Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-15 / 163. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951 július Í5, Nagy sikert aratott Balatonlellén a Megyei Tanács népi kórusa A budapesti kultúrfesztiválon részt vett a Megyei Tanács népi kórusa is és nem kis eredménnyel. Azóta a csoport kultűrmunkája még nagyobb lendületet vett, szorgalmasabb, elmélyültebb lett a •tanulás és lelkesebb a munka. Kü- Ionosén Pudovkin elvtárs elismerő szavai tették büszkévé és lelkessé a tagokat, mert érzik, hogy jó úton haladnak. » Alig múlott el a fesztivál izgalma, máris új munkához kezdtek a csoport taéjah Felajánlották, hogy nivós kultúrműsorral látogatják meg a ieliei üdülő dolgozod- Vállalásukat teljcsLették és a hél végén elindultak. Lelte felé. Már Lene közeiében hangos volt a na tár a szebbnél-szebD népdaloktól és az üdülő doigozoi mosolygó arccal néztek a lelkes csoport uuán. .Megérkezett a csoport a szabadtéri színpadhoz, megkezdték a probakap Minden a legnagyobb Gondosabb munkát a közellátás területén! gyent a dolgozók döfi. hél 111 órakor megkezdődött az előadás. Mintegy 2UUU dolgozo !iekint©tt várakozással az esj, elé. Out vortak a küllőid! vendégek, csehszlovák, német és bulgár elvtársak, akik szintén kíváncsian várták a mű- sert, bogy megismerhessék népünk táncaij, dalait, hagyományait a kuiturgárdan keresztül. A műsort Aeszerice herendié, a Megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. beszédében üdvözölte a megjelent dolgozókat, a küllőid! eivparsakat. „bomogy megye dolgozó parasztsága a mai napon lényegeden befejezte a békearatást és most folytatja. 'tovább a harcot a begyűjtés győzelméért. Ebből ,a harcból is lelkesen veszik ki részüket dolgozó parasztjaink. Dolgozó praszjságunknak segít ennek a sikers végrehajtásában munkásosztályunk is és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, együtt küzdenek az ötéves tervérit, a szocializmus építéséért." Keszerice elvtársnő rövid üdvözlő szavai után megkezdődött a kultúrműsor, amelyet a kultúrgárda nagjai a tennénybegyüjtés- ben élenjáró dolgozóknak ajánlottak fel. A kultúrműsort a népi együttes kórusa nyitotta meg ßeefhowen „Békehimnuszával", majd Duna- jevszkij: „Virágzik a rózsa" című dalát énekelték Tóth Ferencné és Barankai Lajosüé, az együttes szólistái. Végül Sárközi István „Ara-, tódalát". A kórus jólsikerült műsora után az együttes népi zenekara népdalokat és verbunkosokat adott elő. Tomboló siker követte a zenekar előadását, ami azt bizonyítja, hogy a zenekar tagjai lelkes munkát végeztek. Dicséretet érdemel a karnagy, Tóki József, aki a zenekar tagjait legjobb tudásával taníl|°t- ta be. Nagy sikert arattak a balatoni népdalok a népi zenekar kíséretével, de a sikerhez nagyban hozzájárult Benke Józsefné kellemes szopránja is. Valóságos itapsorkán kísérte a népi együttes tánckarának bemutatóját, amelynek tagjai püspökladányi leány verbunkost mutatlak be. Népi tánccsoportjuk bemutatkozását különösen csehszlovák vendégeink kísérték figyelemmel és nyilatkoztak róla elismeréssel. Bács Lászíóné énekszámai és Benke Irén szavalatai egyaránt jól sikerültek. Zanati József dalai, Bizett: „Gyöngyhalász" című operájából a nagyária, Erkel: „Bánk Bán" című operájából a „Hazám, hazám" című dallal aratott sikert. A klasszikus számokat is szívesen fogadták nyaraló dolgozóink, -amit Szirmai Mária adotlt elő zongorán. Ismét Zanati József következett- Giíárkíslérettel adta elő Szedoj „Kék itengeré'i.", Miljufyin „Lila orgonák", Líepín: „Moszkva" és Kern Aurél „Vén folyó" c, dalát, amely az elnyomott négerek bánatáról szól. Küszöbölje ki hibáit a Pécsi Menhely vezetősége Egy nevelőanya levele Szerkesztőségünkbe több dolgozó részéről érkezett panasz arról, hogy egyes körzetekben nem megfelelően ellátott húsifc adtak ki a dolgozóknak, A vizsgálat1 során bebizonyosodott, hogy ez a hús gondtalan kezelésétől erdt- A Füredi-utcai leellenőrzött árudában például itárva.nyitva állt az ajtó, a helyislég tele volj legyekkel, amelyek kényelmesen mászkáltak a húsokon. Az üzlet cementjén folyt a víz és a dolgozók a vízben állva várták, amíg rájuk került a sor a húskiosztásnál. Ez a nélda csak egy a sok közül, ami természetesen a hús romlási lehet őségéhez vezet. Különösen most a nyári időkben fordítsanak nagyobb gondot az árudavezetők a húskezelésre, tartsák tisztán üzleteiket és légyfogókkal lehet védekezni a legyek ellen is, A hús gondtalan kezeléséér nem egyedül a húsárudavezei! ők a felelősek, hanem a vágóhíd és ai Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központjának vezetősége is. A vágóhídon ugyanis a húsokat helyesen a beütemezett időkben adják ■ki az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, amelynek vezető- sége ugyanebben az időpontban köteles kocsit küldeni érte. A vágóhíd vezetősége annyiból hibás, hogy bár kellő időben elkészíti a szállításra váró húst, de a jégszekrényen kívül helyezi, amíg a kocsi lér,te nem megy. Történetesen, ha a kocsi 8—10 óra múlva megy érte, akkor a hús 8—10 órán keresztül kínt áll az udvaron és szabad martaléka a legyeknek. Szerkesztőségünkbe levél érkezett, amelyben a gyermeknevelők illetménye kifizetésének késedelmességléről számolnak be„Ae a gyermek-ellátmányi összeg, mely június végén esedékessé vált, még a mai napig sem került kifizetésre. 3 hónapot a Pécsi Menhely most utólag fizetne ki, de úgy látszik, hogy ha mi hallgatunk, hát ők is hallgatnak még vagy egy-két hónapig, mint azt egyszer már tét' ték, amikor a Somogyi Néplap bírálatára történt meg csak a kifizetés. Nem hisszük, hogy az ő fizetésük felvételét is ilyen késéssel intézik. Mi, nevelő anyák becsülettel ondozzuk a ránkbízott gyermekeket, nevelünk belőlük jó hazafiakat. Ha ez a gondozásra szánt ősz- szeg sorozatosa}! ilyen későn kerül kifizetésre nem tudjuk milyen véleménnyel legyünk a Pécsi Menhely illetékeseiről- Akár tudatosan, vagy hanyagságból késleltetik a gondozási összeg kifizetését, szeretnénk, ha mielőbb kijavítanák a hibáikat, s az ilyen esetek, amelyek ebben az évben renszeresen megtörténtek, nem fordulnának többé elő. Több nevelő anya nevében: Magyar Nándor né.“ Ezen a hiányosságon segíteni leheT és kell, mégpedig úgy, hogy a húsokat addig ne vegyék le a jégről, amíg érte nem küldenek, mert- a jegelőben elfér, ha máskép nem, a húsok összébbrakásávah így könnyen megoldható a hús friss szállítása a húsárudákba. A legnagyobb hibát azonban az Élelmiszer Kiskereskedelmi Központ vezetősége követte el jelen esetben is, mert nem fordított kel. lő figyelmet a bús pontos szállítására, annak elleniére, hogy a szállítás meghatározott időpontjáról ő is értesülj. A jelen esetben azonban a reggel órák helyett este 7 órakor került a hús az árudaveze. tő kezébe. Ugylátszik, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Központ- vezetősége íem ismeri alkotmányunknak azt i pontját, amely kimondja, bogy .Népköztársaságunkban a legfőbb :rték az ember" és nem Itörődik tzzal, hogy az ő hanyagságuk alatt a dolgozók százai kezébe merült a gondtalanul kezelt hús. Ennek a sajnálatos esetnek alapján javasoljuk, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezető sége felé, hogy lehetőleg már az előtte való napon biztosítsák a kocsikat a szállításra és a szállítást úgy eszközöljlé-k, hogy ne este 7 órakor jusson el a hús az árudákba, hanem a reggeli órákban. Ha ezeket a súlyos hibákat kijavítja a vágóhíd és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és az árudavezetők, akkor nem fordul elő többé olyan eset, hogy gondtalanul kezelt hús kerül kiosztásra dolgozóink közötti. Jól fizet a repce és a bíborhere Míg tavaly a bíborhere csak 1 és fél, esetleg 2 mázsát hozott holdanként, addig az idén a Szovjetuniótól nyert agrotechnikai módszerek he' lyes alkalmazása után, átlagosan 4 —5 mázsát, helyenként még ennél is jóval többet csépeltek egy holdról! Például Keszthelyi Gyula várdai kisparaszt 1000 négyszögöl bíborheréje 324 kg magot hozott. László József, szintén várdai dolgozó paraszt 800 négyszögölön 296 kg bíbormagot termelt. Még ezeknél is jobb eredményt ért el Fuki Lajos gazdatársuk, aki 400 négyszögölről 220 kg bíborhere magot csépelt, ami 880 kg holdankénti termésnek felel meg. Hasonló a helyzet a repcénél is- Míg tavaly az állami gazdaságoknál és tszcs-knél is csak 5, legfeljebb 5 és félmázsa, az egyénileg gazdálkodóknál még ennél is kevesebb termett holdanként, az idén 8—10, sőt nem ritkaság a 12—14 mázsás holdankénti termés sem. Bolhón a „Ságvári“-tszcs 2 hold repcéje 25-30 mázsát hozott. A rád- pusztai ,,Béke“"tSzes-ben 5 hold után 62 mázsát csépeltek. Bajzik József jutái dolgozó paraszt 800 négyszögöl repcéje 8 mázsa termést hozott. A Patyolat Kaposvári Vállalata magáévá tette a Minisztertanács határozatát a dolgozó nők háztartási munkájának megkönnyítését a gyorsmosás megindításával. 1 kg. fehérnemű mosási ára 1.50. Reggel beadja, másnap érte lehet menni, csak vasalni kell. A vállalat címe: Május 1 utca 29. t^ztálin-díjjcd tüntették ki Nijr koláj Bregyuk kolhoz patasz" tot 1951 tavaszán, aki kidolgozta a cséplőgép kihasználásnak tökéletesített módszerét. Nyikoláj Bregguk nevét már 1949 óta ismerik egész Szovjetunióban. A 6000 hektár kiterjedésű földdel rendelkező „Prac- ja“ kolhozban 20—21 mázsa gabona termett hektáronként abban az évben, A MK—1100'as cséplőgép előirányzóit teljesítménye szerint hónapokig tartott volna a csépié»Iván Tretyák, a berezniyani járási bizottság titkára a ,,Pracja“ kolhoz parasztjainak gyűlésén közölte, hogy még egy cséplőgépet küldenek a kolhoz segítségére. — Felajánlom — állt fel akkor helyéről Nyikoláj Bregguk, a cséplőgép gépésze, -— hogy egy géppel! végzem el a cséplést. Csak azt kérem legyenek segítségemre a szérűn a munka új módon való meg" szervezésénél. Kiszámítottam, hogy MK—1100-as cséplőgépünk, amely eddig 30 torma gabonát csépelt ki egy nap alatt, kétszer annyira képes. A második cséplőgépet küldjék hát tovább egy másik kolhoznak. Bregyuk azt javasolta, hogy a szocialista ipar élenjáró munkásújítói- rnk példáját követve térjenek át az óraütemtervre. Kiszámította, hogy 75.000 kévét kell a cséplőgép dob" ján keresztülengedni ahhoz, hogy 60 tonna gabonát kapjanak, vagyis percenként 40—50 kévét kell feletetni. Mivel egy etető képtelen ilyen munkatempóban dolgozni, két etetőt kívánt a dobhoz állítani. .4 gépből vígén ütemben másodpercenként 1 kiló gabona és 2 kiló szalma kerül ki, ami ugyancsak több munkáskezet igényel, mint eddig. NYIKOLÁJ BREGYUK SZTÁLIN-DÍJAS KOLHOZTAG A gép képes megállás nélkül, egész nap dolgozni, ezért két egymást felváltó cséplőgép-brigádot kell szer veZnv. J£i<bírja-e ezt a gép? — nyugtalankodott Bregyuk apja, aki féltette fia becsületét. —■ A gépért kezeskedem, — válaszolt a fiú, — hiszen úgy ismerem> mint o tenyeremet! A gyűlés résztvevői lelkesen tár mogatták javaslatát és több észszerű módosítást ajánlottak. Példáid, hogy négy etető álljon a dobnál, akik kettesével váltják egymást és hogy a cséplőgép minden oldalára rakjanak kévéket, melyeket egyidő- ben hátoldalról adogathatnak fel. Elhatározták, hogy holnap már az új módszer szerint fognak dolgozni a szérűn. Másnap, a 40 emberről 70-re emelt első műszak megkezdte mun- kaját a cséplőgépnél. Bregyuk, órát \ fára pillantva bejelentette, hogy óránként összegezik a teljesítményt és kiírják a szérűben felállított verseny lábiára, Egy óm alatt 3 tonna gabonát kellett kicsépelni, hogy két műszak 60 tonnás napi teljesítményt érjen el. Az első óra végén váltották az etetőket, majd a múzsáló lemérte a zsákokat. Az eredmény 3024 kilogramm volt. A második órában 3580 kilós eredmény került fel a versenytáblára. Mikor este 9-lcor megérkezett a másik brigád és ösz- szegezték a>z első tíz óra eredővé" nyét, kiderült, hogy 34-965 kiló gabonát csépeltek ki. A második műszak 27.889 kilós eredményt ért el, tehát egy nap alatt 63 tonna gabonáét csépeltek ki. A siker szárnyakat adott a gépésznek, aki fáradhatatlanul irányította az embereket és a cséplőgép különböző alkatrészeinek munkáját. Nyikoláj Bregyuk brigádja másnap 75, majd 82.95, később 112 tonna gabonát csépelt ki. A cscplési idény végére a cséplőgép termelékenysége elérte' a napi 132 tonna 149 kilo<- grammat, vagyis több mint ötszörös sével szárnyalták túl a> gép előirányzott termelékenységét. ^íjikotáj Bregyuknak közben nagy technikai nehézségekkel kelleti megbirkóznia. A gép, de különösen a szeparáló és az elevátor alkatrészei nem voltak ilyen hátai' inas tömegű szemre és szalmára méretezve. A gépem levette a szedmá- zó minden második lemezét, ami azt eredményezte, hogy a mag még jobban levált a szalmáról. Kiegészítő rácsot készített a szalmázóhoz, olyan lejtéssel, hogy a szalma köny- nyebben lecsússzék, ezáltal megfúr vitatta a mag elkülönülését- Megnagyobbította a puttonyos elevátor hoijtóMrcsájának átmérőjét, elmés/ szerkezettel meghosszabbította a puttonyszalag mozgását, ami jelentősen megnövelte a puttonyos elevátor teljesítményét. A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet is érdeklődéssel fordult Bre" gyük cséplőgép tökéletesítésére irányuló munkája felé. Az egyszerű kolhozparcisztot, miután az hité-, zelben beszámolt értékes tapasztalatairól, a Tudományom Tanács tagjává választották. Amikor a ,,Pracja“ kolhozban összehívták a legjobb ukrán kolhozok gépkezelőinek technikai konferenciáját, a harkovi mezőgazdasági gépgyár mérnökeinek egy nagy csoportja is ellátogatott a kolhozba- A konferencia elhatározta, hogy a gyár új cséplőgépeinek Szerkezeténél alkalmazzák Bregyuk újításait. J^’jikoláj Bregyuk munkadicsőr ségének híre gyorsan elterjedt az országban. A kolhoz gépészek ezrei követték példáját. A híressé vált gépész a következő évben az új, javított MSZ—110-es típusú cséplőgéppel 141 tonna 17 kilóra emelte fel a napi cséplés eredmér nyét. Bregyuk példáját követve, a falusi gépkezelők minden fontosabb szántóföldi munkánál (szántáshál, vetésnél, ,kombájnnal végzett betakarításnál bevezették az óraütem- terwet. Nyikoláj Breyyukot a dolgozók, megbecsülésük jeléül, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjévé választották. Bregyuk, aki szabadidejében a falusi gépkezelő-tanfolyamok hallgatóit és a cséplőgép- gépésznek iskolájának tanulóit ismerteti meg munkamódszerével, most a gépészeti technikum hallgatója, de nem szándékszik abbahagyni szeretett mesterségéiApja méltán büszke a fiára, aki elhatározta, hogy minden ősszel a szívéhez nőtt cséplőgépen fog dolgozni, melynek teljesítőképességét 200 tonnára akarja felemelni, — Ezzel fogok hozzájárulni — mondja •— szocialista hazám *r4tí- téséhez és m békehttrch•*, M kott ielobogózoi/f. íeUdiszíteitiS íko :-j«s4ja már- megállt a terményraktál ,-i elő»; .ós hozta az egyéni gaiztdták .els i, szállítmányát^ Az úlMörők, csapata, k Páni, a Tanács és a tömegszerve zetek képviselői mind jelien; volttal " ennél az ünnepélyes aktusnál. ,t r Megindult; a begyűjtés a gaibania y félékből és a dolgozó parasztság ezen jt a -téren is túl lógja teljesíteni köt-e lezetíségét éppúgy, miinlü a tojás- 6 a |toromifiibeaid|á|sbair^:! 'tojásból 107 ba. 4 l romfiból 170 százalékot teljesítettek a j Szállítja a község dolgozó parasztság ;1 / a szénát is, melyből 64 százalékná a tart és el fogjuk érői a 100 százaié kot. Községünk dolgozói becsületté a teljesítik az állammal szembeni fcöttje lezetiségükét,-f A kulákok azon|ban inálunk sem s különbek, mint a többi községiben. —- Ellenségei a népnek, ellenségei álla : munfcnu'k. Szabotálják az aratást, mer'- nem tetszik nekik, hogy a hali&lon . a dolgozó népé a mii országunkban i A Pár,'_ a Tainácisi ébersége száriba« j leleplezte a lázas tevékenység möge- bujtatott semmiiítevédi A szabotálok. ■i; kai szemben megtették a megtorlc- intézkedést, í Baán Lajos somogysziiü tamácselriiök Somogyszil község, bár nem leö :lső az aratási és behordási munkák ián, a leB^töségekhea mérten azon, ián igyekezett olyan, munkát végezni nellyel szocializmusai építő országún! negerősítésiéi mozdítják első. A dolgozó parasztok, de legelső- urban a tszcs példád. od|aadó muoká1 ejtett ki annak érdekében, hogy, eben az évben eredményesen vívjaimejg ékeharcát_ Mosó, hogy az aratás nunkákalt befejeztük ési a kaszák pen. [ősét, az aiatógépek Ikat'togásáf, í orAatók dübörgéséi, a cséplőgépek gyenileßes és megtniyuigtató bugás* 'áliidtta fel, mindenki niyugodtahbar lajtja le fejét az egésanapi muokr 'fán. mert megnyugtató a tudati, hogy nlindenl^|alpi, 'kenyér biztosítva var olgozó népünk résziére. Indulnak a gépek és alighogy meg- aduinak, máris megindul a termények együj.Jóse. A község dolgozó parasztjai magukévá téiték iá jel&zóí: Géptől a magtárba1’. Ma a falu leg- Iső gazdája,, Kupi Vendel tanácstag, ki elsőnek csépelt, általában minden iunkában a legelső. Első a vetésben z aratásban, a csépiéiben és ezév- en éppúgy_ mint ,ílaivafly, első a be1- dásban is. ’ Még mozogtak a, cséplő- épek kerekei, még nem seperték „ cwAt-r'íf ,rr alKrwníi V nfl TTTP OT-íf" I Hogy dolgozóinknak valóban ez a műsor az ízlése, ez az, amit eddig csak kevéssé ismeri, bebizonyította az is, hogy az eső ellenére követel tlék a, műsor folytatását. Kérésüket azonban az egyre jobban megeredő eső miatt nem teljesíthették a kulhíröárda Indiai. A közönség tombolt, tapsolt. ! J Egyes számokat, különösen a népi i táncokat, somogyi dalokat valósá- < gos üdvrivalgással fogadták. Sok 1 előadásit láttak már a balatonlellei i színpadon, de ez az egyetlen volt i az, ami az igazi népi motívumok- r kai ismertette mee a. dolgozókat. ■ 1 Begyűjtésnél jelszónk: „géptől a raktárba“
