezt. Pártunk vezetésével, a Szovjetunió segítségével visszave­rünk minden imperialista támadást. j§°rra jelentkeztek a hozzá' * szólók. Elsőnek Pricskó elv­társ beszélt. — En Orosz érsek ura­dalmában voltam cseléd — kezdte. — Eleiünket csak az állatok életé­vel lehetett összehasonlítani. Most gyárban dolgozom. Munkám után jól élek családommal és még üdülök is. Ha visszamegyek, még többet termelek. Ez lesz az én válaszom az összeesküvőknek. Egymásután nyújtják a kezüket a többiek is. Varga elvtárs, Pikula elvtárs, Jantnerné elvtársnő és még többen. Kemény szavaikból elszánt akarat csendül ki: jobb munkánk­kal, többtermelésünkkel, a termény begyűjtés sikerével válaszolunk né­pünk békéjére iörő összeesküvők­nek. Utána nóta kap szárnyra. Grösst és bandájának gazságai hallatára megkeményedett arcok felengednek és napbarnüotta színükből csak úgy árad a bizakadó jókedv. Harsogva szárnyal « dal. Az üdülő villanykör­téének fehér fénye megcsillan a Ba­laton szelíden ringatózó hullámain. Amikor Hajba elvtárs hazafelé tartott az üdülő felé, ketten utána mentek és megszólították: tó, hogy szólt a pártnap ** miatt — mondta az egyik. — Olyan sokat tanultunk. Rájöt­tünk, hogy a békéért mindig, min­denhol harcolni kell ’és még az üdü­lőben sem lehetünk meg cnélküL ,

Next

/
Thumbnails
Contents