Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-21 / 92. szám

SZOMBAT, 1951. ÁPRILIS 21SOMOGYI NÉPLAP

3

Jó műnk á v al a békéért

Viz vár község dolgozó paraszt" sága a jó. idő beálltával a héten minden nap nagyobb lendülettel végzi a tavaszi vetéseket és munkálatokat. A község dolgozó parasztsága 100 százalékban teljesítette a tavaszi árpa, zab, burgonya, takarmányrépa, napraforgó, rostlen, rostkender vetését idáig. Tavaszi árpából elvetettek 20 hoffdat, zabból 90, burgonyából 410, takar" many répából 10, napraforgóból 140 rostlenből 5, rostkenderből 5 hold földet.

A kukoricavetés előirányzata a községnek 710 hold, efbből elvetéltek 360 holdat. De Vízvár község dolgozó parasztsága vállalta, hogy április 22-ig 100 százalékban befejezi a kukorica vetését. Az elért eredményeket elősegítette, hogy a tanácstagok, sajátinaguk jó példával jártak a község dolgozó parasztsága előtt. Iíolárovics Ferenc és Kövesi András dolgozó párasz" tok, tanácstagok élenjáró munkájukért díszoklevéllel lettjeik kitüntetve. A termelőcsoportból Farkas István állandó 160 százalékos munkatel jes'tmén vért ugyancsak díszoklevelet kapott. A helyi pártszervezet és a tanács gazdagyűléseken felvilágosították a dolgozó parasztságot. hogy milyen nagy jelentősége van és miért fontosak az időben való vetések.

Ezekután a vízvári „Vörös Csillag“ tszcs párosversenyre hívta ki Vízivár község dolgozó parasztságát, ezenkívül Bélavár, Fleresznye, Bol- hó és Háromfa községek is. Vízvár község dolgozó parasztsága a versenykihívást elfogadta és nagy lendülettel nekifogtak a tavaszi vetéseikhez, hogy a tavaszi vetések munkájában az elsők llegyenek. Eddig Vízvár község a versenykihívö községek elölt élenjár.

A békeívek aláírásával kapcsolatban is megmutatta Vízvár község dolgozó parasztsága, hogy a béke nek lelkes harcosai, itt a jugoszláv határszélien.

Megmutatták, hogy jó hékeharco- sok azzal is. hogy iitóisla kémet lepleztek le. Vízvár községben a dolgozó parasztság a katonasággal és a rendőrséggel karöltve kíméletlenül harcolnak a befurakodó titó- isia kémek ellen. Ha a községben idegen gyanús alakot látnak, azon' nal jelentik a rendőrségnek vagy a legközelebbi hatóságnak. így tudták a 4 kémet elfogni.

Sas Mihály 59 éves dolgozó paraszt elmondotta, hogy itt a jugoszláv határszélen fokozottabb éberséggel fog harcolni a tiíóista kémek ellen, A titóisía kérnek a dolgozó parasztság eddigi eredményeit akarják lerombolni és az a céljuk, hogy a dolgozó nép vagyonát fel- gyujtogassák és a magyar népet újabb háborúba sodorják. Sas Mihály többtermeléssel és nagyobb éberséggel harcai a nép ellenségei ellen.

Pénzes Gáborné 55 éves, 4 gyermekes anya elmondotta, hogy ő 25 évig volt a helybeli papnak cselédje és nagyon nehéz viszonyok között tudta gyermekeit nevelni. A felszabadulás meghozta az ő számára is az emberhez való élet jogát. A családjának minden megvan, ami csak kell. Most pedig büszke

arra, hogy a tszcs'ben dolgozik és nem a népnyúzóknak, hanem a dolgozó népnek és magának.

— Itt a jugoszláv határszélen lakom és tudom, hogy nap mint nap dobják át kémeiket és gyujtogatói- kat, ezeknek minden törekvésük az, hogy egy újabb háborúval rabságba döntsék a magyar népet és hogy elvegyék az asszonyok egyenjogúságát.

— Én, mint 55 éves asszony a bókéért és a dolgozó népért harcolok itt a határmentén úgy a több és jobbtermeléssel, de ha kell, fegy" verrel is harcolok a békéért. Én is követelem, mint a többi dolgozó asszonytársaim, hogy az 5 nagyhatalom kössön békét.

Versenyben a nagyobb eredmények eléréséért

Az egész dolgozó nép készül május í-re, a világ dolgozóinak nagy ünnepére, a kommunisták és pár" tonkivüliek egyaránt jó munkáival, munkafe'ajániásofekal készülnek a nagy napra. A mezőgazdaságban úgy, mint az üzemekben a dolgozók ezrei továbbfokozzák április 4-í (felajánlásaikat. Gépállomásaink, állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink és az egyénileg dolgozó parasztok, hatalmas munkaleíndüilet- tel, a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésével adnak méltó választ a dolgozó nép ellenségeinek, akik minden áron meg akarják za várni dolgozó népünk békés építő munkáját.

így válaszolt a balatcínboglári állami gazdaság, melynek dolgozói, akik az állami gazdaságok tavaszi mimkaiversehyében az első helyre kerültek, a minisztertanács határozatát áttanulmányozták és az abban meghatározott határidős növényeket már elvetették, de ugyanezzel az elhatározással végezte munkáját a bonny-ai „Béke“ terme- Ipcsoport tagsága is, akik szintén minden határidős növényt elvetettek már. Jól szervezték meg a versenyt a balatonkiliti „Dózsa“ termelőcsoportban, ahol a brigádok területhez varrnak kötve és ezért minden egyes brigád tag pontosan tudja, hogy egész évben melyik területen kell dolgozni. Tudják azt is pontosan, hogy egy tag naponta mennyit teljesített. Ilyen munka- szervezésen keresztül tudta elérni Takács Lajos növénytermesztési brigádvezető, hogy a tavaszi munkáknál 250 százalékot teljesített, vagy Szőlősi László állattenyésztő brigádja, amely a takarmány értékesítés terén, a hízóknál 28 százalékos takarmánykihasználást értei. Az állattenyésztési brigád eredményei is bizonyítják azt, hogy helyes munkaszervezéssel mindennap lemérhető egy'egy dolgozó teljesítr menye.

Megyénkben 88 fermelöcsoport közt indult meg az állattenyésztési és takarmány takarékossági verseny. Legjobb eredményt idáig a répás- pusztai íermelőcsoport tehenészbrigádja érte el 28 százalékos ta- karmányértékesítéssel. Termelőcsor portjaink nemcsak a tavaszi mező- gazdasági munkákban értek el komoly eredményeket, hanem nagy eredményei mutatkoznak a versenynek az állattenyésztés terén is. Termelőcsoportíjaink megállták a helyüket a tavaszi mezőgazdasági munkákban és ezzel komoly mér- Uékfoen hozzájárullak gazdasági megerősödésünkhöz és minden egyes csoporttag életszínvonalának emeléséhez.

Van azonban még jónóhány ter- melocsoport, amelyek nem fordítottak kellő gondot a munkaszervezet kialakítására. Ez természetesen odavezet, hogy egyes csúcsmunkáknál nem tudjuk a családtagokat bevonni. Nincs brigád, nincs rriun" kacsapatvczeto, aki a tagok elvégzett munkáját nyilvántartja, ügyelne arra, hogy a' nagy munkák idején mindenki rcsziivegyen a munkában. Ennek hiányában nincs, aki a munkát közvetlen vezetné, a teljesítményt' beírná stb. Ezek a hiá” nyossáeok nagymértékben akadályozzák a versenyszellem kiszélesítését, vontatottan megy a munka, melynek eredménye a munkatorlódás.

A (Z>ÉKEHARC '7^íREI

A BÉKE ERŐI LEGYŐZIK A HÁBORÚS ERŐFESZÍTÉSEKET

A Béke Vilrhftcm-ársnak az öt nagyhatalom béke egyezménijét követelő berlini -határ o-zatún-ak támogatására harci elszántsággal vo-rakornak fel <a világ népei. Ma, amikor a tőkés hatalmak egyre lázasabb háborús előkészületei nyomán rendkívül módon 'kiéleződött a nemzetközi helyzet, minden gondolkodó ember rájön arm, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének és a nemzetközi biztonság in egeröislödősének a nagyhatalmak közöm együttműködés helyreállítása és megerősítése az egyetlen útja. A Szop- i/etuntó régóta 'Sürgeti már ezt a béke- egyezményt, de az ENSZ urai — akik arra sam találnak időt, hogy fogadják a Béke Világ-Wnács küldöttségét — mindeddig kereken elutasították ezt a javaslatot. A békemozgalom célja az aláírásgyűjtéssel éppen az hogy a népek hangját -hullassa ebben a kérdésben —- még hozzá olyan erővel, hogy a: imperialisták ne tudják a fülük mel lelt el er esz len i.

Somogy dolgozó népe

Is' ki akarja venni a részét a háború ellen, a békéért folyó küzdelemből. Laden jó népnevelő munkával érték el, hogy a dolgozók nem elégedtek meg a békeív alá írásával, hemem a munkás- paraszt szövetség szellemét megértve egy hét alatt 10 mázsa árpát és 20 mázsa étkezési burgonyát szolgáltattak be kötelezettségen felül. Száz fíá- ltomé népnevelő Sztálin elvtárs nyilatkozatának segítségéivel győzte meg h'ülöp Ferenc ás id. Győri József dől giozó parasztokat, hogy ők is kezükbe vehetik a béke ügyéi, mert a népek nagy családjának erejével sokszorozó dik meg í's válik hatásossá az ő békeakaratuk.

Stadler István,

it

Ügyeljünk legelőink minőségére

Népgazdaságunk kétéves állattenyésztési fejlesztési tervének sikeres végrehajtása érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy legelőink fűhozamát és azok teherb íróképességét növeljük.

Ennek elérése érdekéiben sürgősen pótolni kell azokat a munkálatokat, amelyeket a legelőinkben az ősz és a tél folyamán nem végeztünk e].

Gyomirtás: A multévi gyomok elszáradt részeit el kell távolítani és elégetni a legelő szélén. A korán fejlődő g3romokat és különösen a mérges gyomokat még a kihajtás előtt vágjuk le vagy szórjuk ki, mert ezáltal mentesítjük állatainkat a megbetegedéstől, a tejcsökkenéstől. A gyomirtás folyamatos művelet, amit tavasz beálltától késő őszig a legeltetés tartama alall el kell végezni.

Foigasolás: Fogasol juk meg mindazon legelőinket, melyeknek talaja a sok csapadék következtében erősen öSszetömörödött, esetleg be is iszapolódott. Legelőn fogasolás hoz lehetőleg olyan boronát használjunk, mely kerete nem merev, hanem a talajhoz jól hozzásímul, legcélszerűbb erre a láncborona. A vakondtúrásokat teregessük széjjel kézikapával, de olyan vékonyan- hogy a körülötte lévő növényzetet el ne pusztítsuk a szétszórt földdel.

Műtrágymhaszmálat: Legelőink

nagyrésze elmohásodott és elmo" lyosodott, ami nem csupán a rendszeres ápolás hiányának, hanem a talaj tápanyagszegénységének is tulajdonítható. Sovány talajon a legelő növényzete nem tud kellőképpen fejlődni és azt a'gyomok még jobban elnyomják. Ajánlatos a legelő értékes növényzetének még jobb és gyorsabb fejlődése érdekében holdanként 80—100 kilogram pétisót feliiltrágyázáisként elszórni.

Vezessük he a szakaszos legeltetést:

A legelőgazdálkodás követelménye, hogy a legeltetést helyesen szervezzük meg. A szakaszos legeltetés bevezetésével legelőink fii termését nagymértékben növelhetjük, mert a rendszertelen legeltetésnél az állatok az egész legelőt, tiporják és rágják egész éven át. Legelőink tájaja állandóan tömődöt'ten van és gyepnövényzetünknek nincs pihenő ideje, hogy magához térjen és erőteljesebb sarjadozásnak indulhasson.

A szakaszos legeltetésnél a legelőt még a kihajtás előtt osszuk be szakaszokra, figyelemmel kell lenni azonban a szakaszok kimérésénél, kijelöléséinél a legelő gyepe- zetének fejlődésére. JA legelőinek azon ré®ét osszuk be az első szakaszba, ahol a gyepezet korábban és erőteljesebben fejlődik. A sza-l kaszhatárokat fasorokkal éspedig, I mivel az idő már előrehaladott, így későbben fakadó faféleségek kiültetésével, vagy fehérre meszelt karókkal, oszlopokkal jelöljük meg.

Már most jelöljük ki az állatok delelő helyét, lehetőleg kissé magasabban fekvő, árnyékos helyen.

Legelőink talajának javítása érdekében vezessük be a fe-ktet'éses

trágyázást. Lazatalajú legelőkön ügyejllink arra, hogy egy helyen öt-hat napnál tovább na deleljenek állataink, mert ha tovább delelnek egy helyen, úgy a laza talajt körmükkel felvágják és a fű kipusztul ott. Kötötteb talajú legelőkön 8— 10 napig deleltessünk egy helyen és utána változtassuk a delelőhelyet. A delelőhelyen maradt trágyalepényeket naponta a pásztorok vessző seprű vei, vagy (hátra fordított gereblyével vékonyan, terítsék szét, nehogy a gyepezet a szét nem terített trágya-lepények alatt kipusztuljon. Nagyobb állatlétszámú csordánál célszerű ezt hátára fordított fogassal, fogatos munkával elvégeztetni.

Állategészségügyi Szempontból a kihajtás előtt Szedjük rendbe a kutak és vályúk környékét, az ott lévő gödröket töltsük be földdel, a kutak környékét magasítsuk meg, hogy az esővíz ne folyhasson a kútba és fertőzze meg annak vizét. Javítsuk meg a kutakat és vályúkat, gondoskodjunk arról, hogy állandóan egészségles, elegendő ivóvíz álljon az állatok rendelkezésére, mert csak így tudják jól hasznosítani a felvett táplálékot.

A felsorolt munkát érdemes elvégezni, mert ezáltal nagy gondoktól szabadulunk meg, ugyanis, ha jó a legelőnk, nem kell a télire szánt takarmányt nyáron feletetni, hanem a jó legelő biztosítja állataink részére a kihajlás ideje alatt a szükséges takarmányt, ami egyúttal a legolcsóbb takarmány is.

a -Mikéi bél; ebizott,súg titkára minden jóakaratával arm törekszik, hogy az aláírásgyűjtés elérje a célját: Néni is végeznél: rohammunkát, szép nyilatkozatokat is közölnek a Megyei Béke- irodával, mégis ige-ti rossz fényt vet a népnevelők meggyőző munkétjára Silling István módszere, aki azt jelenti: ,, Mindenkitől megkérdeztük

akar-e békét, vagy háborút, ha békét akar, írja alá az ível, ha nem akar békét, akkor ne inja alá.“ — Ebből mégis cs.alk a rohammunka -jéé.ei tűmnek ki, -sőt az is világossá válik, hogy nem sokat adnak Mikében, — a fclvilágusí- tó munka segítségével — új bék-ehar- cos-ok toborzásáral Sürgősen ki leélt javítani a hibákat, hogy még u hátralévő időben a békéért folyó Imre tényleges eredmlényci mutatkozzanak meg Mikében is.

Akaratlanul is az ellenségnek kedvez

Csizmadia Sándor 9 ho-ldats dolgozó paraszt, aki a kukorica kivélrfévei mindent elvetett, a beszolgáltatás* kötelezettségének 260 százalékra -heti eleget, Inirgonyafeleslegtéből 60 mázsát szolgáltatott be, a bóJreív 'aláírásakor egyenesen fenyegetést kapott n tanáos- elnökhetyetiesn-őtől; ha nem írja alá a békeívet, nem kapja meg a szükségleti cikkeit. Megmutatta Csizmadia Sándor világosan, hogy szívügye a béke és ennek érdekében cédozai-okat is tud hozni, nem szorult fe-nyegcléz-ekre. Az meg egészen helyi kés-kirátyosiko- dásra vall, hogy Csizmadia Sándortól jó brszedgálliaíása ellenére még « vető- burgonyáját is elvitték. Kik azok Nagy- álláson, akik a bé-ke ellenségeinek szekerét •tálját:?

Barcson Csorba Ödönné népneveit sem adott sokat a felvilágosító munkára. Fél nap alatti lerohanta m -rábízott családokat, s mikor egyik helyen megkérdezték tőle, hogy mit is tehetnek ők a béke érdekében, kijelentette, hogy nincs ideje most magyarázkodni, mert még sokfelé van dolga.

Vörösmezőn nagyon helyesen érveltek a népnevelők a Jugo szlávi óban élő rokonok leveleivel, Tito unalmának tarthatatlanságával. Könnyű a választás Vörösmező dolgozó népének a háborús és a béke közölt, ők « békét akarják. Semostyán Mihály állami gazdasági üsző-nevető aláírásának megerősítésére felajánlotta, hogy az üszők átlag-növekedését egy kilogrammul növelni fogja, Nemes György pedig gondos munkával öt és félről hatra emeli a sertés-szaporulatot.

Termeljünk gyapotot

A gyapot a legfontosabb ipari növényeink egyike. Egyike azoknak a növényeknek, amely termesztésének sikere erősen függ az éghajlattól. Annak, hogy eddig nálunk nem honosulhaíott meg, egyik oka éppen az éghajlat volt, mert azt hitték, hogy a gyapot melegövi növény és a mi éghajlatunk alatt nem sikerülhet.

Hogy nálunk meghonosodott, a Szovjetuniónak köszönhetjük. A szovjet származású gyapotfajták nélkül nem indulhatott volna meg nálunk Magyarországon a sikeres gyapoltermesz'tésj. mert azok a fajták, amelyekkel azelőtt kísérleteztünk, hosszú tenyészidejű amerikai, brazil, egyiptomi fajták voltak. Hazájukban 7—8 hónap alatt érlek meg, tehát nálunk nem voltak képesek beérni.

Azok a fajták, melyeket 2 év óta termesztünk, a Szovjetunió északi körzeteiből származó nemesített fajták. Azonos éghajlati viszonyok között teremnek, mint á magyar éghajlat alatt termesztett gyapot.

A gyapot legnagyobb fontossága a textiliparban van, mert a fonóipar alapvető nyersanyagát képezi. A fonható roston kívül sok mellékterméke is van. Sok mindent lehet előállítani a gyapotból. 1 kiló tiszta gyapotból 3 méter szövetet -felső ruházatra, vagy 8 méter vásznat, 12 méter kartont, vagy 20 méter fehérneművásznat, vagy 55 darab kendőt lehet előállítani.

A tokokban -termő. magvas gyapot körülbelül 33 százalékban tartalmaz, fonható, tiszta gyapotpihét, és‘ 66 százalékban magot. 1 kataszteri holdon csak 300 kiló magvas gyapot terein, ami nálunk közepes termésnek számít. így 1 hold földön 100 kiló tiszta pihe lesz. Ebből 800 méter vászonféle készül, ami 250 darab ing anyagának fele! meg. Nem fonható részeiből paplanokat gyógyászati cikkeket, gumi- vásznai) síb. készítenek. A mag 20 százalék olajat tartalmaz, melyből

kenőolaj, Szappan, festékoldó anyag maragrin, kaucsuk s.tb. lesz. Pogácsája állati takarmányozásra alkalmas.

A gyapottermelés az ipar fejlesztésével kapcsolatos életszínvonal- felemelkedés terve is. A törekvéseket valóra válthatjuk, ha a dolgozó parasztság éppen olyan lelkesedéssel lát neki a gyapotföldek megmunkálásának, mint amilyen szívesen kölöltek . gyapotiermelési szerződést.

Az őszi Szántások, a szuperfoszfát kiszórása mindenütt megtörtént és ezeken a területeken a tavaszi lelsimítójzás Is betfeijéződöittt. Ahol a gyapotfökl gyomosodott, ott megkultivátorozták, de -a s-ok eső a gyomnövényeket ismét felélesztette. Ezeken a helyeken a gyomot ki kell irtani olyan eszközökkel, mely a földiét nem fordítja. Tárcsát, ekét nem szabad használni ebben az esetben. A gyapotföldet kuUivátorral munkáljuk vagy lókapáva, boronával, de ne -olyannal, ami a földet felforgatja.

Ha a gaz kisefbb foltokban jelentkezik, akkor kézikapával is ki lehet irtani. Vigyázni kell, hogy ne menjünk mélyebben, mint amilyen mélyen a gyapot magja a földbe került, mert a gyapot nem szereti a fellazított talajt.

Most csak arra kell vigyázni, hogy a vetési munkálatokat előírás szerint, pontosan végezze a dolgozó parasztság, helyes agrotechnikával. Teljesen gyommentes földön kell vetni és a vetőgépet úgy kell beállítani, hogy a sortávolság 65 centi a mélység 3—4 centi legyen. Hideg talajba sem Szabad a gyapot vetését elkezdeni. Be kell tartani az-t a rendelkezést, hogy a vetést ne kezdjük meg előbb, amíg arrg. a megyei mezőgazdasági osztály rendelkezést niem ad ki. Megyénk több részén a vetést akkor kezdjük el, ha az átlagos hőmérséklet a talajban 50 centi mélyen eléri a 12 Celsius fokot.