Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

Szombat. 1951 július 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 A pártszervezet vezetésével jól dolgoznak az állami ruháikéin dolgozói Minden ruházati üzemnek nag' äeladatukkal kell megbirkózni hogy teljesíteni tudják felemel tervüket. így a kaposvári állam ruhaüzemnek is komoly feladató kell megvalósítani a termelés te rén, hogy az egyre növekvő fo gyasztási igényeket ki tudják elé gítteni. Az év elején az üzem méj nem tudott megbirkózni a terv tel jcsílésével. A munkaverseny ki­szélesítésével azonban mind na­gyobb eredményeket ériek el, me. lyek a kongresszusi versenyben egyre fokozódlak. A verseny alatt különösen jó eredményeket ért el Végh István 166 százalékos, Piros Gergely 176 százalékos, F. Horváth József 160 százalékos. Liliom La­jos 150 százalékos teljesítménnyel. i\em maradtak le a vasaló- és kézi munkások sem Nagy Irén, Baboti Rozália, Apáti György, Váladics Jánosné, Frányó Mária a kézimunkánál kiváló ered­ményeket értek el. A vasaló dob gőzök közül Hevesi Lajos és Heti István, akik átlagosan 120 száza­lékot érnek el. A szabászainál azonban a keresztmetszet állan­dóan szűk volt, s a kisméretű gé­pekkel nem tudták ellátni elegen­dő szabvánnyal az üzemét, ezáltal veszélyez, elve volt a munka ver­seny sikere. Az üzemi pártszervezet, a kommunisták nevelő- mnnkája azonban elő^gílette a verseny­mozgalmat. Ma már mindegyik dolgozó segíti egymást: a magasabb eredmények elérésében, A kon. gresszusi verseny után már meg volt a nevelő munka eredménye. Termelésüket 50 százalékkal emel­ték, amelyet azó (a állandóan fo­ltoznak. Az elért eredmények ulán a szabászok a vállalattól juta’múl 2 darab nagymérető szabászgépet kaplak, ami a munkájukat lénye­gesen megkönnyítette. A kongresszusi versenyben be­bizonyították, hogy tervüket tel­jesíteni, sőt túl teljesíteni lehet. A következő íhavi tervüket már 102 százalékra teljesítették. Az anyag­takarékosság terén is mindig na­gyobb eredmények születtek. Az anyagi akaréko-sságbon Garbóczi Miklós jár élen a szabászaiban, aki a bélésanyagnál mintegy 2U.000 fo­rintot, takarított meg a laborató­rium által adott felfektet óit raj­zok észszerű megoldásával. A minőségi munka kérdése egész ruházati iparunk egyik döntő kérdése. A kaposvári állami ruhá­zati üzem leányka-kabátokat gyárt, melyet az egész ország te­rületére szállít. A dolgozók átér­zik, hogy városaink, falvaink dol­gozói gyermekeik számára jó mi­nőségű ruhát akarnak vásárolni. Ezért nagy súlyt helyeznek minden ruha elvégzésénél a minőségre. Jóminőségű munkát végeznek Bulecza András, Sós Béla, Sándor László, Kántás László, Babai Már­tonná és Juhász Lászlóné. A mi­nőségi munkát elősegíti a minőségi <>11í»nőr tnnnkáia. felajánlást. Ezt a. mulasztást pó tolni kell, hogy ö'k is többet és jobbat adhassanak és a verseny segítségével túlszárnyalhassák ed­digi teljesítésüket. A hiányosságok kiküszöb öiésére a pártszervezetnek komolyabb ieiviiágosító munkát keli végeznie. Hogy oiyan erédményeket érjenek ei a dolgozók állandóan, m.nt a minden szerdán megtartott béke­műszak alatt, amikor minden dol­gozó nagyobb eredményeket ér el, mint más munkanapon. Hagy mun. ka vár a pártszervezetre annál is inkább, mivel rövidesen 50 dol­gozót fognák felvenni az üzembe. Fontos, hogy a pártszervezet a váL'alatvezétőséggel karöltve, szí vós népnéVelő munkát végezzen, hogy úgy a gyengén teljesítő dol­gozók, mint az újonnan felvett dol­gozók öntudatosan harcoljanak a több és jobb minőségi munka el­éréséért. Ha tovább fokozzák a kaposvári ruhaüzem dolgozói a ter­melésüket, akkor hamay^san ru­hagyárrá változik az üzem. Eredményesen harcolnak a békearatás győzelméért a szabási tszcs tagjai Szabás község határában, amerre , csak egy brigád ja dolgozik, a töfo­csak nézünk, mindenütt napsütött mosolygós arcú, szorgoskezű fér­fiakat íés nőket látni. Nagy munka folyik most, aratnak mindenütt, a kaszák suhogásától hangos a ha­tár, amint elvágják a kövér búza­fejek erős szárail. A földeken min" dig több és több a búzakeresztek száma, mindenki siet, mert senki sem .akar lemaradni az aratással, elsők akarnak lenni, hogy büszkén elmondhassák rövidesen, hogy vé­geztek a békearatással. Az aratók között olt vannak az t'jbarázda-terme'ößzövetkezet tagjai is. Vidám nótaszó hangzik az arató­brigádok felől, itt a csoporínuk hi brigádok a határ másik rézében dolgoznak. A csoport csak tavasz­ival alakult és így a földjük még nagyön szétszórtan van a határban. A brigádon látni lehet, hogy nagyon siet. Meg is kérdeztük a csoport elnö" két, Császár Ferenc elvtársat, aki ott. dolgozik a brigádban, hogy miért olyan sietős a do'guk. — Hogyne sietnénk, hiszen min­den perc drága — mondja Császár elvtárs, — meg aztán a felajánlár sunknak is szeretnénk eleget tenni, mert mi, csoporttagok az! vállaltuk, hogy Á <2>ÉKEHARC ^[REi TETTEINKKEL MUTATJUK MEG TITÓNAK BÉKEAKARATUNKAT Lázas ütemben folyik a béke nagy csatája, harc minden szem gabonáért. Drávagárdony község do'gozó parasztjai is minden ere­jükkel beálllak népünk békés jö­vőjét építő harcba ék Gyúró András József kulák kivételével valameny" ítyien az I. típusú lermelőcsoport- ba tömörülve elhatározták, hogy közösen végzik a gabonabe’nordás, cséplés munkáit és mindjárt a csép­lőgéptől beadják összes terményfe­leslegüket. Ezt a határozatot Bondi József tanácstagnak a békéért fo­lyó küzdelem tevékeny résztvevőjé­nek javaslatára fogadták el a drá" vagárdonyi dolgozók. Orávagórdonyban gyakran hallanak hírt a jugoszláv dolgozó parasztság sanyarú helyze­téről. Legutóbb is érkezett egy le­vél, ame'yet András József tanács­elnök fel is olvasott a község dol­gozó parasztjai előtt. Ebben a le- v él ben megírták többek között, mi­lyen nagy nyomorban és szegénység­ben élnek odaát a dolgozó parasz­tok. A levél érója beszámolt arról, hogy bár csak egy sertést vágott, mégis 34 kiló zsírt kellelt beszoigál- tania. A szénáját is alig, hogy ösz- szegyiijtötte, a felét szó és fizetség nélkül elvitték tőle a ti tóisták. Es mivel a drávagárdonyi dolgozó pa­rasztok nem akarják, hogy Tito pribékjei nálunk is így garázdál­kodhassanak, ezért határozták cl, hogy versenyben végzik az aratás és temiénybegyüjlés munkáját és méginkább kiveszik a részüket az ország erősítéséből, a béke védel­méből. Szenlborbós szintén határmenti község. Lakói túlnyomórészt szláv anyanyelvűek. A szívük azonban megvetéssel for­dul el a dolgozó tömegeket nyo- inorgaló Tito rendszerétől és nem puszta szóval, hanem tetteikkel mu­tatják meg hűségüket és szeretetü" ket a békés élet biztosításán fára­dozó magyar népi demokrácia iránt. ,,Megmutatta nekünk a Párt és szeretett Rákosi elvtársunk a fel- emelkedés, boldogulás és béke út i'll, s mi azon akarunk baladni —- mondotta Fiüöp János bé'kebizott- sági tag. — De tudjuk azt is, hagy nem elég szavakkal harcolni a bé­kéért, hanem tetteinkkel és eredmé­nyeinkkel kell megmutatnunk bé~ keakuralimkal.“ Meg is mutatták a szentborbásiak, hogy komolyan ve­szik a békeharcot. Amikor a felhő­szakadás a Dráva gátjait veszély er. - lette, egy emberként küzdött éjjel- nappal Szentborbás dolgozó népe, hogy meggátolja a gyönyörű ter­més! fenyegető árvíz pusztítását. Most a tojásbeadásban mutattak jé példát megyénk községeinek a szentborbásiak, mert egész évi to- jásbegyüjtési tervüket 101 százalék­ra teljesítették. Az aratási, cséplési és termény beadási munkálatokat Tótújfa'luval versenyben végzik. Dolgozó népünk megvetéssel veszi tudomásul a kü­lönböző provokációkban el nem fá­radó Tito-fasizmus mesterkedéseit, de jogos felháborodásának lantija­iét tetteivel mutatja meg leginkább. Ezért minden béketbizottság és min­den békeharcos küzdjön, hogy a termelés, a temvénybegyiijtés emel­kedő számadataiban, az aratás 6» növényápolás munkáinak meggyor­sulásában mutatkozzék meg dolgoz* népünk gyűlölete és ellenállása a háború előkészítőivel szemben. segítünk az egyéni gazdálkodóknak aratni, ahol nagv szükség van a munkás­Császár elvlárs arcán meglátszik, hogy nem élt gondtalan életet, sok Szenvedésen mehetett át, egyszer csak elkomolyodik, ha a múltra gondol. — Sokat dolgoztam életem­ben —-mondja. Éjjel-nappal mu­száj volt dolgozni, hogy családomat el tudjam tartani, pedig az nem volt könnyű a múlt rendszerben. De mennyire máskép van most ez — csillan fel a szeme. — Magunk­nak dolgozunk és sietünk, hogy tő­re a cséplést is, tarlóhántást is el tudjuk végezni és példát mutathas' sunk a község dolgozóinak, mert nekünk kell példát mulatni minden­ben az egyénileg gazdálkodóknak. A fe'szabadulás után megválto­zott Császár, elvtárs, de a csoport töblhi tagjainak élete is. A Párt eredményes harca nyomán maguk gazdái lettek, most azon töreked­nek. hogy meghálálják Pártunknak azt a sok jót. amelyet nyújtott és nyújt minden dolgozó számára. Ezért követik a Párt útmutatását — azt akarjuk — mondja Császár elvtárs, — hogy mindenki hallgas­son a Pártra, az ősszel többen lép­jenek arra az útra, amelyet a Párt kijelölt, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A csoport üzemi pártszervezete is azon dolgozik, hogy a jól dolgozó tszcs-tagokat felveszi tagnak, vagy tagjelöltnek. A csoporttagok egyre világosabban látják, hogy a Párt egy hajtóerő, fejlődésünk motorja, amelynek segítségével tudunk csak eljutni a jobb, boldogabb jövőbe. Ezért fogadták el az üzemi párt- szervezet kezdeményezését, hogy se­gítik az egyéni gazdálkodókat az aratásban, ezért sietnek a brigád tagjai most is, mert még a mele­gen sütő nap ereje sem csökkenti a munka lendületét, mert a Pártnak tett Ígéretet fáradságos munkán ke­resztül is végrehajtják. Erre bizo­nyíték lelkesedésük is, amellyel az új kenyérért harcol az „Ujbarázda“ termelőszövetkezet tagsága. KÜLFÖLDI ATHEN. A görög á'lami költségvetés hiá­nya az 1951—52. költségvetési év­ben eléri a 1465 milliárd drahmát. A Vima című athéni lap közlése szerint az amerikai gazdasági misz- szió ezzel kapcsolatban követelte, hogy töröljék a költségvetés kiadási tételeiből azt a 310 milliárd drali- má't, amelyet a törvényhatóságok szubvencionálására irányoztak elő és amelyeket a háború alatt szét­rombolt lakások helyreállítására irányoztak elő. PÁRIZS. A francia kormány tovább folytat­ja a gazdasági segélynyújtást Fran- conak, a spanyol nép gyilkosának. Nemrég négy vonatrakomány, azaz 2600 tonna lisztet indítottak útnak Cerbere Kosából a fasiszta Spanyolországba. A lisztet elsősor­ban a francoista hadsereg, a rend­őrség és a falangisták szükségletei­re fordítják. Franciaországban június 15 és 3t között újabb és lényeges áremelke­dések következtek be. így például a tésztaneműek ára 7, a tojás ára ft, a borjúhús ára 68, a zöldbab ára 37.5, a répa ára 18 százalékkid emelkedett. RÓMA. Olaszországban az áremelkedések következtében a megélhetési költsé­gek ez év első hónapjában a muH évihez képest 10 százalékkal emel­kedtek. A tapsonyi tanács ne akadályozza, hanem segítse a gépállomás munkáját A tapsonyi gépállomás dolgozói már két hónapja kérték a járási ta­nácstól egv kérvényben, hogy a gép­állomás dolgozóinak szükségük lesz egy kultúrhelyiségre, hogy a napi munkájuk után megfelelőképpen Az idén is első akar lenni a felsőbogáti állami gazdaság az állami gazdaságok közti versenyben A nap vidám sugarai táncolva járják végig a learatott búzatáblá­kat- A pusztától kétszáz méterre egy tábla búza még áll, de már ott is suhog a kasza. Itt aratnak a felsőbogá'.i állami gazdaság dolgo zói. A lelkes dolgozók már előre újságolták az örömhírt. „Mi már csütörtökön végzünk az aratási munkálatokkal." Utána pedig a cséplés vár bennünket- Ahogy néz­zük a gyorsütemű munkát, kitűnik, hogy Felsőbogát-puszfa újra első akar lenni és győztesként akar kikerülni Somogy megye összes ál­lami gazdasága közül. Tavaly mindenféle munkában el­ső lett és „Somogy megye legjobb állami gazdasága" címmel szere­pelt. Most úgy aratnak, hogy még így soha nem arattak. Tudják a dolgozók azt, hogy a gyors aratás elvégzése egy kalapácsütés a szom­szédban leselkedő Tito fejére. Ezért versenyez Felsőbogát Szent- gáloskérrel és a gazdaság brigád­jai egymással. Az aratási munkák­ból kitűnnek a jó munkájukkal Gelicz Ferenc, Lőci János, Göbö- rös Julianna brigádvezetők. A 7 mássás repcetermés Ők példát mutatnak jó munká­jukkal a brigád összes tagjainak. Az' aratási munkákhoz örömmel csatlakoztak a kocsisok is. Élen­járnak az aratásban a kocsisok kö­zül Cso"fos József TT Schuszler Józs; \z ön tud; dolgozók nemcsak hétköznapokon, de még vasárnap is aratlak. Ennek az lett az eredménye, hogy a repcét már learatták, elcsépeliék, sőt ki 's tisztították. Most már csak az el­szállításra vár. Repcéből az átlag­termés holdankint 7 mázsa. Spa- ezér Margit brígadéros így mondja mindezt: ,.Mi nemcsak immel-ám- mal dolgozunk. A munkánk ered­ménye kincset ér. Nem úgy mint a múltban." — Igen a múltban a róf Széchenyi birtoka volt ez. És most a nép vagyona lelt. Ezért csatlakoztak az aratási munkák­hoz a bogáti úttörők is. Ők a kévéket keresztbe hordták és ezzel is segítették a puszta lel­kes munkáját. A nagyszerű telje­sítmények napról-napra emelked­nek. Emelkedik a csurgói mező- gazdasági technikum tanulóinak is napi teljesítményük, mert 120 szá­zalékot teljesítenek átlagosan. Ezek közül munkájukkal kitűn­tek Major József, Tóth János és Máj os Sándor tanulók. A tanulók nyári gyakorlatra vannak belsőbo- gáton, de a szellemi munka mellett kiveszik részüket az aratásból is. A jövő káderei lesznek belőlük. Az aratás után a tarlóhántásnak kel] következni, de — sajnos — ez bogáton most nem mehet szerűen. A talajt meszezik, ezért a tarlótl nem lehet tárcsázni, hanem ekével kell felszántani. A másod­növények elvetése ilyen esetben természetes, hogy nem mehet gyor­san. Eddig 28 katasztrális hold csalamádét vetettek, most pedig 50 hold hajdinát fognak elvetni. A felsőbogáti állami gazdaság a tervben előírt munkákat eddig 4— 5 nappal előbb befejezte. képezni is tudjak magukat. De mi­vel irodahelyisége szintén nincs a gépállomásnak, úgy annak részér* is kértek egy megfelelő épületet. Azonban a tapsonyi tanács, d# még a marcali járási tanács is ahe­lyett, hogy elősegítette volna en­nek a kérdésnek megoldását, vissza­utasították a gépállomás kérelmét azzal, hogy a kért lakásba más fog beköltözni, nem adhat ják oda a gép­állomásnak. Később kiderült, hogy az illető nem költözött be a la­kásba, sőt a községből is elköltö­zött. De a járási tanács ezt nem vette figyelembe, hanem elutasította a gépállomást ahelyett, hogy segí­tette volna megoldani a községi ta­náccsal együtt ezt a kérdést- A gépállomások mind a munkás- osztály küldöttei a falun és hozzá­segítik dolgozó .parasztságunkat a magasabb terméseredmények eléré­séhez. A tapsonyi gépállomás azon­ban csak úgy tud megfelelni ezek­nek a követelményeknek, ha a falu dolgozó parasztsága és azok képvi­selői a tanácsban legszorosabbaln tartják fenn egymással a kapcsola­tot. Segítik egymást, segítik egy­más munkáját, — jelen esetben biz­tosítják a gépállomás r’-zére a kul­túrtermet és az iro_ _ /iséget. Ellenőrzés nélkül az üzem­ből nem szállítanak: ki egyál­talán árult. A hibás anyagot a mi­nőségi ellenőr visszaadja, vagy se- lejtnek minősíti. így az üzem el­érte az elmúlt hónapban, hogy 98 százalékban első osztályú anyagot termeltek. Az üzemük mérték utá­ni ruhák készítésével is foglalko­zik. Ebben a munkarészlegben csak a legjobb szakképzett és ki­váló minőségű munkát végzők dol­goznak, olyanok, mint Juhász László és Nebrek Ferenc. A kaposvári állami ruházati üzem a zalaegerszegi ruhagyárral áli párosversenyben. A verseny- pontokban szerepel a. tcrvteljesí- t;és, az önköltségcsökkentés, a mi­nőség kérdése, a Nazaröva-mozga- lom kiszélesítése, amelybe már va­lamennyi dolgozó_ bekapcsolódott. Valamennyi termelőeszköz megvé­désére, karbantartására szerződést IcÖYÖtíek a dolgozók a vállalatve- ze tőséggel. Azonban az eredmé­nyek mellett vannak h ányosságok j is. A z egyéni versenyzők száma i az összlétszámhoz viszonyítva még mindig alacsony. _ A dolgozóknak mintegy 40 százaléka még nem tett

Next

/
Thumbnails
Contents