Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-29 / 99. szám

2 SOMOGYI N £ P t A t VASÁRNAP, 105.1. ÁPiRllLtlS 29. Karinthy Ferenc, Kövesi Endre és Jorge Amadé felszólalása az Irókongresszus első napján Az Irókongresszus első napján Borisz Polevoj, Sztálin-díjas író beszéde után Karinthy Ferenc anyanyelvűnkről be­széli. — A felszabadulás óta nyelvünk ko­moly gazdagodását figyelhetjük meg — mondotta a többi között. Irodalmunkba, sajtónkba, köznépi beszédünkbe hatalmas erővel ár mit be a gyárak, falvak nyelve. Észre kell ven­ni azonban, hogy e termés közt sok dintva, gyom is /elburjánzott. Sokkal többet kell foglalkoznunk munkánk szerszámával, édes anyanyel­vűnkkel — folytatta. — A szovjet írók azért írnak olyan tiszta és költői nyel­ven. mert ,,tisztelettel és izgaloimmal“ tana!mányozzák —, ahogy Fagye,jev mondja — a régi orosz mesterek mun­kamódszerét. iKövesi Endre költő, a fiafaj írók munkaközösségének tagja, elmondott, hogy amikor egy évvel ezelőtt első versei! bevitte az írószövetségbe: meg­lehet ősén hidegen, érdeklődés nélkül fogadták. — Azóta nagy változások történtek — folytatta. — Megalakult a fiatal írók munkaközössége, amely megadja a szakmai és politikai fejlődés lehetősé­gét az újonnan érkező íróknak. Jorge Amado, brazil író, a Béke Világ tanács tagja, volt a Irókongresszus el­sőnapi tanácskozásának utolsó felszó­laló fa. Brazília haladó írói testvéri üd­vözletének tolmácsolása után így foly­tatta: — ÍN agy a ti felelősségetek népetek és »" egész világ kultúrája előtt. A hatalomra került munkásosztály olyan alkotási .és életfeltételeket nyújt az íróknak, művészeknek, tudósoknak, amilyenekkel eddig soha nem rendel­keztek. A ti népetek, amelyet a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadított, a bő­ség, az igazság és a humanizmus föld­jét építi. Képetek bizalommal és re­ménységgel tetve fordul írói felé. Mi, a messzi Lain-Amerika írói is bizalom­mal fordulunk felélek. A továbbiakban az imperialista or­szágokban élő haladó írók helyzetéről beszélt. —Az imperializmus ellenünk szegezi mindenfajta kísértéseit, meg akarja vá­sárolni íróink lelkiismeretét, megpró­bálja őket a háború uszítáivá, hazaáru­lóvá alj ásítani és politikai terrorral megtörni azoknak az akaratát, Öleik nem hajlanak meg kívánságaik előtt. Pablo Neruda és jómagam számüze- tésben kényszerültünk élni Európában, hogy munkánkat folytathassuk, mert hazánkban az imperialisták bábkormá­nya veszedelmes agitáeicmok tekinti a regények és versek írását. Brazilra és a többi latinamerikai or­szágok igazi írói nevében mondom nek­tek, hogy a mi munkánk sohasem fog­ják tszolgálni a dicsőséges koreai nép ■agresszorait, soha nem szegődünk azok­nak a szolgálatába, akiknek az az Osló­ba és képtelen ábrándjuk, hogy leha- zudják a földről a dicsőséges Szovjet­unió és >a népi demokráciák legyőzhe­tetlen valóságát. De minden erőnkkel szembeszegülünk velük. Olt állunk ve­letek együtt a békéért folyó harcban. Ezután az elnöklő Szabó Pál a kon­gresszus első napjának tanácskozásait bezárta. Howard Fast amerikai Sró levele a kongresszushoz — ,,Az általános és ismert fasiszta technika szerint — írja többek között — a kormány fogja vagyok az Egye­sült Államok határain belül. Nem en­gedik meg nekem, hogy átlépjem ezt a határt, vagy bármely más országba utazzam. Minthogy ez az amerikai fa­sizmus egyik legkisebb kitüntetése azok számúra, akik a békéért harcol­nak, nem volna Illő, ha panaszkodnám. Mégis, higgyétek el, hogy szívem köz­ietek van, kérlek benneteket, adjátok tudomására egész Irókongresszusotok- r.ak legmelegebb testvéri üdvözletemet ■ békéért való harcban. Mondjátok meg nekik, hogy sok száz és ezer ame- riai értelmiségi keze és szíve összefo­nódik velük a békéért vívott küzdelem­ben. /fa szavunkat ritkán hallják, en­nek oka az, hogy az egyetlen, valóban meglévő vasfüggöny vesz körül bennün­ket, a hazugságok, a szenny és u hábo­rús uszítás vasfüggönye. A mi hangunk azonban egyre erősebb, csengőbb lesz és áttöri ezt a vasfüggönyt. Mi, a békéért küzdő amerikai értel­miségied üdvözöljük Kongresszusoto­kat. Kérünk benneteket, hogy emeljétek fel szavatokat az igazságtalanságok el­len, amelyet Amerika minden tisztessé­ges emberével szemben elkövetnek. Ké­rünk benneteket, emeljétek fel szavato­kat Mcgé védelmében, a hat trentoni néger védelmében, a Kommunista Párt 11 vezetőjének védelmében, dr. W. E. B. Dubois védelmében.“ A kongresszus ezután egyhangúlag el­fogadta azt a javaslatot, hogy a követ­kező (táviratot küldjék Missisipi allem k ormán yz áj ónak: „A felszabadult és jövőjét építő ma­gyar nép írói, költői 1. Kongresszusu­kon lelkiismereti köteleségüknek tart­ják, hogy felemeljék tiltakozó szavu­kat William Mcgé meggyilkolása el­len. önnek tudnia keli kormányzó úr, hogy faji gyilkosságaikat ma már nem tudják titokban és büntetlenül végre­hajtani! A szabad és szabadságukra vágyó népek szeme szigorúan figyeli az önök tervezett és végrehajtott go- noszieiielt. A magyar írók, mint az egész magyar nép szószólói, tiltakoznak az ártatlanul elítélt Willam Mcgé kivégzése ellen és követelik szabadonbocsátását. A Magyar írók Szövetsége I. Kongresszusa Budapest.“ A kongresszus elfogadta ezt a javas­latot is, hogy táviratban üdvözöljék a fiatal német írók 'Berlinben ülésező kongresszusát. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan vezessünk? Sztálin elvtárs zárszava a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén 1937. március 3—5-én VI. Mit jelent saját hibáikon tanítani a kádereket*/ Egyes elvtársak azt mondják, hogy nem célszerű nyíltan beszélni, mert hi­báink nyílt beismerését ellenségeink gyengeségünk jelének fogják fel és használhatják. Ez badarság elvtársak, merő badarság. Hibáink nyílt beismerése és becsü­letes kijavítása, ellenkezőleg, csak erősítheti Pártunkat, emelheti Pár­tunk tekintélyét, a munkások, parasz­tok. dolgozó értelmiség szemében, csak növelheti államunk erejét és hatalmát. A NEMZETKÖZI BÉKEHARC HÍREI BUKAREST. A román népköztársaságban nagy lelkesedéssel folyik laz öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötését követelő felhívás aláírá­sa. A Béke Világtanács felhívását ha­talmas lelkesedéssel.írták alá a Du­na—Fekete-tengeri csatorna építői is. Gqata . Florea kotrómunkás a felhívás aláírásának napján 216 köbméter földet kotort ki terven felül. Asztalos István állami díjjal ki­tüntetett író nyilatkozatóban hang" súlyozta, hogy teljes mértékbén tá­mogatja a Béke Világtanács felhí­vását. SZÓFIA. A bolgár népköztársaságban ápri­lis 25-ig 3.850 ezer dolgozó írta alá a felhívást. ULAN BATOR. Április 26-án a mongol népköz- társaság minisztertanácsának ülés­termében az öt nagyhatalom kö­zötti békeegyezmény megkötését kö- vetelő felhívási elsőnek Csojbalszan marsall, a mongol népköztársaság miniszterelnöke írta alá. RÓMA. Most ért véget Firenzében az „is­kola és háborús politika“ tárgyú tárgykörrel megtartott országos ér­tekezlet, amelyen nagy számban vet­tek részt különböző irányzatokhoz tartozó egyetemi és középiskolai ta­nárok és a szellemi élet más képvi­selői. Az értekezlet résztvevői felhívták az ország felelős tényezőit, hogy mozdítsanak elő minden olyan kez­deményezést, amelynek célja a bé­ke biztosítása Olaszország és az egész világ számára. PÁRIZS. A párizskömyéki tanítók és taná­rok szakszervezeté évi kongresszu­sán egyhangúlag határozatot szava­zott meg és ebben megállapítja, hogy a háború nem elkerülhetetlen, majd rámutat arra, hogy a népek­nek a békéért folytatott küzdelme elválaszthatatlan a dolgozóknak a kizsákmányolás elleni küzdelmeitől. KOPENHÁGA. A dán békebizottsághoz naponta, az ország minden részéből érkeznek békealáírások. Nem -teljes adatok szerint« csupán április 25-én 2.178 aláírást gyűjtöttek. Az aláírásgyűj­tésben tevékenyen résztvesznek a dán szakszervezetek. TEHERÁN. Az iráni békavédelmi szervezet titkárságának közlése szerint Irán­ban eddig 392 ezer aláírást gyűj­töttek a Béke Világtanács felhívá­sára. Az aláírásgyűjtés tovább fo­lyik, bár a reakciós körök akadá­lyokat gördítenek ellene és a rend­őrség üldözi ,az aláírásgyű jtőket. NEW-YORK. Chicagóban a húsipari szakszer­vezet munkásainak kongresszusán Harold Nilson, a szakszervezet ve­zetője kijelentette: „Egy világra­szóló konfliktus esetén semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthe­tünk". RIO DE JANEIRO. Rio de Janeiroban és San Paulá­ban a dolgozók nagy tiltakozó tün­tetéseket rendeztek a washingtoni értekezlet határozatai és brazil csa­patoknak Koreába küldése ellen. Jacques Duclos záróbeszéde a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén függetlenség Pártos. (MTI) A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságának értekezletén tartott záróbeszédében Jacques Duclos rámutatott, hogy a kapitalista rendszeren belül nftp- ról-napra súlyosbodnak az ellent­mondások. — Franciaországban — mondotta — a helyzet valósággal katasztro­fális, a költségvetés hiánya 800 mil­liárd. A kormány ezt a mérleget azonban nem akarja a választások előtt nyilvánosságra hozni. A békeharc kérdésére áttérve, rá­mutatott az öthatalmi békeegyez­mény felhívásának jelentőségére, maid Franciaország amerikai meg­szállásának kérdésével foglalkozva, hangsúlyozta, a kommunisták óri­ási felelősségét a hadianyagszállítás megakadályozásában. — Ebben a harcban — mondotta — részt kell venni a francia tömegek széles ré­tegeinek a nemzeti Zászlaja alatt. A szónok ezt követőleg utalt a dolgozók közötti egyre növekvő egység jelentőségére és kiemelte, hogy a Pártnak minden körülmé­nyek között a harcoló tömegek élén kell járni. Kitért a választási hadjárat kér­désére, amellyel kapcsolatiban rávi­lágított a kormánypártok és De Gaulle közötti cinkosságra. Különösen utalt a jobboldali szo­cialista vezetők és De Gaulle össze­játszására, majd az éberség fokozá­sára hívta fel a kommunistákat.-— Mindent megteszünk, annak érdekében —mondotta hogy mi­re Maurice Thorez elvtárs visszatér Franciaországba, act mondhassa, hogy a Párt jól, marxista-leninista párthoz, s nagy Sztálinhoz hű párt­ként dolgozott. Maurice Thorez 51 éves Párizs. (MTI) Szombaton, április 28-án a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága meleghangú üd­vözletét küldött a jelenleg Szovjet­unióban lábadozó Maurice Tho-rez- nek, a Párt főtitkárának 51. szüle­tésnapja alkalmából. A francia nemzetgyűlés kommunista és többi haladó képviselői együttesen /üd­vözlő táviratot küldtek Maurice Thoreznek. A magyar kormány kiutasította Yogelert Az USA teljesíti a magyar kormány feltételeit A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás alapján a Geiger-féle kémkedési ügyben elítélt Vogeler nevű amerikai állampolgárt a ma­gyar kormány kiutasífqtta Ma­gyarország területéről. Az ebben a kérdésben létrejött megállapodás szerint az Egyesült Államok kormánya Vogeler kiuta­sítása ellenében hozzájárult az ál­tala bezárt newyorki és clevelandi magyar konzuli hivatalok újbóli megnyitásához és visszavonja azt a rendelkezésé*, amely szerint Ma­gyarországra amerikai állampolgár nem utazhat. Az Egyesült Államok kormánya továbbá kötelezettséget vállalt, hogy lehetővé teszi vala­mennyi restituálandó magyar va­gyontárgynak a németországi ame­rikai zónából való visszaszolgálta­tását. Evégből a magyar kormány megfelelő hivatalos delegációt küld Németország amerikai zónájába, amelynek az amerikai hatóságok meg fogják adni a szükséges segít­séget a szóbanforgó javak össze­gyűjtésére és elszállítására. A ma­gyar kormány kívánságára az Egye­sült Államok kormánya megszün­tette „Amerikai hangjának“ a mün­cheni rádió hullámhosszán való su­gárzását, ami zavarta a magyar rá­dió adásait. Felavatták Balatonszárszón az ország kétezredik népkönyvtárát Párt unit II. Kongresszusának hatá­rozata nyomán megyénkben is tovább szélesedik a kultúrforradalom. A kultu­rális munkát újabb és újabb kultúr­intézmények segítik. Komoly, országos jelentőségű kultúresemény színhelye less ma Ba- latonsiárszó ssocialista község. Itt avatja fel Jánosi Ferenc elvtárs, m népművelési miniszter első helyettese az ország kétezredik népkönyvtárát. A több, mist 500 köteles könyvtár tel­jes könyvtári és olvasótermi berende­zéssel az ország egyik legszebb falusi népkönyvtára lesz. Balatonszárszó dolgozói nagy lelke­sedéssel készülnek a könyvtáravatás- ra, amelyet vasárnap délután 5 órakor rendeznek a község főterén lévő könyv­tár előtt. Kultúrműsort a siófoki üze­mek kul túr cső port jai adják. A könyv- itaravatásvn a Megyei is <3 Járási Párt­bizottság és a Megyei és Járási Ta­nács képviselői is megjelennek. És ez a fő. Legyenek velünk a mun­kások, « parasztok és a dolgozó értel­miség —- akkor minden egyéb vendbe- iön. Más evlársak azt mondják, hogy hi­báink nyílt beismerésével kádereinket cselteg nem nevelni és edzeni fogjuk, hanem gyengítem és bomlasztani, te­hát kímélnünk és óvni kell káderein­ket, kímélnünk kell önérzetüket, nyű­gül inukat. E célból azt ajánlják, hogy kenjük el elvtársaink hibáit, tompít­suk a kritika élét, vagy ami még jobb hunyjunk szemet e hibák előtt. Ez a felfogás nemcsak gyökerében helytelen, hanem legnagyobb mértékben veszélyes is, veszélyes elsősorban azokra a káde­rekre nézve, akiket „kímélni“ és „óv­ni“ akarnak. Kímélni és óvni a káde­reket hibáik elkenése segítségével any- nyi, mint feltétlenül tönkretenni eze­ket a kádereket. Minden bizonnyal tönkretettük volna bolsevik Jooilhozká- dereniket, ha nem tártuk volna fel az 1930-as év hibáit és nem tanítottuk volna meg őket e hibák példáján. Minden bizonnyal tönkretettük volna bolsevik ipari kádereinket, ha nem tár­tuk volna fel élvtársarnknak a sachtii kártevés időszakában elkövetett hibáit és nem tanítottuk volna meg ipari ká­dereinket e hibák példáján. Aki kádereink önérzetét hibáik el­kenése útján akarója kímélni, az tönkreteszi mint a kádereket, mint a káderek önérzetét, mert hibáik el­kenése megkönnyíti áj, talán komo­lyabb hibák megismétlődését, amelyek bizonyára a káderek teljes kudarcát idézi elő, mni nem válik majd ,,önérzetük“ és „nyugalmuk“ egészségére. Lenin arra tanítóit bennünket, hogy necsuk tanítsuk a tömegeket, hanem magunk is tanuljunk a tömegektől. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy nekünk vezetők­nek, nem szabad cibizakodmcnk és meg kell értenünk, hogy ha mi, a Központi Bizottság tagjai, vagy népbiztosok va­gyunk ez még nem jelenti azt, hogy a helyes vezetéshez szükséges minden ismerettel rendelkezünk. A rang önma­gában még nem ad ismereteket és ta­pasztalatokat. A cím — még keoésbbé. Ez azt jelenti, hogy a mi tapasztala­tunk, a vezetők tapasztalata egymagá­ban nem elegendő a helyes vezetéshez, hogy következésképpen ezt a tapasz­talatot. a vezetők tapasztalatát, ki kell egészíteni a tömegek tapasztalatával, a párttagság tömegének tapasztalatával, a munkásosztály tapasztalatával, a nép tapasztalatával. Ez azt jelenti, hogy egy pillanatra sem szabad lazítanunk kapcsolatainkat a tömegekhez, még kevésbbé elszakí­tani. Ez azt jelenti, végül, hogy figyelme­sen hallgassunk a tömegek hangjára, az egyszerű párttagok hangjára, az úgy­nevezett „kisemberek“ hangjára, a nép hangjára. Mit jelent az: helyesen vezetnif Ez korántsem jelenti azt. hogy ül­jünk az irodában és utasításokat ír­junk. Helyesen vezetni azt jelenti: — először, hogy megtaláljuk a kér­dés helyes megoldását, a helyes meg­oldást pedig nem lehet meghálálni, ha nem vesszük figyelembe <i tömegek ta­pasztalatát, a tömegekét, amelyek sa­ját bőrükön tapasztalták ki vezetésünk eredményeit, — másodszor, hogg meg­szervezzük a helyes megoldás kivitele­zését, amit azonban nem lehet meg­tenni a tömegek közvetlen segítsége nélkül, — harmadszor, hogy megszer­vezzük e megoldás kivitelezésének el­lenőrzését, amit megint csak nem lehet megtenni a tömegek közvetlen segítsége nélkül. Mi vezetők, a dolgokat, az eredmé­nyeket, az embereket csak egy oldcdtéd látjuk, mondhatnám úgy is, hogy fe­lülről a mi látókörünk többé-kevésbbé korlátozott. A tömegek fordítva, a dol­gokat látják, mondhatnám — alulról, ezért az ő látókörűk bizonyos mértékig szintén korlátozott. Hogy megkmjuk a kérdés helyes megoldását, egyesíteni kell ezt a két tapasztalatot. Csmk eb­ben az esetben lesz a vezetés helyes. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents