Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-12 / 84. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951, ÁPRILIS 12. A pártszervezetek vezetésével előre a SZABAD FÖLD -kampáíiy sikeréért Az elmúlt hetek megmutatták, hogy azokban a községekben, ame­lyekben a pártszervezet valóban irá­nyítja és ellenőrzi a Szabad Föld elöfizetésgyüjtést, nem marad el az eredmény és a dolgozó parasz­tok százai fizetnek e'ő Pártunk központi paraszthetilapjára. Az is bebizonyosodott, hogy azok a köz­ségek érték el a legjobb eredményt, amelyekben a párttagok és az elő- fizetésgyüjtő aktívák példát mutat­nak az újságra való előfizetésben is és ahol az előfizetésgyüjtők vi" Szik magukkal a -Szabad Föld leg­újabb példányát, ismertetik egyes cikkeit, egyszóval: magából az új­ságból agitálnak. A vasmegyei Csehimindszenten például elsőnek 20 népnevelő ren­delte meg a 'Szabad Földet. Az 'elő­fizetésgyüjtők versenyre hívták Csipkerek és Csehi községet és már eddig 217 új előfizetőt gyűjtöttek. ITarasztin elsőnek öt tanácstag ren­delte meg a Szabad Földet. Vannak egyes előfizetésgyüjtők, akik már eddig is kiemelkedő eredményt ér­tek el. Rójtökmuzsajon Tóth Lajos 31 új Szabad Föld előfizetőt gyűj­tött. Lomjánszki János kiskőrösi mezőőr 41 új • előfizetővel szaporí­totta Pártunk központi paraszt-heti­lapjának olvasótáborát. K-akasdon ílberd János és Balogh Ferenc kö­zép parasztok 31 új előfizetőt sze­reztek. Az eredmények ellenére is meg kell azonban állapítani, hogy köz­ségeink zömében még mindig nagy a lemaradás. Falusi pártszerveze­teink egész sora még mindig neim irányítja, nem ellenőrzi az előfize- tésgyüjtés munkáját. Pártunk szervező bizottságának határozata kimondja, hogy a Sza­bad Föld kampány sikeréért párt­szervezeteink vezetőségei felelősek. S azt is kimondja -a határozat, hogy különösen április 15'én és az azt megelőző napokban a tömegszerve­zetek aktívái mellett a pártszerveze­tek népnevelőinek is teljes erővel rasztoknak a száma, akik semmi­féle újságot nem olvasnak rendsze­resen. A következő napokban az a nagy feladat vár népnevlői.nkre, tö­megszervezeti aktíváinkra, hogy ezekehz a dolgozó parasztcsaládok- hoz is eljuttassák Pártunk sajtóját, központi paraszthetilapunkat, a Szabad Földet. Népnevelőink, tömegszervezeti ak­tíváink ia következő napokban mun­kálkodjanak fáradhatatlanul a párt- saitó terjesztésén. Pártszervezete­ink vezessék, irányítsák és ellen­őrizzék az elöfizetésgyüjtést, nyújt­sanak segítséget ott, ahol lemara­dás mutatkozik. Gondoskodjanak arról is, hogy a befizetések hala­déktalanul postára kerüljenek s ágy az új előfizetők már postafordultá­val megkaphassák az újságot. Dolgozó népünk most írja alá a békeéveket. A béke ügyét szolgál­juk, a béke táborát erősítjük ak­kor is, amikor a megyénkben dol­be kell .kapcsolódniuk a Szabad- , Föld előfizetésgyüjíő kampányba. |?ozo Parasztok újabb ezreihez ,|ut- Községeinkben még mindig na- • tat juk el Pártunk központi paraszt* gyón sok azoknak a dolgozó pa- i hetilapját, a Szabad Földet. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Tanító és tanuló Május 1-én áll meg először a vonat Dadán A Kocolft-téri központra hétszere ^ sen büszkék a dad'ai dolgo­zók. Először azért, mert « falunak az egyeljen nagyabb térsége, ahal gyűlé­seket 'tartanak, megbeszélésre jönnek össze az emberek. Másodszor azért, mert ott határozzák el, hogy saját ere­jükből vasúti megállót készítenek « falu alján húzódó sínpár mellé. A falunak régi átka volt, hogy nincs vas­úti megállója, a legközelebbi állomás ■3 kilométerre, —• Bárdibüklcön van, ahova eljutni télvíz idején nagyneihe- :en lehetett csak. Közel egy éve annak, amikor Somo­gyi János, mint községi elöljáró, javas­lattal fordul a falu dolgozóihoz, — építsünk saját erőnkből vasúti meg­állót, mert annak egész életünkön ke­resztül hasznút lássuk és utódaink is örömek majd“. A Kordia-téren összegyűlt dolgozók egyhangúlag elfogadták a javaslatot és hozzá is akartak kezdem azonnal a szépen tervezett vasúti megálló építé­séhez. De közben ezer akadállyal kel­lett szemembe nézni, mert a beküldött kérvényre a: engedély késett. Az idő rohant, a beküldött kérvényre hónapok múlva érkezett meg a válasz, —• nem hagyták jóvá. Kifogásolták, hogy a tervbe vett 50 méteres megálló kicsi, a vonat nem tud megállni és a leszál­lásoknál szerencsétlenség történhet. Uj kérvényt adtak be 100 méteresre. A válasz újból késett és 'amikor hónapok múlva imegjött, megint csak elutasítot­ták. Ekkor ,újból megtalálók 50 mé­terrel, pedig tisztában voltak azzal, hogy minden méter rengeteg munkát jelent számukra. Amikor a válasz meg­érkezett, boldogan mosolyogtak össze az emberek, — jóváhagyták. Meg le­het kezdeni az építkezést. A z így eltelt egy év nem keserítet­te el az embereket, helyette megszilárdította az elhatározást, amit a Kocola-téren egyhangúlag kiáltották, — felépítjük a megállót! Társadalmi munkává!, egy fillér támogatást nem kérünk senkitől, megmutatjuk erőnket, — kiabáltak iaz emberek a gyűlésen. Somogyi János azóta élkerült Dadáról, mint főhadnagy szolgálja néphadsere­günket, de nem geledkezett meg a meg­állóról, a közösen tervezett munkáról. Minden szabadidejében érdeklődött, — hogyan állnak a munkával, miben se­gíthetek és segített elintézni a különbö­ző osztálymérnökségnél, minisztérium­ban a hivatalos ügyeket. Egtjhónapja kezdték el az építke­zést, Előtte gyűlésen megbeszélték a feladatokat, beosztották a fogatos gaz­dákat földet hordani. Minden gazdára kétnaponkint került rá a sor. Azoknak a usaiadoliuaie, ak.Kiiek nincs fogat UK, minden nap egy gyalogos erőt kedd adni. .Másnap . reggel 12 kocsi kezdte meg a föídhordást. Amikor az etsö kocsiról leszúrták o főidet, Gyérék József, aki egyébként irányította az egész munkát, feísóthaj- tóit. Soha nem .telik meg. Az egy kocsi föld meg isem látszott a magas vasúti töltés mellett. Ipáit alak, idősek, férfiak, nők egyaránt kivették részüket a munkából. Szórták a földet, súlykol- ták, lassan tellett a gödör. A negyven, negyvenöt munkás úgy dolgozott, amint erejükből tellett, mintha egy nap alatt fel akarták, volna építeni. Ivanics Teréz, Hcrner Gizi moso­lyogva, nótázva végezték a férfiakat is próbára tevő munkát, nevetve néztek össze, amikor félreálltuk a vonat elől, s abbahagyták a munkát. — Nem so­kára mi is utazunk. Saját állomásun­kon szásdunk fel. Vasár naponkint mo­ziba megyünk, elmegyünk a délivel, este itthon vagyunk, — közelebb kerü­lünk a városihoz. Özv. Takács Pál né 71 éves, die min­dennap kint volt a 66 éves Molnár né­nivel együtt. Segítettele, dolgoztak, amint az idős koruk megengedte. Ök azért voltak boldogok, mert látták a fiatalok mosolygó arcát, mellyel a jö­vőbe tekintenek. Györék néni, aki szín tén túl van a 60 éven, arról beszél, hogy ezentúl mindennap mehetnek is­koláiba a gyerekek, nem kell a szülők­nek télen a hátukon vinni őket. Felsőbb iskolába in járhatnak, akik tanulni akarnák és eddig nem jártak, meri messze volt az állomás. A rokonok is sűrűbben meglátogathatják Dadát, nem kell 3 km-t gyalogolni sárban, hóban. 'T'öbb, mint 1000 köbméter földel hordtak a sínek mellé töltés­nek. A földet az utakról faragták le. ezzel megjavították az Utakat is, egy erővel kettős munlcát végeztek el. A töltés elkészült, de még nem oldotta meg egészen a kérdést. Korlátot kellett készíteni. Több, mint ezer forintot gyűjtöttek össze, használt vasúti síneket veitek és abból készítet­lek kerítést. Somogyvári János 200 fo­rintot, llisics Ferenc 120 forintot, Tus­kó Adóm 200 forintot adott, a többiek íO—50 forinttal járultak hozzá. Ezt a földterület arányában osztot­ták szét. A munkából senki sem húzta ki magát, aki nem tudat menni, az napszámost küldött maga helyett. Az első vonat május 1-én áll meg a dadai dolgozók lelkes munkájával elkészített vasúti megállónál. Az épü­let még nem készült el, de a pénzt már összeszedték az anyagra és rövidesen megkezdik annak is az építését. Velő József tanács-tag boldogan mulat a zöl- delő tavaszi vetésekre. —- Ezzel a mun­kával sem maradtunk le. Teljesítettük a minisztertanács határozatát, követtük Pártunk útmutatását, ami erőt adott munkánkhoz. Amikor az első vonat megáll majd nálunk, valamennyien boldogok .teszünk, mert ezzel régi ál­munk valósul meg. 46 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA A szovjet pedagógusoknak, a kommunista nevelés szervezőinek nagy és f elelősségteljes feladatuk van, amelynek teljesítésében A. •Sz. Makarenko értékes öröksége ha­talmas segítséget jelent. Sok tanító azt mondja -— ,,hogy valaki jó pedagógus és nevelő le­gyen, ahhoz veleszületett tehetségre van szükség“. Makarenko azonban másképpen gondolkodott erről: „A nevelői mesterség nem va­lami különleges művészei, am’L hez tehetségre van szükség, ha­nem hivatás, amelyet meg kell tanulni“. . A iskolai munkanap a szorosan vett tanításon kívül még számtalan más apróságból tevődik össze, ame­lyekből egynek sem szabad mellé­kesnek lenni. A tanító tudása abban áü, hogy az osztály és minden­egyes tanuló vezetésének részletét állandóan >szem előtt tartja és mind­ezeket a részleteket céltudatos ne­velői munkájának kialakítása ér­dekében kiértékeli. Minden fontos: a tanító belépése az osztályba, arc- kifejezése, ahogy az osztály rendjé­vel törődik, mégha csak egy földön heverő papírdarabról js van szó, a hanghordozás, amivel azt mondja: ,.Ivanov, rosszul készültei, kettes* ülj le!“ Es az a mód is, ahogy a tanuló feleletét' hallgatja. „Csak akkor lőttem igazi mester­ré —• mondotta egyszer Maka­renko — amikor azt tanultam meg, hogyan kell mintegy 15— 20 árnyalatban azt mondani ,-gyere csak ide“, amikor az urckiifejezéSnek, testtartásnak, a hang színezésének húszféle vál­tozatúi sajátítottam el. Akkor aztán nem féltem attól, hogy valaki nem jön oda hozzám és nem érzi, hogy mi a teendője“. Negyvenhat évvel ezelőtt született hazánk ,legnagyobb szocialista költője, József Attila. Költeményei élesen tri*z- szatükrözik az akkori kort, a proletá­rok sorsát a lh-es forradalom előtti és utáni időben. Verseinek lázad<1 hangja miatt megvonták tőle az érvé­nyesülés lehetőségeit, s versei miatt el­ismerés helyett, állandó üldözésben volt része. A hányatott életű költőt végűi is az öngyilkosságba kergették­Az állandó üldözés, megnemértés miatt idegei tönremeútck, fiatalom, 37 éves korában B cdat on s zársz ón a vonal alá vetélte magát. Születésének- 46-ik év­fordulója alkalmából közöljük egyik versét, mely a földalatti mozgalomban elterjedt volt, s a 19-es for rad alomban lebukott kommunistákat segítő kom­munista Vörös Segélyakcióban nagy szerepet játszott. Az amerikai hatóságok újabb provokációi a Japánban éló koreaiak ellen Sanghaj. (Taszsz.) Tokiói jelen­tések szerint az amerikai felderítés, a japán rendőrséggel együttműköd­ve több mint 200 koreai hazafit tartóztatott le az utóbbi hónapok­ban. A koreaiak kihallgatásánál az amerikai felderítők kegyetlen esz­közöket alkalmaznak — villamos árammal kínozzák őket és letépik a körmeiket. Az amerikai hatóságok nemrégi­ben bejelentették, hogy 23 embert titkos katonai törvényszéknek ad­nak át. A vádlottak között a koreai hazafiak mellett több japán munkás is van. LEBUKOTT Megvallottak, hogy vérzett a hasunk, Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény, gondolj reánk, kik fel-le futkosunk és messze nézünk cellánk szögletén. Lágyult az izmunk, fekvőhelyünk kemény, Eledelünket kiköpi a szánk, s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de lestünk oly sovány, Testvér, segítsd a leibukottakat. Otthon a 'tűzhely hűvös és repedt. Hideg fazékban készül az ebéd: a csarnok nyirkois kövéről szedett kis káposztalevét és hulladék■ Az asszony szédül, f zidja gyermekét s a szomszédáé a gangon kiabál, hogy tőlünk sohse kapja vissza már az ujjnyi kevés lámpaolajat. Tél lesz, ragyog a fagy s az éhhalál: Testvér, segítsd ia le bukottakat. Gondoljatok a büdös küblire, mely ködgoimolyban küld új nyavalját. Küldjétek szappant, lóhúst s télire apadt testünkre adjatok ruhát. Küldjétek könyvet, bármily ostobát, mert megőrjít a patkány puha éj, az asszony nélkül gyötrő szenvedély. Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad Elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély. Testvér, segítsd a le bukottakat. Küzdtünk híven a fo rradalomért, nem halhatunk meg, élnünk kelt tovább. Zizegve vámok a rop esik, a hék s éhbérre várnak mind a burzsoák. A mozgalom vár, mu nka és család, míg megbukik a kizsákmányolás. A sarló vilim, sújt a kalapács s börtönről, gyárról lehull a lakat. Éljen a Szovjet, a munkástanács! Testvér, segítsd a le bukottakat. Van-e tanító, akinek nem vol­tak kétségei, aki nem állt különö­sen kezdetben nehéz kérdések élőit, amelyek a pedagógiai munkában olyan égetnek: mi a titka a szük­séges tanítói tekintély megszervezé­sének?. Hogvan jelenjem meg az isazi ta­nító az igényes gyerekszemek előtt? Mi tesz egy tanítót „népszerűvé“* vagy „népszerűtlenné“? Az első feltételek egyike, hogy a tanító úrrá lehessen az osztály fö­lött, a külső megjelenése, a tartása, az önfegyelme. A tanulók mindent számos tartanak a tanító külsején a piszkos körmöktől, a féirecsú- bzoíf nyakkendőig. Kellemetlen ha­tást vált ki az is, hogy a tanító bo- rotválatlan, vagy rendetlen a ru­hája. „Sohase ernyedtem meg magam­nak, hogy szomorú, vagy mor~ co<s arcot mutassak. Még ha kellemetlenségeim voltak, vagy beteg voltamt akkor is< él tettem a módját, hogy ezt a gyermekeik előtt eltitkoljam“ — mondja Makarenko. Tanítani és nevelni nem ugyanaz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tanulók, különösen a felsőbb osz­tályokban, kiválóan meg tudják különböztetni a tanító oktatói és nevelői képességeit. Engem egyszer nagyon elképesz­tett egy 10. osztályos kislány véle­ménye a tanítónőjéről: „Jó oktató, de rossz nevelő . . . “ A kislány így indokolta meg iá véleményét: „Tud­ja, ő jól ismeri a tárgyát és min­dent kiválóan megmagyaráz. De a legszívesebben nem is felelnénk ne­ki, mert közben ásitozik, a haját fésüli, vagy mindem érthető ok nél­kül nevet A gyerekek sohasem bocsátják meg a jeges egykedvűséget ás a ha,sz­s zemfaen gyenge tanulókkal nált lenéző és vállveregető hangot. Meg vannak bántva, ha bizalmatlan velük a tanító és könnyek között panaszkodnak „az igazságtalanság­ról“, A tanítók, anélkül, hogy fi­gyelembe vennék a gyerekek véle­ményét, gyakran „csalhatatlannak“ tartják magukat és nem értik meg, hogy a gyermek szigorú szeme a ta­nítójában eszményi alakot akar látni. A pedagógusi kar magatartása kü­lönösen nagy hatással van azokra a tanulókra, akik maguk is egy­szer tanítókká akarnak lenni. A 10. osztály tanulói közül, akik közvet­lenül a pályaválasztás előtt állnak, sokan pedagógusok akarnak lenni és megfigyelnek minket, tanítóké,1, tanulmányozzák módszereinket és mindjárt a saját lehetősége­iket is mérlegelik, számbavrSsik, hogy alkalmasak-e a nevelés nagy feladatára. Nincsenek neveletlen gyerekek. Mindig arra kell gondolnunk, hogy Makarenko sohasem ismert „reménytelen“ gyerekeket, „javítha­tatlanokat“ és egyéb szomorú ka­tegóriákat, amelyek a polgári pe­dagógiával kihaltak. Makarenko egész gyakorlata bizonyítja, hogy minden egyereket igaz emberéé le­het nevelni, ha egószésges munka- kollektívába kerül és emelkedett életcélt' tűznek ki eléje. A tanító nem kevéshbé „A lélek mérnöke“, mint az író. Es ezért sohasem lehet vezetni a gyerekkö­zösségeket, ha nem ismerjük fel a tanulóik egyéni sajátosságait, ha a látszólag „nehezen nevelhető“ ta­nulóban idejekorán nem fedezzük fel az igazi és jó alapot amit néha a neveletlenség rendkívül mélyed elrejt. És ha a nagy szovjet pedagógus, Makarenko, számos tanítványa így búcsúzott: „Köszönjük Önnek, hogy megmutatta az utat az életbe!“ —- akkor minden tanító számára kö­telesség megtanulni úgy dolgozni, hogy kiérdemelje az elismerésnek ezeket a szavait. VÉGÉTÉRT A NORVÉG KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KONGRESSZUSA Április 8-án végétért a Norvég Kom­munista Ifjúsági Szövetség XXV. Kon­gresszusa. . A kongresszusta több ország if júsági sztelrweizteilte itiátvlitrialitan iidvőzöite.

Next

/
Thumbnails
Contents