Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-19 / 90. szám
SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 105:1. ÁPRILIS 18. Á Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946-1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Az ötéves terv teljesítése a inezög-azdíaság- területén (A terv jelentés első részét — az ipar tervjelentését — a tegnapi szá" inunkban közöltük. Ma közöljük a mezőgazdaság tervteljesítését.) A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredményeképpen új, hatalmas fejlődést ért el. Az ötéves terv évei alatt növekedett és még jobban megerősödött a kolhozok társasgazdálkodása, fejlődött a mezőgazdaság anyagi és ■technikai bázisa, növekedett a gépes traktorá'llomások Szerepe a kolhoz termeléséiben, újabb képesített kádereket, a mezőgazdaság szervezőit, a földművelés, az állattenyésztés és a gépesítés mestereit képezték ki. A gabonafélék vetésterülete öt esztendő alatt több mint 10 százalékkal növekedett. A gabona össztermése 1950" ben 345 millió púddal haladta túl az 1940. évit. Ugyanakkor a búzatermés a Háború előtti Színvonallal szemben 376 millió púddal emelkedett. y\ gabonafélék terméseredmé^iiyéi- nek ötéves tervfeLadatát túlteljesítették. 1949-ben és 1950-ben a ga- lmnafélék terméseredménye 13 százalékkal haladta meg az 1940. évit. Az ipari növények vetésterülete S eszltendő alatt 59 százalékkal emelkedett. A gyapoté 91 száza lék- Boll, a lené 90 százalékkal, a cukorrépáé 57 százalékkal, a napraforgóé 23 Százalékkal. A gyapotter" meszlés eredménye 5 esztendő alatt 2.9-sze,résére emelkedett, a rostlené több mint kétszeresére, a cukorrépáé 2.7-szeresére, a napraforgóé pedig 70 százalékkal. Komoly hiányosság még a mezőgazdasági növények termelésénél az aratáskor szenvedett nagy veszteség. Különösen áll ez gabonára, lenre és a cukorrépára. A zöldség és főzelékfélék, valamin! a burgonya vetésterülete az 1940. évihez viszonyítva 5 százalékkal emelkedett, a burgonya össztermése pedig 1950-ben 21 százalékkal haladta meg az 1940. évit. Az elmúlt 5 esztendő alatt jelentékeny 'munkálatokat végeztek a Moszkva, Leningrad, Baku, Harkov, Kiev, Gorki, az Uráli-, Dőli yec-medencei, Kuznyecki-madle;ni ceiipari központok, a szibériai és távolkeleti városok, valamint egyéb nagyobb városok körül létesített burgonya- és zöldségtermel jés bázisainak további kiterjesztése és megszilárdítása terén. A takarmánynövények vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 15 százalékkal növekedett meg.de az évelő füvek vetésterülete növelésének az ötéves tervben kitűzött feladatát nem teljesítették 100 százalékban és a takarmány-termelés elmarad az álattcnyész.tés megnövekedett Szükségleteitől. Az állattenyésztés terén teljesí- tétlék a dolgozók társadalmi tulajdonban álló állatállománya növelésének az ötéves tervben előírt ueladatát. A kolhozokban jelentősen túlhaladták a haszonállat és a baromfi létszámának háb-oirúelőtti színvonalát. A szarvasmarha állomány létszáma 40 százalékkal, a jubé és kecskéé 63 százalékkal, a sertésé 49 százalékkal, a baromfié kétszeresen múlta felül a há’horú- elötli színvonalat. A háború alatt erősen csökkent haszonállatállományt a gazdaságok minden ágában, a kolhozokban, Szovhozokban, a kolhozparasztoknál és az egyéni gazdálkodóknál, a munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt helyin állították és az VíHatállomány 1950-foen 1940-hez viszonyítva 4 százalékkal, a baromfiállomány pedig 14 százalékkal növekedett. Az ötéves terv esztendői alatt a kolhozokban és •zavhozokban jelentékeny munkát végeztek a fajállattenyésztés meg- javítása terén. Kibővült a fajállattenyésztő szovhozok, az állami fajnemesítő telepek és a kolhozok fajállattenyésztő gazdaságainak hálózata. A mezőgazdaság technikai felszerelése gyarapodott. Az ötéves terv alatt a mezőgazdaságnak 536.000 traktort f 15 lóerősre átszámítva), 93.000 gabonakombájnt, ^ köztük 39.000 magánjáró kombájnt, 340.000 traktorekét, 254.000 traktoros vetőgépet, 249.000 traktoros ku hivat őrt és nagymennyiségű más Cala jmegmunkáló vető- és aratógépet szállítottak. Ugyanakkor elmaradás mutatkozik a mezőgazdaságnak gyapot, len, kendér és cukorrépa betakarító' gépekkel való ellátása, továbbá a kolhozok és szovhozok állattenyésztő gazdaságainak takarmányelőkészítö gépekkel való ellátása és a nehéz munkafolyamatok gépesítése terén. Jelentős munkát végeztek a kolhozok, gép- és traktorállomások, valamint szovhozok villamosítása terén. A falusi villanytelepek kapacitása 1950 végig az 1940. évihez képesít 2.8-Sizorosára emelkedett. Nagy sikereket értek a földművelés kultúrájának emelésével kapcsolatban. 'Munkálatok indultak szántóföldi és a takarmányfüves vetésforgó rendszeresítésére és módszerének elsajátítására a kolhozokban és szovhozokban. 1950-ben a kolhozokban az ugar és az őszi Szántás több mint 90 százalékát traktorral végezték el, az előhánfós ekékkel végzett1 szántás, az egész traktorszánlás 87 százaléka volt az 1940. évi 13 százalékkal szemben. lA tavaszi növények vetésterülete az őszi szántásteirülétén és a tiszta ugaron a kolhozokban 1950-ben az egész terület 63 százaléka volt az 1940. évi 54 százalékhoz képest. A gabonanemíbk minőségi vetése az ötéves terv alatt 64 százalékkal emelkedett, a búzáé megkétszereződött. A kolhozokban az összes ga" bonanemííek vetésterületének felén 1950-ben kombájnokkal arattak és csépeltek. Sikeresen megvalósulnak a me- zővédő erdőfejlesztéssel kapcsolar tos feladatok. A kolhozok, szovhozok, a mezőgazdasági gépáPljryná- sok, az erdőgazdaságok és az erdő védő telepek a természetátalakí- tó sztálini terv megvalósítása során 1,350.000 hektárnyi területen végezlek védő-erdőültetést. Ebből 1950-ben 760 hektáron. Teljesítették az ötéves tervnek a szovhozok jtejrüijetién kitűzött (feladatait, A szovhozok az ötéves terv ideje alatt jelentékenyen bővítették a mezőgaztasági növények vetésterületét. A gabonafélék 1950. évi terméseredménye a* 1940. évi ifcerA vasúti közlekedés az ötévé* terv esztendői alatt biztosította a népgazdaság növekvő szállítási követelményeit. Az 1950-re megállapított vasúti teherszállítási előirányzatot 13 százalékkal túlteljesítették. jA vasútvonalak napi átlagos teherforgalma 1950-ben 121 százalékot tett ki az 1940-es év szívonalához viszonyítva és 103 száizalékot az ötéves terv előirányzásához viszonyítva. A munka és az új technika élenjáró módszerei bevezetésének eredményeképpen megjavult a vasutak technikai eszközeinek kihasználása. 1950-ben a tehervonatok megterhelése 1940-hez viszonyítva 14 százalékkal, a tehervonatok átlagsúlya ugyanezen idő alatt 10 százalékkal növekedett. A tehervonatok átlagos napi útja 4.6 százalékkal haladta meg a háború előtti színvonalat. A kocsifordüló 5 év alatt meggyorsult, de 1950_ben még nem érte el az ötéves tervben előirt színvonalat. A népgazdaságban a háború sújtotta körzetekben történt újjáépítésnek és az ész.szerűtlen Szállítások felszámolásával kapcsolatos intézkedések megtételének következtében az ötéves terv ideje alatt csökkent a szállítások átlag- tálvolsága. Az 1950-es évre a szállítások távolságának csökkentése terén kitűzött feladatot azonban nem sikerült elérni. Döntő feladat volt a vasúti közlekedésben a háború okozta nagy méseredménvt 16 százalékkal múlta felül. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban alapjában véve befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése. 1950-ben a szántásnak, a vetésnek és a gabonafélék aratásának tiölbb mint 95 százalékát gépvontatással végezték a szovhozokban. Az 1950- es év végére a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban 20 százalékkal több szarvasmarha, 29 százalékkal több juh és kecske, 36 százalékkal több sertés volt a háború előttinél. Az állatállomány baszna jelentékenyen megnövekedett. Egy tehén tejhozama a szovhozügyi minisztérium szovhozaiban az 1950. évben átlagosan 28 Százalékkal haladta meg az 1940. évi színvonalat. Az ötéves terv évei alatt nagy munkát végeztek a kolhozok további gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a mezőgazdasági ártelek alapszabályai ,mjeg?érí|éSén!eik felszámolása érdekében. A kolhozokban folyó munka szervezésének megjavítása és a munka díjazásának rendezése, az állandó munka- brigádok, mint az ártohminka főszervezeti formája megszilárdítása terén. Jeletékeciyen megszilárdult a kolhozok munkafegyelme és emelkedett az ott folyó munka termelékenysége. A kolhozok oszthatatlan alapjainak összege 1950-ben 1.6-szorosára emelkedett az 1940. évihez viszonyítva. A Littván. Lett, Észt és Moldva köztársaságok, valamint az Ukrán és Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaságok nyugati területei német megszállás alatt állott paraszt- gazdaságai termelésének a Szovjetunió nagy segítséget nyújtott a népgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása, a gép- és traktor- állomások Szervezése, traktorok, gé- ,pck, műtrágyaszállítás és hitelnyújtás stb. terén. Az ötéves terv végig ezeken a területeken az önkéntesség elvének alkalmazásával alapjában véve befejezték a paraszt- gazdaságok kollektivizálását. A Szocialista mezőgazdasági termelés fejlődése és a bőséges árutermelés lehetővé tette a lakosság növekvő kenyér, hús, tej, és egyéb élelmiszerek szükségletének kielégítését és a kolhozok, valamint a kolhozparasztok jövedelmének növekedését. A gabonafélék és az ipari növények termelésének növekedése, valamint az állattenyésztés termékeinek növelése Szilárd nyersanyagbázist teremtett a könnyű- és az élelmiszer'" ipar további fellendüléséhez. pusztítások felszámolásával kapcsolatos munkák elvégzése. Az ötéves terv évei alatt a vonalak, hidak, állomások, csomópontok újjáépítése terén végzett munka biztosította a vasúti fővonalak szükséges teljesítőképességét. Uj mozdonyok és villánymozdonyok beállításával jelentékenyen megújították és kibővítették a mozdonyparkot- Kibővült a vagonpark is. Uj vasútvonalak épültek, különösen az északi vidékeken és Közép-Azsiában. lAz Uraiban, Dél-Kaukázusfoan és Krivojrogban több vasútvonalat villamosítottak. Villamosították a moszkvai, leningrádi, rigai, kievi, bakui és tallini vasúti csomópontok városkörnyéki Szakaszát is. A vasutak. hidak és állomási épületek újjáépítésével kapcsolatos ötéves tervfeladatot azonban nem teljesítették 100 százalékban. A folyamhajózás teherforgalma 1950-ben 26 százalékkal meghaladta az 1940. évi színvonalat, de nem érte el az ötéves tervben megállapított színvonalat. Javult a Volga és mellékfolyóinak, valamint a szibériai és az északi folyóknak fel- használása a szállításra. A vontatóflotta kapacitásának kihasználása 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva 30 százalékkal növekedett. A nem magánjáró flotta (uszályok) rakodóképességének kihasználása 43 százalékkal emelkedett. Jelentősen korszerűsítették és kiegészítették a folyami flottát. Helyreállították a Sztálinról elnevezett Fehér- tengeri—baltikumi csatornát és a Dnyeper—-hugi viziutat, úgyszintén a folyami kikötőket és a hajójavító üzemeket. A tengeri szállítás teherforgalma 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva 65 százalékkal emelkedett, de az ötéves tervnek a tengeri szállítással kapcsolatos feladatát nem teljesítették teljesen. Lényegében befejeződtek a tengeri kikötők és hajójavító üzemek helyreállításával kapcsolatos munkálatok. A tengeri flotta minisztériuma hajójavító üzemeinek és műhelyeinek kapacitása 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett és a hajókiemelőberendezések mennyisége 1.6-szoro" sára emelkedett. A gépkocsiszáilítás teherforgalma 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva 2.3-szorosára emelkedett. 13.000 Az ötéves terv feladatait a nemzeti jövedelem növelésével kapcsolatban jelentősen túlteljesítettük. Az ötéves terv feladatul tűzte ki a nemzeti jövedelem háború előtti színvonalának 38 százalékos emelését. Ténylegesen, a nemzeti jövedelem 1950“ben az 1946. évihez viszonyítva arányosított árakban kifejezve 64 százalékkal emelkedett. ÍA nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, a parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javítását, nagyszabású beruházások elvégzését a népgazdaságban és a szükséges állami anyag" és élelmiszertaTtálékok felhalmozását. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több mint a felét a kapitalisták osztálya sajátítja ki, a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére 1950-ben a nemzeti jövedelem 74 százalékát kapták meg, a nemzeti jövedelem többi 26 százaléka az állaimnak, a kolhozok és a szövetkezeti szervezeteknek maradt a szocialista termelés bővítése és más állami és társadalmi szükségletek kiegészítése céljaira. A nemzeti jövedelem növekedése kö- velkezlében az állami költségvetést évről-évre úgy teljesítették, hogy a bevételek meghaladták a kiadásokat. Az állami költségvetés kiadási A Szovjetunióban nem volt és ma sincs munkanélküliség. A nagy Honvédő Háború befejeztével a Szov jet Hadsereg és haditengerészet valamennyi leszerelt katonája számára teljes mértékbejn biztosítottunk munkát szakképzettségüknek és foglalkozási águknak megfelelően. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1950 végén 39,200.000 volt és az 1940 évvégi létszámhoz képest 7,700.000'rel növekedett. Javult a Szovjetunió lakosságának anyagi helyezte. Ez kifejezésre jutóit a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének és reálbérének növekedésében, a parasztok jövedelmének emelkedésében, mind a közösségi kolhoz- gazdálkodásból, mind a háztáji és egyéni gazdálkodásból. A munkások és alkalmazottak keresetének és a parasztok jövedelmének együttes összege 1950"ben arányosított járakbam kifejezve 62 százalékkal emelkedett az 1940. évihez képest. Jelentősen emelkedtek a dolgozók jóléti és kulturális szükségleteire fordított állami kiadások. A lakosság az állam költségére segélyek, nyugdíjak, szociális juttatások, ingyenes vagy kedvezményes Szanatóriumi és nyaralói üdültetések, gyermekintézmények, a sokgyermekes és egyedülálló anyáknak juttatott segélyek, ingyenes orvosi segély, ingyenes oktatás és a dolgozók állami költségen történő továbbképzése, a tanulóknak adott ösztöndíjak és egyéb kifizetések és kedvezmények formájában jelentős pénzösszegeket kapott. Ezenkívül minden munkás , és alkalmazott évenként legalább kétheti, egész sor foglalkozási ág minden dolgozója km hosszúságú keményburkolalú gépkocsiutat építettek. Átadták a forgalomnak a Moszkva—Szimíero" pol közötti gépkocsi főútvonalat. A tökéletesített burkolatú gépkocsi- utak hálózata az ötéves terv végére 2.5-szörösen nagyobb volt, mint a háború előtt. Az ötéves terv éveiben helyreállították a távbeszélő-, táviró- és rádióhálózatot és biztosították ezek további fejlődését az új technika alapján. A távbeszélő állomások kapacitása meghaladta a háború előtti Színvonalat. A rádióállomások építésének tervét az ötéves terv alatt 39 százalékkal túlteljesítették. (A légiposta vonalak hossza az 1940. évihez viszonyítva 2.3-szoro- sára növekedett.) Növekedett a rádióvevő hálózat. A főikábelek helyreállításának és újak lerakásának tervét az ötéves terv alatt 23 százalékkal túlteljesítették. Ax ötéves terv teljesítése a nemzeti jövedelem és az állami költségvetés terén Az ötéves terv teljesítése a nép anyagi és kulturális élet- színvonalának emelése terén tételei ,közölt szakadatlanná «emelkedett a népgazdaság, a szociális és társadalmi építés szükségleteinek pénzügyi fedezetére irányuló kiadások tétele. A nemezti jövedelem növekedésének és az állami költségvetés sikeres teljesítésének eredményeiként a népgazdaságban végrehajtott beruházások ötéves tervét 22 százalékkal túlteljesítették. Az 1946-tól 1950-ig terjedő időszak alatt több mint 6.000 ipari üzemet állítottunk helyre, építettünk fel és helyeztünk üzembe, nem számítva a kisebb állami, szövetkezeti és kollhozbeli üzemeket. Ugyanezek az okok lehetővé tették, hogy 1947 decemberében végrehajtsuk a pénzügyi reformot és megszüntessük a jegyrendszert minden élelmiszerre és iparcikkre vonatkozólag. 1947—1950-ban háromszor Szállítottuk le a közszükségleti cikkek árát és megteremtettük a feltételeket az 1951 március 1-én végrehajtott újabb árleszállításhoz. Ez a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek reálbérének komoly emelkedéséi biztosította és lehetővé tette a parasztok kiadásainak csökkenését, amennyiben olcsóbban vásárolhatják meg az iparcikkeket, a rubel további megerősödéséhez, vásárlóerejének növekedéséhez és a szovjet rubel árfolyamának javulásához vezetett a külföldi valutákkal szemben. pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságot kapott. 1950-ben a lakosság az említett kifizetéses kedvezmények alapján az államtól több mint 120 milliárd rubelt kapotl, azaz háromszor annyit, mint 1940- ben. A lakosság anyagi Színvonalának emel kedésével egyide jűleg a háború utáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, a tudomány és a művészet terén, az elemi, a hétosztályos és középiskolák, a technikumok és más középfokú tanintézmények tanulói szama öt év alatt 8 millióval emelkedett és 1950-ben elérte a 37 milliót. A technikumokon és a többi középfokú szákiskolákban 1950'beni 1.298.000 ember tanult az 1940. évi 975 ezerrel szemben. A főiskolákon 1950-ben 1,247.000 volt a hallgatók számai az 1940. évi 812 ezerrel szemben. A népgazdaság öt év leforgása alatt 652.Q00 főiskolai képzettséggel rendelkező szakembert és 1.278.000 középiskolai képzettséggel rendelkez őszakembert kapott. A tudomány, a technika, az irodalom és a művészet terén alkotott kiváló munkákért, felfedezésekért, és eredményekért az ötéves terv éveiben több mint 6.500 embert tüntettek ki Sztálin-díjjal. A tudományos kutatóintézetek hálózata 1950-ben másfélszeresére, az ott dolgozó ludományois munkások szá" ma pedig majdnem kétszeresére emelkedett a háború előttihez képest. A" kulturális és közoktatási intézmények 'hálózatát hePiyrieálátottak. Ez a hálózat meghaladja a háború előtti méreteket. 1950"be* a városokban és falvakban 15 százalékkal több klub és tönaagek Az ötéves terv teljesítése a közlekedés és híradás terén
