Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-18 / 89. szám
SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1951. ÁPRILIS 18. 2 Á Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946-1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Moszkva. (Taszsz.) A Szovjetunió népgazdasága újjáépítkezésének és fejlesztésének 1940—7.950. évi háború utón« tervét, melyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1946 márciusában fogadott el, sikeresen teljesítették, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A. terv teljesítése as ipar területén A most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjetunió iparának újjáépítése és fejlesztése terén. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari tennojiésének növelését 1950"re, az ötéves terv utolsó évében a háborút megelőző 1940-es esztendővel összehasonlítva 48 százalékkal. A valóságban 1950-ben 73 Százalékkal több ipari terméket állítottak elő, mint 1940"ben. A Szovjetunió ipara az ötéves tervet határidő előtt, négy év és három hónap alatt teljesítette. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelés volumene terén kitűzött feladatot 17 százalékkal túlteljesítették. A korszerű technika legújabb vívmányainak bevezetése biztosította a technikai színvonal további emelkedését a szocialista ipar minden ágában. Az ötéves terv előírását vaskohászat terén, acélöntésben és hengerelt fém gyártásában túltelje” sítették. Az ötéves terv által 1950-re a hengerelt vasúimra megállapított termelési színvonalát határidő előtt — 1949 harmadik évnegyedében, az acél termelésére előírt színvonalat pedig 1950 második évnegyedében teljesítették. A vaskohászati minisztérium hyersvastermeléslbien túlteljesítette ötéves tervét. A vas- és acéltermelés egészében 1950-ben a háborúelőtti színvonalat 45 százalékkal haladta túl, az ötéves terv előírását pedig 35 százalékkal Emellett a nyers" vastermelés a háborúelőlU színvonalhoz viszonyítva 29 százalékkal, az acéltermelés 49 százalékkal, a hengereltáru termelés 59 Százalékkal növekedett. Az ország déli részének kohászati iparéit, amely a háború idején teljesen elpusztult, új technikai alapon állították helyre és most több fémet termel, mint a háború előtt. A vas- és acélgyártás fejlődés folytatódott az ország keleti része" in is. Az Ural nyersvastermelése 1950-ben 1940-hez viszonyítva 2.6- szorosára, acéltermelés 2.7-szeresé- re és a hengerelt éuru termelése 2.8” szorosára emelkedett. Szibériában nyersvas termelés növekedése fűszeres, az acél termelése 1.2-szeres, és a hengerelt áru termelése 2-sze- res. Közép-Azsiában és a Kaukázu” son túl szintén megszervezték a vas- és az acélgyártást. Bár az acél és a hengerelt fém termelése terén a tervet túlteljesítették, a vaskohászat, de különösen egyes hengerelt fémfajták termelése elmarad a népgazdaság megnövekedett Szükségleteitől. A vaskohászatban tökélete" sedett a termelés technológiája. Az acélkohászatban elsajátították az oxigén alkalmazását. Elsajátították a különféle hengerelt fém profilok és acélmárkák termelését az újtípusú gépek, műszerek gyártása számára. Nagy arányokban megvalósult a sok munkával járó és nehéz testi munkát igénylő munkálatok gépesítése és a termelési folyamatok automatizálása. Jelentékenyen megjavult a technikai felszerelés kihasználása, így 1950. év végére a vaskohászati minisztérium üzemei" ben a nagyolvasztók hasznos terének kihasználása, az 1940. évihez viszonyítva 25 százalékkal növekedett. Az új ércbányák, dusútóüzúmek és gyárak építése következtében, valamint a már működő üzemek munkájának megjavításával a réz, az aluminium, a nikkel, az ólom, a cink és az egyéb színes és ritkafémek termelése jelentékenyen túlhaladta a háború előtti színvonalat. A népgazdaság növekvő szükségletei azonban színesfémek termelésének mind gyorsabb növelését követelik. A széntermelés ötéves tervét túlteljesítették. A Széntermelés 1950- ben 104 százaléka volt az ötéves tervben előírtnak és a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 57 százalékkal növekedett. A szénipari minisztérium bányái" ban az ötéves tervben az 1950. évre megállapított szén kitermelési színvonalát határidő előtt, 1949 negyedik negyedében értek el. A háború sújtotta vidékeken szénbányákat helyreállították. A Donyec'me- dence bányái több szenet adnak, mint a háború előtt és többet, mint az ötéves Jer vamennyit előirányzott. A Donyec-medence újból az ország legnagyobb és leggépesítet- tebb szénmedencéje. A szénkitermelés a Moszkvai'medencében a háború előtti színvonalhoz képest megháromszorozódott. A Donyec-medence és a Moszkvai-medence hely" ráállításával egyidejűleg folytatódott a szénipar fejlődése az Uraiban, Iluznyecki-medencében, a Ka" ragandai-mrdenccben és az ország más vidékein. Keleten 1950-ben a háború előttihez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett a szénkitermelés. Jelentősen bővült az új szénbázis: a Pecsoraimedence. Túlhaladták a tőzegkitermelés háború előtti színvonalát. Befejeződött a réselés, a fejtés és a szénszállítás eljárásainak gépesítése, úgyszintén a szén föld alatti szállításának éS a vasúti kocsikba való (berakásának gépes íté" se. Uj gépeket gyártottak és rendszeresítették a szén halomba rakásának és gépesítésére a fejlesztési munkahelyeken, úgyszintén a szén és a kőzetek berakására az elövá- jási bányatérben. Megkezdődtek a munkálatok a szénbányák komplex gépesítésére való átállítására és rendszeresítik a gépek és készülékek munkájának távolsági és (automatikus irányítását. A kőolajipar újjáépítése és fej" lesztése ötéves tervének feladatát túlteljesítették. 1950-ben a kőolaj- termelés az ötéves tervben előírtnak 107 százaléka volt, 22 százalékkal több, mint a háború előtt. Teljesen újjáépítették és technikai" lag újra felszerelték a majkopi és roznyiji kőolajterületeket, valamint Nyugat-Ukrajna kőolajiparát. A geológiai kutatómunkák sikeres végzésének eredményeképpen jelentékeny kőolaj- és gázkészleteket derítettek fel és készítettek elő az ipar számára. A kőolajtermelésben, a fúrásban és a kőolajfeldolgozásban új technikái vezetnek be. Kibővült a nagy oktán számú repiilő- gépüzemanyag és kenőanyag termelése és megjavult a termelt kőolaj" termékek minősége. Uj kőolaj feldolgozó üzemek és berendezések épültek, ezeket modem hazai technikai felszereléssel látták el. Nagy kőolajvezetékek létesültek. Ugyanakkor a kőolajtermelés gyors nő" vekedése, új köolajfeldolgozó üzemek még fokozottabb iramú építését követeli meg. Nagymértékben megnőtt az új kőolajvidékek jelentősége keleten. Uj nagy kőolaj ki" termelő helyek és kőolajfeldolgozó üzemek létesültek a Baskír autonom Szovjet Szocialista Köztársaságban. Gyorsan fejlődik a kőolaj kitermelése és feldolgozása a kujbisevi területen, Turkméh Szovjet Szocialista Köztársaságban, Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságban és a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban. Uj nagy kőolaj telőhelyeket tártak fel a Tatár Autonom Szovjet Szocialista Köztársaságban. A ke" ieti partvidékek termelése a Szovjetunió egész kőolajtermelésében az 1940. évi 12 százalékkal szemben 44 Százalékra növekedett. Tovább fejlődött a gázipar. Felépítették és üzembehelyezték a Szaratov—moszkvai, a Dasava— kievi és a KohtJa—Jarve—lenigrádi gázvezetéket. Kibontakozott a mesterséges folyékony tüzelőanyag tér" melésével foglalkozó üzemek építése. A villamosenergia-termelés terén túlteljesítették az ötéves terv feladatát. Az ötéves terv 1950"re kitűzött v i 11 a mosene rgiar termelési színvonalát határidő előtt, az 1949- es év negyedik negyedében elérték. A villamos energia-termelés 1950" ben az ötéves tervben előírtnak 110 százalékára emelkedett. 80 száza^ lókkal haladta túl az 1940. évi színvonalat. A háború sújtotta körze" tekben jelentékenyen több villamosenergiát termeltek, mint 1940-ben. Újjáépítették a Donyec-medence, a Dnyeper'vidék. Kiev, Harkov, Lvov, Odessza, Nikolajev, Szevasztopol. Novorosszijk, Krasznodár, Groz- nyij, Sztálingrád, Yoronyes, Brjanszk, Kalinin, MinSzk. Vilniusz. í Riga, Tallin, Petrozavodszk és más városok erőmüveit. Valamennyi vi- zierötelepet, közöttük az ötéves tervben előírt hat’ nagy vizierőmű- vet újjáépítették. Újjáépítették a Lenin nevét viselő dnyeperi vizierő" telepet. Felépítették és teljesen üzambehelyezték a scserbakovi, nyi- vi hármas számú, farhadi, hrami, Szulnimi, krasznopoljanszki, siroko- vi és egyéb vizierőműveket. Nagy építési munkálatokat végeztek a Verhnye—szvirszki, Uszty—kame- novolszki, gjumusi, cimlianszkájai, nvivi egyes számú, matkozsnyenkai és egyéb vizierötelepeken. Ezek az építkezési munkálatok lehetővé te" szik az említett vizierő telepeknek 1951—1952-ben történő üzembehelyezését. Szélesen kibontakozott a gorkiji vizierőmű építése a Volgán és a molotovi vizierőmű építkezése a Kábán. Uj hőenergiával működő villanytelepek, villany- és fűtőháló" zatok épültek. 1946—1950-ben a villanytelepeken megvalósították a legújabb energetikai, technikai bevezetését. A hőenergiával működő villanytelepeken nagynyomású ha" zai gyártmányú gőzturbinákat és kazánokat állítottak fel Köztük újtípusú nagynyomás)' Turbinákat 25.000 kilowatt teljesítménnyel. Dobkazánokat, 100 atmoszféra nyomású, 510 fok hőmérsékletű gőzre és kényszeré ramlású kazánokat, ugyanolyan gőznyomásra és hőmérsékletre. Bevezették a hidrogén" hütésű generátorokot, a nagyfeszültségű légikapcsolókta, a biztosítékok nagyfrekvenciájú és egyéb korszerű típusait, továbbá a vil- lanytelepeken működő kazánok égé" si és táplálási folyamatának önműködővé tételét. A körzeti vízierőművek kétharmadánál önműködő vezérlő berendezéseket alkalmaznak. A gépgyártás terén az ötéves terv előirányzatát munkapadok, gépek, szerkezetek és készülékek gyártása terén egészében 17 Százalékkal tel" jesítették túl. A gépgyártás termelése 1950-ben 2.3-szorosan múlta felül az 1940”es év termelését. Az ötéves tervben 1950-ben gépek, felszerelés és készülék ex gyártására megállapított Színvonalat határidő előtt az 1950-es év első negyedévé" ben elérték. A gép és felszerelés gyártás fejlődése az új technika alapján ment végbe. A gépgyártó üzemekben széles körben elterjedtek a jó hatásfokú gyártási módszerek és technológiai folyamatok, a futószalag és automatikus megmunkáló sorok, az automatákkal és fél" automatákkal történő hegesztés Salakképző réteg .alatt, az alkatrészek nagyfrekvenciás edzése, a centri- petális-öntés és a kokilla'öntés, sajtolás és a gyors fémvágó módszerek. Az ötéves terv évei alatt a gépgyártás ágai alapjában véve meg" újították a gyártmányok válfajait. Körülbelül 250 féle univerzális rendeltetésű újtípusú fémvágó munkapad, több mint 1000 típusú különleges és agregát munkapad, 23 automata és félautomata típus, 34 kovács” és présautomata típus, hatalmas sűrített levegővel működő formázógépek, valamint a nyomás alatt történő és a centripetális öntéshez való gépek gyártását sajátították el. 26 automata gépsor és automata üzemet létesítettek gépkocsi alkatrészek gyárfására- 1950” ben a kohászati felszerelés gyártása 1940-hez viszonyítva 4.8-szorosan növekedett, a gőzturbinák gyártása 2.6-szorosan, a villamosfelszerelés gyártása pedig háromszorosan nö" vekedett. A fűtőanyagipar számára Szénkombájnokat: gyártottak, továbbá kőzet- és szénrakodó gépeket, olajfúró berendezéseket a mélyfúrás Számára. Ezenkívül hatalmas iszapszivattyúkat és még sok más nagy" termelékenységű felszerelést. Az olajipari rendezések gyártása 1950" ben 1940-hez viszonyítva meghá" romszorozódott. A vasúti szállítás Számára elsajátították és megszervezték az új fővonali tehermozdo- nyok, villanymozdonyok. Diesel" mozdonyok, billenőszekrényes kocsik. teljesen fémből készült önkiürítő kocsik, izotermikus vagonok és a teljesen fémből készült személy- kocsik gyártását. A traktorgyártás 19507oen az 1940. évhez képest 3.8-szorosára emelkedett, a kombájnok gyártása 3.6-szarosára, a traktorekék gyártása 3.1"Szeresére, a traktoros vetőgépek gyártása 5.5-szörösére, a traktoros kultivátorok gyártása 3.1-Sze" résére emelkedett. Több mint 150 új, nagytermelékenységű mezőgazdasági gépfajta tömeges gyártását kezdték meg. Az • energetikai berendezések, a nehéz fémvágó és kow váes, valamint sajtoló berendezések, a kőolajipar részére szükséges bonyolult berendezések és egyes műszerfajták gyártásainak elért színvonala azonban nem elégíti ki a népgazdaság megnövekedett szűk" ségleteit. A vegyipar terén az ötéves terv feladatul állapította meg a háború előtti színvonalnak 1950- ben 1.5-szörösen való túlszárnyaló" sát. Ténylegesen a vegyipar termelése 1.8-Szorosan haladta meg a há" ború előtti színvonalat. A nitrogén műtrágya termelésének háború előtti színvonalát 1950- ben 2.2"szeresen felülmúlták, a kálium műtrágyatermelés háború előtti színvonalát 1.4-szeresére, vagyis magasabban múlták felül, mint ahogyan az ötéves terv előírta. A foszfát műtrágyák termelése az 1950-es évben az 1940"hez viszonyítva 1.9-szeresére emelkedett. A háború előtti színvonalhoz viszonyítva sem emelkedett a szintétikus kaucsuktermelés. Jelentékenyen bővítették és elsa" játították a műrosíipar, a galalit és egyéb műanyagok, a lakkok és fsetékek, a gyógyszer és egyéb vegyipari termékek gyártását. Az ötéves tervet a festékek gyártása terén túlteljesítették. A gyártott festékmárkák száma az 1940. évi 186-tal szemben 1950”ben 320-ra emelkedett ugyanakkor megnövekedeít a kiváló minőségű és tartós festékek gyártása. Elsajátították a mozifilm gyártását. Az építőanyagok gyártása túlhaladta a háború előtti színvonalat. A cementgyártás 1950"ben 1940-hez viszonyítva 1.8-szorosáíra, az ablaküveggyártás 1-9-szeresére emel" kodéit. A szovjet építőipari minisztérium az ötéves terv 1950-re előírt cementgyártási feladatát 101 szá" zadókra teljesítette. Ugyanezt a tervet az egész Szovjetuniót aiapul véve 97 százalékban teljesítették. Nem teljesítették 100 százalékban az ötéves terv tégla- és tetőcserép- gyártási feladatát. Az építőanyagok gyártása és minősége még mindig elmarad a mezőgazdaság növekvő szükségleteitől. A faiparban a szerszámfa kitermelés 1950, 1940-hez viszonyítva 36 százalékkal emelkedett, de az 5 éves terv feladatát nem ieljestíették 100 százalékban. Az 5 éves lemben a faipari gépek és készülékek gyártásával kapcsolatos feladatot túliét jetii éti ék, de a gépek nem kielégítő kihasználásának következtében a munka termelékenységé növekedésének üteme a fakitermelő iparban az ötéves terv évei alatt nem volt megfelelő. A papírgyártás 1950-ben 1940-hez viszonyítva 41 százalékkal növekedett. Az 1946—1950-es időszakban gyorsan újjáépült és fejlődött a textil, konfekció, köt"szövött, lábbeli-ipar, valamint a könnyűipar többi ágazata. 1950-ben a termelés ezekben az iparágakban az 1940-es évhez viszonyítva 17 százalékkal emelkedett. A könnyűipar főtermé" keinek gyártása az ötéves terv ideje alatt a következőképpen emelkedett: gyapotszövet 2.4-szeresére, gyapjúszövet 2.9-szeresére, haris" nya és zokni 5.2-szeresére, bőrlábbeli 3.2"SzereSére, gumilábbeli 7- szeresére. A gyapjúszövet és lábbeli gyártása terén azonban az ötéves ten' feladatát nem teljesítették 100 százalékban. Jelentékenyen megjavult és kibővült a szövetek, a konfekció és kótrszövölt áru és lábbelik választéka. A fő élelmi szeripari te írnék ek gyártása az 5 év alatt jelentős mértékben növekedett. 1950-ben az állati zsiradék előállítása a háború előtfi színvonalat 57 százalékkal ha" dadta túl. A növényi olajok ' és egyéb zsiradékok 20 százalékkal, a hús 7 százalékkal volt több, 27 százalékkal több halat fogtak, kolbászkészítmények előállítása 20 száza" lékkai volt több, a konzerv gyártás 48 százalékkal, a cukorgyártás 17 százalékkal, a cukrászati készítmények előállítása 23 százalékkal, és a szappangyártás 16 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripari terme" kék választéka kibővült és javult minőségileg. 1950"ben az egész vajgyártás 75 százaléka és a sajtgyár“ tás 42 százaléka a legkiválóbb minőségekre jutott. A diétás tápszerek gyártása a háború előtti színvonalhoz képest 5"szörösen, a gyermek- tápszerek gyártása 5.4-szeresen, a vitaminok gyártása 10.4-szeresen növekedett. A mélyipar és az ipari termelő" szövetkezetek bruttó termelésüket 1950-ben a háború előtti Színvonalhoz viszonyítva 1.5"szörösére fokozták. Ugyanakkor azonban még mindig nem kellő mértékben használják ki a helyi nyersanyagokat a tömegfogyasztási cikkek előállításának növelésére. A helyi ipar és az ipari termelőszövetkezetek gyárt" Hiányainak választéka és minősége elmarad a lakosság növekvő igénye mögött. A Szovjetunió egész iparának alapvető termelési bázisai, az élenjáró hazai technikával fölszerelt üzemek helyreállítása, építése, újjáalakítása eredményeképpen 1950"l>en 1940-hez viszonyítva 58 százalékkal növekedett. A Szerszám- gépállomány annak eredményekép- pne, hogy új, termelékenyebb gé” pekkel egészítették ki, az ötéves terv végéig több mint kétszeresére növekedett, 1940-hez viszonyítva. A munkafolyamatok villamosítása az iparban, egy munkásra számítva 1950"ben 1940-hez viszonyítva, másfélszeresére emelkedett. Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette, hogy nagy méretekben hajtsák végre a népgazda" ság további technikai átszervezését és emeljék a Sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamatok gépesítési színvonalát. Ezzel együtt a technikai haladás, a munkások, mérnökök és technikusok szakképzettségének növekedése és alkotó kezdeményezése a munka termeié" kenységénék jelentős növekedését biztosította Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1950- ben ,a háború előtti 1940-es évhez viszonyítva 37 százalékkal (nőve-1 kedett, az ötéves tervben megállapított 36 százalék helyett. A munka termelékenysége az építkezésben I950”ben 23 százalékkal túlszárnyalta az 1940-es évi színvonalat. Az iparban a berendezés jobb ki" használása, a nyersanyag, a tüzelőanyag és az elektromos energia jobb felhasználása, az anyagveszbe- ség és a hulladék csökkentése, a munka termelékenységének fokozása, a forgó alapok forgási sebességének meggyorsítása eredmé" nyeként teljesítették az ötéves tervben az ipari termelés önköltség csökkentésének 1959-re megállapó" tott feladatait. Nem teljesen teljesítették az ötéves terv (feladatát az építkezési munkálatok költségeinek csökken" tűsével kapcsolatban. Az építkezések költsége a (beruházási munkálatok jelentős növekedése ellenére még mindig magas. Ezzel kapcsolat" ban 1950-ben a kormány intézkedéseket hozott az építkezések ol" csóbbítására, a tervezés javítására, az építőanyagok gyártásának fokozására valamint a hiányosságok elhárítására, a beruházási építkezések tervezése és anyagellátás terén. (A tervjelentés további részét a hof napi számiunkban közöljük.) T
