Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

2 SOMOGY! NÉPLAP Szerda, 1951 július 11. A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumában fogadást rendeztek a magyar parasztküldöttség tiszteletére Az akkordrendszer visszaállítása után rohamosan nő a munkanélküliek elkeseredett serege Jugoszláviában Moszkva. (TASZSZ) Július 9-éu a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumaiban fogadást rendeztek a Moszkvába érkezett magyar pa­rasztküldöttség tiszteletére. Tvan Benediktov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere a magyar vendégek útján üdvözölte Magyar- ország dolgozó népét. Örülök idecrkezesäkrsek — mon­dotta — és minden tőlünk telhetőt meglessünk, hogy átadjuk Önöknek a szovjet nép tapasztalataiig ame~ ti;ekei szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése terén szerzett. A küldöttség tagjainak kérésére röviden jellemezte a szovjet mező­gazdaság vívmányait, részletezte a kollektív munka előnyeit. A foga­dás résztvevői nag|y érdeklődéssel hallgatták a miniszter szavait a me­zőgazdaság magasfokú gépesítésé­iről. A Szovjetunióban ma már 8000 gép- és traktoréi lomás működik, a mezőgazdaságban taz agrobiológiai tudomány élenjáró módszereit al" kalmazzák. Kedves barátaink — mondotta befejezésül — örülni fogunk, hd a szocialista mezőgazdaság micgszerve- zés>e és vezetése terén szerzett tar paszt adataink hasznosaknak bizo­nyulnak új, örvendetes és boldog életük, a szocializmus építéséhen. Tiszta szívből a legnagyobb sikere­ket kívánjuk a Magyar Népköztár" saság dolgozó parasztságának. Él' jen a szovjet és a magyar nép nagy, törhetetlen barátsága! Éljen a világ dolgozóinak szeretett vezére, Sztá­lin elvtárs! Éljen Rákosi Mátyás, a magyar dolgozó nép harcos vezére! A magyar vendégek nevében a küldöttség vezetője. Dögéi Imre, a magvar országgyűlés elnöke a kül­döttség és az egész magyar nép for- J ró háláját fejezte ki a szovjet kor­mánynak, amiért lehetővé tette, hogy megismerkedjenek a világ leg- haladottabb mezőgazdaságával. Felszólalt még a fogadáson Nagy Károlyné parasztasszony és Kasza" povics András termelőszövetkezeti csoportelnök. A magyar vendégek Moszkvában megismerkednek a ,,Tyimirjazev'‘ mezőgazdasági akadémia és a ,,Le- nin“ öszszövetségi mezőgazdasági akadémia munkájával, a főváros nevezetességeivel. Ezután több cso­portban Ukrajnába, Grúziába, Észak-Kaukázusra, Kubányba, Kö- zépAzsiába látogatnak. A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának közleménye a keszoni tárgyalásokról !>honján. (TASZSZ) A Koreai Néphadsereg főparancs­noksága a következő közleményt tette közzé: A hadműveletek megszüntetését szolgáló tárgyalások lefolytatása ér­dekében július 8-án Kész ómban elő­zetes megbeszélések folytak a Ko­reai Néphadsereg főiparancsnoksá­gának és a kínai önkéntes csapatok parancsnokságának, illetőleg az Egyesült Nemzetek Szervezete csa­patai főparancsnokságának össze­kötő-tisztjei között. AZ UJ-KINA HÍRÜGYNÖKSÉG JELENTÉSE A KESZONI TÁRGYALÁSOKRÓL Az Uj-Kína Hírgynökség közli, hogy Ridgway tábornok főhadiszál­lásának, illetőleg a Koreai Nép­hadsereg és a kínai önkéntesek parancsnokságának tisztei vasár­nap találkoztak, hogy előkészítsék a koreai fegyverszüneti tárgyaié sokat. A. G. Kenney ezredes. Ridg­way tábornok főhadiszállásának fő összekötő-tisztje két: másik ösz- szeköi'ő tiszttel és két tolmáccsal I együtt július 8-án 8 óra 22 perckor szállt le helikopteren a néphadse- reg parancsnoksága által megje lölt, Keszontbl északnyugatra fek­vő körzetben. Azonnal a tárgyalá­sok helyére, Keszon külvárosába juttatták őket. Ott találkoztak Kim ír Szén tábornok és Peng Teh-Huai tábornok három össze­kötő tisztével. Az összekötő-tisz- tek megvitatták a fegyverszüneti tárgyalásokra vonatkozó előkészí­tő intézkedéseket. A tárgyalásaik sikerrel folytak le és délután feje ződ'tek be. A hivatalos tüzszünefi tárgyalá­sokon a következők vesznek részt: a Koreai Néphadsereg részéről Nam ír tábornok (a küldöttség ve­zetője), továbbá Li Szán Csu (tá­bornok és Csan Bion Szán tábor­nok, — a kínai népi önkéntesek részéről Ten Hua és Sze Fan Toó tábornokok. A hivatalos tárgyalások július ÍO-én kezdődnek meg. A Koreai Néphadsereg és a kínai népi ön­kéntesek küldöttei a jelzett időre Keszonba, mennek. Áss iráni kormány érvénytelennek tartja a Nemzetközi Bizottság határozatát — mondotta as iráni külügyminiszter Tetterőn- (TASZSZ) Iszlami képviselő, a Medzslisz vasárnapi ülésén elhangzott felszó­lalásában kijelentette, hogy a hágai nemzetközi bíróság — amely Irán e'leni határozatával ,,a legnagyobb bűncselekményre“ ragadtatta magát — olyan intézménynek minősíthető, amelyet azért létesítettek, hog.y „igazolják az elnyomók eljárásait és előkészítsék a kis nemzetek meg­semmisítését.“ Az AD képviselő beszédében rá­mutatott, hogy a nemzetközi bíró­ság döntése ellentmond a nemzetek önrendelkezési elvének és az ENSZ alapokmányának. Kazem külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy az iráni kormány ille­téktelennek nyilvánította a nemzet­közi bíróságot az olajkonfliktus kérdésének megtárgyalására, és elv­nek a bíróságnak a döntését ér­vénytelennek tartja. Az iráni kormány nevében — mondotta Kazem — kijelentem, hogy a>z iráni nép, a Medzstisz és a szenátus támogatásával megvédjiik Irán jogait és olyan messzire me­gyünk, amennyire szükséges. ^ * Az Iráni Nemzeti Olajtársaság Huzisztánban működő ideiglenes A gyűlés jelszava a következő I döntése volt: „A hágai nemzetközi bíróság ' nőt." nem egyéb papírrOnyy­A Koreai Néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus | beiben, valamint technikai felsze­Köztársaság Néphadseregének Fő­parancsnoksága július 9-én közölte, hogy a Koreai Néphadsereg egy­ségei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, valamennyi arcvonalon továbbra is helyi je­lentőségű harcokat vívnak és em­rdésben veszteségeket okoznak az ellenségnek. Július 9-én az ellenséges vadász­gépekre vadászó lövészek osztagai és a néphadsereg légvédelmi tüzér­sége mintegy tíz ellenséges repü­lőgépet lőttek le. Jó üzlet Tito „megsegítése — írja a Newyork Herald Tribune Párizs. (MTI) A Newyork Herald Tribuneban Joseph Alsop, a hirhedt háborús uszító bórtollnok a Tito-bandának nyújtandó ,,segítség“ ügyében írt cikkében elmondja, hogy: „Ez a segítség az USA'nak való* színűleg sokseázmillió dollárfába kerül, de mégis ez a legolcsóbb módszer az USA számára. Ez a se­gítség — írja — kitűnő bevételnek bizonyul, hiszen a jugoszláv hadse­reg erejének megvásárlása sokkal olcsóbb dolog, mint például a fran­cia hadseregé-“ Alsop a fentiek után a következő sürgető mondattal fejezi be cikkét: „Cselekedjünk gyorsan és üzlet sze~ rüen, eddigi politikánkhoz híven és tegyük ezt sok vita és késedelem nékül.“ Ugyanakkor, amikor Alsop ilyen jó üzletnek mutatja be az amerikai imperialisták számára a Tito'fa- siszta bandának juttatott „segélyt“, a Newyork Herald Tribune tudósí­tója, Koblenz arról tudóisít, hogy Macedónia nagyon sok helységében zavargások törtek ki a parasztok között. „A zavargások oka — írja Koblenz, — hogy a kapitalista rendszert az USA-val való viszony további javulása következtében tel­jes mértékben visszaállítják Jugo­szláviában.“ „Akik ma Jugoszláviában a ha­talmai bitorolják, a demokrácia és szocializmus táborából átszök­tek a kapitalizmus ós' a reakció táborába és egy új háború gyuj- togatóinak közvetlen segítőtársai lettek.“ (A Kommunista Pártok Tájé­koztató .Irodájának határozatá­ból.) Három év telt el azóta, hogy a Tájékoztató Iroda meghozta emlé­kezetes határozatát „Jugoszlávia i Kommunista Pártjának helyzetéről“ I Az eltelt három esztendő esemé- I nyei napnál fényesebben bizonyiít- > ják, hogy a hatalom bitorlóinak, a • be’grádi fasiszták bűncselekményei" ’ nek legnagyobb áldozata: maga a jugoszláv nép. A mindenre elszánt nemzetgyilkos banda ez év elején újabb merény­letet követett el a jugoszláviai mun­kásosztály ellen: a hatalombitorló kormány határozatot hozott a nor­marendszer fokozatos felszámolásá­ról és ugyanakkor elrendelte az ak- kerdrendszer visszaállítását. Példátlan gazság, ez, hiszen a jugoszláviai dolgozók véres harcok árán vívták ki maguknak a szo­cialista munkabért. Ismeretes, hogy az akkordrendszer a kizsákmá­nyolás egyik legvadabb formája, „a burzsoá kizsákmányolás körmönfont kegyetlenkedései“ közé tartozik. A dolgozók előtt nem kell bizonyítani azt a tényt, hogy az akkordrendszer visszaállítása újabb óriási lépést jelent a kapita­lizmus visszaállításában Jugoszlá­viában. A titofasisz'ták éppen ezért törölték el a munkásosztály forra­dalmi vívmányát, hogy minél gát­lástalanabbal teljesíthessék az ame­rikai tőkések egyik parancsát: kapitalista munkaviszonyok gyors és teljes visszaállítását. Minthogy Titóék mindenkor tűzzel és vassal szereznek érvényt a halálgyárosok parancsainak, az amerikai lapok egyre gyakrabban megdicsérik őket. „Tito megtette a döntő lépést, amely a világ egyik részéből . átviszi a másikba, egyre mecz- szebb a szocializmustól. — írja például a New-York Times. A jugoszláv nép nyakán élősködő titofasiszták számoltak vele, hogy az akkordrendszer bevezetése a dol­gozók általános ellenállásába ütkö­zik s éppen ezért mozgósították hű­séges bértollnokaikat, akik a szerb király és Hitler rendszerét is egy­forma ügybuzgalommal támogatták. A legagyafurtabb ráolvasásokkal, propagandatrükkökkel igyekeztek „bebizonyítani“, hogy — „az ak- kerdrendszer sokkal jobb, mint a normarendszer“, Szalaj Gyúró, a „szakszervezeti főnök“ a jugoszláv dolgozók „gyenge Írástudására“ hi­vatkozva azzal érvelt, hogy „az ak­kordrendszerrel könnyebb lesz ki­számítani a munkabért, mint a bo­nyolult normarendszerben“. Szalaj Gyúró frázisai éppen úgy hatásta­lannak bizonyultak, mint a bértoll­Meggyőződtünk arról, hogy a Grősz-féle bűnper nem vallásüldözés, hanem bűnösök igazságos elítélése igazgatósága elhatározta, ellenőrzé­se alá helyezi a volt Angol—Iráni Olajtársaságnak a társaság Baszrá" val, Londonnal és más városokkal összekötő minden telefon és távíró berendezését, továbbá a volt Angol —Iráni Olajtársaság minden tele­fon és távíró berendezését, továbbá a volt Angol—Iráni Olajtársaság minden rádióleadó és rádióvevő ál­lomását. A Journal De Teheran című lap jelentése szerint ennek az intézke­désnek az a célja, hogy megszüntes­se a volt Angol—Iráni Olajtársaság Iránban maradt ügynökeinek és al­kalmazottainak minden ellenőrzés nélküli kapcsolatát külfölddel. Teherán népe tüntetett a há­gai nemzetközi bíróság hatá­rozata ellen. Teheránban a Beharisztán téren tiltakozó gyűlés volt a hágai nem­zetközi bíróság határozata ellen. Grősz József kalocsai érsek és tár­sai népellenes összeesküvősi bünpe- rét a sajtó és a rádió ismertette a magyar néppel. Az ítélet is elhang­zott s a bűnösök elveszik méltó büntetésüket. Én, mint a lelkéseke- dö katolikus alsópapság egy tagja, megbotránkozással vettem tudomá­sul a vádlottak ajkáról elhangzott népellenes büntettek sorozatát. Nem vállalok közösségiét azokkal, akik népünk, fennálló államrendünk és alkotmányunk ellen akár nyíltan, akár burkoltan szólnak vagy cselek­szenek. A nép ítéletével sújtott ösz" szeesküvöket elítélem, az egyház és állam közötti megegyezést kifeje­zetten lelkiismeretben is kötelező­nek ismerem el. Végül kijelentem, meggyőződtem arról, hogy ez a bűnper nem papi vagy egyházi ténykedések ellen irá­nyuló vallásüldözés jellegét viseli, hanem kizárólag politikai és társa­dalmi bűnök felett mond ítéletet. Papi becsülettel Ígérem, hogy fenti nyilatkozatom szellemében felvilá­gosító munkát fejtek ki híveim és a rám bízóit embertársaim között. Gosztolya János sk. esp. plébános, B.berény, Horváth József sk- lelkész, Ráksi, Dezsényi János sk. lelkész, Andocs, Futó Dezső sk. esp. plébános, Lengyeltóti, Szemesi József sk. tb. esp. plébános, Buzsák, Stéfely Alajos sk. plébános, Kaposifő, György Lajos sk. plébános, Hetes, Törzsök Lajos Ignác sk. Ötvöskónyi. nokok mesterkedései, mert aa álta­luk lebecsült jugoszláv munkásosz­tály ma már sokkal érettebb poli­tikailag, mint ahogy azt a Tito" rendszer urai gondolják. Amikor megkezdték a ,,kormány- határozatok“ végrehajtását, a jugo­szláviai állami birtokok igazgatósá­ga utasította az egyes birtokok igaz­gatóit: adják ki bérbe a munkát ecy-egy vá'lalkozónak, aki mint afféle „handagazda“ alkalmazza majd a nincstelen agrárproletávO" kat- A vállalkozók által alkalma­zott szegényparasztoknak — az uta­sítás szerint — „nem szükséges munkaviszonyban állniok az álla­mi birtokok üzemeivel“, ami a gya­korlatban azt jelenti, hogy a „bandagazda“ is kizsákmá­nyolhatja a dolgozókat, mert az álfala alkalmazottak fölött ő rendelkezik. Ez a példa js beszédes bizonyíté­ka, milyen gaztettet jelent a dolgo­zók ellen az akkordrendszer beve­zetése. Az ,,akkordántok“-nak neve­zett hajcsárok hálózatának kiszéle­sítésével törvényesítették Jugoszlá­viában a dolgozók többszörös ki­zsákmányolását. Törvényesítették a szabadrablást, mert a dolgozókat szabadon kizsákmányolhatja a kül­földi tőkés, a titőista banda és most már az „akkordant“ is. Az akkordrendszer (bevezetése hosszabb munkaidőt és a munkabé­rek általános csökkentését jelenti a gyakorlatban. A földművelésben, er­dőkitermelésben és más termelési ágakban bevezetett akkordrendszer első ,,eredményei“ azt mutatják, milyen hallatlanul óriási terhet je­lent ez a jugoszláviai dolgozók éle­tében. A titóist-a sajtó is kénytelen volt beismerni, hogy |az akkord- rendszer bevezetése után például a fiumei „Jadran“-üzeniben tömege­sen kellett elbocsátani a segédmun­kásokat. Az akkordrendszer itt ed­dig a dolgozók 15 százalékát dobta ki az utcára azért, mert a megma­radt dolgozók kénytelenek hosz- szabb ideig dolgozni, mint koráb­ban. Hasonló a helyzet az egész or­szágban: Dubrovnik kikötőjében a dolgozók 20 százalékát, a fiumei villamossági és szállítási vállalatok­nál a munkások 18 százalékát küldték el. Az akkordrendszer bevezeté­se tehát — mint a példák mu­tatják — rohamosan növeli Jugoszláviában a munkanélkü­liek elkeseredett seregét. Az akkordrendszer bevezetésével törvényesített szabadrablás óriási arányaira jellemzőek azok a szá­mítások, amelyeket például a del- nicei vasútállomás egyik dolgozója végzett: kiszámította, hogy például a vagonberakó munkások egyik csoportjától egy hónap alatt kere­ken 30.000 dinárt raboltak a titóis" ták az akkordmunka bevezetésével- A horvátországi Lucsice fűrésztele­pén 16 dolgozótól ugyancsak az akkordmunka bevezetésével egy hónap alatt 9.000 dinárt, a fűrész­telep összes munkásától pedig 32.000 dinárt loptak. A delnicei erdőigaz- galóságnál dolgozó munkások béré­ből egy hónap alatt 176.000 dinárt vágtak zsebre a jugoszláv munkás- osztály legelszántabb ellenségei: a titóisták. A kapitalista munkaviszony visz" szaállítása, a szabadrablás szente­sítése Jugoszlávia összes dolgozói­nak legelszántabb ellenállásával ta­lálkozik s csak fokozza a gyűlöle­tet a tengerentúli háborús gyújto­gatok leghűségesebb vérebe: Tito ellen. Nem csoda, ha egész sor üzemben és ] gyárban napirendéiül vannak a sztrájkok és tiltakozások. Jugoszlávia dolgozói, akik egyr« világosabban látják, hogy a Tájé­koztató Iroda három évvel ezelőtt* határozata szóról-szóra beigazoló­dik, ingadozás nélkül és határozot­tan lépnek fel a titóisták újabb brutális támadásával szem boa és tiltakoznak a kapitalista munkavi­szonyok visszaállítása ellen. Gojko Trbovics,

Next

/
Thumbnails
Contents