Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-14 / 86. szám

SZOMBAT, 19ál. ÁPRILIS 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 KI LESZ AZ ELSŐ? Soanogyvár község dolgozó pa- , rasztjai párosversenyben, állnak az öreglaki dolgozó parasztokkal A versenykihívást Somogyvár község kezdeményezte. A múlt évben öreg­lak községe nyerte a versenyt a ta­vaszi munkák elvégzésében, de most úgy dolgoznak, hogy ők nyerjék meg az idén a verstenyi. Fzért nagy lendülettel fogtak hoz­zá a vetési munkálatokhoz, ennek az eredménye az, hogy az árpa, zab pillangós virágú növény és a bur­gonya vetését befejezték. Korai vetés, több termés Somogyvár községben Balogh Fe­renc, Fürts Pál dolgozó parasztok elmondották, hogy meggyőződitek arról, hogy a korai vetés több ter­mést eredményez. Éppen ezért a tervet időben teljesíteni is fogják. Ők tudják, hogy a jól végzett mun­ka több termést jelent, a több ter­més pedig a békét erősíti. Somogy­vár községben azonban a naprafor­gó elvetésénél lemaradás mutatko­zik, így Öreglak’község dolgozó parasztjai az elsők eddig a tavaszi munkálatokban. Ezért a somogyvári pártszervezetnek és ia községi ta­nácsnak még fokozottabb felvilágo­sító munkát kell, hogy végezzenek. Most a fonyódi járásban öreglak község az első a ravasz? munkák el­végzésében. Április 4-én kapták meg a dolgozó parasztok a járási tanács vándorzászlóját és egy szép rádiót is azzal együtt. Népnevelőmimkával az elsőségért A pártszervezet a tanács jó Fel- világosító munkája segítette elő a dolgozó parasztságot, hogy ilyen lendülettel végzik a tavaszi munká­latokat. Öreglak községben a dol­gozó parasztság látja az időién el­végzett szántás-vetések fontosságát. A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetén kisgyűléseken is tudatosí­tották a dolgozó parasztok között a korai vetés fontosságát. Öreglak község dolgozó parasztjai a határidős növényiek elvetését 109 százalékban végezték el, a vele ver­senyben álló Somogyvár község dol­gozó parasztjai azonban csak 91 szátealékban. Az öreglakiak a zab, árpa vetését öt nappal előbb befe­jezték. Befejezték a napraforgó, ló­here, lucerna, burgonya vetését is. A dolgozó parasztok vállalták, hogy a kukorica vetését határiő előtt 3 nap­pal ‘elöb!!> befejezik. Olajlen, kender, rostién, cukorrépa, takarmányrépa vetését is befejezték, öreglak köz­ség dolgozó parasztjai tudják, hogy a korai vetés jelenti a magasabb ter­méseredményt, ezt elmondotta Su- tyori István 8 holdas, 8 családtagú dolgozó paraszt is, aki kiváló mun­kájáért háromszor kapott már ok­levelet és 100 forint pénzjutalmat. Elmondotta, hogy ezek utá,n ő még többet és jobbat akar termel­ni. ,,Tudom, hogy a dolgozók ellen­ségei háborúra készülnek, ezért mi, dolgozó parasztok se lehetünk tét­lenek, többtermeléssel válaszolunk. Azelőtt gazdasági cseléd voltam a Jankovich grófoknál. A munká­mat nem becsülték meg. szenvedés és nyomor volt az életem, pedig hajnaltól estig robotoltam és sem­mit sem tudtam magamnak szerez­ni. Most a felszabadulás után a Párt elősegítette, hogy építettem magamnak házat, állatállományom is van“. A (Z>ÉKEHARC '7Ö\REI MUNKÁNKKAL IS KÖVETELJÜK A BÉKEEGYEZMÉNYT Fokozottabb munkával az elsőségért öreglak községnek nem szabad megállni az eddig elért eredményei­nél, hanem még jobban kell dolgoz­nács vándorzászlaját, megtarthas­sák az elsőséget a járásban és a so­mok. hogy kiérdemeljék a járási ta- 1 mogvvári dolgozó parasztok előtt. Gyepiek dolgozni a bányákhoz Várnak benneteket a MESZHART pécsi szénbánya dolgozói A.z 'amerikai imperializmus fizetett ügynöke, országunk hatómén ólálkodó és mindig vakmerőbben garázdálkodó ni fos Titó-banda merénylete népünk belgrádi képviselőjének személye el­len, az ügyvivő feleségének és három hónapos gyermekének túszként dőlő visszatartása, majd a határincidens meséjének hazúg rágalmai, változatla­nul felháborodás sál töltik el dolgozó népünket. Világos a gaztettek mögött a háborús gyujtogatók bűnös mester­kedése van, akik szívesen látnák foa Korea példájára a mi népünk vére is patakokban folyna. De építő békénket, nyugodt életünket senki meg nem za­varhatja bűntetteméi. A mi bákeaka- ratimk nem gyengeség vagy gyávaság következménye, a mi békénk az erő tudatából táplálkozik. Erőnk forrásn pedig a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor. Ezt a béketábort kívánja I nősíteni dolgozó népünk termelésének fokozásával, egységének és fegyelme­zettségének erősítésével, a nyugati ha­talmak békeegyezményét követelő alá­írásává]. THónaik és gazdáinak is « még na­gyobb mMnhalmdülettel, a beikéért fo­lyó küzdelem még öntud at osabi) válla­lásával, a fawjs.ii munkák még tökéle­tesebb teljesítésével és a nyugati nagy­hatalmak békeszerződését követelő ötn- tudcs'os aláírásával adja meg népűink a feletet. Minden falunak villanyt, minden házba rádiót, több traktort, kom­bájnt a földekre csak úgy tudunk adni. ha van elég szenünk. Szenet nekünk, embereknek kell kifejtem a földből. Minél többen fejtjük, annál több a szenünk, an­nál gyorsabban lesz szebb és jobb az életünk. MENNYIT KERES AZ, AKI A BÁNYÁBA JÖN DOLGOZNI Ha naponta 8 órát dolgozik és 100 százalékot teljesít, mint szállító csillés, havi 600—650 forintot, mint csapatcsillés havi 750—800 forin­tot, de ha munkáját jobban teljesíti, többet is kereshet. Az, aki a bányában föld alatt dolgozik és egész évben nincs egyet­len igazolatlan munkanapja sem (ha beteg és ezt orvosi bizonyít­vánnyal igazolja, vagy ha előzőleg engedélyt kért és kapott távolmara­dásra — igazolt hiányzásnak szá­mít) munkájáért az államtól még külön jutalomban, hűségjutalomban is részesül, ami az évi keresetének az 5 százaléka. Pl. ha egy szállítócsillés havonta 600 forintot keres, az évi 7.200 fo­rint, akkor szeptember első vasár­napján jutalomként 360 forintot kap. Minél nagyobb a havi kere­sete, annál nagyobb természetesen a hűségjutalom is. Ha évközben egyszer igazolatlanul mulaszt, ak­kor a jutalomnak csak felét, vagyis az előbbi kereset mellett 180 fo­rintot kap. Ha egynél többször mu­laszt igazolatlanul —• jutalmat nem kap. Az « dolgozó aki beteg lesz, be­tegségének első napjától kezdve havi keresetének több mint felét (65 százalékát) kapja meg táppénzként. Pl. ha havi keresete 700 forint volt és beteg lesz, táppénznek havonként 455 forintot kap. Minden dolgozónk kap munkaru­hát, bakancsot és sisakot munikába- állása után 1 hónapra. Az, aki egész évben egyszer sem mulasztott iga­zolatlanul, a munkaruhát, lábbelit, sisakot ingyen kapja, aki igazolat­lanul mulasztott egyszer, a felét kell hogy fizesse és aki egynél többet mulasztott igazolatlanul, egészen meg kell, hogy fizesse a munkaru­hát, a bakancsot, a sisakot. Minden családos vagy nőtlen dol­gozónk is, ha keresőképtelen csa­ládtagját tartja el, évi 40 mázsa szenet kap. a vidékről jött dolgozóink RÉSZÉRE EGÉSZSÉGES SZÁLLÁS. HELYEKRŐL GONDOSKODUNK Minden munkásunk a szálláshe­lyen kap egy ágyat, matracot, lepe­dőt, párnát, pokrócot. Szállást min­den nap takarítják. Szállásért naponta 55 fillért kell fizetni. A szállásainkon van konyha is, ahol naponta háromszor főzünk. A napi háromszori éíekezésért 6 fo­rint 50 fillért — 7 forint 50 fillért kell fizetni. Szállásaikon van rádió, sakk, vart szép külűrotlhomuik, ahol sportolnak és szórakoznak dolgo­zóink. AZ A DOLGOZÓ, AKI EGY ÉVRE SZERZŐDÉST KOT A BÁNYÁVAL, 400 FORINT JUTALMAT IS KAP Ali, régi bányászok szeretettel vá­runk minden új dolgozót, szívesen átadjuk munkatapasztalatainkat, hogy ezáltal lelősegitíhessük, hoRy minden dolgozó többet tudjon ter­melni és többet is kereshessen. Dolgozók! Gyertek, álljatok- a régi széncsaták hősei közé! Termeljünk együtt minél több szenet! Jelentkezés mindenütt a helyi ta­nácsoknál. Andrási József 11 ho ’das drávagárdonyi dolgozó pa­raszt sem akar adós maradni a felelet­tel a háza közelében ólálkodó gyújto­gat óknak. — „Én az 1. típusú terme­lőszövetkezeti csoportnak vagyok a ing­ja öt tagú családommal együtt, :— mondja András József. —• Sokát szen­vedtem « felszabadulás előtt csalá­dommal a nincstelent ég miatt. Most, a békés építő munkát és a mindig szebbé fejlődő életünket akarják is­mét háborúba fojtani az emberiség pió­cái, a pénz megsz-áUoitjai. Mi, itt * 'ha­táron jól tudjuk, hogy Tito és bandája I én <tzt hiszem, hogy többen vtnrtmS mindenképpen ránk szeretné szabadi- I becsületesek, mint a gonoszok, taré a háborúit, mert parancsol óitól er­re kapott megbízatást. Mi azonban Sztálin elvtárs tanítása nyomán felis­merjük már a háborús gyűjtögették al­jas mestekedéseit és tudjuk, hogy a népek félrevezetésével akarnak új há­borút kirobbantani. Most az aláírás- gyűjtést is úgy végezzük, hogy az is eszköze legyen a béketábor erősítésé­nek és n háborús uszítók szekértolói leleplezésének, Mi aláírásunkkal is, de jó munkánkkal is követeljük, hogy * nyugati nagyhatalmak is járuljanak hozzá a béke egyezmény megkötéséhez. Dudás Györgyné szentborbási tszcs-éng azok közé akar tartozni, akik nemcsak kívánják a békét, de tesznek is érte. — „A fel­szabadulás óta már házat építettem, melyben kilenc edmagamsmal élek. Az­előtt gondolni sem mertem volna soha, hogy valaha a magaméban leheltek. Odaát, Tito Jugoszláviájában bizony nem így van. Sokszor beszélünk oda­valókkal, akik elmondják, hogy ott most a kulákoknak megy jó! a d-olguk, ők jónak tartják Tito potitilcdjcJt. A kisember pedig sóira olyan kizsórkmá- nyoft nem volt, miint most. Ott azt szeretnék, 'ha nálunk is felcserélhetnék a * zOcocalizmust építő nép boldog 'ha­záját, pusztulást hirdető csatatérrel, mert ükkor könnyebben uralkodkat- nának, a mi jelenlegi életünket kiválté jugoszláv népen. De mi tadjak, hogy sorsunk irányítása jó kezekben van, hiszen az országunk gazdája maga * dolgozó nép. Én jó munkámon kívül azsznl mutattam meg eddig, hogy a bé­ke táborát akarom erősíteni, hogy köz­ségünkben megalakítottam a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét húsz taggal, hogy az asszonyok éddig szét­forgácsolt, sok jóindulatú törekvését egybefogva, hat Imi ó>s/rbb cm szoigálltais- suk a békét. Az öt nagyhatalom béke- egyezményét követető aláírásgyűjtésből és néjxnevefő munkából is kivesszük * részünket, mert mi békét akarunk, ft* minden becsületes ember békét mk*r, akkor biztos, hogy béke is hess, mert Javítsa meg áss eddigi rossz munkáját a felsőhogáti állami gazdasága hogy újra az elsők között legyen a versenyben A tavalyi gazdasági évben a so- moyymegyei állami gazdaságok közül az első volt a felsőhogáti állami gaz­daság és az ősszel 'elsőnek fejezte be a vetési munkákat is. Az elmúlt évben, különösen az ősz folyamán jól folyt a politikai felvilágosító munka a fei- sőbogáti állami gazdaságban, azonkí­vül a gazdaság muléévi tervének sike­res befejezéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a gazdaság pártvezelősége é< tagsága ismerte a gazdaság egész évi 'tervét, az előtte átló fel adalékait, amit széles körben tudatosítottak a gazdaság dolgozói között. 'Ma, azonban a felsőhogáti állami gazdaság a somogymegyei állami gaz­daságok közül a legutolsó helyen kul­log a tavaszi munkákkal. Eddig még csak 100 hóid borsót, 50 hold olaj­lent, 20 hold lucernát, G8 hohl látterét. 20 hold takarmánykeveréklet, 36 hold cukorrépát és 10 hold takarmányrépát vetettek el. Vissza vannak még 99 hold cukorrépa, 100 hold burgonya és azon­kívül miég a kukorica vetésével is. Miért dolgoznak rostásul Felsőbogáton ? A felsőhogáti állami gazdaságnak ez a súlyos lemaradás azt jelenti, hogy 'nem készült [el a gazdaság vezetősége, sem a pártszervezete a tavaszi munkák megkezdésére és nem szervezték meg a munkákat sem. Ez .megmutatkozik legnagyobbrészt abban, hogy Csontos József főgépész nem vette harci fel­ad) tónak a mezőgazdasági gépek meg­javítását és különösen nőm fektetett súlyt erre a tél folyamán, amikor a gazdaságban gépesítési szaktanfolyam vált és tett volna bőven szakember a gépek megjavítására. Csontos József főgépésznek ez a hanyagságét idézte elő a gazdaság súlyos lemaradását. Ez az oka 'annak, hogy a műír ágyas záró gép szétszórt darabokban áll a pajtában az egyik vontatójuk pedig január óta áll dugattyú hiánya miatt. A gazdaság vezetősége a lemaradást •az esős időre és a rossz tulajra akarja fogni. Nyilvánvaló, hogy hu a getzda- ság vezetősége időben, a valóságnak megfelelően megjavítja a mezőgazdasá­gi gépeket és a munka jó megszervezé­sével indul n tavaszi munkákra, akkor nem lenne ez a súlyos lemaradás. A lemaradást okozta még az is. hogy Csontos József nemcsak mint főgépész működik, hanem a gazdaságnak párt- stikára is és a népnevelő munkát is,— hasonlóan mint a gépjavítást, — el­hanyagolja. Inkább törődik a gazda­ság más ügyeivel, többek között az- ’zal is, hogy a gazdaság vezetőjét és a yr on óm us át szabvonafan irányítsa. Ezt nagyon szép és jóindulatú kezde­ményezésnek lehetett volna elismerni 'akkor, ha Csontos József ez melleit a saját munkáját is elvégezte volna. De mivel Csointos József párMükár fenyegette Mógor János volt gazdaság- vezetőt és lying Antal agronómust az- Z'Ctí, hogy ha neki nem engedelmesked­nek, megteszi javaslatát elbocsátásuk­ra, így som Mógor János, sem pedig Láng A niid nem merte megbírálni • hibáiért és ebből származott mx főkép­pen, hogy kmaradtiak a tavaszi mun­kákkal/. A lernt,leadásnak egyik »ka még a fegyelem ■meglazutáls* is, süni ugyancsak Csontos József hil>dján*k tudható be, mert ha a gazdaság ve­zetősége esetleges okok miatt vmlakit fegyelmi elé akart állítatni, akkor Cson­tos József nem engedte, hivatkozva *r- ra, hogy ő majd ,,elintézb‘, mert i • párttitkár. Meg kell változtatni as eddigi munkát A fehőbogáti állami gazdaságnak ez ka jobbá szervezését, vegye fel m har­az állapota teljesen tarthatatlan. Sülé János, a gazdaság új vezetője is vilá­gosan látja 'ezt. Éppen ezért Sülé elv- társ vegye legfőbb feladatának a mun­cct a dolgozók közötti fegyelem meg­szilárdításáért és kövessen el mindent a Járási Pártbizottság segítségével * hibák kijavítására. Az aláírásomon kívül jó felvilágosító munkával harcolok a békéért Megértettem, hogy milyen nagy jelentősége van a békeívek aláírásának. Tudom, hogy minél több a békét ‘akaró emberek száma, annál jobban húzó­dik vissza a: ellensége. Fél, megrettenik a békét akaró széles tömegek lát­tára, mert jól meg kell nekik gondol mák, hogy milyen hatalmas ereje van egy békével átfűtött népnek, melyen ki akarja tölteni gyilkos szádékcsit. Azzal a gondolattal írtaim alá a békéimét, hogy családom boldog jövőjét, hazám békéjét segítem építeni a hatalmas béketábor oldalán. Ez zal a tudat­iul végzem felvilágosító munkám a dolgozó parasztok között, hogy meg­győzze őket, hogy ma, amikor országunkat építjük, milyen nagy segítség államunknak az, ha állataikat szerződtetik az álltam részére, nem pedig, ha feleslegük van, azt iparkodnak effekelézni, mellyel népgazdaságunkat súlyo­san károsítják és az ellenség gyilkos céljait segítik előbbre vinni. Továbbra is így dolgozom, iparkodom minél hatásosabb felvilágosító munkát kifejteni dolgozó társaim körében és bízom benne, hogy ha minden dolgozó társam így gondolkozik és így dolgozik, nem hiszem, hogy lesz olyan, aki ne írná oda szívesen nevét a békeívekre, mely szolgálja hazánk és valamenyi békét akaró dolgozó szabadságát és békéjét. BERN ATM LAJOS Állalforyalmi V. dolgozója. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadifelentése Phenjan. (TaszSz.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphad­seregének főparancsnoksága április 12-én közli: A néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt az arcvonal valamennyi szakaszán folytatják a kemény harcot az ellenség ellen. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát! mert volt Ffercménybetétkönyvőnű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents