Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-17 / 164. szám

L SOMOGYI WULÄ& jkcwe&űljete&í / NÉPLAP Mai számban: Koreai sájtókommenj árok a fegyverszüneti iárgyalásokrói. — Fokozódik a jugoszláv dolgozók nyomora. — A csokonyavisontaí pártszervezetnek végre kell hajtania a Pártkongresszus határozatát. — Néhány fur­csaság. —- Külön korp ajutítátásban részesül­nek a tejbegyüjtésben élenjáró dolgozó pa- i asz tok. \ J OGYMEGYEI PÄRTBIZOTTSAGÁNAK LAP?A VIII. évfolyam, 164. szám. Ára 50 fillér. Kedd, 1951 július Í7. Az OSZSZSZK Állami Tervbizottságának és Statisztikai Hivatalának jelentése az OSZSZSZK negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesítéséről (1946—1950) Moszkva. (TASZSZ) Az OSZSZSZK népgazdasági helyreállítómnak és fejlesztésének 1946-tól 1950-ig terjedő évekre szó/ó — háború utáni ötéves tervét, amelyet tsz OSZSZSZK Legfelső Tanácsa 1946 júniusában fogadott el, a Szovjetunió kormánya, személyesen Sztálin elvtárs állandó segítsége eredményeképpen sikeresen teljesítették, a legfontosabb terv feladato­kat jelentősen Túlteljesítették. Az ipar 37 százalékkal túlhaladta az 1940-es színvonalat A jelentés megállapítja, hogy az «Imiiit ötéves terv teljesítése során az OSZSZSZK jelentős sikereket ért «1 az ipar helyreállítása és fejlesz­tése terén. Az ötéves tervben 1950- re megállapított ipari termelési színvonalat határidő előtt — az 1949- év negyedik évnegyedében — elérte. Határidő előtt teljesítették az ötéves tervet Moszkva és Lenin­grad ipari üzemei. Az Ural, Szibé­ria és a Volga'mente ipara- tovább fejlődött és 195tM>en 2.8-szer any- nyit termelt, mint a háború előtt. A háborús károkat szenvedeti vidé­ken a vas" és színésfémkohászati üzemeket, a szénbányákat, olajku­tak at, víllanvtelepeket» gépgyártó és vegyiüzemeket, építőanyag-ipari, könnyűipari, élelmiszeripari és egyéb iparágakhoz tartozó ipari üze­meket új technikai alapon állítot­ták helyre. Az ötéves terv előírta, hogy a köztársasági és a helyi ipar össz" termelésének 1950-ben — az öt­éves terv utolsó évében — 23 száza­lékkal kell felii'múlnia a háború előtti 1940-es év színvonalát. Tény legesen i950-ben a>z ipari termeiéi 37 százalékkal volt több, mint 1940- ben. Az ötéves terv évei alatt a köz társasági és helyi ipar valamennyi ágát magasabb technikai színvona' Ion állították helyre és ezek az iparágak jelentősen továbbfejlőd­tek. A köztársasági és a helyi ipar építőanyag termelése túlhaladta a háború előtti színvonalat. A köztársasági és helyi faipar ál­lal kitermelt szerszámfa mennyisé­ge 1950-ben 51 százalékkal elmélke­dett 1940-hez viszonyítva. A termelt fűrészáru mennyisége 1950-ben 1940-hez viszonyítva másfélszeres és túlhaladja az ötéves terv előírá" sát­A köztársasági és helyi könnyű­ipar az ötéves terv évei folyamán a termelt cikkek választékában elérte a háború előtti színvonalat és új cikkek tömeggyártását sajátította el. A pamut szikietek termelése az öt­éves terv alatt 3.3-szeresére, a gyap­júszöveteké 2.8-szepesére, lenszöve­teké 2.5-szeresére növekedett. A köztársasági és helyi élelmiszer- ipar az ötéves terv előírását pék­süteményekben 16 százalékkal, tész­taárukban 23 százalékkal, cukrász- készítményekben. 27 százalékkal és állati zsiradékban 23 százalékkal teljesítette túl. Az ötéves terv alatt a hústermelés 1.6-szeresére növeke­dett és a hentesáruból 2-3-szer, ál­lati zsiradékból 3"szor, tejtermé­kekből pedig másfélszer többet állí­tottak elő. A helyi ipar és az ipari termelő- szövetkezetek — .mondja továbbiak­ban' a jelentés — 1950-ben, összter­melés tekintetében 16 Százalékkal teljesítették túl az ötéves terv elő­írását és 59 százalékkal több köz­szükségleti cikket gyártottak, mint 1940-ben, A helyi fű tő an yagipar ban a szénkitermelés 1950‘ben 1940-hez i idett, a tözegbrikelt termelése &5- i szeresére emelkedett, t A köztársasági és helyi ipar üze­- xceiben meghonosították az élen­- járó üechn.ká;, ami lehetővé tette i a. sok. munkát igénylő és nehéz ; munkafolyamatok gépest.esi szín- . vonalának emelését az iparban és ; az építkezésben. A munkások _ munkájának ternie.ékenysége a . köztársasági állami iparban és he- , lyi iparban 1950-ben 22 százalék­kal emelkedett 1940-hez viszonyít­va. Az OSZSZSZK népgazdaságá- i nak minden ágában egész év­ben túlteljesítették az állami i beruházási tervet. A jelentés ezután áttér arra, hogy mezőgazdasági téren, hogyan teliesí.e.; ék az ötéves tervet és megállapítja, hogy az elmúl: ö:­éves terv során niagy sikereket ér. i felt el a mezőgazdaság továbbfej­lesztésében és a kolhoz társadal­- másítom: gazdaságának erősítésé­- bem. ' A mezőgazdaság ! anyagi, technikai bázisa megnöve­kedett és emelkedő, t a gép- és traktorállomások szerepe a kolho­zok termelésében. A gabonane­műek vefésteiülete az ötéves lerv során 28 százalékkal növekedett — ezen belül a búza vetésterülete 71 százalékkal. A gabenaneműek terméshozama 1949-ben és 1950- ben túlhaladta a háborúelőtti szín­vonala::. Az ipari növények vetésterüle­te az ötéves terv afaát 64 száza­lékkal növekedett. Jelentékenyen megnőtt az ipari növények ter­méshozama. Zöldség- és dinnye­félék, valamint a burgonya ve.és- területe 1950-ben 1940-hez viszo­nyítva 13 százalékkal emelkedett, a burgonya terméshozama túlha­ladta a háború előiWi színvonalat- Az ö+éves .érv ala'.it jelentékenyen megnövekedett a gyümölcs, vala­mint a szőlőtermés. Az állattenyésztés erén ha­szonállatok és baromfi szempont­jából a kolhozok túlhaladták a háború előtti színvonolat- A növe­kedés szarvasmarhánál 21 száza" lék, a juhoknál és kecskéknél 21, sertéseknél 49 százalék. Baromfi­nál a növekedés kétszeres. 1940- hez viszonyítva a haszonállat és baromfiállomány egészében a gaz­daság minden kategóriájában meg­növekedett. A mezőgazdaság gépesítésének színvonala emelkedett. Az ö,téves terv esztendei alatt a mezőgaz­daság nagymennyiségű mezőgaz­dasági gépét kapott. A gép- és trakloráliomásók traktorparkjának kapacitása 75 százalékkal növeke­dett, a kombájnok száma, pedig 30 százalékkal. A tavaszi ve lés alá a szántást 1950-ben a kolho­zokban 89 százalékban gépek vé­gezték, az ugarszántást, pedig 95 százalékban és az ősziszántást 9? százalékban. 1950-ben az ugar- és az ősziszántás 88 százaléka: elő­munkát végez: ek a, mező­védő erdőül: etvények létesítése terén. A természetátalakítás sztá­lini tervét végrehajtva az OSZSZSZK európai része sztyep­pes és erdesztyeppés vidékeinek kolhozai, szovhozai. gép- és .rak- torál'cmásai, erdőgazdasági és er­dővédő állomásai 1948—1950-ben több mint 860 ezer hektár területen telepí­tettek és. ültettek védőerdő­ket. A szcvbozokban bővülc a gazda­sági növények vetés;erűlete. Az OSZSZSZK Szovhozügyi Miniszté­riumához tartozó sz&vhozok alap­jában véve befejezték a legfonto­sabb mezei munkák gépesítésé:: 1950-ben a szántás 99 százalékát traktorok végezték és a gabcna­nemüek 97 százalékát kombájnok­kal aratták. A szarvasmarhaállo­mány az ötéves terv alaki 1.9-sze- resére, a juh- és kecskeállomány 1.8-szeresére növekede a sertés- állomány pedig megháromszorozó­dott­A mezőgazdasági lermelés emel. kedése és a piacra kerülő termék- menny, ség növekedést lehetővé tette, hogy biztosítsuk a lakosság megnövekedett élemiszerszükség- letének kiegészítésé:, lehetővé tet­te továbbá, hogy emelkedjék a kolhozok és kolhozparasztok jöve­delme és végül, hogy szilárd nyers­anyagbázist teremtsünk a könnyű­ét; élelmiszeripar további fejlődé­séhez. Az OSZSZSZK szállításügyi mi­nisztériuma gépkocsiparkjának te­herforgalma 1950'ben 1940-hez vi­szonyítva több mint 3-szorosára emelkedett — állapítja meg a to­vábbiakban a jelentés. Az ötéves terv esztendei alatt az autóbusz és taxíállo- nsány majdnem ötszörösére nö­vekedett. A köztársasági és helyi jelentőségű keményburkolatú ■ gépkocsi utak hossza 1950 végéig 1940-hez viszo­nyítva 26 százalékkal növekedett. Túlteljesítették az ötéves terv e'őírását kisfolyókon új viziutak megnyitására és azokon történő áruszállításra vonatkozóan. 1950" bes kisfolyókon 11 százalékkal több árut szállítottak, mint amennyit az ötéves terv előírt. A kisfolyókon anegnyitott viziutak hossza az öt­éves terv ideje alatt 12.209 km-el növekedett. Az ötéves terv esztendei alatt helyreállítottuk és továbbfejlesztet­tük a postát, a távírót és a rádiót. A jelenés a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy hogyan teljesítet­ték az ötéves tervet a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén és megállapítja, hogy az OSZSZSZR-bctn, miként az egész Szovjetunióban, munkanélküliség nem volt és nincs is. A népgazda­ságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1950 végéig 1940 végéhez viszonyítva 24 száza­lékkal növekedett. Tovább javult a lakosság anyagi helyzete, ami kife­jezésre jutott a munkások és al­kalmazottak pénz" és reálbérének emelésében, valamint a parasztok­nak, mind a társadalmasított kol­hozgazdaságból, mind a háztáji és egyéni gazdaságból származó jöve­delme növekedésében. Jelentéke­nyen megnövekedtek az államnak a dolgozók kulturális és társadalmi céljaira fordított kiadásai. A lakos­ság az állam költségére segélyeket és kiutalásokat kapott a munkások és alkalmazottak társadalombiztosí­tása révén, nyugdíjakat pedig szo­ciális gondozás révén, kedvezményes beutalásokba részesült, szanatóriu­mokba, üdülőkbe, illetve gyermek­intézményekbe. A sokgyermekes és egyedülálló anyák az államtól se" , gélveket kaptak. A lakosság az ál- : lám költségére ingyenes orvosi ,el- j látásban részesült, a dolgozók to­vábbképzését az állam fedezte, to- I vábbá ösztöndíjakban részesítette a tanulókat és még sok más juttatás­ban és kedvezményben részesítette a lakosságot. Ezenkívül minden munkás és alkalmazott évenként legalább 2 heti, egész sor foglalko­zási ág dolgozói pedig ennél hosz- szabb fizetéses szabadságot kaplak. A kultúra, tudomány, művészet fejlődése A nép anyagi életszínvonalának emelkedésével egyidejűleg a háború utáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, tudomány és művészet terén. Az ötéves terv alatt jelentős si­kereket értünk ei közoktatási téren. Biztosítottuk a gyermekek általános kötelező oktatását hét éves kortól kezdve. Az elemi hétosztályos és kö­zépiskolák hálózatának kiszélesítése terén és a tanulók létszámának szempontjából, túlteljesítettük az ötévesi terv előírását. Az ötéves terv alatt körülbelül 8000 városi és falu­si iskolát állítottunk helyre és épí­tettünk, melyekben főbb mint egy­millió gyermek tanul- Az elemi, hétosztályos és középiskolákban, a munkások falusi ifjúság iskoláiban, a technikumokban és egyéb közép­iskolákban 1950 végén 20.6 millió volt a tanulók létszáma. A szövef- ségi és köztársasági főiskolákon az OSZSZSZK területén 1950-ben 800 ezer főiskolai hallgató tanult. A háború előtti időhöz viszonyítva je­lentékenyen megnövekedett a gyer­mekintézmények száma is. A kulturális és népművelési intéz­mények háború előtti hálózatát helyreállítottuk és túlhaladtuk a háború előtti színvonalat. 1950 vé­gén a különböző rendeltetésű könyviárak száma 203.000 volt a könyvállományunk meghaladta a 470 millió pél­dányt. Ebben nincsen benn. a városi és fa­lusi értelmiség, továbbá a munká­sok és kolhozparasztok magán- könyvtárainak könyvállománya. A járási kultúrházak száma 1940-hez viszonyítva 39 százalékkal emelke­dett. A falusi klubok száma jelen­tősen túlhaladta a háború előttit. A vetítőberendezések, filmszínházak és vándor filmvetítő berendezések hálózata 1950 végéig 1940-hez vi­szonyítva 1.5-szeresére növekedett- A gyógyintézetek hálózata kiszé­lesedett és tovább javult a lakos­ság egészségügyi ellátása. A kór­házi ágyak száma 1950-ben 1940‘hez viszonyítva 23 százalékkal növeke­dett. A városi és falusi szülőottho­nokban lévő szülőágyak száma túl­haladta a háború előtti színvonalat. Az anya- és gyermekgondozó háló­zat 1940-hez viszonyítva 1.5‘szere- sére növekedett. Helyreállítottuk és kiszélesítettük a szanatóriumok há­lózatát. Az orvosok száma 1950-ben 1940'hez viszonyítva 80 százalékkal Növekedett a közfogyasztás Sikeresen fejlődött a szovjet kereskedelem is. 1947-,ői 1950-ig a szövetségi kormány három ízben szállítót,:a le a tömegfogyasztási cikkek árát és létrejöttek a felté­telek ahhoz, hogy 1951 március elsején újabb árleszállítás: iehes- sen végrehajtani. Ez a, munkások, alkalmazottak és értelmiség reál­bérének komoly emelkedésé! biz­tosította, továbbá azt eredmé­nyezte, hogy a. parasztoknak az olcsóbbá tef. iparcikkek megvá­sárlására kisebb összegeket kell fordítaniok. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem kiskereskedelmi árufor­galma 1950-ben jelentősen felül­múlja. a háborúelőttí színvonalat. 1950-ben, különösen húsból, hen­tesáruból és haltermékekből, állati és növényi zsiradékból és egyéb zsiradékból, cukorból, cukrászké­szítményekből, lábbeliből, pamut­éi gyapjú-, selyem- és lenszövetek- ből, harisnya- és zoknifélékből. A háború előtti színvonalhoz viszo­nyítva a lakosságnak több órát, rádió vevőkészüléket, varrógépet, kerékpárj, motorkerékpárt, villa­mos háztartási cikket és egyéb kultúr- és háztartási cikket adtak el Jelentősen megnövek.edett a kcl'hozkereskedelem volumene. A kolhozpiacokon a jegyrendszer el­törlése és a pénzreform végrehaj­tása u;án csökkentek az árak. Lakásépítés Székes körben kibont::kőzet a lakásépítés. Az állami üzemek, in­tézmények és helyi szovjetek, va- lamint a városi és munkástelepek lakossága állami hitel segítségével az ötéves terv alatt 60 millió négy- ze méter lakóterüleíű lakóházat állított helyre és épített fel. Ezen felül a falvakban 1,300.000 lakóhá­zai; állítottak helyre, vagv építet­tek fel. Nagy munkái végez­tek a közüzemek helyreállítása, ás I új közüzemek építése terén. Az ötéves terv alatt 161 városban és munkástelepen állítoílíák hely­re, vagy építették újonnan. Víz­I vezetéket, csatornahálózatot 100 városban és munkástelepen léte­sítettek és 18 városban létesítettek villamos és trollybuszhközlekedésí. Megnövekede/f a városi villany- telepek kapacitása és a városi villamos-hálózat hossza 1949-hez viszonyítva hetvenkilenc százalék­kal növekedett. A trolley- busz-vonalak hossza 1950 végéig 1940-hez viszonyítva 2.3-szorosá- ra növekedett. A városi vízveze­tékek hálózata 1950-ben 1940-hez viszonyítva 19 százalékkal bővült és a napi átlagos vízszolgáltatás 43 százalékkal növekedett- A vá­rosi vízvezetékek hálózata kibő­vítésének ötéves tervét túlteljesí­tettük,. Azoknak. a lakásoknak a száma, amelyekbe be van vezet­ve a gáz, 1950-ben 1940-hez vi­szonyítva ötszörösére növekedett, a gázszolgáltatás háztartási célok­ra pedig 5.5-szörösére növekede, t. Jelentős munkát végeztünk a vá­rosok, munkátelepek és falvak rendezése terén is. Befejezésül a jelentés megállapít­ja, hogy az ötéves terv esztendei alatt tovább folyt a munka Mosz­kva — a Szovjetunió fővárosa — újjáépítése általános tervének meg­valósítása terén. , Nagy munkát vé­geztünk az OSZSZSZK háborútól károsult lakásainak és közüzemei-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents