Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-04 / 78. szám

4 SOMOGYI NEPiAP SZBRDA, 1961. ÁPftlLIö l V. MOSZKOVSZKIJ: A BÉKE HADSEREGE Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette a munkások és parasztok hatalmas, szocialista államát. Megszüntette az embernek, ember által való kizsák­mányolását, a nemzeti elnyomást, megvalósította a népek egyenjogú.' ságát és testvéri barátságát. A világ imperialistái — Német­országtól az Entente államokig — egységes frontban vonultak fel, hogy megsemmisítsék a szovjet köztársa­ságot, amely a népeknek megmu­tatta a szabadsághoz vezető utat. A szovjet szocialista állam, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak mcgvédelmezésére megteremtette a maga hadseregét. Az elvi különbség, amely a Szovjet Hadsereget megkülönbözteti minden eddigi haderőtől, abban áll, hogy mint a felfegyverzett dolgozók had­serege jött létre és rendeltetése ífe volt, hogy megvédje a dolgozók ér­dekeit. A szovjet állam első dekrétuma a békedekrétum volt. A munkások és parasztok államának hadserege meg­születése napjától kezdve őrt áll a béke frontján. Ez a szent szó volt felírva azoknak az ezredeknek vörös lobogóira, amelyek megtisztították a szovjet földet az idegen beavatko­zóktól, amelyek a polgárháború éveiben és a Nagy Honvédő Háború idején a Szovjetunióra törtek. hatatlan eszméin nevelkedett, mint felszabadító jött ezekbe az orsz& gokba. A Szovjet Hadsereg hozta a fel­szabadulást a fasiszta iga álól Len­gyelország, Bulgária, Románia, Csehszlovákia, Albánia, Magyaror­szág népeinek, a Szovjet Hadsereg szabadította fel Koreát és Mandzsú­riát, a japán imperializmus igája alól. A szovjet katonák feladatuk teljesítése után elhagyták az idegen államok területét, a felszabadított népek örök hálájától és szeretetii- töl kísérve. JJurópa egyszerű embereinek szívében mindörökre meg­marad a szovjet katonának a fel­szabadítónak, az igazi embernek tiszta képe. Az egyik kis német városban, a bombák lángbaborítoUak egy ház­tömböt. Az egyik ház előtt egy asz- szany kétségbeesetten kiáltozta: „Jaj a gyermekeim!“ Ekkor jelent meg a városban egy szovjet automata- pisztolyom osztag. Az osztag parancs­noka felrohant az égő házba, meg­mentette a két gyermeket. Számta­lan hasonló hőstettel hatjottak vég­re a szovjet katonák. Az ilyen cselekedetek adták Hans Ripmann német polgár szájába a következő szavakat- „Megismertem a szovjet embert és rájöttem, hogy a legigazibb barátja minden népnek“ Hans Ripmann szavait a dolgozók százezrei ismétlik azokon a terüle­teken, ahol a szovjet katonák meg­fordultak. ' K üldetésiik az volt, hogy Euró­pát megmentsék a fasiszta hordáktól. S ennek a történelmi küldetésnek fényesen eleget tettek, mert ha nem lett volna a Szovjet Hadsereg, Európát végérvényesen letiporta volna a fasiszta csizma, el­pusztult volna az évezredes európai civilizáció. A Szovjetunió áll most is az egész haladó emberiség élén. Harcol a bé­kéért, a demokráciáért, a szocializ­musért, a háborús gyújtogatok el­len. A szovjet nép és a szovjet had­sereg katonái nem akarnak háborút. A Sz jvjet hadsereg büszke arra, hogy katonái egy hatalmas dolgozó nép fiai és a kommunizmus építőinek alkotó munkáját védik. A szov/ei embe ck híven Lenin és Sztálin tanításához lehetségesnek tartják a Lét rendszer, a szocializ­mus és a kapitalizmus békés együtt­élését. Le a szovjet emberek soha sem feledkeznek meg arról, hogy szükség ven az ú'landó éberségre és t.'er! .soha nem lankadó figye­lemmel kísérik az imperialisták egyre erősödő agresszív törekvéseit. Georgij MAGYARORSZÁGI EMLÉK Mint a tengernek tor nyos árja, Zúgott a tapsvihar végig a téren. Szívem is ujjongva vert hallatára: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Földet osztottak a magyar parasztnak. Népgyülés zászlót lengtek a szélben. Uj törvényt hirdettek, arra szavaztak: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Vendégül hívtak Csepelre. A váltás Munkába állott, s túlzengte keményen Kattogó gépek zaját a kiáltás: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Tisztáson tábor, napfénnyel elöntött, S pöttömnyi barna legénnyel az élen, Jókedvű úttörők őrse beköszöntött: — Étjen a nagy Sztálin! Éljen! Tanyai házban a gazda felállott, Poharat emelve koccintott vélem, S vendége mind véle együtt kiáltott: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Szobra talpazatán tát-t am merengve Állni Petőfit a felleges éjben, S hangja népével csendült fülembe: — Éhjen a nagy Sztálin! Éljen! . Felderült fénylőn a távol homálya. Bércek derengtek az égi szegélyen. Zúgva felelte a vén Duna tája, — Éljen a nagy. Sztálin! Éljen! Ifjú erő hona, új Magyarország, 1 Képedet szívembe vésted te mélyen, S hallom a szót, melyre felragyog orcád: — Éljen a nagy Sztálin! Éljen! Leonidze Gáspár Endre fordítása. jS szovjet haderő megtestesíti magában a szocialista haza társadalmi rendszerének minden jel­lemvonását, a szovjet nép magasi- fokú öntudatát, erkölcsi—politikai egységét. A Szovjet Hadseregnek nincs és nem is lehet más érdeke és célja, mint a szovjet népnek, ezért a leg~ magaszlosabb hivatását, a nép hő­sies szolgálatában látja. „Meg figyelt étekre elvtársiak — mondotta Sztálin elvtárs — hogy régente ,sőt a kapitalista országok­ban most is, a nép félt és ma is fél a hadseregtől, mert a nép és a had­sereg közt válaszfal van, amely a hadsereget elkülöníti a néptől? Nos, és nálunk? Nálunk ellenkezőleg, a nép és a hadsereg egyetlen egészet, egyetlen családot alkot“. A hadseregnek és a népnek ilyen egységében van a szovjet katonák erkölcsi erejének egyik forrása. Ez pedig titáni erő. Ki felejthetné cl Sztálingrád hős védelmezőit, vagy Alekszandr Matroszov hőstettét, aki saját testével torlaszolta el az ellen­séges lőrést, hogy biztosítsa a szov­jet támadás sikerét. Mi lelkesítette őket ilyen hőstettre? A hazaszeretet, az odaadó hűség a Párthoz és nagy vezéréhez, a politikai öntudat, a szovjet katona nemes küldetésének tudata, melynek eszmei tartalmát a nagy Sztálin tárta fel 1941 novem­ber 7-én tartott történelmi beszédé­ben. z egész világ Szeme rátok szegeződik, bennetek lát­ja azt az erőt, amely a német terü­letrablók haramia bandáját meg tudja semmisíteni. Európa német hódítók igája alá került. Leigázott népei rátok szegezik tekintetüket, bennetek látják felszabadítóikat. Nagy, felszabadító küldetés jutott osztályrészetekül. Legyetek hát mél­tók e küldetésre!“ A béke katonái! A szocializmus országának katonáit nevezték így az összes országok egyszerű emberei, mert a szovjetkatona, aki a világ leghaladóbb demokráciájának hal­Kaposváron a Városi Moziban kerül hemuttatásra a Felszabadult Föld című új magyar filmalkotás. A film első része a Talpalatnyi Föld című magyar film az 1948 évi nemzetközi filmfesztiválon a Munka Nagydíját kapta. 1,300.000 ember tekintette meg azóta a fil­met és elismeréssel nyilatkozott róla. Ugyancsak nagy tetszéssel fo­gadták külföldön is a népi demokratikus orszá­gokban, sőt meg a kapitalista or­szágokban, Franciaországban is. — Góz Jóska és JpbaSz Mari neve is­mertté lett az egész országban, mert az ő történetükön keresztül tárta elénk a Talpalatnyi Föld a kapi­talista Magyarország elnyomott sze­gényparasztjainak helyzetét. A Felszabadult Föld'ben Góz Jóska és felesége életét ismerjük meg a felszahadulás előtti években és a felszabadulás utáin. De meg­mutatja Kovács Gábor és Góz Jós­ka életén keresztül a munkás-pa­raszt szövetség jelentőségét. Ugyan­akkor megismerhetjük a kizsákmá­nyolok különböző rétegeit, akik népellenes egységben tömörülve, minden erejükkel akadályozzák a falu dolgozóinak építőimunkáját. A film első részében ott látjuk a kizsákmányolt parasztság keser­ves életét. A Csillagbörtön, ahol Góz Jóska évek óta sínylődik, vagy faluját, ahol a szegényparasztok napszámban dolgoznak az uraság földjén és helyzetük egyre rosszabb. Nem tudnak keresetükből megélni és a munkanélküliség veszélye is fenyegeti őket. Minden este össze­hívja őket a számtartó és a feles­legesekké váltakkal közü, hogy Ma tartják meg a FELSZABADULT FÖLD bemutatóját a Városi Moziban másnap ne álljanak munkába. Az uraság érdekeiért el akarják tőlük venni a földjeiket és mikor nem hajlandók átadni, a jegyző, a rend- fenntartás érdekében elhajtatja jó­szágaikat, elveteti gabonájukat és katonai behívókkal igyekszik ren­det teremteni. A szegényparasztság nehéz nap­jaiban azonban vannak dolgozó kommunista» emberek, akik harcol­nak a dolgozók érdekeiért. Ilyen Kovács Gábor, aki Jóskával együtt volt bebörtönözve és most szaba­dult. Figyelmeztette Jóskát, hogy ha­marosan nagy feladatok állnak majd előtte, tanuljon. — Ő maga elmegy a parasztság körébe Gőzök­höz, összegyűjti a dolgozó paraszto­kat és Rákosi elvtárs figyelmeztető útmutató szavait hallgatják a rádió­ból. Rákosi elvtárs felhívja a dol­gozó népet,hogy folytassanak gyors és elszánt harcot a fasiszták ellen, a felszabadulás már nincsen mesz- sze. Kovács elvtárs az, aki megaka­dályozza, hogy a szegényparaszto­kat megfosszák földjeiktől úgy, hogy öntudatra ébreszti a parasztságot. Ezalatt Góz Jóska ül tétlenül börtö­nében.Tanul és a szemete elitéről szóló könyvben elrejtett Koromun'se ta kiáltványt olvassa. Bemutatja a f;’m a fasiszta SS katonák garázdálkodásait, kegyet­lenkedéseit. Mikor Kovács Gábor a nádasba rejtőzik és az ;SS katonák keresik, kegyetlenül megkínozzák I Gózékajt és követelik, hogy mondják meg a kommunista munkás rejtek­helyét. Juhos bácsit éS Marikát azonban a legkegyetlenebb kínzások sem törik meg, mert érzik, hogy egyre közelebb jön a nap, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg meg­hozza a szabadságot. Menekülnek az urak; a földbirtokos, a jegyző, a pap, a körorvos és társaik. Megkez­dődik a harc. A németek egyre ke­gyetlenebbek lesznek, mert már szorul a hurok a nyakuk körül, de a szovjet csapatok mindent elsöprő támadásai szétzúzzák őket. A film második felében, a fel- szabadulás utáni éveket látjuk, a kulákokkal és a rémhírterjesztő urakkal. Látjuk a megalakuló Kom­munista Párt gondoskodását a dol­gozókról, amelynek tagjai a szov­jet katonákkal együtt segítik a dol­gozó parasztokat. Szétosztják a ga­bonakészleteket az arra rászorulók között, de előzőleg félreteszik a ve­tőmagot. De a falu dolgozói legjob­ban a földosztást várják. Naponta kérdezik Jóskától: mikor lehet már övék a föld? Jóska megnyugtatta őket a földosztás hamarosan meg­lesz. És eljött a nap, amikor a dol­gozó parasztok megkapták földjei­ket, de Góz Jóska tudja, mert a Párt megtanította rá, hogy mi a vég­ső cél. Vigyáz minden gépre, ami a faluban van „mert erre szükség lesz, majd a szövetkezetben, a kollektív gazdálkodásban használjuk őket. — Együtt. Közösen.“ A film végső jelenetei a magyar mezőgazdaság jövő képét vetíti elénk, a szocialista gazdálkodást, melyért ma egyre sikeresebben har- I colunk. Jelenet a FELSZABADULT FÖLD c. filmből A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Litván Szovjet Szocialista Köztársaság rJ1izenegy évvel ezelőtt meg­valósult a litván nép álma. Litvánia szovjet szocialista köztár­sasággá lett. A litván dolgozók sok­évi harc után végül kivívták bol­dogságukat, szabadságukat és nem­zeti függetlenségüket. Litvánia több, mint 20 évig nyö­gött a reakciós fasiszta klikk ural­ma alatt és a német-fasiszták dúlár sa a háború alatt is> szörnyű pusz­títást okozott, de a Szovjetunió népei testvéri segítségével a litvá­nok megmenekültek a fasiszta rab­ságtól, visszatérhettek a szabad élet­be. A litván nép szívből jövő mély háláját fejezi ki a nagy orosz nép­nek, mely az Októberi Forradalom­ban aratott győzelmével megnyi­totta előtte a szabadsághoz vezető utat és bőkezű Segítségeit nyújtott a litván népnek a szocialista gazr daság és kultúra kiépítéséhez. w Litvánia egyedül maradt volna, évtizedek kellettek volna ahhoz, hogy begyógyítsák a német-fasiszta rablók okozta sú­lyos sebeket. A köztársaság sok városát eltörölték a föld színéről, lerombolták a gyárakat, üzemeket, iskolákat és kórházakat. De a szov­jet nép szeretettel és bőkezűen se­gítette a litván népet az ország új­jáépítésében. Litvánia ipara sohasem fejlődött olyan rohayiosanK mint jelenleg. — Csupán az utolsó négy év alatt három és félszeresére növelte ter­melését. Az ipari termelés növekedése. 1950-ben, az 1949~es év azonos szakaszához viszonyítva, 25 száza­lékot tett ki. UK- iparágakat teremtettek, több, mint 200 féle új ipari terméket állítanak elő a köztársa­ságban. Többek közi szerszámgépe­ket, elektromotorokat, festő a ppará­tusokat, precíziós mérőműszereket, elektromos számolókat. A termelési újítók ezrei tűnnek fel. Vajcsunasz selyemszövö mester, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, brigád­jában csak elsőrendű szöveteket áh lilának elő. Avilnguszi cipőgyár munkásai az ötéves. terv kezdete Óta 15 cv normáját teljesítették. J-Jatalmas átalakuláson ment keresztül Litvánia mezőgaz­dasága is. .4 parasztgazdaságok több, mint háromnegyed része kol­hozokban egyesült, s a dolgozó pa­rasztság egyszersmindenkorra meg­menekült a nyomortól és a kulák és földesúri kizsákmányolástól. A ko Ihozparasztak százait tüntették ki sikereikért a Szovjetunió rendjelei­vel. Kultúrális területen, Litvánia tör­ténetének egész folyamán először a szovjethatalom állított fel tudo­mányos akadémiát. Litvánia (Skóc­iáiban, az egyetemeken, techniku­mokban és szakiskolákban kb. fél­millió a tanulók száma. agy szernek a litván nép győ­zelmei, de még nagyszerűbb holnap elé néznek. S a litván nép a Szovjetunió népeinek testvéri csa­ládjában lankadatlanul harcol Szovjet-Litvánia népgazdaságának és kultúrájának további fejlesztér sóért, új sikerekért a nagy szocia­lista. haza további felvirágoztatá­sáért.

Next

/
Thumbnails
Contents