Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-07 / 80. szám

SZOMBAT, lí&l APRILE 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 így értük el eredményeinket A megyei termelési aktivaértekezleten elhangzott hozzászólások A megyei termelési aJctíoaértckezle- ten melyen megyénk üzemeinek leg- jdl>b dolgozói, sztahanovistái, él mun­kásai, újítói és a kongresszusi verseny folyamán kimagasló eredményt elérő dolgozói, •párMükárai és váKalaivezétöi vettek részt, az alábbi feíscólaláisok hanzotfak el: MARCSI FŰRÉSZÜZEM Forró József, a Barcsi Fiirés-üzem fiártH&kára a fűrészüzem kongresszusi versenyben elért eredményeiről és a még moist is fennálló hiányosságairól bestéit. — Üzemünkben — mondotta töb­bek között — a kongresszusi verseny miatt soha nem látott eredmények szü­lettek. A dolgozóknak olyan tömegéi sikerűit bevonni a versenybe, mini ed­dig még soha. Párttagok, pártonkívűli dolgozók egyformán kivették a ré­szüket a versenyből. Amyagiinkarébos- sagi vállalásunk értéke 335 ezer forint, s ezzel szemben a kongresszusi verseny végéig 128 ezer forintot 'takarítottunk meg. Összes vállal ásóink értéke 335 ezer forint vott, s a felajánlásaink tel­jesítésiével 475 ezer forintot takarítot­tunk nveg n épgazd óságunknak. Forró József ezután beszámolt az üzemben meglévő hiány osságokról. Többek között a munkafegyelem meg- bizufásáról. Az üzemben ugyanis Még mindig sóik a későn jövő és sok az igazolatlan távolmaradás a munka­helyről. Beszéli még orr ól, hogy a kongresszusi verseny alatt milyen ja­vulás állt be a m unkám < i dszerátadás, a műszakiak versenybe való bevonása ■ terén. VILLAMOS-MŰVEK Vagy Károly eivtárs a villamnsmü- rjek PúMufatvezelője a kongresszust verseny tapasztalatairól számolt be az értekezleten. Felszólalásában felhívta a megye többi üzemének képviselőit, hogy ne essenek abba a hibába, amibe ők a kongresszusi verseny afatit bele­estek. Ugyanis a dolgozók vállalásaikat nem a magasabb terv követelményei­nek megfelelően tették, s így nem is volt csoda az, hogy felajánlásaikat ,7.76 százalékban teljesítették. Kérte az üzemek vállalatvezetőit, hogy május l-re felajánlásaikat az üzemek dolgo­zói már a feszített ötéves terv követel­ményeinek megefelelően tegyék meg. Április i-i vállalásuk összege 129 ezer forint értékű volt, s míg a Ka­posvári Vasút dolgozói válMták, hogy szabadidejükben a Kaposvári Fonoda felépítésénél dolgoznak, addig a viífa- mosenergia vállalat dolgozói nevében Vagy Károly elvtárs bejelentette, hogy ők vállalták a fonoda villanyárammal való ellátását, s a vezetékek felépítéséi, KAPOSVÁRI KEFEÜZEM Borók Gyulámé, a Kaposvári Kefe- üzem vállalatvezetője a Kefegyár mun­kájáról számolt be. A Kefegyár október elsején indult gépesítéssel és azóta hatalmas fejlődést érlek el. A kongresszusi verseny aluli az üzem átlaga 150—160 százalék kö­zölt mozgott. A legjobb dolgozók at az igazgatón alapból jutalmazták meg s vándwzásTlói tűztek ki a legjobb ’bri­gádnál; és egyéni versenyzőnek. .4 pártszervezetük is megerősödött. Két hónap alatt 14 tagjelöltet vetlek fel. Az üzemben eleinte rossz volt a műszaki vezetés. A -főműhelyben 65 má­zsa fából 4000 kefe fát készítetlek ak­kor. Most, hogy az ellenséget eltávolí­tói iák, napi 30 ,mázsa fából! 6.000 da­rab kefefórt hoznak ki. így fával hatal­mas megtakcmVótst értek el. — Béke mű­szakot tartanak kedden és ezeken a na­pokon a dolgozók teljesítményén ke­resztül szépen megmutatkozik törhe­tetlen békcuicttraluk. KAPOSVÁRI CUKORGYÁR Polómyi Szűcs András, a Kaposvári Cukorgyár igazgatója a gazdasági funkcionáriusok egyéni felelősségéről beszélt, s a belső ellenőrzés szükséges­ségéről. Többek között beszámolt ar­ról. hogy üzemükben milyen fejlődés­nek indáit az amjaglakarékossági moz­galom. Elmondta, hogy üzemükben be­vezették a munkanap-féngképetést. Amint ebből a munkanap-fényképezés- bil kitűnt, egy kiváló) dolgozónál na­ponta 7 százalék, egy közepes dolgozó­nál 12 százalék veszett el a munka­napból. Ez egy nagyobb üzemben, több munkásnál komoly kiesést jelent. Be­számolt arról, hogy a szovjet látoga­tóktól szerzett tapasztalatok alapján a szovjet cukoripari munkamódszerekkel miiym nagyszerű eredményeket értek el, s a szovjet segítséggel milyen ered­ményeket érnek el ezután. KAPOSVÁRI VASÜT FÜTÚHÁZA Éltét) György, a Kaposvári. Vasúi Fű­tőházának póréllMúm elmondta, hogy milyen komoly munkál igényelt azok­nak az eredményeknek az elérése, me­lyek során megnyerték a Megyei Pártbi­zottság kongresszusi zászlóját. 1948- ban élüzem címet nyertek, :s azóta nemi elrgedieh meg a.z eredményekké/. A kongresszusi verseny legjobb jaibál 18 tagjelöltet és 6 tagot vett fel az üzemi pártszervezet. Most újabb felajánlá­sokat tesznek május l-re, hogy tovább­él Is méltóak legyenek a ,.legjobb so- mogymegyei üzem“ címre. BIZTOS JÖVŐNKÉRT Egy ümp választ el bennügket ápri­lis 8-tól, maiikor országszerte megin­dul mi él nagyhalalom közötti béke­kötést követelő aláíróisok gyűjtése, (Mtelynetk célkitűzése, hogy a dolgozók újabb tízezreit tegye a béke tevékeny harcosává. Dotgózónínk tudják /<%, hogy Mit jeleni • béke, mit jelent az. hogy mi szMbmd országban ötéves tervünket építjük, nem keli félnünk a holnapitól, nem fenyeget bennünket a munkanél­küliség, mint m szomszédos Tito Jugo- zíáviéjrlban, vagy bármely kapitalista országban. MEG KELL MUTATNUNK az iatparia/istóknak, hogy a bélcelábor mindent elsöprő ereje képes arra. hogy Megakadályozza .aljas terveiket, amelij- ígel el akarják vermi tőlünk legdrágább kincsünket, a szabadságot — mondja Kustos eivtárs, a Magasépítő Vállalat dolgozója. — En magas is, mint a Párt tag/el öltje, minden erőmmel harcotok, hogy minél több dolgozóhoz eljuttat­hassam m békémét. Kimegyek a munka­helyekre és tudatosítom munblársaim- mnl u békeharc fontosságát. Én egye­dül nem tudnám a háborút megakadá- iyozni, de mint Rákosi és Sztálin elv­társak mondták, ha összefog a világ többmillió békeharcosa, akkor olyan erősek leszünk, hogy az ellenség erőnk hit tán rettegve húzódik vissza. Legyen minden békealáírás egy-egy tégla a vár falóm, ■amelyen meghiúsul az ellenség minden támadása. Ái imperialisták láncos kutyájának. s5SÍ?mert volt ByeremenfLetétkónyvem! Titonak és ,a többi tőkés uszítónak al­jas provokációjára jobb munkával, fo­kozottabb békrharecal válaszolnak a göliei DISZ-/iatalok. KÖNYÖRTELENÜL FOLYTATJUK Á ■II AMIATT belső ellenségünk, a kutáko<k eliten, ébe­ren figyeljük minden lépésüket, és nem engedjük meg, hogy eddigi ered­ményeinket lerombolják, dvigozómkat a hálójukba kerítsék. Külső ellensé­geinkkel is felvesszük a harcot, ml, DISZ-fiatalok. Minden erőnket ctesz- ponlo’sitjuk a most meginduló békealú- írási kampányban, mert felajánlást tet­tünk. Vállaltuk, hogy mi. göliei D1SZ- fiatu’ok juttatjuk el a fél falu dolgo­zójához a békeíveket és lelkes fiatalos akaratunkkal tudatosítjuk dolgozó tár­sainkban is a béke megvédésének fon­tosságát. Mi harmincán tudjuk, miért szállunk harciba és miért fontos a béke. Emlékszünk még gyermekkorunk ke­serves napjaira, mikor már 10 éves ko­runkban kint dolgoztunk az uraság földjén semmiért. Mi szabadok va­gyunk, érezzük, hogy mi is embereic vagyunk, megízleltük a szabadságot és ezt többet nem veszik el tőlünk. Har­colunk érte jó termelő munkákkal, úgy, mint Ábrahám tagtársunk, aki április 4-re félajánlotta, hogy a tava­szi munkánkat teljesen elvégzi. Válla­lásód 5 nappal 4-e előtt teljesítette. A KAPOSVÁRI LAKATOSÜZEMBEN is szorgalmasan kattognak a kalapá­csok, zúgnak a gépek és minden dol­gozó munkája közben boldog jövőjére gondol. Köztük van Erdős Fábián elú- társ, akinek arca kipirult a munkától, de a szeme mosolyog, nem látszik raj­ta a fáradság, pedig egész nap nehéz vasakat hord munkatárséival, Galambos Lajossal a műhelyekbe. Erdős eivtárs 50 éves, 4 gyermek ap ja és végigélte már a kapitalista rend­szer minden szenvedését. Most, hogy f elszabadult, tudja csak igazán értékel­ni a szabad, békés életet, ezéirt moistt, a békealáirásgyüjitésutéi fiatalos erővel indul harcba. — Nem akarok többet háborút, mert azt akarom, hogy gyermekeim jö­vője más legyen, mint az enyém volt. Éppen ezért nemcsak aláírásommal kö­vetelem a nagyhatalmak békeegyezmé­nyét, hanem mindennapi munkám pontos elvégzésével is, így akarok harcolni a békéért. AKAD AZONBAN a lakatosüzem ifiinunkásm között olyan fiatal is, aki kivonja Magát a kö­zős séf/ minden megmozdulásából, el­lenzővel jár az üzem dolgozói között, nem érdekli problémáik. Bence ifjú munkás elfelejti, és nemi akarja meg­tanulni, hogy közös erővel nagyobb eredményeket tudunk elérni. Vájjon neki, mint dolgozóinak, mind­egye, ho-gy naponta véresre verik a fe- vcm'eoktatók, vagy békésein, megbecsül- V ' do'gozhat munkapadja mellettt Mindegg-e, ■ hogy háború van. vagy béke? Nemi. Nem lehet ez közömbös egyetlen dolgozó előtt sem, mert a béke mindnyájunk ügye és fettétele boldog jövőnJcnek. Ezt pedig csak úgy tudjuk valóra váltam, ha minden erőnkkel harcolunk érte. A (Z>ÉKEHARC ^ÍREI MUNKATELJESÍTMÉNYÜNK FOKOZÁSÁVAL VÁLASZOLUNK A TITO-BANDA ALJAS PROVOKÁCIÓJÁRA — Egy tszcs-kig és egy traktorista nyilatkozata — Felháborodva értesült minden be­csületes magyar dolgozó arról a pél­dáiban provokációról, mely n belgrádi magyar ügyvivő személye eilen elköve­tett merénylet mögött rejlilc. A gyű­lölet és elvakult bosszú sorozatos gaz­tetteinek újabb áliwmmi még szoro­sabban zárja népünk becsületes dolgo­zóit a bélcetábar hataltm'zes egységébe, hogy az építő munka és a békés élet biztosításával axljuk meg a feletetiei a békénket fenyegető háborús uszítók- nak. A tit óista háborús ügynökök órjabb gaztette miatt Megyei Bizottságunk el­juttatta tiltakozását az Országos Béke- timácso-n keresztül az illetó'kesekhez, hogy kifejezést adjon megyéink dolgozó népe, minden békeharcos felháboro­dásának. Nem elégszik meg megyéink dolgozó népe a szavak erejével, hanem tellek- M tesz hitet a termelő munka front­ján békevágyáról, hogy méltóan fejez­hesse ki békeakaratát az öt nagyhata­lom békegyezményét követelő aláírá­sával. Hajdú Mihály a határmenti lakóit-,sai tszcs, tagja is a béketábor katonája akar lenni. yA háború pusztításai után elvégeztük a romok eltakarítását, — mondja Hajdú Mihály — és országunkat már újjár építettük. iÖtéves tervünk már a szo­cialista fejlődés atapjaii rakjt\ le és építő munkával a boédog élet felé ha­ladunk. Mi a fai un kapcsolódunk or­szágunk szoeiailistia fejlődésébe azcStcil, hogy egyéni elmaradott gazdálkodás helyett társasgazdá'kodássall biztosít­juk a többtermelés lehetőségeit.. En eddig is igyekeztem jó nurnikórmmnl a /.szeszben dolgozó paraszti ótrsaimrrak jó példáit adni, de most, amikor a Bé­ke Vilúgtanács határozatát valóma vált­juk és követetjük ml(lírásunkkal, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással béke egyezményt, még eredményeseb­ben akarok dolgozni a tern vetően un ká­ban és népnevelő munkában egyaránt. Dolgozó társaimnak példámmal és fel­világosító szavammal akarom bebizo­nyítani, hogy én is azok közé tarto­zom, akikről Sztálin elvtárs mondotta, hogy fenntarthatják a békét, mert ke­zükbe veszik ionnak ügyét. En innen, Tdo szomszédságából hí­vom fel az ország többi részében dol­gozó /taroszttácsaimat, hogy korai ve­téssel és a tavaszi munkák mielőbbi elvégzésével adjuk meg a választ a mi szocialista fejlődésünket és boldog jövőnket fenyegető Tito-bandának. Odaát sok még a meginutitkáhiMan föld, mert a Tito rabságában tartott /járás ztak a kulákak mat'mára kényte­lenek hajtani a vizet, no meg a kiuzso- rázottság és állandó) háborús rettegés miatt nem sok értelmét iónt jóik a terme­lő mankónak, hiszen még fekete ke­nyérből sem lakihatnak jól. En nem­csak aláírásommal, hanem népnevelő és termelő nmnkáSmmaJ akarom az öt nagyhatalom béke egyezményét követe­lő békétábor erejét növelni.“ Nagy András a kaposvári tfraktonáliomáis dolgozóim. Jól a szívébe véste Sztálin eivtárs sza­vait: „A béke fetmmtsrad és tartás lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig ki­tartanak mellette.'' ,,Nem sokat tehe­tek <t béke ügyéért, ha csak a magam erejét tekintem — mondja nagy And­rás —, de minden munkámmá/ és szavammal abba a bclcetáborba okotok tartozni, amelyet a ngy .Sztálin eivtárs vezet. 'IXcvaszi tervemet 115 százalékra ni. orom teljesítem, ütemtervemet pe­dig inuíljua 15 helyett május elsejére akarom befejezni. Nemcsak a traktorral müve!fin • dolgozó jmásztok földjét, ér népneve­lő munkával is igyekszem ‘tudató sítiani köztük, hogy a béke megőrzéséért min­den becsületes embernek meg keil len­ni minden tőle telhetőt. A Béke Ylfxíff- tatnács határozata alapjáén aláírásomon kívül úgy akarom követelni az őt naguthtäulom békéé gyenményértek meg­kötését, hogy felvilágosító munkával azokat is meg akarom győzni m béke ügyének szolgájáról, akik eddig tá­vol tartották magukat a békehorctól. A kaposvári gépállomásról harm cá­ron vagyunk népnevelők, akik verseny­ben áldunk egymással a jó és eredmé­nyes felvilágosító munka s ég zésében. Azon leszünk, hogy a traktorral aéf- zett jó munkáink mellé ráadásnak nép­nevelő munkánk hasznos credntAnyat adjuk dolgozó parasztsórgurdásdk.“ JCét Mjezfaj a ső k hőéiül Pár napja, h-ofty bfíejezGcHek a tervkölcsön nyeremények második sorsolásai.* Az egész orszáig népe boldog örömmel figyelte ezekben a napokban az újságokat, a rádiót; vájjon ki lesz az a szerencsés, aki­nek a kötvényét kihúzzák a kis pi- rosnyakkemdős úttörők? Megtörténtek a húzások. Szájról- szájra járt a hír, itt ez hyert ennyi ezer forintot, ott meg azét húzták ki ötszáz, meg háromszáz forinttal. A város minden utcájában, minden faluban akad ecy, vagy több is, aki­nek kézbe került a száma, aki nyert a tervkölcsönön. A boldog nyerte" sekkel együtt örültek azok is, akik­nek a kötvényét most nem húzták ki. Ezek újult reménykedéssel gon­dolnak arra, hogy a.z ősszel ismét Sor kerül a tervkölcsön nyeremé­nyek sorsolására és akkor a sok ki­húzott szám miatt jóval nagyobb az esélyük a nyerésre, mint eddig volt. őeójtjik ieffViéój a maiik után Gyánó Lálszló, a Cukorgyár mű­szaki adminisztrátora azok közé tartozik, akik most nyertek a terv­kölcsönön. Igaz, nem a százezres húzásnál akadt kézbe a száma, de annak az ötszáz forintnak is örül, amivel kihúzták a kötvényét, öröm­től sugárzó arccal jár-kei a.< üzem ben, kétszeres lendülettel v*Vzi mun­káját a nyerőmen vsortr/ás óta — Úgy érzem — mondja — hl cy nem tudok olyan jó munkát végezni, amivel csak részben is visazahálál- hatnám a népi demokráciának mindazt a Sok kedvezményi és le­hetőséget, amiben engem is része­sített. Aztán sorolni kezdi, hogy ő nem is olyan régen, négy hónappal ez­előtt még csak mint villanyszerelő dolgozott az üzemben. Jó munkája eredményeként műszaki adminisz­trátorrá minősítették át január elise- jével. Rövidesen pedig műszaki fő­iskolára kerül és mérnök, vagy mű­vezető lesz- belőle. S most még nyert is a tervkölcsönön, amin egy öl­töny ruhát vesz magának. Munkálja jó el végese mellett úgy akarja visszahálálni Gyánó László ezeket a nagy ajándékokat, hogy kiveszi a részét a béke megvédéséért folyó harcból. Lakása körzetében a béke-bizottság titkára és most lel­kesen készül az öthatalmi lA-ke- egyezmény megkötését követelő bé- kc-aláíráisok gyűjtésére. DCít fé.g.ij.iztttti Tavalyi József elvtárs művezető is a boldog nyerők közé tartozik. Háromszáz forinttal húzták ki az egyik kötvényét. Az üzemben ke­restük fel, ahol éppen ellenőrző körúton volt.-— Jól emlékszem még arra az iitóre — mondja — amikor katona voltam 1914-ben és kibocsájtolták az első kölcsönt. Nálunk, a katona­ságnál is jegyeztettek. Mivel nem akarta senki a pénzét a háborúra adni, úgy intézkedtek, hogy csak az mehetett szabadságra, aki jegyezte­tett párezer koronát. Aki jegyzett, «0 már mehetett is haza egy hétre, kettőre, már ki mennyit jegyzett, attól függően. — En nem tudtam akkor jegyez‘ tetni — mondja visszaemlékezve. — Akkor egy magamfajta szegény munkás örülhetett, ha rendesen tud­ta fizetni a lakbért, élelmiét tudott állítani a családjának és néhanap­ján egy-egy ruhadarabot vehetett magának. De azok is megbánták, akik jegyeztettek akkor, mert há­borúra költötték el a pénzünket és nem fizettek vissza belőle egy fü­lért sem. Ai urak államában « íiiE csön is az urak meg m hdinerú ér­dekeit sn algáit a. d. mi államunkat itQt/ffiik — Most azonban, amikor inár mi vagyunk az állam gazdái — csilla» fel a Szeme Tavalyi eJvtárSnak — most már egészen máskép van. Most egyik zsebünkből m másikba tesszük n pénzt, amikor kölcsönt jegyeztetünk. A kölcsön meg nem az urak, a háború érdekeit szolgai­ja, hanem a dolgozó népét, meg a béke ügyét. El Sem lehet mondani, milyen nagy öröm az számomra, hogy arra gondoltaitok: mz én köl­csönadott pénzem is hozzásegítette népi demokráciánkat ahhoz, hogy nekikezdhessen a Darud Vasmű épí­tésének. Jó érzés tudni, hogy az én kölcsönadott forintjaimból is épüt majd városunk és megyénk büsizke- sége, a Kaposvári Fonoda. Tavalyi elvtárs sem most kapta az első ajándékot a népi d-emokrá" ciától. Legidősebb fia katonatiszt, alhadnagy. A másik gimnazista, a harmadik szakmát tanul a gyárban, őt mgát pedig művezetővé nevezték ki 1946-ban — azelőtt egyszer» munkás volt. . . Sok ilyen munkása, boldog családja van ma máir a népi demokráciának a tervkölcsön nyer­tesein: a Gyánó Lászlókon, Tavalyi elvtársakon, az egész magyar népe» múlik, hogy a haza, a béke ügyé­nek erősítésével még inkább meg- sokaMdjanak. IMM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents