Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-13 / 161. szám
r SOMOGYI riii( PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! M,ai számban! Jelentés a fegyverszüneti tárgyalások első napjáról, — Nagy lendülettel folynak a be- hordási és cséplési munkálatok az iharosi állami gazdaságban, — A marcali járásban megalakította a Vöröskereszt az egész, ségügyi patronáló és ellenőrző csoportot. MDP SOMOGYMEGYEI PARTBIZOYTSA'GA'NAK LAPJA Vni évfolyam, 161. szám. Ára 50 fillér. Péntek, 1951 július 13. Minden erővel a másodnövényvetés sikeréért Az állattenyésztés és takarmány- termesztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előírja, hogy növekvő állatállományunk megfelelő takarmányozásának biztosítására az eddiginél sokkal nagyobb területen kell kettős termelést foytatni. Rákosi elvtárs 1950 október 17-én erről a kérdésről így nyilatkozott: „A mi éghajlati viszo' nyűink mellett a kalászosok le aratása után kb. 3 millió kaiaisztrális holdon termelhetünk másod'vetc<sű takarmánynövényeket és ezzel állat- állományunkat a jelenlegi állajlét- számhoe viszonyítva 30 százalékkal tudjuk növelni;1 Mindez azt jelenti, hogy a másodnövények vetése mindinkább előtérbe került és en" nek elvetése döntő fontosságú nemzetgazdasági szempont. Megyénk dolgozó parasztságának, állami gazdaságnak, termelőcsoportnak most közvetlen az aratás után, mintegy 01 ezer katasztrális hold másodnövényt kell elvetni. Pártunk, kormányzatunk ezen a téren is minden segítséget megad, hogy ezt sikerre vigyük- Állami gazdaságaink nem is késlekednek ezzel, már eddig is közel 2 ezer katasztrális hold másodnövényt vetettek el. Rákosi elvtárs a turkevei küldöttségnek is azt mondotta: most az aratás után közvetlen vegyenek irányt fokozott mértékben a másod" veteményekre. Olyan a másodvetés, mintha megkétszereznék a földjüket, mintha valamiből 400 hold helyett 800 hold lenne. Száznapos kukoricát vessenek meg kölest, azt a tyúk is, a csirke is szereti, meg ki" fizetődő. Rákosi elvtárs komoly figyelmet fordít a imásodnöványek vetésére és éppen ezért nekünk sem lehet mindegy, hogy földünket parlagon hagyjuk őszig, vagy biztosítjuk állatállományunk részére a bő" séges takarmányt. Különösen a száznapos kukoricára vegyünk irányt, mert ahogy Rákosi elvtárs mondotta a Szovjetunióba induló parasztküldöttek előtt, nálunk kukoricával szeretnek sertést hizlalni, ha ezt vetik másodnövényniek, lesz belőle bőségesen, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mit jelent ez a beszolgáltatásnál is, mert a másodnövénnyel elért többlettermés megmarad teljes egészében a gazdának, mivel a beadás a holdak után van előírva. megszabadulunk március és április Tanácsainknak most az aratás, cséplés és begyűjtés nagy munkája mellett döntő súlyt kell helyezni a másodnövények vetésére is. Dolgozó parasztságunk egyrésze még mindig gondolkodik a másod" növények vetésével, helytelenül azzal magyarázzák, hogy eddig is vetettünk, d© nem sikerült, kár minden. Pedig a másodnövényből annál könnyebben teljesítjük a be" adást és annál több marad nekünk. Még kedvezőtlen, száraz időjárás esetén is meg van a lehetősége annak, hogy jó talajműveléssel időben történő vetéssel és növényápolással biztosíthatjuk másodvetéseink számára a szükséges nedvességet. Az idei csapadékos időjárás szinte megkövetelte tőlünk, hogy minél nagyobb területen folytassunk két" tős termelést. Ki kell használni az időjárás emelkedő lehetőségét, mert ezzel nemcsak ennek az évnek takarmányszükségletét biztosíthatjuk, hanem tekintélyes tartalékot is nyújthatunk, aminek segítségével hónapban rendszerint fennálló takarmánygondjainktól. Másodvetés- sel folyamatossá tehetjük zöldtakar" mányozásunkat, nem kell feletetnünk * a lucernánkat, lóherénket zölden, hanem szénát készíthetünk belőle. A jól beállított silós termesztéssel kitolhatjuk a téli takarmányozás megkezdésének idejét és a tarlórépa és a takarmánykáposzta segítségével pótolni tudjuk. Pártszervezeteinknek és tanácsainknak most az aratás, cséplés és begyűjtés nagy munkája mellett döntő súlyt kell helyezni a másodnövény elvetésére is. Dolgozó parasztságunk egyrésze még mindig vonakodik a másodnövények vetésétől. Helytelenül azzal magyaráz zák, hogy eddig is vetettünk és nem sikerült, kár minden munka, mert még a termelési költség siem térül meg. Pártszervezeteink határozottan lépjenek fel az ilyen maradi gondolkodással szemben. Ne tévesz- szék szem elől pártszervezeteink, hogy a falusi osztályellenség itt sem vonul vissza, sőt fokozott mértékben igyekszik befolyását növelni. Az ellenség itt is a maradiságot, az elmaradottságot használja ki. Magyarázzuk meg dolgozó parasztságunknak, hogy ne a véletlenre bízzák magukat, hanem kövessenek el mindent, hogy megfelelő időben lássanak hozzá a pontos talajműve- léshez és fogadják meg Rákosi elvtárs tanácsát. A másodnövényekre vonatkozóan megyénkben is példák sora bizonyítja, hogy a dolgozó paraszt, aki közvetlen az aratás után a kapasorok közé vetette eí másodnövényét és azt megfelelően ápolta, annak meg is volt az eredménye. . Kérdezzük csak meg Pesti László belesi dolgozó parasztot, aki száz négyszögölön négy mázsa kölest termelt. Pesti László dolgozó paraszt nem várta meg, míg a föld teljesen kiszáradt, hanem kellő időben hozzáfogott a szántáshoz. Vagy Táncos István, aki négyszáz négyszögölön 15 mázsás réjiatennést ért el. Megyénkben már eddig is értünk el eredményeket a másodnövények vetésénél. Megyénk termelőcsoportjai eddig közel 1500 holdat vetettek el másodnövénnyel. Meggyorsult a másodnövények vetése az állami gazdaságainkban is, ahol eddig kétezer holdat vetettek el. Egyéni dolgozó parasztság közel 5 ezer holdat, vetett el, azonban figyelembe vesz- szük, hogy ez hogyan aránylik a 61 ezer holdhoz, akkor minden különösebb gondolkodás nélkül rájövünk, hogy ezen a téren alig tettünk valamit. Bár az aratási munkák lényegében befejeződtek megyénkben, mégis alig látni felszántva tárlót, de még inkább azt elvetve másodnövénnyel. Gépállomásaink sürgősen fogjanak hozzá a tarlószántáshoz, nyújtsanak segítséget termelőcsoportjainknak. Kössenek szerződést minél több dolgozó paraszttal, hogy meggyorsítsuk megyénkben a tarlóhántás és a másodnövények vetési munkáját. Pártszervezeteink, tanácsaink vegyék kezükbe ennek a munkának irányítását, mozgósítsák a legjobb népnevelőket és keressék fel a dolgozó parasztokat, győzzék meg őket a másodnövények elvetésének hatalmas nemzetgazdasági jelentőségéről. Vigyük sikerre megyénkben is a másodvetést! A Somogymegyei Pártbizottság és a Megyei Tan ács Végrehajtó Bizottsága távirata Rákosi elvtárshoz az aratás befejezése alkalmából KEDVES RÁKOSI ELVTÁRSI örömmel jelentjük, hogy Somogy megye dolgozó parasztsága Pártunk vezetésével az élenjáró kommunistákat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteinket követve, a mai napon befejezte az csziárpa, a rozs és a búza aratását. Soha még ilyen lelkesen és gyorsan nem arattak le megyénk dolgozó parasztjai, mint az idei „békearatás“.ban. Ez az aratás azért volt ilyen gyors és lelkes, mert hatalmas erő, a Párt vezette a szemveszteség elleni harcot. Mert dolgozóink megértették, hogy úgy harcolnak eredményesen a határunkon acsarkodó fasiszta Tito és itthoni ügynökei, a kulákok a Grősz-banda aljas terveinek meghiúsításáért, a békéért, ha a „békerralássál“ gyorsan, szemvesz íeség nélkül végeznek, ha helytállnak az arafási munka frontján. Halár menti községeink lakói látják, hogy odaát a fasiszta Ti(,o Jugoszláviájában a dolgozó pa- rrsztok úgy harcolnak a békéért, hogy nem kapálják meg a kukoricát, a répát, ncm aratjálc le a gabonát, látják és tudják, hogy jobb munkájukkal, az aratás gyors befejezésével segítik a jugoszláv dolgozók harcát- Mint Somogyudvaihely, amely a megyében elsőnek végezte el az aratást, s utána 23 halánnenti községünk végezte el jóval a megye többi községe előtt a „békearatást". Ezzel válaszol, fák a Tílo-banda aljas provokációiraDélszláv községeink dolgozói ismét tanujelét ad(ák hűségüknek népi demokráciánk, Pártunk, Rákosi elvtárs, s nagy példaképünk, a Szovjetunió iránt. A barcsi járásban Szeníborbás délszláv község végzett elsőnek az aratással. Az elsők között voltak még Lakőcsa és Tótujíalu délszláv községek is. ígérjük, hogy az aratás sikeres befejezésével nem nyugszunk meg, hanem Rákosi elvtárs útmutatása nyomán eredményeinket tovább fejlesztjük, behozzuk lemaradásunkat a tarlóhántás és másodnövényvetés terén, s becsülettel elvégezzük határidő előtt a cséplést és gabonabegyüjtést. ígérjük, hogy jó felvilágosító munkával; a munkás-paraszt szövetség erősítésével a magyar és délszláv dolgozók testvéri összefogásával, a. Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználásával, az ellenség elleni kíméletlen harccal, Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével maradéktalanul megvalósít., juk feladatainkat, s itt a fasiszta Tito szomszédságában szilárdan belytállunk a Szovjetunió, Sztálin elvtárs vezette békefront ránkesö szakaszán. Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elvtársi üdvözlettel: Magyar .Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága. „CSÉPLŐGÉPTŐL A MAGTÁRBA“ Balatonszárszón a III. típusú tszcs teljesítette elsőnek a beadását ötéves tervünk sikeres megvalósításának, békénk megvédésének érdekében elsőrendű fontossággal bír a gabonabeadási terv mielőbbi teljesítése. Fokozottabban érezzük ezt most, amikor ismét lelepleztük az életünkre, fejlődésünkre törő ellenség újabb gyilkos bandáját: Grőszé- ket. Ezek is, mint általában a belső ellenség, Titoékkal, a Vatikánnal, Amerikával voltak összeköttetésben, onnan kapták a parancsot, hogy Jugoszláviához hasonlóan döntsék meg népünk államának rendjét, állítsák vissza a kulákok, földesurak, gyárosok hatalmát és ennek eredményeképp nálunk is, úgy mint Jugoszláviában egyre növekedne a gesíapók, kínzótáborok száma, ahol a szegényparaszok, a do'gozók sinylődnének. Dolgozó parasztságunk azonban nem adja fel az eddig elért eredményeket» épp ezért nem adja fel az ellenség elleni harcot sem. Még jobb mnkával, még több teljesítéssel mutatják meg, hogy akarják ötéves tervünk sikerét, akarják á bé- i két- Ezért végeztek jó munkát a balatonszárszói III. típusú Béke" tszcs dolgozói, akik miután befejezték az aratást, megkezdték a búza csépiését is és mindjárt a géptől a begyűjtést. Az . állami begyüjtőhe- lyen vidám zeneszóval, ünnepélyes keretek között fogadták az első beszolgáltató!, a tszcs’t, melynek tagjai most is megmutatták, bogy hálásak népünk államának, amiért megadta számukra a lehetőséget a közös gazdálkodáshoz, amiért megváltoztatta, szebbé tette a parasztság életét. Kovács Viktor somogygeszti dolgozó paraszt a géptől túlteljesítette a beadását Ezért igyekezett Somogygeszti dol" az ősziárpa után már tegnapelőtt a tavaszi árpa, rozs és búza aratását, már a búzát és a rozsot csépelik. Kovács Viktor 11 holdas újgazda még nem felejtette el, milyen élete volt a mutlban, nem felejti el, mit köszönhet a felszabadításnak. Hogy miennyire nem felejti el, mennyire harcol országunk építéséért, azt bizonyítja, hogy neki csépelték először a búzáját, ö mindjárt a beadásra előirányzott 670 kg búza helyett 880 kg-ot és a teljes mennyiségű előirányzott árpát a cséplőgéptől feldíszített szekéren vitte a begyűjtési helyre. NE HALLGASSATOK AZ ELLENSÉG SZAVÁRA - jöjjetek el a fonótanfolyamra Nemrég indult isméi egy csoport Budapestre a fonónői tanfolyamra, hogy ott a gyárakban elsajátítsák a tudnivalókat, melyekre országunk egyik legfoni.osabb fonodájában, kit a Kaposvári Fonodában lesz szüksége. Nemrég menfek, de máris küldik a leveleket, melyekben tanulásukról, új életükről, a Párt szerető gondoskodásáról számolnak be, mint Báné Józsfné az alábbi felhívásban: „Kedves kaposvári leány- és asszonytársaim!“ Szeretettel küldöm üdvözletem a fcEÓSénfolyamról. Nagyszerűen érezzük magunkat. Megérkezésünkkor virággal és finom vacsorával várt bennünket a vezetőség és a már itt lévő tanulók. Hófehér hálószobánk, ebédlőnk és fürdőszobánk van. Háromnapos pihenő után megnéztük a gyárat és már dolgozunk is. A gyár legjobb munkásai tanítanak bennünket nagy türelemmel és szeretettel. Egy a gondolatunk és akaratunk, s így könnyen megértjük egymást. Kedves leány és asszonytársaim! Ne hallgassatok az ellenség rosszindulatú szavaira, hanem keressétek és találjátok meg helyeiteket e szép hazában és legyetek büszkék, hegy szocializmust építő hazánknak dolgozói, építői lehettek. Szeretni fogiátok a gyárat, ezt tapasztalatból írom nektek. Aki egyszer bemegy a gyárba, az többé elhagyni nem tudja, vonzza magához a gép, mint a mágnes a vasat. A saját és mindnyájunk érdekében kérlek benneteket, jöjjetek és tanuljatok, hogy büszkén mehessünk haza, hogy az új, épülő békeművünknek dolgozója legyünk. Báné Józsefné.“ Az aratás sikeres befejezése után előre a cséplés, begyűjtés győzelméért Megyénkben 11-én estig állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, temrelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztságunk a legkisebb szemveszteség mellett győ- gozó parasztsága is. ök is befejezték zelemíe vitte a békearatás nagy munkáját. Járásaink között mindvégig elsők voltak a barcsi, fonyódi, siófoki és nagyatádi járások. Az aratás győzelmes befejezése után újult erővel a behordás, cséplés és a begyűjtés sikeréért!
