Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
VASÁRNAP 1951. ÁPRILIS 15. SOMOGYI NÉPLAP 5 T apasztalatcser é vei a felemelt ötéves terv sikeréért Böriiez Ferenc szakanovista látogatása a marcali ORLAK építkezésnél A <2>ÉKEHARC ^[rei A DOLGOZÓ MILLIÓK KEZÉBEN A TOLL — FEGYVER Fden-.aY. -ötéves '.tervünk végiehaj- Aáisa során haihlmas feladatok vámnak szocialista építőiparunkra. Uj lakások, iskolák, kórházak, gyáraik ezreinek felépítése mind építőiparunkra vár. Ezeket a feladaitokati csak a meglévő hibák 'kiküszöbölésével; a dolgozóik szakmai továbbiképzésével, az élenjáró szovjet tapaszl tálatok elsajátításával és mind szélesebb kőirű ailkalimazásá- val lehet sikeresen végrehajtani — Építőiparunk terén is még sok hiányosság tapasztatható. Éppen ezért! a Magyar Dolgozók Pánija, Somogyme- gyeii Bizoctsóga, megyénk épífllőáipará- nak sztahanovistái közül megbízott két: kiváló sztabánovisitái, hogy látogassák meg egymás munkahely áj, s az ott 'tapasztaltak alapján bírálják meg egymás munkáját, «Nézzék meg •egymás munkaiba!yé-n azokdtl a hiányossá goka:;, melyeknek iki'küsiziöbö’.ése lehetővé tenné a termelékenység emeléséi Nézzen meg, melyek aiziok a rej- te-.'r tartalékok, melyek feltár álsával jobb muniká'ti végezhetnének..A két- építőipari szl|ahánovislt|a, — Vada! József, az ORLAK 'marcali építkezésének a Munkaórdemremid bronz fokozatával !kiltünite-tertlt kőműves szl'Jw hánoviteája és Böröcz Ferenc, a Kaposvári Magasépítési Vállalat Magyar Dolgozók Pártja Somogyinegyei Bízó ti is ága által díszoklevél,liöl ,kitüntetésit salahánfotviista nagy lör-ömmel fogad ia el ezt a megtisztelő megbízás bist. Különösen Böröcz Ferenc sztahanovista, — akit a Kongresszusi verseny átállt, végzett!! jó munkájáért a Kongresszusi Ünnepi taggyűlésen veitek fel Pártunk :agjai isorába — vette kdtün-tdtésnek ezt a megbízatást. Tanítunk, de ugyanakkor tanulunk is Böröcz Ferenc, a- Maigasépí’lési Vállalat szltahánoviiséája az ORLAK marcali építkezését, látqgata meg. Az •építkezésen szerzetei tapasztalatiról a kova kezűiképpen számol be: ..Örömmel tettem eleget a Megyei Páittoizottság megbízásának, marii hiszen tudom, hogy egy ilyen látogat áq »ok íHipaszitalaJlali jár. Ilyenkor azi ember íiemcslaik a másik építkezés, vagy munkahely hibáit veszi észre, hanem maga is tanul, észreveszi a hibáit ■és. észreveszi, hogy valamely munka jobban megy. Ezü aztán szívesem veszt- szük ált. de szívesen adjuk át a mi tapasztalá-laiinkat is. A marcali építkezésen tett Iá tóga: tetőmkor hiizony sdk hibáii;, helytelen múnkamódszePt találtam. Legnagyobb hiányosságnak azonban aai tartom, hogy, igen, kevés kőműves alkalmazza az építkezésen Makszimenkó elátárs murikarnódlszerót. Az építkezésnek Itlölbb brigádja van, 6 mégis csak egy dolgozik Makszimenkó e.lvtárs módszerével. Gevő elvtársi a Pártkanigresszu- *an elmondott beszédében azjl mondotta, hogy feszi ett ötéves tervünkben megnövekedte'Jt! feladatok várn|alk *z építőiparrá is. 18Ő ezer Iák ás helyett 220 ezer lakást ikell felépítenünk, s azonkívül még számtaüaini gyárat, üzemet, s egyéb más épületeit!. Megnövekedőid feladatainkat csak az élenjáró szovjét tapasztalai lök felhasználásával, így elsősorban a Jegfejiletitebib építőipari módszerre!, Makszimenkó »Ívtárs módszereivel tudjuk végrehajtani. Ne idegenkedjünk az új módszerek alkalmazásától Észrevettem azf, is az építkezésen, hogy vannak olyan kőműves szaiktár- saik, akik még minidig idegenkednek: a szíjahánovisiia mumkiamódlslzerek alkalmazásától. Az egyik1 mtunlkalheü.yen; például a pilSórfaJazásnál még mindlig régi módiszeirrell dolgoztak. Itt elmagyaráztam, hogy mi nem csigialaisisiú- ságú módszereikkel dolgozunk, mert hisizon- felemelt öléves tervünk újabb, fejlettebb munkamódszerek alkalmazását követeli meg tőlünk,. Erre ai is|ziafc- társak azt válaszolták, hogy azért; dolgoznak így, men, nines -elég segédmunkás, Nekem, aizionibam az a megállapításom, hogy igenis van elég segédmunkás, csak nincisenltlk kellőképpen elosztva, beszervezve a, szakmunkások mellé, HelyRetan, az, hogy egy munkahelyen 4 kőműves mellé 4 se-.- géd-munkást adtaik, merít: ugyanakkor, haft. kőművest is el tudnálak látni anyaggal. A másik munkaselyeri feüvíilágasíitof-i- ítam őket, hogy jellentlősen tudtak emelni teljesítményükéit, ha a belső vakolásnál a vaepálca vakolási módszert alkalmaznák. Ezzel meggyoisíItanák a munka menete \ s egy-egy épület vakolásán eSŐblb befejezhetnék. Egyihelyütt a dolgozók elmondták, hogy van rá eset, hqgy 15—20 oaipig nem tudják mennyi volt! al ileljesiJtmé- nyiik 'és mi a lervülk, mert nem kapják meg a munkartjalványili. Náftunlki az építkezésen, Sántosan nem így van ez -mert a normások és a mumikaive- zeltő-k időben ai kezünkhöz ju: life!ják a munkautalványi s mindenki Budija előre, hogy milyeni munkált! fog végezni, de azt is, hogy hány százalék a teljesítményünk, A kőműves: stzaktársaik elmondták,- hogy szakmunkás létükre varr úgy, hogy 4—5 napom, ált segédl- munkáskértt dolgoztak. Ez nagyon helytelen, mert hiszen ötéves- tervünkben egyre több öziakmunká'sra van szükség és nem azért, -hogy segédmunkát végezzenek. Hibák kijavításával a terv megvalósításáért Anyaigéa'karékosság leién azi eizi észrevételem, hogy- a tellepfuvairosok nagyon könnyedén, dbbálják a iléglát, á ezzel sok ősszel (őrük. Ezen kereszteli saiját magukat, károsítják meg. A marcali sál laháraovista sziakltársak- nalk csak aminyi mondanivalóm vani, hogy élőbbet foglalkozzanak a fiatlal kőművesekké? és jobb,art eegä |sék a gyengébben dloligozó munkatársaikat, hogy azok is követhessék őfcdíi, hogy minél töblb s*!ahánovi5!!ánk legyen. S ha szembeállítjuk a mi építlkezé- Eiünike: és a marcali építkezést,, megállapíthatjuk, hogy a marcajii építkezésien a munkahelyek rendesek és 'lisztek. Nekünk nincs %en jól be- reindtzett ’,konyhánk, sem pedig hanig- szórval feisizeraL, ebédlőnk. Látogatásom végért kéntfem az épí- tásvezétőséget és az ot'i dolgozó sízta. hánovisákat, hogy itöbtíétl fogllalkozizá- naik a munkamódszerá-Mással és ne engedjék meg, hogy elavult! módszerekké! dolgozzanak az építkezésen. Ha a' marcali építkezés a rej/Jt't Üiart©,lé- kokat feltárja és kiküszöböli hibáit, akkor ötéves .tervünkben biztosan meg tudjuk valósíiiamii á itermellékeinysé-g 90 százalékos íokozáistált.1’ Az ORLAK marcali ép? Ikezésé.nek Munkatérdemrenid bronz fokozatává! kitüntetett' setaliánovisitája, Variál József a Kaposvári Magiasépilési VálllaA növénytermesztésről szóló kétéves minisztertanácsi határozat jó végrehajtásával az eddig elmaradott, rendkívül alacsony növényter" mesztési átlagtermésünket nagymértékben emelni tudjuk és ezáUaii felszámoljuk az évszázados elmaradottságot a mezőgazdaság terén. A minisztertanácsi határozat jó végrehajtásával megdől az a tévhit dolgozó parasztságunk körében, hogy egy bizonyos mennyiségnél nem lehet többet termelni holdanként. Ezt a tévhitet különben már régen megdöntötte a Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró tapasztalataival .amelyek minden nővényféleség- í nél bebizonyították, hogy nem lehet végső határhoz kötni a terméseredményeket, hogy a vetőmag, a ta" lajművelés, a trágyázás minőségének javításával mind magasabbra lehet emelni a terméseredményeket. Erre nézve számtalan jó példát mutattak az elmúlt évek során állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink is, amelyek általában is, de külön-külön is magasabb terméshozamot biztosítottak földjeiken, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság. Amellett természetesen jelentős terméshozam emelkedést tudnak elérni a kispar- celláikon is a dolgozó parasztok, ha igénybe veszik az állam segítségét, a gépet, ia műtrágyát, ha a minisztertanácsi határozat szerint, szakszerűen végzik el munkájukat, gondosan ápolják növényeiket. Iparunk gyorsütemű fejlődése, dolgozó népünk szükségleteinek rohamos növekedése azonban azt a feladatot állította mezőgazdaságunk elé, hogy még inkább törekedjék a terméshozam emelésére, a szükségletek biztosítására. A miniszter- tanács határozata erre vonatkozólat füredi-úitli építkezését látogatta, meg. Tapasztalatairól], röviden így\ számolt be: A fokozás minősége jó, de a vakolásnál jobban kell ügyelni A füiredi-úti építkezésem, a falazás minősége elfagiadlhaltó, ikülönöseni a Ma.ksziimeokó-féle módszerrel rakó:! fali minőtegie. It I|álllható, hogy a legfej lentebb sízovjet, ifalaizási mótíjsizer nemcsak gyors, hanem a minősége is elfogadható. Beszélget Item, a dolgozókkal a munka megszervezése feM, s magam is a láúotíialk alapján úgy !la- paszta,ltam. hogy az épífikeizésen jó a munka megsiziervezésel. A munikaljápok is időben1 és jól Ildi vannaik állítva, úgy a szakmunikásdknáll. miinjh a se- gédimunikásokmiáll. Az ép3 Ikeiziés; munkahelyein általában rend voll. Azonban hiányosságokut is találni!, így ,például a legénység! épülteinél több zsaluzó deszkáíti láttáim szétszórva, Ez i](l mom felel meg a Minilsiz,- tertanács tálkámé?«ossági haí.iározaíának, mert hiszen ezeket jól fel teheitl használni, vagy ha ihaiszmálaton kívül vannak, akkor össze lelhet őke); rakni hogy ne -heverjenek szemtelgzélt1, Hiányossáig'cikat tapasztaXfam. a vakolásnál is. Az egyik épüüetnél a füredi-úti sízraiítársak külső vakoláid'l csi- núlúak, A fallaii azaniban1 miem guzoliták. Mikor megkérdettem az egyjk szaik- tánsat, hogy miért nem, eizt felelte, hqgy a fali1 megázotil Elmonid(:«m, hogy nem .helyes, hogy guzolá® nélkül falaznak. Nálunk az ilyen nem fordul elő. mert hiszen guzolás nélkül nincs '(apfása a viaikola! Inaik és Iköonyan, üe- hudiik a Miól Egy másik épületinél, ahol vasbetonból való rreeminiyezetiefi vakollak, szintén azft vdltíem észre, hogy guzolás nélkül ddlgoznak. Kemény és sűrű mal'lerrall végeztéik ezlt a munkát. Miután meignéztem az építkezésig, közösen ellbeiseéjgeittem a sizíKlaiársak- kaí. Elmonditam nekik, hogy mölyen hiányosiságokat '(apiasztaifiam a,z épffi- kezésein, de azt is, hogy mi) 'ianuT;- tam. Ha egymás tepa'szltaldl'iail! felhasználjuk, s a hrányosságokalt kiküslzö- Iböijük, biz" hsak lehetünk benre, hogy ötéves tervünk ránk eső részét sikeresen fogjuk megvallóislíiiatná, a termeAntig Dwies, &nqoH cHIamtükár minden becsületes embert megszégyenítő bé[/mutdtásstal közli, hagg ,*NyugwiKVé- metarsixág megkezdett felfegyverzése védelmi rendszernek tekintendő“, — amíg a népek további fiáifegíjverzcxére felmentik megbizatásm aló a vére.skezü és ostoba gőgjében hiditi'lkokat ki fecsegő MacArtluirt, hogy Olyanra bízzák a felperzselt föld stratégiáját, aki ravaszabb végrehajtója a tőkés terveknek, — amelyek egy évtizedet szerved- lek a német „védelmi rendszahályok- ló!“, amelyeket MacArthur és üavies, Truman és lakájai, Tito és Franco a mwnkanélküibég és éhség, háború és pusztulás szörnyű sznkadékaiha akarnak taszítani, — feletnwUk hangjukat, hogy megálljt kidlUsKmak és felemelik öklüket, hogy megmutassák erejüket. Az öklükben az a fegyver v<m, amelytől a háború előkészítői a legjobban rettegnek, az egyszerű emberek százmillióinak eivehétélihetn és egyre élesebb fegyevere: a toN. 'Ezzel a tollal írták alá a százmilliók <7 stockholmi felhívást az atombomba törvényen kívül Helyezéséért. Ezzel a tollal írták le küldötteik neveit hazájuk békekem- gr essz vsain, a varsói nagy seregszemlére. Ezzel a tollal írták alá a francia, a belga dolgozók Nyugat-Sérnietország felfegyverzése elleni tiltakozásukat és az ember nőm csodálná, ha kezük vonása nyomán a tinta kékje vörössé változna, mint a vér, amelyet e hazafiak ontottak és amelynek újraontása ellen tiltakoznak. Ez a toll sok fejtörést és nyugtalanságot okozott és okoz « háború előkészítőinek. Ma már tudjuk, hogy nem kis részben ennek „ tolinak, az egyszerű eníberek tollúnak köszönhetjük, hogy a magú- irat katonának ,nevező vers hingt orú hóhérok nem .merték felhasználni a koreai háborúban az atombombát. Ez a toll, a népek akaratát kifejező toS, éles kardként suhog végig a háborút előkészítő gengszterek feje felett, hogy rádöbbentse őket arra a tényre, hogy nem lehet háborút viselni atombombáikkal, hadihajókkal, mérgező anya- goklcal és gépfegyverekkel, ha hiányzik a háború kelléktárából a legfontosabb tényező: az ember. Az ember pedig, becsületes, józan ember rátalált az igazságra, hogy n legnagyobb erő a százmilliók összefogásában, az egységben rejlik, s ezt az igazságot életté is iKihlj'a. A béketáborba tömörült becsületes emberek hatalmas erejével követeli a nép, az üzérek és gyilkosok legnagyobb ellenfele, hogy járuljanak hozzá a békeegyezmény megkötéséhez a nyugati hatalmaik is. Jól forgat’ja tollát a nép akaratának ezt a hatalmas kifejezőjét megyénk dolgozó népe is. Különösen olt érnek el szép eredményt az aláírásgyűjtők, ahol a békefelelős olyan lelkiismeretes munkát fejt ki, mint Szentbuíá- zson. Sülé József érzi a reá háruló felelősséget az aláíróm mozgatóimmal kapcsolatban és nem sajnálja a fáradozást a népnevelők állandó ellenőrzésére, felvilágosítására. ö maga is minden esetben a Megyei Békeirodához fordul, Jva nem lát valamely kérdésben tisztán. Nem is csúszik be az ellenség aláírása Szcmtixi- lúzson a becsületes, tettekkel is békét akaró dolgozó aláírása közé. Nem kerül a békeegyzményt követelők nevei közé iNovits István esperes neve sem, aki el utasította magától n dolgozók felkérésére a békebizottság elnökhelyettesi tisztségét s magatartásával nem érdemelte ki, hogy neve azok között szerepeljen, akik a béke ügyéért Mo- zitlot is készek válMni. Jól irányítja Boros Ferenc is az aláírásgyűjtést Kaposfüreden. Nem rohannak m népnevelők, hanem a felvilágosító munkát, az alóiirás megnujgy arázásá t helyezik előtérbe. Zákányban Ole tics István tiszcs-tag ezeket mondotta az öt nagyhatalom béke egyezmény ét követelő felhívás -art! írásakor: „örömmel írom alá a Ifékeívct, mert tudom, hogy a szépen fejlődő országunk csak békében építheti tovább eredményeiben a szocializmust. Ezért ígérem, hogy ezután még sokkal jobb és több munkával erősítem a béketábort. Szomszédunkban Tito janicsdr- jai mindent megtesznek, hogy háborút robbantsanak ki. Mi meg akarjuk mutsä ni, hogy a béke akaratuk erősebb les: Titoéknái, de gazdáinál is." A hencsei békebizottság Hollósy Jómos is kezébe vette ets aláírásgyűjtés irányítását. Kövesdi Imre, heinesei kovácsmester az aláírás »lkaira óvói nyilatkozatot tett: — Mi, magyar dolgozók békét álcázunk, mert tudjuk, hogy ha meg tudjuk védeni • békét, akkor a boldog jövőt biztosítjuk. Gyermekeink tanulhatnak és nem kell attól .félidők, hogy protekció hiányában nem tudnak elhelyezkedni. Nálunk kell a kiművelt fő és a jó mun- kótskéz, mert a béke műveit építjük és nagy példaképünk, a Szovjetunió után a szoeoalizmust akarjuk építeni.“ Ordacsehiben és Kisasszondon még mindig nagyon gyors ütemben végzik az aláírást és ne.m fordítanak elég gondot a felvilágosító munkával új békeharcosok toborzásálra. Ne felejtsék el a népnevelők, hogy *z öt nagyhatalom békegyezményének követelése alkalmas arra, hogy <1 népek kelükbe vegyék a béke megőrzésének ügyét és aláírják az új háborít halálos ítéletét. A Lityeraturnaja Gazetta a koreai hadműveletekről Április 12-ém — írja — al be«valtlko- zók csapatai a középső íromtütaakai- azon „itüziíalíbae ütköztek. Az «meri- kai csapatokra és aslalttósailkra nagy csapást mértek. A párizöi rádió is megállapítja, hogy a néphadiserert egységeinek ellenállása „a fron Islziakaezóik többségén fokozódott’*. Azfc a négy ejtőemyős-dsizliajgtlti, amelyett az amerikaiak március végén. Munsziamí város környékén (Szöutttól ósaaiknyugailra) dobta le, a koreaiak meglftemmiBÍIietr tók. A nép,hadsereg egységei néhány nap alatt lnötíb. midii ket'föezer katonát •éa tisztet megsemmisítettek, vagy megsebesítettek. Az oßefjag többi tagját foglyulejtetit'ék. Annak elleniére, hqgy az| amerikai Itiámadók ligénybeveszík a különféle osztagokban toborzott zsoldos söpredékéi, w imperialliisitük erőfeisizíiíésai nem hozzák m!eg a kívánt eredményt —• állapítja meg Krajnov. Valamennyi hódítóra ugyanaz a sors vár, mirttl * Munszatn könnyekén ledobcfflt ejtőernyős ősz1 tagra. • lékenység növelésért kereszltül. A BŐSÉGES TERMÉSÉRT Az élenjáró módszerek alkalmazásával a magasabb termésátlagokért lag szép és komoly feladatokat tűzött ki állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsá- gnnk elé. Ezzel kapcsolatban mindjárt rámutathatunk, hogy ezeket a A kukorica n< A kukoricának, mélynek kézzel' való vetésénél holdanként húsz kiló szemeskukorica vetőmag szükséges. A négyzetes vetésnél holdanként csak tiz kilogramm kell. Egy kataszteri holdnál tehát a megtakarítás 10 kiló. Vegyünk egy községet, melynek kukorica-vetésterülete 260 hold. Ha ezt mind négyzetesen vetnénk el, akkor a község magánál a vetésnél Kevesebb munkáért De nézzük meg a négyzetes kukoricavetés másik előnyét, amit munkaerőmegtakarításnál érünk el. Amíg az egyszerű vetésű kukorica megmunkálásához harmadszori kapálás után a kézierő munkaszükséglet holdanként hőt nap, addig a négyzetes vetésnél hossz- és keresztirányú háromszori béka palás esetén holdankénti kézieröszükség'et 3 munkanap. Ha számítsába vesz- sziik itt és az ültetésnél felmerülő levezető és eketartó munkatöbbletet, akkor is négyzetes művelésnél holdanként 2 munkanapot takarítottunk meg. így 260 kát. hóid kukoricavetésnél 520 munkanap megtakarítás érhető el. Á 106 ezer kataszteri hold kukorica négyzetes vetésénél a munkanap megtakarítás 212.000 megtakarított munkanap. Ez olyan munkaerő felszabadulás, amit ha más növények ápolására állítunk be, akkor más növényféleségek ápolását is idomén, jól él tudjuk végezni, ami a többi növények magasabb emelkedését eredményezfeladatokat csak úgy tudjuk jól megoldani, ha bátran hozzányúlunk a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak kincsestárához és minél többet' felhasználunk belőlük mindennapi munkánkhoz. 5zyxetes vetése 26 mázsa kukoircáit takarít meg. Es ha ezt a vetést alkalmazzuk a megye miniden községében, akkor a 106 ezer kataszteri hold kukorica- vetésnél 10.660 mázsa kukoricát, vagyis 106 vagon szemeskukorica megtakarítást érnénk el. Ezzel a mennyiséggel 2.120 darab hatvan- kilós süldőt if el tudnánk hizlalni, darabonként 160 kilóra, ami 212.000 kilogramm húst, illetve zsírt jelenttel nagyobb termés né. Die most nézzük meg, hogy a iiiégyzetvetés milyen teiméstöbble- tet jelent. A négyzetes vetés és művelésnél 100 százalékig biztosítani tudjuk a növények számára annyira fontos, egyforma tenyészterületet és ezzel együtt a szükséges tápanyagot, vizet, hőt és levegőt, amik mind a terméshozam emelkedésit legkeve- tatkoznak meg. Ezt a holdankénti terméshozam emelkedését legkevesebb két mázsa szemeskukoricában állapíthatjuk meg. A példának felhozott 260 hold kukorica vetésterü- letü községben ez 520 mázsa töblb- lettermést jelentene, amivel 104 darab sertést lehetne hizlalni. Ennyivel több hízódisznót hizlalhatnak és vághatnak abban az esetben, hia tengerivetésüket négyzetesen termelik. Megyei viszonylatiban 212.000 mázsa, azaz 2.120 vagonnal több kukorica teremne négyzetes vetés esetén, amivel 42.000 darab Sertést lehetne meghízlalni.
