Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-18 / 89. szám

SZERDA, ISM. ÁPRÍLIS.18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Rendelettel szabályozták a Budapesten történő letelepedést Aiímgyar Távirati Iroda jelenti: A -Magyar Népköztársaság Miniszter- nácsu rendeletet hozott a Budapesten rlénó letelepedés szabályozására. A adelet megállapítja: A főváros lakas- íff'inali száma olyan mértéiben emel- idik, hogy az ötéves terv keretében 'rlénó erőt ütemű lakásépítés ellenére egyre fokozódik a túlzsúfolt súg. zárt « Magyar Népköztársaság Mi- isz-íertanácsa elrendeli,, hogy Buda- e-st területén állandó lakó,keni letele- edini m rendelet hatálybalépését köve­sen csak letelepedési engedéllyel lehet, ingedéiyt csak az kaphat, aki igazolja, agy a munkaviszonya, szolgálati vi- zongm, oktatása, továbbképzése, vagy Zaládi körülményei Budapesten való llandó tartózkodását feltétlenül in-do - ■alttá teszi. Meghatározott mundca el­égzésére Budapestről vidékre átkelye- eüt, vagy kirendeli személy a munka lefajexését követően .kétéwen helül én­edéig nélkül telepedhet le Budapest ei ihletén. Bűntettet követ el és egy •víg terjedhető börtönnel büntethető !-•, »tu ez engedélyre vonakodó ren­delkezést megszegi és e büntetés mel­lett « kiutasítást, -mint mellékbüntetést is ki kell mondani. A belügyminiszter ugyancsak rende­letiben szabályozza a minisztertanácsi rendelet végrehajtását. A rendelet imeg­állapítja, hogy a leteleped-é-si engedély bármelyik budapesti városi kerületi tanács végrehajtó bizottságánál uz ér­deleit szeméig, Imzzát-urtozója, vagy az őt Budapesten foglalkoztatni kívánó állami, -vagy társadalmi szerve, vagy állami vállalat kérheti. A kérelmező­nek igazolni kell, hogy Budapesten megfelelő lakása, (szállása) biztosítva van. A letelepedési enegdélyt minden személyre külön-kidön kell kiállítani akkor is, ha közös kérelmet -terjesz­tettek elő. Vidéki tokosnak Budapesten állandó lakásként való -bejelentését csak a letelepdési engedély egyidejű felmutatása mellett szabad elfogadni. A belügyminiszter rendelete megál­lapítja, hogy a Budapesten ideiglenes bejelentés alapján 15 napnál hosszabb ideig tartózkodni tilos. A; illetékes ke­rületi rendőrkapitányság vezetője indo­kolt esetben azonban az ideiglenes -tar­tózkodás meghosszabbítását engedé­lyezheti. -Ha az ideiglenesen Budapesten tartózkodó szeméig a megállapított ha­táridőben nem hagyja el a város te­rületét, 'szállásadója köteles ezt a tényt a kerületi rendőrkapitányságnak' 24 órán - béliül bejelenteni. A budapesti -ideiglenes tar! ózod ás idő­beni korlátozása nem vonatkozik az állami, vagy társadalmi szervek által szemezett csoportos üdültetésben és az oktatásban résztvevőkre, valami-nt az állami gyógyintézetben ápoltakra. 24 órát meg -nem licll-axtó budapesti tartóz­kodás nem teM-nShető ideiglenes tar­tózkodásnak. A budapesti ideiglenes tartózkodás megszűntétől számított 10 napon belül újabb ideiglenes bejelentést nem sza­bad tenni. A rendelet megállapít ja az ideiglenes -bejelentés rend,étke zései meg­szegésével kapcsolatos büntető rendel­kezésekéi. A rendelet hutára nem ter­jed ki azokra, akiknek a •rendelet -meg­jelenése időpontjában Budapesten ál­landó bejelentett lakásuk van Előre a burgonyahegyüjtés sikeréért Szabás kwzséff dolgozó parasztjai 107 százalékosara teljesítették előirányzataikat A csurgói járás pártszervezetei és községi tanácsai jó felvilágosító munkán keresztül megelőzték az eddig élenjáró kaposvári jálrást a burgonyaszállítási szerződésben. A csurgói járás teljesítése idáig 50.+ százalék, a kaposvári járásé 54.6 százalék. Harmadik helyen a tahi járás áll 41.7 százalékkal. Utolsó helyen van a fonyódi járás, amely 17.8 százalékosan kötötte le eddig a hurgoíiyaszálLításL szerződését. Községek közül legjobbak Nagy­bajom, ahol 101 Százalékban, Sza­bás, ahol 107 százalékban é* Beleg, ahol 100 százalékban végezték el idáig a szerződéskötéseket. iSzalbás községnek az előirányzata 200 mázsa és teljesített 215 mázsát. Beleg községnek az előirányzata 150 mázsa, teljesített 154 mázsát, Szü­lök község elöiráynzata 1080 mázsa, teljesített 904 mázsát, de továbbra is nagy lendülettel folyik a burgo- nyaszáilitási Szerződések kötése. A siófoki járásban le van nara.ba Balatonsziemes, Jut, vb, re ki, S.gvár, Szobád községek. A fonyódi járás­ban le vannak maradva ■ is a, 'Szöl- Löskislak, Szőllősgyórók, Somogy- vár, öreglak, í/urány, !.-;:ig-’tltóti községek. Azokban a községekben, ahol jó felvilágosító muoKÚval folyik a burgonyaszállításivüiés, ott meg >s érti a dolgozó oarasziság annak je­lentőségét és foa;osságát, pl Nem«* József kaposméröi öt holdas dolgozó paraszt eimondo ti, hogy ő biiszKe öntudattal köt két és fél mázsa burgonyát szállítási szerződésre, mert ezz< i is a t éliéi- erisi Szabolcs megye ver sens re ívta ki megyénket április íG-án a bur­gonyaszállítási szerződésére és be­adására. Szabolcs megye vállalta május l'e tiszteletére 400 vágón burgonya begyűjtését és hogy azt is le szállítja Budapesre az ipari dolgozóknak. A versenykihívást megyénk elfo­gadta és az előirányzott mennyi­séget jó felvilágosító munkával fog­juk begyűjteni. Ennek a verseny­kihívásnak érdekében fokozott irányt kell venni a leszerződött ler- ménybegyüjtésre, hogy mielőbb be- gyüjtsük megyénkben az előirány­zott mennyiséget és megyénk nyer­je meg a május 1 tiszteletére indí­tó#! versenyt Szabolcs megye előtt. így kerültünk a tavaszi munkálatok során az élenjáró járások közé A fonyódi tanácselnöhhelyettes levele A Unttzi mezőgazdasági munkálatok megszervezése a járás területén « terv- feí-adat-ok ismertetésével kezdődött. A Járási Pártbizottsággá! történt előzetes megbeszélés alapján a községi 'tanács­elnökökkel megbeszéltük községeikre vonatkozóan mindazokat » problémá­kat, mmeigek a -tewaszi mezőgazdasági makóiatok sikeres végralvajtás-álwz szükségeseik votta-k. A községi vetéster­vek végrehajtásához mennyiben vannak biztosítva az előirányzatba felvett nö­vényié leségek ve-tömagvai, «r egyes községek hány darab vetőgéppel ren­delkeznek, elégségesek-e, hogy -a tava­szi vetéstervet idejében teljesíteni tud­ják, « vetőmagvak kitisztítása érdeké­ben megtárgyaltuk a gépállomással az egyes községekben megtisztításra kerü­lő vetőmagvak mennyiségét és a gép­állomás szelektorait a gazdaságos ki­használás érdekében úgy osztottuk be •az egyes községekbe, hogy azok mun­kája folyamatos legyen. A felbont ott járási vetéstervet «z egyes községekben nemcsak a tanács­üléseken, hanem a kitgy üléseken és gaz (fagy ű léseken ismertettük, bevonva ebbe » mnkába az állami gazdaságok és gépállomások agronómusait és » szerződéses növényeket termeltető vál­lalatok termelési felügyelőit. A közsé­gek termelési felelőseit külön kioktat­tuk és azokkal, valamint -a gazdagyű­lések •Ikctlmával ismertoltülk azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek be­vezetésével terméseredményünket úgy mennyiségileg, mint minőségileg javí­tani tudjuk. A gazdagyűlések feladnia volt még a lu-cerna lóhere baltaain takarmány-növényeknek nagyobb terü­leten történő -termeléséinek biztosítása. Ezeknek a növényeknek a járási, ille­tőleg » községi vetéstervbe felvett elő­irányzatát állattenyésztésünk fejleszté­se érdekében szükséges teljesítenünk, me-ft állat-állományunk okszerű takar­mányozása érdekében a szántóföldi te­rületnek 15—20 százalékán feltétlenül kell termelni. Tudatosítva lett a gazda- gyűléseken az is, hogy a községek vetés­tervei a termelési adottságoknak meg­feleltben készültek el és ennek végre­hajtása képezi a községek ierv-felad\a- tál. Termelöszövetkezeiti csoportoknál a feladatok -végrehajtására az előkészü­leteket már az üzemtervek előkészíté­sénél megteltük, most közvetlen a me­zőgazdasági munkálatok -megindulása előtt a -term el ős zöget kezeit i csoportok elnökeivel átbeszéltük a megindulás •előtt- a közvetlen feladatokat. Biztosi,lőt­tük a kitisztított vetőmagot elsősorban •sóját készleteikből, -másodsorban a ter­melőszövetkezeti csoportok egymás közti megsegítéssel és ha így sem vált biztosítható, akkor a megyei mezőgaz­dasági -osztályon keresztül a szükséges igényléseket megleltük. Rendszeresítet­tük a termelőszövetkezeti csoportok el­nökeivel a járáson leírom hetenkint megtartandó értekezletet, am-ik-oris meg­tárgyal-! uk a három -hét elvégzendő fel­adatait és egyben beszámolót tartanak az elnökök az elvégzett -munkáról. •Se­gítségükre voltunk a munkák megszer­vezésénél, a -területhez kötött munka­csapatok és munkatbrigildok megalakí­tásánál. Ezeken az értekezleteken kiér­tékeljük -az elvégzett munkál: -alapján a-z egyes termelőszövetkezeti csoportok versenyállását. Ai (egész oirsizágbain tetijas er&veß fo­lyik a cukorrépa vetése. A vdtéstoen atenjáirnnik Hajdú megye 94 éis BéStós megye 83 6zázattéko6 eredménnyel. — Egyes megyékfoeen aizonlban nagyobb lemaradás mutatkozik, főlqg Vas és Veszprém megyékben. A cukorrépa egyik fegforriósaibb ipari növényünk, s így niemzef|ga|zdasá'gi szempontból forííbs- érdek fűződik ah­hoz. hogy: miinél nagyobb terméshoza­mot érjünk el. Már pedig z< jó bermce elengedhetetlen előfeltétele az idejé­ben élvéig,zel!|i vetés. De a termelő egyéni érdeke is. hogy idejében történjék meg a cukor­répa vetése. Ha jókor végzik a vetést, akkor jó növényápolás cnekelt kany­A mksőg-zzdwági 1 osztály dolgozóit bcuszio'Uik egyes községekbe és ter­mel ötszövetkezel i csoportokba űzzed a fehsd'dtal, hogy a mezőgazdasági mun­kálatok végrehajtásával kapcsolatos rendelet vég-rahajtását ellenőrizze és a n i e-z Győzd-'ősiii fi m it inkáiat-okut iráng íI ■ sa a vc-rs.emjsze-y.emet fokozza. Ebibe a munkába -be kcVI-ett vonni a -községi állandó ,bizottságokat, d-iilő felelős őket. aktívákat és a mezőőröket. T ennelöszövet-kcze.ti csoportjaink és a községek előkészíteti ék a mezöyazdn- sági osztály irányítása mellett az el­vetésre kerülő növények ütemtervét Minden héten a beérkező jelentések és a helyszíni ki szállásaink, valamint a ■tszcs, és a községi felelősök -jelentései alapján kbért-ékei j-ül:, hogy az ütemter­vüket mennyiben hajtőnél: végre és milyen -növény-féleségek azok, -ahol le­maradás mutatkozik. Meg leéli állapí­tani, hogy a -lemaradást mi idézte elő c-s fazonnal intézkedtünk a lemaradás kiküszöbölése érdekében. A kulákek vetéstervének fc'" ül vizsgá­latát nemesük a községi -tanácsok, ha­nem a imezőgazdasági osztóig dolgozói is helyszínen ellenőrizték és köteleztük a kukkokat. hogy hetenk'mt személye­sen tartoznék jelenteni fiz elvégzett-munkákat. Az első hét ellenőrzése so­rán hat kulák ellen indítottunk eljá­rást, -mert a -mezőgazdasági munkák végrehajtásában lemaradás mutatko­zott. BERES LAJOS fonyódi járási tanácselnök h. nyen elérhető thdlidlankénfc száz má­zsás cukorrépatermés, ez pedig 1800 Ft. jövedelmeit jelent a termeíőknefc. Ha pedg 150 mázsája terem holdam­ként, amit isgirtén nem nehéz elérni, akkor egy hold Itermóséérli a 'iöbbter- meléssel járó prémiummail együft:| há­romezeregyszáz forintot kap. Ezenkí­vül cukorrépa minden száz mázsája u:án háromszáz forint értékű takar­mányhoz is jut a termelő. A későd vetési 20—30 százalékos kiesést jelent a -terméshozamban, úgy, hogy a ter­melőt ebből kifolyólag holdanként négyszáz-ötszáz farmO veszteség éri. Az egészen- elkésett vetés pedigv az egész terméseredményt veszélyezteti. Sürgősen be kell fejezni a cukorrépa vetését A (ZÍÉKEHARC ^JÍREI I A NÉP AKARATA I gyszázadokon keresztül az állam­hatalom képviselői nem voit-ak kroáncsiajc a nép véleményére akkor, amikor a nép legfontosabb sors-kérdé­sében, -a háború és -a béke kérdésében döntöttek. Ferenc József nem kérdezte meg ,,népeit“, amikor „Népeimhez“ kezdetű kiáiltványübain közölte -velük az általános mozgósítást. Elég volt egy, vagy két aláírás ahhoz,, hogy -elszaba- ditsia a háború fúriáit és milliókat küldjön a halál torkába. Es mégink-ább emlékezetünkben vibrál az a nap, a-mi kor Bárdassy miniszterelnök a may-yur nép tudta és beleegyezése nélkül az összes fennálló törvények megsértésé­vel cinikus közömbösséggel jelenbelié be az országyülésnek, hogy hadiáMa- putba kerültünk a Szovjetunióval. Egyik esetben sem kérdezték meg a magyar népet, de más népeket ' sem, hogy -békét -akarnak-e inkább, vagy há­borút. Akik háborút akrlak, azok ak­kor sem, most sem kérdezik meg a népeket, mert tudják, hogy a népek egészséges létfenntartási ösztönükre hallgatva nem a háborúi, hanem a ké­két, nem a haláH, hanem az életet -vá­lasztanák. háborús nyerészkedők ma is a népek megkérdezése nélkül sze­relnék a népekre rákényszeríteni a há­borút. Csakhogy, mo st más népek kel állnak szemben, mint -az első, vagy a második világháború idején. Akkor a népek többségét a nyájösztön jellemez­te, amely vakon indult el a háborús uszító főkolomposok után a vágóhídra. Ma világszerte egyre nagyobb öntudat­tal és egyre élesebb életöszlönne! ren­delkező népekkel állnak szemben a há­borús uszítok. A népek kezdik mindig jobban felismerni a: igazságot, hogy száz- és százmilliók érdekei nem azo­nosak a ki zsákmányol ók és az az im­perial is-ták .kisszámú megvetett cs-aport jónak érdekeivel. Egyre élesebb lesz » válaszvonal, amely elkülöníti a békeszerető, becsü­letes embereket a háború nyereségeit számolgató gonoszt evőktől. Sztálin elvtárs nyilatkozata erélyes kézzel ráh- ■iotta fc a leplet az imperialh-l-a lmzudo- ZÓk bűnös mesterkedéseiről, s az ö ta­nítása etiópján folytatják a képek béke- harcosai a becsületes emberek között is megbúvó ellenség let-eplezé'sét. Tulajdonképpen öngyilkosságra akar­ják rábeszélni az embereket a háború bábái, ám az emberek élni akarnak, szeretik családjukat, hazájúkat, látniok -kell az eredményeket és a jövő nagy­szerű Ígéreteit, ezért item akairimilc há­borút. Ma. már nem lehet egykét alá­írással nekiládílani az embere­ket a háború véres országútfának. Nem lehet száz- és százmilliókat rábe­szélni arra, hogy legyenek öngyilkosok. A népek időközben nemcsak „az Isten kegyelméből uralokd'ó“ dinasztiákat detroniiálták, hanem a pénz, az arany urait is. A népek megtanulták Sztálin elv-társ nyilatkozata nyomán, hogy « pénz megszállottjainak háború kell, „hogy extra-profitot szerezhessenek, hogy kipakolhassanak más orszá­gidkait. -Ezzek a milliárdosak és .milliomosok a háborút hatalmas hasznot jelentő jövedelmi tételnek tekintik.“ 4 Béke Világ-tanács berlini ülés­szaka Sztálin elvtárs nyllaltko- . salának szellemében hozta meg azokat a határozatait, amelyek segítségével egyetlen gigantikus egységfrontba tő- mar éti a világ békeszerető embereit fajtám, nemzetiségre, vaflásm, vagy politikai állás-foglalásra való tekintet nélkül. Ennek az egyetemes egység­frontnak -leghatásosabb fegyvere « berlini béke felhívás aláírása. A berli­ni békefelhívás a világ békemozgammá­nak legfontosabb dokum-ent-ümia. Szúz- és száz-millió ember aláírásával szente­síti ennek az okmánynak tartalmát, va­gyis azt, hogy az öt nagyhatalom: a Szovjetunió. <tz Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Nagy-B-rítannia és Francia-ország kormányai kössenek egymással békeegyezm-ényt. Ez az aka­rat forrasztja szétszakilhalatlan egy­ségbe mindazokat, akik békét akarnak. Aki a berlini békefelhivást úgy írja alá, hogy tisztában van saját felelőssé­gével, megvizsgálja a népek békéjéért, függeílens-égéért eddig hozott áldoza­tait, rádöbben mulasztásaira és ha­nyagságaira, -alkakmil használja -fel az aláírást ezután öntudatosabban folyta­tott békeiharcra, az hozzájárul a világ népei követelésének eredményéhez, a tartós békének megvalósításához. A katolikus papok budapesti béke­bizottságának felhívása a katolikus papokhoz A katolikus papok országos békebi­zottsága az alábbi felhívással fordult ti főváros katolikus papjaihoz: „Főtisztelendő Oltártestvérek! A béke ügye és a béke ügye mellett való nyílt kiállás történel\n\et alkotó erűiként testesül meg abban a sokszáz­millió emberben, akik minden erejük­kel harcolni készek a világbéke meg­tel emlőséért. Nekünk, nagybudapesti katolikus papoknak szintén szolgál­nunk kell a béke ügyét, legjobb tudá­sunkkal, minden erőnkkel -és lelki- pásztori munkánkkal. A katolikus papok országos békebi- zo-lságának felhívását mindenben ma­gunkévá tesszük és kérjük minden nagybudapesti, népünkhöz hű és sors- közösséget vállalni kész papunkat, jár­janak elől jó példájukkal -és felvilágo­sító munkájukkal a békéivel: aláírásá­nál. Erezzék meg híveink, hogy katolikus lelkiismeretünk szavára hallgatunk ak­kor, midőn a béke ügye, -mellett nap­nap után kiállunk és imádságunk mel­lett munkánkat is beállítjuk abba a világmozgalomba, amely most az öt nagyhatalom békés megegyezésének sürgető követelésén keresztül szebb és boldogabb élet felé akarja vezetni a népek közösségét. OltárteS-tvécck! Do-bba-ríjon össze -szí­vetek a békét akaró és békéért harcoló ember,milliók szívével és a főváros ka­tolikus papsága aláírásával is mutasson példát mindenkinek, hogy a béke ügyé­nek szolgálatában együtt védjük a pusztulástól dolgozó népünkkel a ma­gyar családok otthonát, a gyárakat, a hidakat, a dómokat és a kis templomo­kat, védjük az embert, a kenyérkere­sőt, védjük az anyát, aki bölcsöt rin­gat, védjük a gyermeket, akié a jövő A béke nekünk szent ügy és napi hivatásunkat -teljesítjük akkor, midőn a békét őszintén és nyíltan szolgáljuk. A KATOLIKUS PAPOK BUDAPESTI BEKEBIZOTTSÄGA.“ A felhívást a következő katolikus pa­pok írták alá: dr. Szécsy Antal plébá­nos, a bék ebi zott súg elnöke, -Brúnón Ferenc plébános, cjilnök, dr. Babocsv Endre plébános, titkár, dr. Báti Ferenc Karilász igazgató, titkár, Böss Ernő Bertalan plébános, Lombos László apostoli prefektus, Lcliovi-t-s Endre hit­oktató, Elő József s. lelkész, Olbrich Béla lelkész, Mezősi Béla káplán, Szabó László plébános, Kacziba József plé­bános, dr. Záhorszki Gyula plébános, Várhelyi Vilmos lelkész, hitoktató, Ja­kab Patrik lelkész, dr. -Maga* Miklós káplán, Szabó Pál plébános, Dék Gyula s lelkész, Pető Zoltán káplán, Tész Imre lelkész, Kránit-z Imre lelkész, Sándor Dénes lelkész, Kristófalusi Fe­renc gk. lelkész, Mosonyi László gkat. lelkész, Németh János, Vitányi György lelkész, a békebi-zotts-ág tagjiai. Somogy megye katolikus papjainak Békebizottságához írásban jelentette be csatla­kozását Biczi Gyula gamási plébános ,,A®somogyi kát. papok béikcbizot-tsá- gámrk gyűlésén hetek óta tar-tó gyen­gélkedésem miatt nem vehetek részt. De mint katolikus pap őszintén kívá­nom a püs-püki kar által létesített meg­egyezés gyakorlati megvalósítását ul- kot,mángunk szellemében az együttmű­ködés útján minden kalandos terv ki­zárásával, s szívesen támogatok min­den olyan törekvést, amelynek célja dolgozó népünk érdekeit szolgáló építő béke fenntartása, s az anyagiakat és erkölcsieket romboló háború megaka­dályozása, amennyire ezt életkorom, egészségi állapotom -és egyéb körülmé­nyeim lehetővé teszik.“ Markos Antal nagyatádi káplán szin­tén írásban csatlakozik a papi bé'ke- mozgalomhoz. T

Next

/
Thumbnails
Contents