Somogyi Néplap, 1951. május (8. évfolyam, 126 szám)

1951-05-27 / 127. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP VASARNAP. 1951 MÁJUS 27. Egyre jobban javul a kaposvári üzemi kultúrcsoporlok munkája Az országos tavaszi üzemi kul- túrverseny döntője, amely a múlt hetekben zajlóit le, hű képét adott arról, hogy üzemi kultúrcsoport- jaink milyen munkával igyekeznek végrehajtani a Pártkongresszus ha­tározatát a kultúrmunka terén. Büszkeségeinkké váltak a me­gyei döntőn első díjat nyert cso­portjaink, de egyben példaképül is állíthatjuk őket a. többi kevésbbé jól dolgozó kultúrcsoportok elé. A színjátszás terén első díjat nyert a Téglagyár kulfűrcsoport- ja „A béke harcosai" című jelenet­tel. Szívós és küzdelmes munkával jutottak el idáig a csoport tagjai. A kezdeti nehézségeken hamaro­san átlábaltak és szorgalmas gya­korlati és elméleti tanulással indul­tak meg a fejlődés útján. Fáradha­tatlanul próbáltak naponta a fá­radságos munka után, szívesen vet­tek részt könyvismertetőkön, hogy kitűzött feladataiknak megfelelje­nek. Napona látogatták meg a 60 kötetes könyvtárat, ahol szépiro­dalmi könyvek is segítséget nyúj­tottak. De nem elégednek meg színjátszó csoportjuk sikerével a tánccsoportjukat is megszervezik és a Közgazdasági Gimnázium is­mert tánccsoportjának patronáló munkája mellett színjátszó csoport­jukhoz hasonlóan fogják fejleszte­ni. Jól fejlődik a Megyei j. Tanács népi kórusa A másik büszkeségünk a kóru­sok közölt első helyezést elért Me­gyei Tanács népi kórusa. Ez a cso­port a megalakulása óta fáradha- tatlnul járja a somogyi falvakat, segítő munkája mindenhova eljut, ahol arra szükség van. Lelkes kultúrmunkások valamennyien a csoport tagjai, amit az is bizonyít, hogy nem elégszenek meg azzal, hogy betanuljanak egy-két ismert népi táncot, hanem ennél többet az ősi magyar népi kultúrál akar­ják megismertetni dolgozóinkkal. Most a döntőn is bevált újítá­suk, amikor kitűnő énekkarukat népi kórusra szervezték át, ennek keretében szerepelt 'lánccsoport­juk népi zenekar kíséretével. Dalai­kat nemcsak előadják, hanem is­mertetik azok eredetét, szerzői­nek életét és munkásságát, hogy így is közelebb hozzák dolgozóin­kat a magyar és a szovjet népi hagyományokhoz. Ebben a munká­jukban nagy segítségükre vannak a. Szovjet Kultúrában megjelenő ta­nulmányok és Zsdánov elvtárs „Művészetekről" című könyve. Ez a lelkes munkájuk azonban nem volt kampányszerű. Valamennyi kultúraktívában ott élt az akarat. „A kapitalista gicskultúra helyett ■ a reális népi kulúrát a dolgozók közé". Megkezdett munkájukat to­vább fejlesztik és a most újonnan gyűjtött somogyi népdalokat és népi táncokat tanulmányozzák, hogy legközelebbi szereplésük al­kalmával új népi motívumokkal ismertessék meg a dolgozókat. El­ért eredményeiket, munkamódsze­reiket nem tartják titokban, nem dolgoznak elszigetelve, hanem bár­melyik gyengébb kultúrcsopor- tunknak szívesen nyújtanak segít­séget. A Küxgaxdasági és Táncsics Gimnáxium össxevont tánccsoportja is sxép eredményeket ért el A tánccsoportok között jogosan vagyunk büszkék a Közgazdasági Gimnázium és a Táncsics Gimná­zium összevont tánccsoporijára, amely a versenyen szintén az első helyezést érte el. Ez a lelkes cso­port fiaital, tehetséges diákokból áll, olyanokból, akik nemcsak a kultúrmunkában, hanem a tanutas­ban is megállják a helyüket. Ott ta- láljuk a táncosok között Virág Pé­tert, aki egyszerű parasztgyerek­ként került be az iskolába és jó eredményeivel hamarosan kivívta társai elismerését. Most a csoport­ban is jó munkát végez, minden mozdulatában a magyar falu jó kedvét tolmácsolja. Vagy Németh Rózsa, aki tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte, most érett­ségire készül, mégis lelkesen kap­csolódik bele továbbra is a kultúr- munkába. Jó munkát végeztek már j a megalakulás óta, azonban játé- j láncukban már alkalmazták is és a kukból hiányzott valami. De ezt is megtanulták a Magyarországon járt szovjet nép'i együttestől, Moj- szejevéktől. „Életünk egyik legszebb élmé­nye közé1 tartozott ennek az együt­tesnek a tánca, mert soha ilyen optimizmussal, ilyen életkedvvel nem láttunk táncolni, — mondo­gatják a csoport tagjai, — de so­kat tanultunk tőlük és rájöttünk, hogy könnyedség optimizmus nél­kül táncunk csak felét éri — mon­dotta Virág elvtárs." A Mojsze- jev együttestől tanultakat haszno­sították és a „krumplicska" című jövőbeni munkájukban is alkalmaz ni fogják. A Közgazdasági Gimná zium tánccsoportjának ez az igye­kezete szintén példát mulat vala­mennyi tánccsoport előtt. A jövőben valamennyi kulúrcso- portunknál munkájuk megjavítása érdekében megindulnak a tapaszta­latcserék, a kultúrszenvnáriumok, legjobb csoportjaink segítséget nyújtanak a gyengébbeknek, mert tudják, hogy nem egyéni ered­ményt akarunk elérni, hanem együtt, összeforrva akarjuk győze­lemre vinni a realista népi kullú- iái. Május 25—29-ig kerül bemutatásra a „Győztes szárnyak" című csehszlovák sportfilm Május 25-től 29-ig került bemu­tatásra a „Győztes szárnyak" című csehszlovák íepülősportflim, amely bemutatja, hogy a repülősport tu­dás nem lehet öncélú, hanem ép­pen úgy, mint a gyárakban átad­ják dolgozóink tudásukat társaik­nak, a sportnak is tömegsporttá kell fejlődni. Csehszlovákiában egyre na­gyobb tért hódít a munkásifjúság kedvelt sportja, a vitorlázórepü­lés, egyre több fiatal kapcsolódik bele a sportéletbe. Megismerjük a filmen keresztül egy repülőgép- gyár munkásainak sportéletét. ÜZEMI HÍREK A Damjanich-utcai építkezés dolgozói 7.515 forintot takarítottak meg eddig A* tj«Soiuog,y Ayomdábais Mayer Otéza 208.3 százalékos eredményi ért el Május elsejére nem egy üzem dolgozói tettek fogadalmat, hogy teljesítményüket emelni fogják. Ez a fogadalom tettekké vált. Ezt mi Sem bizonyítja jobban, mint az egyre emelkedő teljesítmények és a növekvő anyagtakarékosság. — Üzemi dologozóink tudják, hogy a többtermelés magasabb életszínvo' nalat és a béke erősödését segíti elő. tízért törekvésük a munka- verseny kiszélesítése, a siófoki magasépítő vál­lalat dolgozói közül jó eredmé­nyeket értek el az elmúlt ^ 10 nap .alatt: Gémén József brigádja, amely 122 százalékról 198'ra, Krezinqer István kőműves brigádja 160 száza­lékról 186 százalékra, Ropotgyh Ist­ván segédmunkás brigádja Ii3— 160 százalékra és Nagy János bri­gádja 108-ról 1A2 százalékra emel' ték eredményeiket. A SOMOGYMEGYEI TÉGLAGYÁR EGYESÜLÉS újíiásbizottságához 10 újítást nyújtottak be a dolgozók a héten. 600 forint díjazás lett érte kifizetve. A KAPOSVÁRI U.I-SOMOGY XYOMDÁ dolgozói is szép eredmé­nyeket értek el az elmúlt 10 nap­ban. Mayer Géza gépszedő 208.5 százalékot, Kulcsár Erzsébet nyom­dai iberakónő 152 százalékqt. Maró Margit 138 százalékot, Felczán Gyula gépmester 145 százalékot, Kőszegi Lajosné könyvkötőnő 152 százalékot értek eh A DAMJANICH-UTCAI 22 LAKÁ­SOS BÉRHÁZ ÉPÍTKEZÉSÉNÉL a munkahelyi átlagteljesítmény 128 százalékról 15-í-re emelkedett. A 22 lakásos bérház építkezésénél a munka jó megszervezésével a dol­gozók mind egyéni párosversennyel, brigádok közötti versenyszellemben végzett munkával a vállalat elérte, hegy minden dolgozója 100 szá­zalékon fcli'J teljesítsen. Az elmúlt 10 napban azonban ki­váló eredmények születtek az épít­kezésnél az anyagmegtakarítás te­rén is. 1.643 forint értékű anyagot takarítottak meg. Az építkezés meg­kezdése óta pedig 7.515 forint ér­tékűt. A termelésben kitűntek Boti Lajos -betonozó brigádja 183 száza­lékkal. Simon Ferenc segédmunkás brigádja 163 százalékkal, Varga Ist­ván segédmunkás brigádja 158 szá­zalékos eredménnyel. Ezzel az eredménnyel azonban még nem elégednek meg, minden törekvésük az, hogy az eddig elért eredményt túlszárnyalják. Tudják azt, hogy ha többet termelnek, az­zal emelkedik a keresetük, így az életszínvonaluk is. Június 30-ig korlátozás nélkül őrölhetnek kenyérgabonát a dolgozó parasztok azokban a községekben, amelyek 1950-51. évi begyűjtési tervüket teljesítették Az élelmezési minisztérium tájé­koztatási osztálya jelenti: 1950/51. évi állmi begyűjtés során a köz­ségek túlnyomó részének dolgozó parasztsága kötelezettségét meg­haladó mértékben adott le kenyér- gabonát. Ezzel újólag bebiznoyítot- ,a a dolgozó nép iránti hűségét és hitet telt a muknás-paraszt szö­vetség mellett. A felszabadulás előtt a dolgozó parasztság fejadagon felüli őrlés tekintetében semmiféle kedvez­ményben nem részesült- A népi de­mokrácia kormánya a beadási kö­telezettségét becsületesen teljesítő dolgozó parasztság részére minden segítséget megad és fejadagon fe­lüli őrlési engedélyekkel jutalmaz­za a kenyérgabona beadás pontos teljesítését. Az élelmezési mi niszter elren­delte, hogy azokban a községek­ben és városokban, amelyek az 1950/51. évi kenyérgabona begyűj­tési tervüket, A-, B., C. jegyre 100 százalékban teljesítetitek, 1951 június 3ü-íg szabad őrlési engedély adható ki mennyisé­gi korlátozás nélkül mind­azoknak a dolgozó parasztok­nak, akik kenyérgabona be­adási kötelezettségüknek ele­get tettek. Á szabad őrlési engedélyt a köz­ségi, városi, vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága a ter­melő gabonalapján az eddigi sza­bályok' szerint állítja ki. A szabad őrlésből származó lisztílell szabadon rendelkezhetik és azt az ősterme­lői forgalomban szabadon értéke­sítheti és szállíthatja. A rendelet lehetővé teszi azok­Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az mm-t flSMSZOLGáLTPfÁS ban a községekben és városokban is, amelyek az 1950/51. évi A.B.C. kenyérgabona begyűjtési tervüké. 100 százalékban még nem teljesí­tették, mindazok, akik az aratás és egyéb mezőgazdasági munkák­ban, testi munkával részt evsznek, az 1951 június 30-ig személyenkint 40 kg. (araíópáronkint1 80 kg.) bú­za, rozs, vagy kétszeres vámőrlési engedélyt a lakóhely, vagy a mun­kahely szerint illetékes községi, városi, vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egyaránt ki­állíthatja. A rendelet ^lapján kiadott sza­bad őrlési és vámőrlési engedélyek 1951. június 30 ig érvényesek, ezen Időpont után fenti címeken vám­őrlési egedély nem adható ki. Megismerjük a klub lebjobb piló­táit, a szerény Franáí, aki 'tudásá­val szívesen segíti társait és az ön­telt Rudát, aki a sportot csupán jó alkalomnak tekinti ahhoz, hogy egyéni teljesítményeivel henceg­jen- Ruda még felvilágosulátlan és öntudatlan munkást képviseli, aki nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy éppen úgy, mint ia munkapa­dok mellett, a sportban is akkor érnek el eredményeket, ha vala­mennyien képzett sportemberré válnak. Önteltségével nem hogy elősegítené a munka:, hanem aka­dályozza azt. Szép példája ennek az a jelenet, amikor megfeszített! erővel folyik a gyakorlatozás a Közelgő országos bajnokságra, amikor valamennyi sportrepülő minden tudását latba vet a győ- cicmérí, akkor Ruda bravurosko- dásával, egyéni eredményeinek fi- togiaiásával súlyosn megrongálja Franta gépét. Csak akkor döbben rá helytelen viselkedésére, amikor fegyelemsértésért eltitltják a repü. léstől, amely egy fájó pontot jelene, mert nem vehet részt a bajnokság­ért folyó küzdelemben. Megmutat­ja a film, hogyan alakul át a kö­zösség hatására Ruda véleménye ás magatartása, végre megérti a tömegsport jelentőségét és együtt örül a többiekkel a versenynek. Megmutatja a f.lm, hogyan ala­kújuk át népi demokráciáink he- yes politikája a sportolókat is hogy ne egyéni eredményekre tö­rekedjenek, hanem valamennyi sportoló győzelemért harcoljon, így járt Ruda, aki nem számítóit arra,hogy részt vesz a versenyen, de szorgalmasan dolgozott az újtí­pusú vitorlázórepülő megszerkesz­tésén. Ruda helyes útra téri, ezért jutalmul az új géppel indulhat út­nak a versenyen. Ezután elénktárul a verseny izgalma, megismerjük a tömegsport által elért eredménye­ket, amikor Ruda a sok nehézség ellenére is megnyeri a versenyt. A film a győzelem megünneplésével ér végei. Ez a nagyszerű csehszlovák re­pül őfilm a legjobb csehszlovák re­pülök útmutatásaival és közremű­ködésével készült. így mutatkozik meg, hogy segíti egymást a sport és a film akkor, amikor egy cél vezeti őket, a szocialista kultúra fellendítése és a nevelés. Orosz­lánrész jutott a film elkészítésé­ben a szereplőknek is akik maguk is remek pilóták lettek a felvéte­lek alatt- Jól szerepéi Rudolf Kri- vácek Franta alakításában és meg­győzően alakít Jiri Adamira, Ruda, az öntelt sportrepülő alakjában. 30.200 forintot gyűjtöttek eddig Kaposváron a koreai gyermekek2 részére A kaposvári üzemek dolgozói is nagy lendülettel kapcsolódtak be­le a. koreai gyermekek megsegíté­sére indított gyűjtésbe. Ebben a gyűjtésben szép ered­ményeket érnek el a Kaposvári C.pészipari Szövetkezet dolgozói. A szövetkezet 58 dolgozója 1.300 forintot ajánlott fel a kö­reid gyermekek javára. Hogy mennyire szívükön viselik a koreai gyermekek szenvedései', azt bizonyúják azok az összegek, amelyeket már eddig is gyűjtöttek számukra. A dolgozók közül Horváth szabász 100 forint ára bélyegei vett meg, Szerencsés Alajos 8C forint árát, Jóna Jó­zsef és Németh József 60—60 _ formt árát és Fazekas György 50 forint ára bélyegt vásárot- tak. Ezenkívül az üzem dolgozói közül sokan vásároltak 20—30 forintig, és valamennyien azon vannak, hegy forintjaikkal hozzájárulhas­sanak a sokat szenvedet koreai gyermekek megsegítéséhez. A Kaposvári Textilnagy­kereskedelmi Vállalat dolgozói röpgyűlést tartottak, ahol ismertették a koreai gyermekek megsegítésére szerte az országú; meginduló gyűjtési akciót, majd így folytatták: „Minden dolgozó, akiben csak egv kis szikrája él az emberi érdesnek, felháborodással ol­yassá azokat a kegyetlenkedé­seket, melyeket az amerikai beavatkozók folytatnak Ko­rea vérázlatta földjén.“ Rámutattak, hogy a béke, vagy a háború milliókat foglalkoztató kérdése, nap min; nap, a Léken arc­ban dől el, a koreai gyűjtési ak­ció pedig ennek a békeharcnak egyik szakasza. A röpgyűlést a vállalat dolgozói azzal fejezték he mel ó in, hogy hi­teit tettek a koreai nép szabadság- harcának ügye mellett. ígéretet tettek, hogy munkát, áldozatot, nem kiméivé küzdeni fognak a ko- reai nép szabadságharcának győ­zelme érdekében. Ezuán a vállal nt dalogzoi lelke­sen csatlakoztuk a »’elhíváshoz, melynek eredményeképpen 1.100 forint összegben vásá­roltak bélyeget a koreai gyer­meken megsegítésére. 4 és félévi börtönre ítélték a „megzavarodoít44 feketevágót Amíg termelőcsoportjaink és \ ra bolondult meg. „Beszámíthatat dolgozó parasztjaink megértve a lián állapotára" lekin telttel a me 2 éves állattenyésztési terv jelen­tőségét és fontosságát, gondos jó­szágápolással ezt a tervet igyekez­nek végrehajtani, addig a háború­ra spekuláló kulákok és volt csend­őrök igyekeznek a feketevágások­kal Szabotálni a kétéves állatte­nyésztési tervet, mint László Géza nagyberényi lakos, volt csendőr főtörzsőrmester, aki feketevágá­sért már egyszer büntetve volt. Aljas tettét újra megismételte. Március 7-án egy darab, május 3-án két darab borjut vágott le fe­ketén. A feketevágó a bíróságon a gyá­va jankó szerepét játszotta és meg­bolondultnak teteitt® magát;, de ki derült, hogy csak erre az alkalom­gyei bíróság 4 és félévi börtönri ítélte. Szabó József rinyatamásí lakos volt csendőr sem akar kímaradn a tervek szabotálásából, aki Szé] József rinyatamási lakostól 1 da rab borjut vett meg levágás cél jából. A húst 10 forintos áron aci ta a dolgozóknak. Szabó József, volt csendőrt egy év és hat hónap börtönre, 1000 forinlt pénzbünke lésre, 1000 forint vagyonelkobzái ra ítélte a bíróság. Szép József parasztot, aki tudt< hogy feketevágás céljára vés; meg Szabó József a borjut és m< gis odaadta, a bíróság 4 hónai börtönre és 500 forint; pénzbünti tésre ítélte el,

Next

/
Thumbnails
Contents