Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-20 / 91. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK, 19511. APRTILTlS 29. Vasárnap délelőtt a Pártoktatás Házában értekezleteit tartott a Megyei Pártbizottság a kádermunka megjavításával kapcsolatosan. Az értekezlet előadója Szikszai László 'elvtárs volt, akinek beszámolóját az alábbiakban közöljükPártunk II. Kongresszusa útmutatásai és határozata hosszú időre megszabják előttünk a tennivalókat a kádermunka területén. A kiáldermunkáról elmondhatjuk, hogy az utóbb időben történt javulás. A káderes és személyügyi előadó elvtársak legnagyobb része, akik ma ezen az értekezleten jelen vannak, már végeztek kéthetes tan- folvamot, mely speciálisan csak a kádermunkával, — a káderek helyes kiválogatásának, helyes elosztásának, előléptetéséinek, nevelésének kérdésével foglalkozott és foglalkozott az ellenség ellőni harc, az ellenség leleplezésének, megismeré" sének módszerével is. Nekünk, kommunistáknak, vezetőknek, Pártunk II. Kicjngresszusa után az alábbi feladatokat kell meg-, oldani: A Párt, az állam, a prota- * ■ -tárdiktalura megerősítése, szilárdítása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink szakadatlan erősítése és térhódítása. A kádermunka időszerű kérdései Somogy megyéken, Pártunk II. Kongresszusa útmutatásai alapján 3. ne£Gyáriparunk termelésének rmegháromszorozása, a Rézipari termelés megnégyszerez1; se, a munka termejlékenységífnek 90 százalékos növelése. A békéért folyó harc, nép- hadseregünk véderejénok, ál ütőképességének további fokozása, az egész magyar nép szorosabb egységének kovácsolása, a béke tevékenyebb védelmére. Ezeknek a hatalmas történelmi jelentőségű feladatoknak a megoldására rátermett, tehetséges, a munkásosztály és az egész nép ügye iránt odaadó, hű káderekre van szükség. Ezeket a kádereket ötéves tervünk megvalósításához és proletárdiktatúránk megszilárdításához, elsősorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kell kinevelnünk, akik magukénak vallják Pártunk politikaiját, mint saját vonalukat. /. A Párt erejének, tekintélyének növekedésével, -a proletárdiktatúra megszilárdításával a szocializmus építésének előrehaladásával párhuzamosan növekszik a káderekkel való munka, foglalkozás fontossága is. Egyre nőnek a követelmények, egvre több vezetőre van szüksége Pártunknak, államunknak és ez a fejlődés nemcsak több kádert igényel, hanem egyben nagyobb igényeket támaszt minden Párt, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezető elé. A baj olt van, hogy a káder- munkát igen sok esetben a vezétők leszűkítik és csak a káderes feladatának tekintik. Ezért ezután nem is csoda, ha a kádermunkában hiányosságok vannak: nem érvényesül megfelelően az egyéni kiválogatás Sztálini -elve és az éberség nem egy esetben háttérbe szorul. Ez annak tudható be. hogy a különböző szerT vek vezetői a személyügyi előadókat sok esetben elvonják különböző más feladatok megoldására. Ez a tény azt mutat ja, hogy egyes vezetők még ma sem értékelik kellőképpen ia káderesek munkáját és meg kell mondani őszintén, hogy a Megyei Pártbizottság káderosz'tálya sem adta meg a megfelelő segítséget és elvi támogatást -a különböző vonalakon dolgozó személyügyi munkáit végző elvtársak munkájához. A kádermunka jelentősége, helye a Párt, az állam, a szocializmus építésében Köztudomású, hogy -a Párt, a proletariátus káderein keresztül biztosítja a vezetést. Ha adva van a politikai irányvonal, vagy egy területen a feladat, ennek az irányvonalnak, feladatnak a végrehajtása elsősorban a káderektől, azok szervező képességétől és tudásuknál függ.-— Egyesek azt gondolják — mondotta Sztálin elvtárs — hogy elég kidolgozni a Párt helyes vonalai, kihirdetni mindenki hallatára, kifejteni általános tételek és határozatok formájában és egyhangúlag megszavazni -és a győzelem jön majd magától, hogy úgy mondjam, a dolgok rendes folyása során. Ez természetesen nincs így. Ez nagy tévedés, így csak javíthatatlan bürokraták és irodamolyok gondolkozhatnak. Jó határozatok és nyilatkozatok a Párt általános irányvonala melleit, ez csak kezdete a dolognak, mert ez csak a győzelem óhaját jelenti, de nem magát- a győzelmet. Ha meg van adva a helyes vonal, meg van adva -a kérdés helyes eldöntése, a dolgok sikere a szervezeti munkától függ. A pártvonal megvalósításáért folytatott szervezeti harctól, az emberek helyes megválasztásáról, a vezető szervek által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésétől.“ A kádermunka tehát elválaszthatatlanul össze van forrva a Párt, az állam, a tömegszervezet, vagy gazdasági szerv előtt álló politikai, gazdasági és szervezeti feladat-ok megoldásában. Éppen ezért minden szervnek világosan kell -látni az ötéves tervijén előtte álló nagy fejlődést és ebbe a fejlődésbe bele kell ágyazni a kádereket is, akik azután végrehajtják az előttük álló feladatokat. Igv a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésével foglalkozó elvtársaknak világosan kell látni a rájuk háruló feladatokat. Látni kell azt, hogy ez az át~ szervezés milyen hatalmas feladatok elé állítja őket, jó előre fel kell mérni az erőket, hogy kik azok, és milyenek a képességeik azoknak az elvtársaknak és dolgozóknak, akik aktívan bele fognak folyni a munkába. Látni kell azt is, hogy milyen erő- átcsoportosításra van szükség, meg van-e -ezeknek a kádereknek a megfelelő politikai és szakmai felkészültségük, mert ha ezt nem tesz- sziik meg, akkor az őszi fejlesztés nem fogja meghozni a várt sikert. De ha az e területen dolgozó ká' dereket jól válogattuk meg, akkor biztosítva lesz, hogy ezek ,a káderek a határozatokat végre is hajtják. „A kádermunka lényege tehát — tanítja Sztálin etvtárs — tervszerű munkával időben biztosítani minden területnek, minden szervnek az adott feladatokat végrehajtani képes kádereket.“ Lenin elvtárs az előbbi kérdésről szólva azt tanítja, hogy „az emberek kiválasztása és megfelelő helyre való állítása a sízocializmus építéséivel: egyik alapvető kérdése, nem lehet ve~ zetni és megoldani feladatokat káderek nélkül.“ Ezért nekünk, vezetőknek, kádereseknek jól agyunkba kell vésni, hogy a kádennunka nem tértől, időtől elvont, önmagáért való feladat, s nem lehet jó kádeirmunkát végez ni akkor, ha bezárkózunk elefánt- csont tornyunkba, területünk káderproblémáját nem ismerjük és attól elszakadva -akarunk a kádermunka kérdésével foglalkozni. A kádermunkánk akkor jó, ha szóró-' san beleilleszkedik a napi feladatokon túlmenően a Párt, az állam, a Szocializmus építése előtt álló feladatok megoldásába. A káderekkel nemcsak a káderesnek kell , foglalkozni, hanem minden vezetőnek, mert egyetlen vezető sem képes megbirkózni feladatával, ha nem ismeri a kádereket, ha nem foglalkozik velük, ha nem neveli őket. Jelenleg az állam, a gazdasági és tömegszervezeti vezetők abban a téves hitben ringatják magukat, hogy az ő feladatuk vezetni, irányítani a területüket, de a káderszükségletek biztosítása, a káderek megismerése, iá káderekkel való foglalkozás. törődés, a káűeres vagy a személyügyi előadó feladata. így van ez a Megyei Tanácsnál, a járási tanácsoknál, a Nagyatádi Fonal- gyárban, a Kaposvári Kefe-gyárban és még sorolhatnám a többi állami vagy gazdasági szervezetet, ahol a vezetők nem foglalkoznak a hozzájuk tartozó káderekkel, nem nézik meg, ki az -a káder, honnan jött. A vezetők közül sokan kicsit postaládának tekintik a kádereseket. Úgy tekintik, mint ahogy bedobják a káderszükségleteikről szóló megrendelést és várják, sőt sürgetik, hogy a káderesek egymagákban oldják azt meg. Ezt a hibás nézetet, félreértést, amely egy néhány gazdasági vezető elvtársiulI uralkodott, sürgősen fel kell számolni. Vezetni azt jelenti, mint jó gazda módjára gazdálkodni a meglévő erőkkel, a meglévő káderekkel, biztosítani tudni a feladatok végrehajtásához, a szocializmus építéséhez szükséges kádereket. E kérdésnek a vezető vérévé kell válni. Sok szó esik mostanában a káde rekkel való egyéni foglalkozásról. Itt meg kell említeni, őszinte önbírálattal, hogy mi, a káderosztály sem tettünk meg mindent, keveset foglalkoztunk a Párt, az állam, : tömegszervezetek és a gazdasági vo nalon dolgozó káderekkel egyénileg. Természetesen komoly kihatással van az e területen dolgozó — me gyei viszonylatban vezető — és alsóbb káderekre. Pedig a káderekkel való egyéni foglalkozás nagyban segíti az elv- társak munkáját, hatalmas kádernevelő eszköz. Ezért a vezetők munkájának főrészét ma már káderekkel való egyéni foglalkozásnak kell tekinteni. Ha pl. a gépállomás megyei alközpontjánál nézzük meg ezt a kérdést, elmondhatjuk, hogy az egyéni foglalkozás ismeretlen fogalom, a gépállomások vezetői ugyan kapnak feladatokat megoldás végett, de azt már niem nézik meg az elvtársak, milyenek a képességeik, milyen segítség és támogatás Szükséges ahhoz, hogy a feladatokat végre tudják hajtani. Pedig ha megnéznék, leülnének és elbeszélgetnének egy- egy gépállomásvezetővel — az alközpontvezető Takács elvtárs — és érdeklődne családi körülményeiről, helyzetéről, arról, hogy milyen nehézségei vannak, a munkáját nagyban megkönnyítené és egy lökést adna a gépállomásvezetőnek a ráháruló feladatok végrehajtásában. Mert azzal ugyan nem oldunk meg mindent, ha ledorongolólag bírálunk. Ledorongoló bírálat helyett inkább tanácsot adjunk az elvtársaknak. Nem különb -a helyzet a többi területeken sem. A vezetők !az egyéni foglalkozás hiányában nem .ismerik az embereket, akikkel a szocializmus építésében rájuk háruló feladatokat meg kell oldani — az állami gazdaságok alközpontjában pedig úgy intézik el az egyéni foglalkozás helyett a kérdést, hogy ha nem megfelelő az elvtárs, akkor azonnal áthelyezik más gazdaságba, habár így népgazdaságunk komoly káirokat szenved. Császár Bálint elvtársat pl., aki jelenleg a csurgói tangazdaság vezetője, rövid 7—.8 hónap leforgása alatt 9 hely” re helyezték és az elvtárs elmondja, hogy a huza-vona teljesen megviselte idegeit, anyagilag tönkretette családjától pedig éppen emiatt a hu- za'voma miatt távol él, nem tudta lehozni. Emellett hat hónapig nem kapott rendes fizetést. De ha egyszer is leültek volna vele a megyei központ vezetői és elbeszélsettek volna vele, megkérdezték volna tőle, hogy milyen problémái vannak, rögtön tudtak volna neki segítem. A Megyei pártbizottság már egyszer figyelmeztette az állami gaz” daságok alközpontját, hoay á nagy fluktuáció milyen veszélyt jelcint a szocializmus építésében. Ilyen erős és feltűnő fluktuáció megmutatkozott még a Megyei Tanács oktatási osztályán is — így kádereket nem lehet nevelni, csak tönkretenni lehet. Ezen az értekezleten igen élesen fel kell vetni a Part, a különböző szakmai i>k ilákia való kiválogatás kérdését- is. — Az a helyzet ugyanis, hogy ezen a területen a Párt és az állam pénzén nagymértékű pazarlás folyik. A káderek iskolára való kiválogatása nem a sztálini ige nyesség és követelmények szempontjainak figyelembevételével történik. Az iskolára váló kiválogatásnál igen sok káderesnek az a lé" nyeg, hogy a létszám meg legyen. Olyanokat is javasolnak, akik nyu- gatosak — külföldön, imperialista országokban vannak rokonaik, akik jugoszláv kapcsolattal rendelkeznek, nem egy esetben küldenek el kulák, kupec és katonatiszt fiókákat is. Vagy olyanokat küldenek el, akik még el sem kerültek a Párt vagy a szakmai iskolára, de már látni azt, hogy az illető iskolára javasoltból nem sok haszon fog származni népgazdaságunknak, az ötéves tervünknek. Ennek a felületes felelőtlenségnek feltétlenül véget kell vetni. Az iskolák nincsenek jól kihasználva, mert a felületes káderkiválogatás alapján az illető javaslót az iskoláról lemorzsolódik, elveszi a helyet más, becsületes elvtárs elől, aki már hosszú idő óta jó munkájával kiérdemelte a tanulást, illetve a szakmai továbbképzést. így küldte el a SZOT megyei bizottsága Szegedre, művezetői tanfolyamra Szálait, aki az ÁMG politikai, osztályának propagandistája volt, aki részeges, erkölcstelen magatartásé, aki a hadseregben mint önkéntes szakaszvezető teljesített szolgálatot és az ÁM'G-nél rossz munkát végzett. Úgy gondolták, az ÁMG-nél nem volt jó, talán a SZOT megyei bizottságnak jó lesz, Ke" let-Európa egyik legnagyobb, Kaposváron épülő Fonóüzemébe, művezetőnek. A művezetők és a káeíeresiek csak tisztamultú kádereket javasoljanak a Pórt vagy egyéb szakmai' iskolákra, és a kádereket ne környezetükből és baráti körükből kiragadva nézzék, hanem úgy, hogy kik a szülei, nem kalákák, kupecek vagy katonatisztek-e, stb. Ahogy az üzemekben, ha már sok a selejt, ott mindig keresik az el” lenség kezét, mindig megkeresik ki a felelős és azt felelősségre is von- ej ják, ezentúl itt is meg fogja tenni a Párt — hisz az a kár, amit itt okozunk, semmivel sem kisebb. Felvetődik ennél a kérdésnél egy másik probléma is — mégpedig az, hegy a különböző párt- vagy szakmai iskolát végzett elvtársak el" tűnnek az életben és nincsenek funkcióba állítva. Itt megemlítem például Ágh István esetét, aki könyvelői tanfolyamot, majd brigádvezető iskolát végzett, jelenleg mégis a felsőmocsoládi állami gazdaság kan ásza. Vagy van a megyénkben egy néhány új munkáskáder, akik 1948" ban végezték el a Mezőgazdasági Egyetemet és jelenleg könyvelőként dolgoznak, elbújva az állami gazdaságokban. Ez vétkes pazarlása a szakkádereknek — ezeket a szak- kádereket sürgősen fel kell kutatni és funkcióba kell őket állítani azon a területen., ahol a Pártnak, a szocializmus építésének, a dolgozó népnek a szolgálatában tudásuk legjavát adhatják. II. Pártunk II. Kongresszusa által elénk tűzött feladatot, a mezőgazdaság szocialista átszervezését csak akkor tudjuk megoldani megyénkben is. ha már most foglalkozunk a mezőgazdaság területén dolgozó szakkáderek kérdésével. Kevés a mezőgazdasági szakember a megyei és járási tanácsokban — megyénkben a járási tanácsokban mezőgaz" dasági vonalon dolgozó összesen 114 van. Ebből mindössze csak 20 szakember van, melybe beleértendők az állatorvosok is. Ez a szám igen csekély, különösen sok helyen ezek a mezőgazdasági szakemberek nem a képességüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. Az új káderek Szakmai nevelése nem folyik kielégítően. Komoly hiányossága a tanács mezőgazdasági osztálya kádermunkájáiniak az is, hogy a 114 mezőgazdasági vonalon dolgozó káder között mindössze 5 munkás és 6 nő van. Ezen a hiányosságon még most, kellő időben változtatni kell. A gépállomásokon szintén fokoz" ni kell ia nők bevonását a munkába. A kaposvári gépállomáson, az iha- rosberényi gépállomáson, f onói gépállomáson mindössze 9 nő dolgozik. A mérvéi alközpontnak jobban és tervszerűbben kell felhasználni a Megyei Bizottság által megszabott pártiskolaf keretet, és fokozni keli úgy a következő kéthónapos pálrt- iskolára, mint a jövő esztendei ok" tatás! évadra a gépállomásvezetők és pol. helyettesek bevonását. Mi is, a Megyei Bizottság káder- osztálya hibát követtünk el, amikor nem foglalkoztunk elég súllyal a mezőgazdaság terüelíén lévő káderekkel — de nem kisebb felelősség terheli a járási bizottságot és különösen a járási káderes elvtársakat. III. Mik a feladataink az politikai, szakmai nevelése üzemi káderek kiválogatása, terén, Pártunk II. Kongresszusának útmutatása alapján A proletárdiktatúra idején ahhoz,, hogy Pártunk a szocializmus épí" tését győzelemre vigye, a Párt és az államvezetés szempont jából döntő szerepük van az üzemi munkás- kádereknek. Pártunk az üzemi munkások so" rai'ból tudja azokat az erőket me ríteni, azokat a kádereket kinevelni, akik a pártmunka és az államvezetés külölnböző területein szilárdan és következetesen balosát" ják meg Pártiunk célkitűzéseit. Éppen ezért nekünk Somogy megyében is fokozni kell a munkáskát- derek kiemelését. Ila üzemi káder munkánként megyénkben nem emeljük ki a oontatottságból, nem leszünk jiik üzemi kádermunkánk minőségi színvonalát és fokozzuk egyben az üzemi káderesek személyügyi előadók szakmai nevelését is. I\aiunk a jelemben az a Helyzet, hogy az üzemek elrejtik a jó erőket, nem küldik el őket páirtiskolára. attól félnek, hogy a pártiskola e]‘ végzése után nem kapják őket visz- sza, mert a pártiskola elvégzése után funkcióba állítják. És hagyják, hogy ezek a jó erők tovább kallódjanak az üzemben. Ezen a visszás helyzeten megyénk valamennyi üzemének (vállalatvezetőjének, páirttitkárának, személyügyi előadójának) feltétlenül változtatni kell. Tömegével vannak az üzemekben jó munkások, akik eddigi munkájukkal is bebizonyították Pártunk és Rákosi elvtárs iránti hű" ségüket és szeretetüket. Súlyos hiba, hogy ebben az oktatási évadban egyetlen sztahanovista vagy élmunkás sem került az iskolára. Pe" dig üzemeinkben igen sok sztahanovista és jó munkás van. A vezető elvtársaknak pedig látni kell, hogy a Párt, az államigazgatás funkcióiba toválbbra is biztosítani képestek arra, hogy ötéves ter~ vünk egyre növekvő káderszükségleteit biztosítani tudjuk. Az a feladat emellett, hogy emelMi jellemzi a jelenben az üzemi kádermunkát?
