Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-17 / 88. szám
SOMOGYI NÉPLAP KEDD. 1951. ÁPRILIS 17. Megjelent LENIN: AZ AGRÁRKÉRDÉSRŐL I-IL 4 kétkötetes, összesen mintegy 1500 akln'ra terjedő gyűjteményes munka marxista-tenimsta irodalmunk ‘terén mór régen érezhető Mányi pótol. Az 189í április és 1923 januárja közölt megírt nagyobb munkák, tanulmányok, beszédek, vázlatok és kisebb cikkek anyaga felöleli azt az egész fejlődési szakaszt, amely a kapitalizmus ki:wt,kuílásátót kezdve a mezőgazdasúg szoebetttsta átalakítása jelé telt első lépésekig terjed. Emellett Lenin annyira tág keretek között, annyira sokoldalúan és minden apró részletekig kiterjedően tárgyalja a felvetett problémákat, hogy az oroszországi agrárkérdésen kivid számos más ország, közöttük A1 agyar- ország agrárkérdésének alakulásával kapcsolatban is bőséges anyagot -kapunk. Leninnel; a két kötetben szereplő vííuci egytől-egijig harcos írások, arru- Igékben megvédellmezi a marxizmust a forradalmi munkásmozgalom burkolt vagy nyílt ellenségeivel szentben, kijelöli a forradalmi szocialista munkáspárt parasztpolitílcájánal; útját, ugyanakkor pedig alkotó módon továbbfejleszti a marxizmust az agrár paraszt- kérdés valamenyi területén. Lenin a legkülönbözőbb összefüggésekben szegezi le azt az igazságot, hogy ti proletariátus a polgárháború súlyos éveiben nem tarthatta volna meg a hatalmat a szeffényparasztsáy n-duadó támogatása izéikül. Ismerteti a szegény- parasztbizoltságok döntő jelentőségét a kuláliság elten és a városiok, a Vörös Hadsereg elláliísáérl folytatott harcokban. Ezzel kapcsoltaiban külön 'kiemeli a munkás közellátási osztagok fontos szerepét, amelyek a falvakban messzemenően támogatják a szegény paraszt- síig harcát. 1918 végétől kezdve egyre kimagais- lóbb helyet foglal el Lenin beszédeiben és cikkeiben a .középparasztsúg megnyerésének kérdése. Lenin a munkás-paraszt szövetség megsz'lárditásónak problémáját a mezőgazdaság szocialista átalakításának problémájával kapcsolta egybe. Lenin szövetkezeti terve volt az az alap, amelyen Sztálin eilvtárs a imezőyazda&ág kallektíwzálásánctik nagyszabású 'tervét kidolgozta. Sztálin elvtárs zseniális tervének megvalósítása nyomán a Szovjetunióban egyssorsoninden- korra megszűnt a fan etnyomollsága, kilátástalan nyomora és tudatlansága, amely a cári idők faluját jellemezte. A paraszt jómódú, kultúráit emberré vált. akinek anyagi és kulturális jóléte egyre emelkedik. Lenin agrárvonatkozású műveinek kétkötetes gyűjteménye tartalmát tekintve olyannyira gazdag, hogy a mur- xista-Henimsta tudás valóságos kincsesbányáját jelenti az olvasó srűWKsra. Kétségtelen, hogy ez a könyv óriási támaszt jelent mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaság szocialista átalakításával !kapcsolatos kérdéseket válóban Magoson, történelmi összefüggésükben akarja megértem, kétségtelen, hogy hatalmas fegyvert jelent abban a harcban, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt Rákosi elvtárs irányításává/, a falun folyó szocialista építés dicda'raj'JÍásóért egyre nagyobb erővel bontakozik ki. Terme Kési értekezlet a kaposvári vasúti fűtoházban Ünnepélyes kereteik között tartotta meg a kaposvári Vasút I'ütő- liáza a kaposvári Vasutas klubban termelési értekezletét. A szépen díszített teremben a fő helyet a nagy vörös zászló foglalta el. A zászlón ez a felirat áll a fűtőházi dolgozók büszkeségére: „A Magyar Dolgozók Pártja Som agymegyei Bizottsága zászlója a kongresszusi verseny me- gvei győztesének.“ „ Az ünnepélyes termelési értekezletet, mely díszoklevél kiosztással voll egybekötve, Illés György elvtárs, a fűtőház párttitkára nyitotta meg. Miután üdvözölte a megjelenteket, Suri Károly elvtárs, a Me gyei Pártbizottság kiküldötte megtartotta ünnepi beszámolóját. ■Suri Károly elvtárs beszédében a nemzetközi helyzet ismertetése után a Magyar—‘Szovjet Társaság Hete jelentőségét, majd a takarékossági mozgalom jelentőségét ismertette. Beszélt a versenymozgalom terén felmerülő hiány osságok óról, a munkamódszerátadás jelentőségéről, s több fűtőházi dolgozót említett meg kik jó munkájukkal elérték a szta- hánov szintet. Suri Károly ejvtárs beszámolója után több felszólalás hangzott el. Nagy András elvtárs például felszólalásában vállalta, hogy két fütőházi munkást képez ki fűtőnek Uzsoki Imre motorvezető párosver' senyre hívta ki Puha Lajos motorvezetőt. A mozdonyvezetők közül is többen felszólaltak. Szenyéri István versenyre hívta ki az összes 37G sorszámú mozdonyokat, hogy a mo sástól mosásig való futást felemel: 1.000 kilométerre. Kővári György mozdonyvezető ezt a felhívás azonnal elfogadta. A felszólalások után Suri Káron elvtárs kiosztotta a Megyei Párt bizottság díszokleveleit a termelés ben kitűnt dolgozóknak. 14 dől gozó kapott díszoklevelet. Többel között Csontos János sztahánovist: mozdonyvezető, aki másodszor ért el a sztahánovista szintet, mélynél eredményeképp sztahánovista érme kapott. Kongresszusi felajánlása 200 százalékban teljesítette, s meg takarított a verseny alaU 44 tonn; szenet. Mint kommunista, élenjár termelésben. U szó ki István motorvezelő kon gresszusi felajánlását 150 százalék ban teljesítette és május 1-ro újaié felajánlást tett. Ő is díszoklevele kapott. Hegedűs Imre villanyszerelő bri gádvezető a kongresszusi verseny ben brigádjával jelentős megtakar! tást ért el Mint kommunista, ál landóan mindenben példát mutal Horváth Gyula szénszerelő, be gyújtó, a kongresszusi versen ideje alatt elérte a sztahánovist szintet. 3 hónapon keresztül 15 százalékban teljesítette normájá Pártonkivüli dolgozó, de mindé ben élenjár. fíiskó Sándor mozdonylakatc szintén pártonkivüli dolgozó. Ö i díszoklevelet kapott. Kongresszus felajánlását 250 százalékban telje sítette, s most május 1-re enieb alkarja teljesítményét. Topolics Jánosn* kocsitisztító fűtőházi munkásnő kongresszusi felajánlásait 250 százalékban teljesítette. A legutóbbi igazgatósági kiértékelés szerint a ítéli forgalmi versenyben az igazgatóság területén a fűtőházi dolgozók közül a III. hely esést. érte el. Jó munkájáért most ö is díszoklevelet kapott. A 14 díszoklevél kiosztása után Illés György párttitkáir elvtárs szavaival, majd az Intemacionálé eí- éneklésévél ért véget a Kaposvári Fűtőházi dolgozók ünnepélyes Iérméi és i értekezlete. A KEMESíJlíSIs FJEÍkAVEH se spekulánsok elleni hitreban A kenyér jegy bevezetéséről szóló mániisziertauácsd ihaSárazal lot örömmel fogadták a Tejipar dolgozói.. Ezit bá- «anyítiják a dolgozók nyüa'tikozatai is. Roszonyák Magdiai. a Tejipar dolgozója az: mondotta: — Helyeslem, szükségednek tartom a rendeile’et, mert megszünteti a k lilák és a klerikális reakció mesterkedéseit, mert felvásárolják a dolgozók elöl a kenyeret olyanok, akiknek, megvan a fejadag, jűk és a fejadagjukat pedig elfeke- tézik. Köazöne/et mondok a Minisztertanácsnak ezért a rendeletéért, hogy gondot fordít a dolgozók kenyérellátására, Nagy József tejipari dolgozó «zeke: mondja: Én egyedülálló ember vagyok és csak munkaidő után érek TANULJUNK 4 SZOVJETUNIÓTÓL Az agitátor a szocialista verseny szervezője tudtam kényértt kapni. Ezért helyeslem a kenyérje^y beveztését, mert így minden üzemi munkásnak módjában áll beszerezni kenyerét. Kvitfer Borlbóla. ugyancsak a Tejipar dolgozója: Többször meggyőződtem arról, hogy a kulákok és a, klerikális reakció nem a saját céljára, hanem zavarkeltés miatt vásárolták fel a kenyeret. Nagy örömet kelteit a jegy bevezetése, mely fegyver is egyben a kulákok és klerikális reakció ellen és meggátolja aljas, zivart- keltő mesterkedéseiket. A kenyérjegy beveztésébeo a dolgozók a legnagyobb igazságot láltlják, amelly a legfőbb ételmidkkíiinikeit védi meg a kulákok spekulációjá'jól áa rá vásárolni, de már akkor sohasem biztosítja a dolgozóik számár* ZENEKULTÚRÁVAL A BÉKÉÉRT lói munkaközösség két áldozatkész tagjai: Tóén József és Keszthelyi József, valamim a Népművelés lés ma- gánszervek is rádiót, gramofont,, bang- erősiiőket. lemezeket bocsájiottak az intézet rendelkezésére. De ugyanakkor egészséges é* “tárgyilagos önkritikát is gyakorolt a két rendező, amikor kiértékelte a hangversenyeket és konkretizálta' a hÜbákált ’ gép egyidejű ellátására. [Jugoszlávia dolgozó parasztsága a fasiszta Tito-klikk jármában Az ötéves terv teljesítéaéért folyó szocialista verseny négyéves tapasztalata arra enged következtetni, hogy a jelenlegi feltételek között reálisan adva van annak lehetősége, hogy az ipari vállalatok százai és ezrei váljanak sztahánovista vállalatokká. Az agitátorok szerepe itt az, hogy kezdeményezői és megszervezői legyenek a sztahánovista átalokítást célzó versenynek. A lenirtgrádi Kirov~gyár egyik üzemében 72 munkás között végez agUációs munkál Bustirkov mester. A munkások között vannak serdülők, vannak nők, akik nemrég jöttek a gyárba, vannak hadirokkantak, akik a Honvédő Háború harcaiban sebesültek meg és vannak régi kádermunkások. Annak ellenére, hogy a munkások száma kevesebb, mint amennyit a terv előír, az üzem sikeresen teljesíti termelési feladatát. Ennek magyarázata az, hogy minden munkás sztahánovista. Az üzem pártcsoportja úgy érte el sikereit, hogy az agitátor segítségével megszervezte az egyéni versenyt több gép egyidejű ellátásúért és több szakma ep sa játit ásóért. Az üzemben most 18 olyan munkás van, aki egyidejűleg kiét-három gépet lát el és 15 olyan munkás, aki két-három szakmai képesítéssel rendelkezik. Az agitátorok a munka megkezdése előtt és annak befejezése után mindennap megbeszéléseket folytattak a munkásokkal. Az ebédszünetben különösen a munkásnőkkel és az ifjúsággal foglalkoztak, ismertették előttük a népgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének feladatát, részleteket közöllek velük arra vonatkozólag, hogyan teljesíti a gyár az ötéves tervet, milyen feladatok állnak az egyes műhelyek előtt. Az agitátorok a ‘beszélgetések során igyekeztek rámutatni arra, hogy minden munkásnak megvan a maga helye és a maga fontos szerepe, mind az ötéves terv teljesítésében., mind a dolgozók anyagi életszínvonalának emelésében. A csoportos megbeszéléseken kívül Sor került egyéni beszélgetésekre is. Obrazcova munkásnő kitűnő eredményeket ért el egy gépen, azonban két gép ellátására nem akart áttérni. Az agitátornak többízben meg kellett világítania Obrazcova előtt, hogy a műhely nem teljesítheti vállalt kötelezettségeit, ha a munkások nem térnek át a több MOSZKVA. A Moszkvai Rádió ismertette Jugoszlávia dolgozó parasz1 tógának heily- Betét ai fasiszta Tito-klkic jármában^ Juigoezláviában a koldusbotra juttatott dolgozó paralsiZ'íok milliói szenvednek és éheznek <— mond-ottla többi ‘között. Hogyi Jugoszláviád az éhség esanitkeze fojtogatja ez a Tito- Rankovncs banda politikájának kóveitl- kez,menye. A Jugoszláviát kormányzó fasiszták Washington parancsára hosszúlejáratú egyzményt költöttek a kapitalista országikkal ég ezek alapján szállítják a® élelmiszereket külföldre. A Veszteik című hivatalos ti- '.«ista, ujsiág közleménye szerint, Jugoszlávia 25 országba exportál élelmiszert. A Ti'ó-klikk húszmillió dinár értékű elelmifcizert szállítóit Angliába!, valamint Olaszanszáigbai, Ausztriában, Norvégiába és más országokba. 1950 nyarán élelmiszerszállításokra vonatkozó kereskedelmi szerződést kötöttek Svájccal, Egyiptommal, Svédországgal. Görögországgal, Belgiummal, HoUjam- diával és Angliával. A titóista sajtóban közölt hivatalos adatok szerint Jugoszláviában ez év tavaszán az egész vetésterület kétharniadrésze maradt meg- műveletlenül. Az idén, tavasszal Jugoszláviában az időjárás jó vdllt. ennek ellenére a ómmal készítette élő a kaposvári 'Aunkácsy Mihály leánygimnázium a rékeívek aláírásának ünnepét, hiszen íbérzik mintíinyájan aiziS. hogy jóílanu- iással, a műveltség fokozásával a Déketábor1'. ©rösffl'ik. De kultúra viszont ;sak ott tehetséges, ahol béka van. A megmozdulás célkitűzése: megis- nierteílni és megszerettetni Az ériékes, ai jó zen© haladó hagyományíaivailj azo- kaft a növendékeket, különösére a munkás- és parasztsziármazású taniulóka|t|, akiknek a múl1 ban erre nem voK módjuk és alkalmuk, továbbá rendszerezni, főleg átér tékelni a. már1, meglévő ismereteket, rádá-óha 11 gialAókait. toborozni, hangverseny- esi ope-ralátoga- tókaii nevelni. Ezért Heltay Miklós békebizotísági titkár kezdeményezésére 4 magyarázatos gramoíonhangvarsenyen mutat Iák be a haladó, sőt forradalmi szellemű nagy komponisták alkotásai! a XVIII századtól napjainkig. MegazolaK'ialí! Iák a kiás szák us ok közül Mozartot Beet- hovenff, a romantikusok közül Schubertét, Lisztet, Brahmsclti. db ismertették a verista irány valóságod tükröző operáié (Bízd!,: Carmen, Maslcaig- ni: Parasz becsület, Leoncavafflo: Ba ja-zzó-k, Puccini: Bohémélet) js. Természetesen helyeit! kaptak a'rtagy oro-'z komponisták: Borodiin, Musz- szorgtslzkij, Csajkovszkij, azutáni eredeti nagy népi dallamok a Néprajzi Intezeá felvételében és nem-zéilünk két vijláígihíirü büszkesége: Bartók és Kodály laékcpásai is. Heltay Miklós és Bíró Marianna leánygimnázium! tanárok magyarázatából élesen kibontakozót;; hogyan viszonylanak a, -haladó szeilemű komponisták (koruk. Iflársaidaü- mához, sí hogyan Itiükrözfik muzsikában politikai állásfoglalásukat. A két szervező tanár elmanldotítia azé, hogy esetről-e6at!re mennyi nehézséggel kelleift megküzdeniiök, amíg megrendezhették ai zenei ismertetéseket, például időponflrögzités, akadályok technikai és mechanikai hibák s.ib. De áthidalták a miehézségekelti mert a szüTitio-kükk hiába hajszolja a parasizió- kat a vetés megkezdésére. A parasztok tluditák, hogyha nagynéhezeq el is veHmek valamit, a tDóásitlák ősszel elveszik a terményüket és kiszállítják a kapitalista országokba a Uáoa- rúa giyujtogajéknaik. A jugoszláv dolgozó parasztság nehéz helyzetét még jobban súlyosbítja a Tito-klikk által bevezetett ingyenmunka és kényszermunka A kfeSisták nemcsak terményeiket vtsizik el a mezők dolgozóiról, hanem elveszik fiaikati és leányaikalt is,, kényszermunkára, stratégiai útépítkezésekre viszi őke,k A Banya-Luka-Doboj közötti vasútvonal! építkezéséhez ötvenhatéi:'ei ifjút és leányt szándékoznék ..mozgósítani’' a falvakban. A Tito-klikk terrorral és erőszakkal próbálja elnyomni a dolgozó parasztság fölszabadító küzdelmét. A parasztok az:>nban egyre határozottabb ellenállást: ténú&íítanak a Tito-klikkel szemben. Montenegróban megragadták az újabb, rabló jellegű „beszolgáltatást és adórendeletek teljesítését és sok faluból kikerge'ték a Tito- kjlikk megbízottait. A falvaikban gyakran fcxrdlulnak elő nyiltl összeütközésiek a dblgozó pa- raisz'teág és a Tito-klikk igynökségei között. Arra is rámutatott, írd&en jelentős emelkedést jelent Obrazcova fizetésében az, ha éttér két-három gépre. Obrazcova ekkor elkezdett három gépen dobozni, s nw mindegyiken nem kevesebb, mint 120—130 Százalékos teljesítményt mutat fel. Az agitátorok ugyancsak foglalkoztak a nyolcórás munkanap produktívabb kihasználásával és ennek kapcsán rámutattak arra, hogy egyes műhelyekben a munkások nem dolgoznak folyamatosan. így például nem volt elég munkája Cibinnek a marósmühelyben, Dmitri jevnek a gyalusműhelyben, Ka- Szat ki nnak az esztergályosoknál, vagy Gulinncak a festőknél. Bustirkov azt javasolta nekik, hogy sajátítsanak el még egy szakmát, ebben tevékenyen segített vs nekik. A műhelyben több sztahánovista iskolát szere veztek, amelyek elvégzésié után a műhely valamennyi munkása Sztahánovista lett. A szocialista verseny szervezése kapcsán az agitátor munkájának legfontosabb része annak elérése, hogy valamennyi munkás teljesítse a normáját. A molotovi kerület 39. számú bányájában jelentős számú munkás nem teljesítette normáit. Aitkin, az agitátor,, aki egyébként kitűnő vájár s a Lenin'rend birtokosa, kezdeményezőként lépett fel annak meg- valósítátóra, hogy minden bányász teljesítse normáit. A pártszervezet komoly támogatást nyújtott neki, javaslatát nyílt pártgyűlésen tették megvitatás tárgyává. A mérnökök és a technikusok segítségéivel kutatni kezdték, miért nem teljesítik a bányászok normáikat. A norma nemteljesítésének oka 46 munkásnál az volt, hogy nem készítették elő munkahelyüket, 23-nál az, hogy nem szervezték meg jól a munkát, 28'nál a rossz szerszám, 9-nél a munkával szemben tanúsított közömbösség. Komoly munka kezdődött ezeknek a kiküszöbölésére. Az agitátorok kiharcolták azt. hogy mindenütt közös ellenőrzés biztosít éti» azoknak a tényezőknek a megszüntetését, amelyek addig a normák teljesítését megakadályozták. A megbeszélések során rávilágítottak a tervibevett intézkedések megvalósítására, megemlékezlek azokról, akik különböző sikerekkel ténykedtek, keményen megbírállak azokat, akik bűnösek voltak abban, hogy nem hajtották végre a munka termelékenységének emeléséit célzó intézkedéseket Különös figyelmességet tanúsítottak az elmaradt bányászok irányában. A 4. számú aknánál a fautánpótlás körül mutatkoztak hibák. Gabdrahimov agitátor erre a brigádra összpontosította figyelmét. Minden nap érdeklődött a brigádvezetőtől a dolgok állása felől, majd a következő napon a bri- gádérlekezlet alkalmával rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek segítségével kiküszöbölhetők a hiányosságok. A nem megfelelő munkateljesítmények okai résziben a brigádon kívülállók voltak. Például nem volt elegendő számú csiga. Az agitátor, kijárta, hogy a bányaszervezetek pótolták a hiár nyos berendezést és a faszát!í- tók munkájának termelékenysége nwpról-napra emelkedett. Amikor a faszolgáltat'ás már folyamatossá vált, az agitátor kezdeményezésére bevezették a ciklusos munkagrafikonok felvételét. Három hónap alatt a munkán ormaikat nem teljesítők száma 130-ról 69-re csökkent, két hónap múlva pedig már egyetlen ember sem volt a bányában, aki ne teljesítette volna normáit. Az a körülmény, hogy minden munkás teljesítette nonmáit, igen érezhető emelkedést váltott ki az egész bánya termelékenységében is. A munka termelékenységének emeléséért folyó versenyben igen fontos szerepet tölt be a munkaidő teljes kihasználásáért folyó harc.
