Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-19 / 90. szám

1 t StTORTÖK, 1951. ÁPRIUIS 19. SOMOGYI NÉPLÁP 3 (szükségleteit ellátó könyvtár volt, mini 1940-beti. A könyvkiadás az 1940. évihez viszonyítva 84 száza­lékkal emelkedett. A filmvetítő-berendezések száma 1950 végére az 1940. évinek másfél- szeresért emelkedett. A háború utálni időszakban to­vább javult a lakosság orvosi és szanatóriumi megelőző gyógykeze­lése. A városokban és a falvakban a •kóirházi ágyak száma 195trben 15 százalékkal volt magasabb, mint t940-ben. Helyreállították a háború idején megrongált szanatóriumok­kal. Az orvosok száma az, országban az 1940. évihez viszonyítva 75 szá­zalékkal nőtt. 1950“ben az állami és szövetkeze­ti áruházakban — nem számítva a ti elvi készletekből történő árueladá­sokat — 1940-hez viszonyítva 38 százalékkal több húst és húsárul, 51 százalékkal több halárul, 59 Százalékkal több állati zsiradékot, 67 százalékkal több növényolajat és egyéb zsiradékot, 33 százallékkal t'öbb cukrot, 34 százalékkal több cukorka- és cukrászkészítményt, 39 százalékkal több lábbelit, 47 száza­lékkal főbb pamut-, gyapjú-, se­lyem" és len,anyagot, 39 százalék­kal több harisnyát és zoknit adtak el. Növekedett a lakosság kulturális és háztartási szükségleteit szolgáló cikkek eladása is. 1950-fben 3.3-szor annyi órát, hatszor annyi rádió- v c v ők és z ii4é két, másfélszer annyi háztartási elektromos készüléket, 2.9”szer annyi kerékpárt, majdnem háromszor annyi varrógépet, 16­szor an savi motorkerékpárt adtak el, mint a háború előtt1. 1950-ben többszörösen megnövekedett az épí­tőanyagok eladása falun. A háború utáni ötéves tervben kibontakozott a lakásépítkezés. Az állami iparvállalatok, intézmények, a helyi szovjetek, továbbá a váro­sok és munka .^lakótelepek lakosai 'állami hitelek segítségével több mint 100 millió négyzetméter la- kóterületű házat építettek fel és ál­lítottak helyre. Ezenkívül faluhe­lyeken 2,700.000 lakóházat állítot­tak helyre és építettek újonnan. 1951 április 16. A Szovjetunió Állami Terv- bizottsága, A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatala. Oiő í^el bibit akni ájlarci József fejében egymást kö- ■ vették a gondolatok, amikor gyűlés után egyedül tette meg az utat Somoggsámsonbi'd Marót pusztára. Sem vall hosszú az út, mindössze pár ki­lóm Mer, most mégis úgy érette, hogy so,h\em ér haza. Szeretett volna gyor­san otthon lenni, elmondani a csa­ládnak mindazt, amit « gyűlésen hal­lott. Harci József sokszor átgondolta ezen az úton azt a nagy dolgot, ami mind­nyájunk közös ügyét egy szóba foglal­ja, ti béke ügyét. Eleinte nehezen ér­tette meg, de a gyűlésen, amikor az előadó Sztálin elvtárs békenyilatkaza- iát ismertette, kezdte megértem. Sok- szar eszébe jutott a nyilatkozat, amit nem tudott szószerinl megjegyezni, de a lényegéit megértette. Otthon m feleségének is beszélt a gyűlésről. Elmondta, hogy ezentúl őnekik is harcolni kell, kiállni a bűke mellett. Elmondta mindaztf minit « gyű­lésen hallott, lelkesen beszélt.. Félesé­ge előtt furcsának is Hint fel, mert ilyen boldogan és Ilyen sokat beszél­ni még sohasem hallotta, ügy ismerte férjét, mint aki azontúl, hogy becsü­lettel végzi a dolgát, szereti családját, lel je siti kötelességét az állammal szem­ben, nem érdekli más, mint ami háza­lóján, msaládja körében történik. jjörai József most pedig másról ' beszél. Arról, hogy mindaz, ■nmét « múltban szenvedett, csak kis ■része sutnak, amit ma az amerikaiak akarnak zúdítani a világra. Mosolygott ni arc», •amikor meg simogatta gyerme­ke fejét, megszilárdult, amikor arról esett »só, hogy Koreában házak, váro­sok, as idősebbek, fiatalok, az anyák és kis csecsemők vérétől pirosíik. — Én Kst akarom — mondotta —•, hogy gyermekeim piros pozsgás arcúnk le­gyenek. békességben nőjenek fel, le­gyen meg nekik mindaz, «mi nekem a nttibban nem volt meg. Azt akarom, hogy járhasson iskolába minden sze­gény ssütő gyermeke, becsületes em­berek legyenek, építsék tovdb azt °z országai, amelyet most mi építünk ne­kik. Nem akarom, hogy fiam és én ma­gam is m harctéren vesszeje el és utána csatádon! nyomorogjon, szenvedjen, új­ból a bárók és a földesúriak legyenek hatalmon. Nem akarom, hogy iamit a felszabadulás óta átértünk a Párt ve­zetésével, * siók munkás verejtéke, s munkája gyümölcseként, u Szovjetunió vezetésével, azt most ezek a vérszopó janevadak, az amerikai tőkések romlba- dönisék. — Így beszélgetett feleségéj ll Bőrei bácsi. Amikor lefeküdt, még so­káig faglalkoztatta a gondold, hogy mi as, amivel legjobban hozzájárul­hat békénk védelméhez, mit kell neki csimVni, hogy a kis ház épségben ma­radjon, m magnak gyümölcse, amit el­vei aW, neki teremjen, ázzál családja és az airszág jöbblétét segítse. JLlsy várta, hogy a népnevelők <"y*' hozzá is elmenjenek, aláírhassa a I lékei vet. Heggel új lendülettel fogott a mezőgazdasági munkához. Az utolsó sor magot vetette, amikor újból eszébe jutott Sztálin ebvtáre nyilatkozata. Új­ból elismételte a megjegyzett szavakat és arra gondolt, hogy most, amikor elvégezte a tavaszi munkát, ezzel is a békét erősítette. Szeretettel nézett vé­gig a nap melegétől megbámult baráz­dákon, a földön, amelyet mindig be­csülettel munkált meg és amelyet a há­borús gyújtogatok újból el akarnak venni tőle, a házon, amelyet hosszú évek munkája gyümölcséből épített fel és arra gondolt, hogy Koreában ugyan­it yen családi házakat, a munka gyü­mölcsét ezrével rombolják szét az ame­rikai banditák. Felesége, gyermeke ju­tott eszébe, akik óét állták mellette, együtt tűrték a szenvedést a múltban, itt wtMrrak most, amikor boldogan él­nek. Dehogy akarja, hogy egy újabb háború elszakítsa, szétszórja őket. Amikor a népnevelők felkeresték, kint az udvaron dolgozott, barátságo­san köszöntötte őket, kezet fogott ve­lük, egy szót sem szólt, aláírta a béke­ível, — de utána annál többet beszéli. Együtt voltunk a gyűlésen, — mondta Tóth Istvánnak, az egyik népnevelőnek. — Én is megér­tettem, amit Sztálin elvtárs az egész világ dolgozóinak mondoibt. Én a többi dolgozó társammal békében ajaarok él­ni, háború nélkül akarom végrehajtom 'többi dó'gozó parasipttársóimmal hatal­mas ötéves tervünket, ámít a Párt ki­tűzött elénk. Én tudom, hogy emuikor aláírtam most a békéivel, még nem tet­tem meg mindent. Azit, hogy a tavaszi munkámat elvégeztem, még csak egy kis része annak, ámít vdkanetmgiötfk- nek termi kell ét kötelességünk, hogy megvegyük saját magunk, Országunk és béJcénk érdelcében. Eddig is becsü­lettel dolgoztom, teljesítettem köteles­ségemet, die ezentúl még sokkal többet teszek. Mindenben követem a Párt út­mutatását, meri tap>aszt-aílium, hogy a Pórt nékünk csak jót akar. Harcolok munkámon keresztiül, hogy a régi rend­szer ne kerülhessen vissza többé, ne sikerülhessen az amerikai halálgyáro­sok terve, ők háborút akarnak, mutat­ja az, amit Koreában végbevisznek Nijugal-Németország felfegyverzése és az, hogy Szovjetunió hékepoUtikáját állandóan visszautasítják. Ezért írom alá a békeívet. A népnevelőik hosszú ideig beszélget­tek Bőrei Józseffel és amikor elmen­tek, •(élekor Tóth Istvánnak, Kiss Ist­vánnak boldog mosoly volt az arcán. Sokáig beszélgettek arról, hogy bár­csak minden dolgozó így beszélne és cselekedne, mint Bőrei József. Ha így lenne, altkor mi is előbb megvalősíla- nánlc a szocialista Magyarországot, amelytől Bőrei József is oly sokat vár. EZZEL ÉRVELJ A kulákok és a szombatisták ar- röl beszélnek Böhönyén, hogy mi­nek akkor a hadsereg, ha mi békét akarunk, szereltessük le a katoná­kat. De ehelyett mindennap többet hívnak be katonának. Ezzel szintén sok embert sikerül befolyásolni nekik, mert azt mond­ják az emberek, igazuk van, mit ér az aláírás, úgyis háború lesz, hiszen az öt nagyhatalom nem tud meg­egyezni. Ha nem háborúra készül­nénk, akkor nem lennének ezek a nagy bevonulások. Népnevelőink verjék vissza ebe­ket a pacifista hangokat, az Ellen­ségnek ilyen támadását is, mert azok továbbterjednének. Magyaráz­zák meg. hogy minden becsületes ember kerítéssel látja el kertjét, hogy a szomszéd állatai ne garáz­dálkodhassanak a véleményben, a disznók ne tudják feltúrni a kertet. A mi országunk is hatalmas kert, tele a dolgozók munkájának gyü­mölcsével, gyárakkal, földdel, mi valamiennyien gazdái vagyunk en­nek a kertnek és gyümölcsének, mi sem engedjük, hogy az ellenség, a háborús gyújtogatok, Tito, aki ugrásra készen vár gazdái paran­csára; feltúrják a drága földet- (Ezért kell hadseregünket erősíteni határaink védelmének érdekében. Egy háromfai népnevelő így igye­kezett megmagyarázni, miért van szükség erős hadseregre: „Ha maga, Józsi bácsi, felépít egy házat, s va­laki szét akarja rombolni, maga mit csinál?“ Erre a jelenlévők va­lamennyien azt mondták, csak pró­báljon valaki hozzányúlni, nem engedjük. A népnevelő megmagya­rázta. hogy országunk a mi házunk és ahhoz, hogy ne engedjük össze" dönteni, erősnek kell lenni, hogy megakadályozhassuk, ezért van szükség erős hadseregre. Igyekeznek lebeszélni az embere­ket arról, hogy ne írják alá a bé­kaívet, hiszen egy embernek alá­írása nem jelenti a.békét. De ezt mondják mindenkinek, akit látják, hogy lehet befolyásolni. Népnevelő­ink magyarázzák meg, hogy való­ban, egy ember aláírásán nem mú­lik az, háború lesz, vagy béke. De valamennyiünk aláírásán, azon, hogy egész dolgozó népünk aláírja és a világ valaanennyi becsületesen gondolkodó embere aláírja, nagyon sok múlik­A kapitalista államok dolgozói egyedül nem tudnák a magasabb bérfizetést kiharcolni, vagy meg­akadályozni a gyilkos fegyverek berakását, de együtt, összefogva, sztrájkkal mindezt elérik. A múlt­ban hiába követelt magasabb fize­tést a földesúrtól vagy gyárostól egy ember, azt börtönbe zárták, el­bocsátották, vagy a rendőrök vitték el. do amikor szervezetten, együtt ■csinálták, mégis értek el eredmé­nyeket. A kulákok mellett támad a kleri­kális reakció is. Böhönyén Homonai József katolikus pap szentképeket hord hívei lakására és ott a béke ellen agitál. Olyan békét akar, ami­kor mindenki békességben van, ezalatt ő a kulákokat és a többi csibészeket érti. Népnevelőink magyarázzák meg, hogy nekünk nem ilyen béke kell, mert ha a kulákok élnének békes­ségben, akkor a dolgozó nép ugyan­olyan rabságban élne, mint a múlt­ban. Ez az osztálylbékesség hirde­tése, ami szintén veszélyes, hiszen arra akarja az embereket nevelni, hogy ne harcoljanak a kulákok el­len, hiszen azok is olyan emberek, mint mi, egyformáin az Isién te- remtettjei. Homonai pap ezentúl gyalázza a népi demokráciát, kommunista-elle­nes hangulatot igyekszik teremteni. Az egyik családban a fiatalasszony otthagyta férjét, erre a pap elment és azt mondta, majd ő visszahozza, hiszen nem a fiatalasszony az oka, nem ő a bűnös, hanem a mai rend­szer, ami magával hozta ezt az er­kölcstelen életet. Népnevelőink leplezzék le az ilyen reakciós, néipellenes papokat, gyűlölhessék meg a dolgozókkal, hiszen mindenki előtt világos, hogy soha ilyen mértékben nem őrizték a boldog családi életet, mint most. Emlékeztessék népnevelőink a múltra a dolgozókat, amikor a föl- desurak számos családi eletet tet­tek tönkre. A cselédlánnyal, vagy cselédjének feleségével elkövetett gyalázatosságra. Amikor szégyené­ben a nő elemésztette magát. Ez voU az erkölcstelen társadalom, de akkor. Homonai plébános úr és a hozzá hasonlóak nem vetették a társadalom szemére, nem rótták fel bűnül a földesúrnak. Á <2>ékeharc ^[REI I EGYESÜLT ERŐKKEL A BÉKÉÉRT | Mindig erőteljesebben bontakozik ki a béke aranybullájának, az öl nagy­hatalom békeegyezményét követelő fel­hívásnak diuddnvas ereje. Azonkívül, hogy a békefelhívás aláírói valmmeny- •nyen átérzik, hogy m békeszerető em­beriség nágg családjának tágjai, kiket világrészeken és országiját árakon túl a közös nagy cél, a bélre megőrzése és c háborús gyújtogatok iránt! érzett gyűlölet köt össze, jelentkezik egy még számottevőbb eredmény is, éspe­dig az aláírásokat hitelesítő munka- höstetiek végeláthatatlan sora. Az égési világ dolgozói megértették az egységben rejlő hatalmas erői, s azt a tényt, hogy egyes népeken és or- szághalároJcon belül • gazdaságilag erős ország tehet csak a bike szilárd bástyája. Népünk minden becsületes embere a békeív aláírásával, « béketábor hm to'imás családjába lép be és kötelezi magát aráknak a fetadaMtsnoík vállaló-, sara, melyek a háborús •kezdeménye­zések megfékezését, a tartós béke biz­tosítását hivatottak szolgálni. Munkás, paraszt és értelmiségi dölgozó, tehetsé­gének és erejének legjavát adja, hogy hazánk ne rés, hanem erős bástya le­gyen « béke frontján. Megyénk dolgozó népe is kötelezi magát « békeév aédárásávtil a népek békéjének őrségébe és u mun­ka frontján épúgy méltóan akarja megállni helyét, min! a háborút elő­készítő ellenség lelejtlezésébe n. Üze­meink dolgozói békemüsmlcot tarta­nák, dolgozó parasztjaink bélre-vetés­sel, tenménybeadússal bizonyítják bé- keakaratukat, szellemi dolgozóink telje­sítményeik fokozásával, tanuló ifjúsá­gunk jó tanulással áll helyt a béke- harc baa. A Barnevól dolgozói fokozott munkateljesítményükkel bizo­nyítják, hogy a békéért hurcoló be­csületes emberek nagy családjába akarnak tartozni. Kisiván Imréné, Ba­lázs Jánosáé, Bánó Mária, Comtek Anna, Kühár Józse/né Iámpázók vala­mennyien 167 százalékra teljesítették a béke érdekében tett felajánlásaikat. A Pctöfi-brigád 123 százalékot teljesí­tett, Malit Imre és Fiilöp István láda- szegelők percenkint szegeiik le egy lá­da tetejét és minőségi munkájuk mel­lett nagy gondot fordítanák az 'Omgag- t takarék osságé a is. A Patyolat Vállalat szárító brigádja 152 százaiéisott ért el, főképpen Kinászt fíózsta jó kezdemé­nyezései és komoly munkatempója se­gítségével. Győréi Imréné »ma! ■■•ni 147 százalékot, Műtők Anna folttiszlrtá 143 százalékot teljesített • bek «műszak­ban. A kaposvári Nagymalom április 12-én tartót! a békéi» aláírásá­nak inegpecs'ételésére béketmSseakat. .4 mdlrnn őrlési teljesítménye 1150 mázsa volt. Kiemelkedő eredményeket értek el Csővári József korfMszedő 120 szá­zalékos, Pete Lapu és Farkas Jizsef 117 száza’ilzos eredményeikkel. Kató Sándor somogyjádi dolgozó paraszt beadási kötelezettségén felül 150 kg kenyérga­bonát ajánlott fel, hogy hozzájáruljon a béketábor erősiM'ésflhez. ,,Amikor nap­számosként a községbe kerültem, — mondotta Káló Sándor — kénytelen voltam kainkhoz szegődini, mert Jiíl* találtam más munkaalkalmat. 4 huták az istállóban adott szállást, mit te szí­vesen. Jfla boldogon mondhatom el, hogy a dolgozó nép országának megbe­csült tagja vagy.*., srAp lakóházam van, a termelőerővel közösségébe» ma­gamnak dolgozom. Úgy érzem, hogy beszolgáltatott •terményemmel, jé mun­kám múl én is hozzájárulok »épünk boldog se&zágán-ak k izrlíik ;tdc dhoz. a béke megvédéséhez." A jó tanulás mellett takarékossággal is bizonyítják uz iskolák taimhK ént. hogy rmtudátosan íriák a-lá a bétketndt. Ka­posváron a hulüadékygüjtérbőf elsős ár­ban a diákok veszik ki rést ükét, s szorgalmasan hordják a Széchenyi-ti- ren felállított gyűjtőhelye* w écskeve­set és egyéb értékes hullodékanyfoi. Hwatvtos kimutatás szerint a fővára- son kívül egy hónap miatt ffájtait ócskavasból 500 új traktort1 tOO trak- torekét. 330 lőrékét, 970 boronát és 30.000 kerti ásót készíthet iipmnrui Aláírással, munkával, fataeékassdf- gal egy családba forrott hatalmas ere­jével kiáltja dolgozó népünk a adlig minden becsületes emberének hangját erősítve: — ,JCövetrhjuh, hff üt nayyh'Jt'nlom kössön c§ymdrs0i bélte- rgyezsnéngth1 Szlrájkmozgaimak a kapitalista országokban Tovább terjed a manresai textilmunkások sztrájkja A Barcelona melletti inanresai textilinunkások sztrájkja tovább terjed. Manresa több kikötőjének dolgozol Szintén Sztrájkba léptek, csatlakozva a Bertrand Berra nagy üzem ezerháromszáz textilmui(ká­sának sztrájkjához. Olaszországi tanítók sztrájkja Az olasz nép- és középiskolai tanerők szerdán általános sztrájkba lépnek, ha a kormány nem teljseíti fizetésemelési követeléseiket. Rétmá­ban és az egész római tartomány­ban a népiskolai tanítóik má)r ked­den sztrájkba léptek, míg a többi olasz tartomány tanítói a hónap folyamán figyelmeztető sztrájkokat tartottak. Sztrájk az Empoli Gáz­műveknél Empoli valamennyi gázmüvében kedden egyórás tiltakozó sztrájkot tartottak, niert a város két gyára munkáselbocsátóSokat jelentett be. A zaandami dolgozók tovább harcolnak a bérek emeléséért Már 13 napja folyik a zaandami ,,Albert Hóin“ művek dolgozóinak Sztrájkja. A reformista szakszerre­zetek vezetői és az igazgatóság pro­vokációs kísérletei, amelyeknek se­gítségével szakadást próbálnak elő­idézni a sztrájkolok soraiban, si­kertelenek maradnak. A De Várheid jelentése szerint a zaandami sztrájkolok példáját sok más holland üzem dolgozói is kö­vetik. Sztrájkok Chilében A chilei sztrájkoló vasúit aaaaiki" Sok újból munkába álltak, aai«t£m Gonzalez Vide la diktátor a amniá- sok harcos kiállásának eredménye­képpen elrendelte a 3 elbocsátott szakszervezeti vezető újbóli Bianká­ba állítását. Ugyanakkor más nagyfontoaságá kulcsiparokban folytatódik a szrtrájkmozgalom. Sztrájkba léptek a többi között a cukorfiBomítók munkásai, a szétibányászok éa sa au tobuszvezetők. MÁJUS 1. A BÉKE harcos m^gvédéün: neiazeikizí ünnepe Zászlók Képek Feliratok és miodennemi dekorációs anyagok Műrészeit SitíilásÉ Vállalatnál V., Kossuth Lajos-u. 12 F i ó k o k : Somogyi Jtéla-út 26—V* lzab«lla-u. 68/b Kéírük a srésé,r!ás«b&l időben rsikőzőiai ! T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents