Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-23 / 69. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK, 1951. MAJRCIUS 23. A Somogy megyei tanácsok feladatai a Pártkongresszus után TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan dolgozzanak a tanácsok? Pártunk második Kongresszusa, népi demokráciánk eddigi eredmé­nyeinek le rögzítése melleit meg­szabta Pártunk és népi demokráci­ánk számára azokat a döntő jelen­tőségű feladatokat, amelyeket az öt­éves terv végrehajtásának és a szo­cializmus építésének sikere érdeké- teli meg kell oldanunk, — végre kell hajtanunk. Második Pártkongresszusunk út­tal meghatározott feladótok végrehajtásában nagy szerep vár fiatal tanácsainkra, mint államhatalmunk helyi szervei­re. Tanácsainknak következete­sen, a legkisebb liberalizmust sem tűrve, végre kell hajtaniok saját területükön azokat a fel­adatokat, amelyeket gazdasági, társadalmi és kulturális voncr Ion a szocializmus építése elé­jük állít. Tnaácsaink úgy országos, mint megyei viszonylatban — megalaku­lásuk óta — számtalan ténykedé­sükkel bebizonyították úgy gazda­sági, mint egyéb vonalon, hogy Pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével és irány műt at ác­sával képesek megoldani azokat a megnövekedett feladatokat, amelye­Az ellenség1 ellen lílső és legfontosabb feladatunk megyénk egész területén az, hogy tanáé so pparál usunkból oltóval úhwh nts ellenséges elemeket, akik taná­csainkba beférkőzve a dolgozó nép bizalmát bitorolják és akadályoz­zák a szocializmus építését. A terménybegyüjtés kiváló fok­mérője annak, hogy tanácsaink el­nökei, titkárai és tagjai, felsőbb ta- tuáesszerveink vezetői és tagjai va­lamint azok dolgozói, hogyan áll­ják meg helyüket a falusi osztály­harcban. A terménybegyüjtés Során napr világra kerülnek áztok az ele­mek, akik a kulákot nem mint oszt!ály ellenséget tekintik. Meg­alkuvók és lazák a kulákok- knl, kupccekkel és> a spekulán­sokkal való fellépésben. Ivónak a megállapításnak igazsá­gát s/ántos példa bizonyítja me­gyénk területén is. Rumé Ernő, volt tengődi tanácstitkár, egykori hor­thysta jegyző nem a dolgozó érde­keit szolgálta, mert visszaélt Pár­tunk és do Erózió népünk belé he­lyezett bizalmával. A kulákok el­számoltatásai, mint tanácstitkár megalkuvó motion kezelte. Részt kot a szocializmus egyre növekvő építése magával hozott. Helyi tanácsaink helyesen szer vezték meg az aratási és csépi ősi munkálatokat. Biztosították a mi­nisztertanácsi határozatnak megfe­lelően a tarlóhántás, az őszi szán­tás-vetés és az őszi mélyszántás határidőre való jó teljesítését is. Tanácsaink számos vállalatot és üzemet létesítettek. Kulturális és társadalmi téren olyan feladatokat oldottak meg tanácsaink, amelyek­nek megoldásúm a múlt közigazga­tási apparátus hosszú éveken ke­resztül nem volt képes. Nem volna helyes azonban azt állítani, hogy a mi tanácsaink So­mogy megyében teljesen hibamen­tesek. Vannak még tanácsainknál hiányosságok is, mégpedig bőven. Sayy Imre elv-társ kongresszusi beszédében foglalkozott tanácsa­inknál előforduló hiányosságokkal, építő kritikát gyakorolt fiatal, fej­lődő tanácsaink felé. A II. Pártkongresszus szellemé­ben és Nagy Imre elvtárs bírálata alapján, meg kell állapítani nekünk is, hogy mik a> hiányosságok, ho­gyan küszöbölhetjük ki azokat és milyen feladatok megoldása várnak tanácsainkra. i kíméletlen harc sem vett a kulákok és spekulánsok elszámoltatásában, sőt e helyett azt igyekezett elhitetni, hogy a ku- lákoknaik ninps már felesleges ter­ményük. Rumi Ernőt és a hozzá hasonló tanácstitkárokat, akik fő­leg volt horthysta jegyzőkből te­vődtek ki, leváltottuk és helyükre Pártunkhoz és dolgozó népünkhöz hű, munkában és begyűjtésben élen­járó dolgozó parasztokat állítot­tunk. Ahhoz, hogy Pártunk Kongresszu­sának határozatait és a szocializ­mus építésének egyre növekvő fel­adatait sikerrel oldhassuk meg, továbbra is éberen őrködünk és ke­mény ököllel sújtunk le azokra, akik dolgozó népünk bizalmával visszaélve az ellenség érdekeit szol­gálják. Egyszóval irányt: veszünk arra, hogy tanácsap paráfusun k Pártunk­hoz és népi demokráciánkhoz hű, dolgozó népünket szerető, munká­ban és az osztályharcban élenjáró, becsületes dolgozókból álljon. Az 1950—51. évi t e mi én y 1 > egy iij - tést ezekkel sikerrel fogjuk befe­jezni. Ez tanácsaink döntő feladata megyénk egéisz területén. csoportjainkat megerősítsék, illetve ezeknek minden lehető segítséget megadjanak ahhoz, hogy egészséges fejlődésük biztosítva legyen. Böhönye község, mint megyénk egyik legnagyobb községe, az el­múlt hetekben termelőszövetkezeti község leli. Böhönye község dolgozó parasztsága a karcagiak és a turke- veiek példája nyomán rájött arra, hogy felemelkedésének egyedüli he­lyes útja a nagyüzemi gazdálkodás­ra való áttérés. A társas, nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés termé­szetes velejárója mezőgazdaságunk gépesítése, amely az emberi mun­kaerő megkímélését és nagyarányú felszabadulását jelenti a mezőgaz­daságban. Munkaerő-toborzás A falu szocialista fejlődése biz­tosítja, hogy fejlődő iparunk szá­mára a mezőgazdaságban frtstzaba- dulv munkaerőket át tudjuk cso­portosítani. Ez a kérdés megoldása is döntő részben tanácsaink feladat­köréibe tartozik. A munkaerő toborzás során nagy f eladatok várnak semogymegyei vi­szonylatban is tanácsainkra. Az el­ső tapasztalatok azt mutatják, hogy fiatal Brácsáink általában jól áll­ták ki ezt a fontos próbát is. .4 munkaerő toborzás nem rö­vidlejáratú kampány, hanem állandó feladat, mert a vállalót toknak és üzemeiknek állandóan szükségük lesz újabb és újabb munkaerőkre. Tanácsainknak az a feladata, hogy ezen a téren is leleplezzék az ellenség aknamunkáját és biztosít­sák fejlődő iparunk számára a szo­cializmus építésének legdrágább ér­tékét, az emberi munkaerőt. Ha tanácsaink az itt felsorolt feladatokat a Párt vezetésével si­keresen oldják meg, akkor elmond­hatjuk: Pártunk II. Kongresszusa után a reánk háruló munkákat si­kerrel végeztük el, dolgozó népünk feltnelkedése, a szocializmus építé­se és a béke védelme érdekében. Polónyi József a vSomogymegyei Pártbizott­ság tagja, a Megyei Tanács VB elnöke. Falusi szovjet elnöke — muuka közben Aziufón a falusi raktárban jám és fel ül vizsgálta, hogy az iparcikkeket kellő memniyi Bégben leszáll! lot ük -e, végül hazaiért. Ebéd közért elolvasta az újságot. majd egy félórái al kehiben pihenj Ezután a falusi Szovjetbe ment. 0(;;; mér várta a posta néhány láto- gofcó is jöit. Ivan Drjiik a postát át­nézte, majd" látogatóit fogadta. Egyi­kük, Proikupcsuk, heiivemötéves kolhóz- tag.’ a hábotú idtején egyediült maradt ési mindené:, elvesz' leillile. Két fia a Nagy Honvédő Háborúban esett el, felesége ,meghald, menyei pedig más faluba .rokonaikhoz költöztek. A tkolhóz az öreg Prakupcsukot teljesein ellátja és semmiben sem szenved Mányit. A fa­laiban öt ilyen öreg van. Küliöm erre kijelöli kolhózisria ,niő gondoskodik ró­luk. Am az öreg nem akar tétlen® dlhon ülni, most is azzal a 'kéréssel jöhí el a falusi Szovjet elnökéhez, hogy adjanak neki valamilyen könnyű munkái. Praszkovjá Támoseniko kodlhódtug azít kéhte, segítsenek neki a tulajdonát képező háziát a ..telepről1’ (így nevez­nek egy a falutól két kilométernyire feicvő kisebb települési.1.) Hugyakovóha átszállítani. Az elnök megígéri, hogy óhaját teljesük. # A látogatják fogadása után Ivain Drjuik magához hívta a Szovjet Végre­hajtó Bízót fsáigának titkárát, Iván Volocsáji és vele együtt láto'll hozzá a havi munkaiberv teljesítésének etfcm- őnzéséihez. Öt napon felül össze fogják hívni a falusi Szovjet’ rendes ülését. Az ülésen' három kérdésit kell megtár- gyiaiM: a Végrehajtó Bizottság beszá­molóját a (háromhavi munkáról, a ter­mésbe! ^karitás előkés züídfieánek kérdé­sét és falusi Szovjet kulitúrálfs-ifelvi- lágoisító állandó bizdttságának beszá­molóját: a végizie'tt munkáról. Ezen a napon sokan veitek a falusi Szovjetben. Iván, Drjulk egy nap alajlt jónéhány 'kérdésit intézett el. Amikor a ma-p vé­gétért, az eímök i naplójában egész oszlopocskáit Hießt ki a holnapnál elő­jegyzett halas z ihatatlan ügyek bejegy­zése. így telt el a hugyaikovót fatusi Szovjet dl nők éneik egy rmmikísnapjia. N. Moncsadszkaja: A Kerületi Szovjet Végrehajtó ISizottságiinak fog-adóterme Moszkva külvárosában, a volt Rogozsszknja sorompón túl, a for­radalom után hatalmas iparközpont fejlődött ki — a Kalinin-keriilet. Valamikor itt rozoga házikók, szemétdombok és veteményeskertek voltak. A szovjet emberek hatal­mas gyárakat, szép nyolcemeletes lakóházakat építettek, pompás par­kokat létesítettek. A Moszkva— Rjazán vasútvonal e kerületben lé­vő állomását „Ncxvaja“-nak (újnak) nevezik, s a villamos megállónál a kalauz ,,l!j házakteat kiált. Mosz­kva e szép, új kerületének széles utcáit betölti az élet vidám zaja. Villamosok csilingelőse, gépkocsik, autóbuszok tülkölése és a gyalogjá­rók ezer-hangú lármája hallatszik. Az egyik új ház udvarán 1948 nyarán jelentéktelen esemény tör­tént. Futballozó gyermekek betör­ték egy tiszteletreméltó Öreg néni­ké. lakásának ablakát. Ez az ese­mény annyira megharagította az öregasszonyt, hogy panaszra ment a Kalinin-keriileti Szovjet Végrehaj­tó Bizottsághoz. A Végrehajtó Bizottság épületé­nek előcsarnokában a néniké egy nagy tábláról elolvasta, hogy a ke­rti leli Szovjet Végrehajtó bizottsá­gában a Moszkva területi és városi Szovjetek és a Kalinin-kerületi Szovjet küldöttei naponként hány órakor fogadják a dolgozókat. ' A táblán egyúttal a küldöttek nevét is felsorolták. A nénike a kerületi Szovjet Végrehajtó Bizottságának fogadóterme felé vette útját. I. Murasov gyárigazgató, a kerü­leti Szovjet küldötte fogadta. Fi­gyelmesen végighallgatta az öreg­asszony panaszát, habár látszólag jelentéktelen apróságról volt szó. De a küldöttek — akik a népért dolgoznak — a dolgozók mindenféle ügyes-bajos ügyéit komolyan veszik. Murasov elgondolkodott a nénike panaszán. Másnap elment a házba, ahol az öregasszony lakott, beszélt a lakókkal és,a házrnegbízottal. Ki­tűnt, hogy a gyermekek, akik nem utaznak nyáron gyermektáborokba, üdülő-otthonokba, vagy falura — felügyelet nélkül vannak ,amíg Szüleik dolgoznak. Egy asszony ma- gánpamasza indította, el a kerületi Szovjetet egy fontos kérdés megol­dásához. (Folytatjuk.) Az ordacsehi pártszervezet oktatási munkájának hibáin okulva, javítsák meg alapszervezeteink a pártoktatást A tanácselnökök, Ab ellenségnek a tanácsapparáhr suakból való eltávolításával egy­idejűleg irányt kelt vennünk arra, hogy a funkcióba kerülő becsületes muritól és dolgozó paraszt kádere­idet a lehető legrövidebb időn belül megtanítsuk az államigazgatás tu­dományáról. Tanársióinknak olyan dolgo­zókra van szüksége, akik elmé­lyülnek az elméieti kérdések tanulmányozásában, akik Le­nin, Sztálin és Rákosi elvtársak tanításait megfelelően tudják alkalmazni a gyakorlati életben, valamint szakmai vonalon is Slandóan fejlesztik tudásukat. A szakmai továbbképzés érdeké­ben a már beindított egyéni toonir lást tovább fejlesztjük és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy o munkások és a dolgozó parasz­tok soraiból kikerült tanácselnöke­inket és tanácstitkárainkat kiváló közigazgatási szakemberekké nevel­jük. Igv elérjük, hogy dolgozó népünk ügyeit és az állami élet "helyi ten­nivalóit Pártunkhoz és népünkhöz hű, a munkásosztály és dolgozó pa­rasztság soraiból kikerült jó köz- igazgatási Szakemberek intézik. A fenti főfeladatok sikeres vég­rehajtása egyben biztosíték arra is, hoig\r tanácsaink az előttük álló gazdasági problémákat, jelenleg a tavaszi szántás-vetés jó és gyors' végrehajtását, helyesen tudják meg­szervezni, — végrehajtatni és a végrehajtást ellenőrizni. A tavaszi munkák . sikeres befejezése A Megyei Tanács mezőgazdasági eísztálya elkészítette a megye tava­titkárok nevelése Szi szántási és vetési ütemtervét, megtette a szükséges intézkedéseket a munkálatok megszervezésére és végrehajtására vonatkozóan. Kü­lönös gonddal fogjuk kísérni az ellenség munkáját ezen a téren is és könyörtelenül Sújtunk le azok­ra a szabotáló kulákokra és etgyéto ellenséges elemekre, akik a tavaszi mezőgazdasági munkálatok sikeres végrehajtását akadályozni meré­szelik. Éberen őrködünk afelett, hogv a kulákok a reájuk eső tava­szi szántási és vetési munkálatokat határidőre és a minisztertanács ha­tározatiáinak megfelelően végezzék el. Azok ellen a kulákok ellen, akik ezen a téren a legkisebb mulasz­tást követik el, a legszigorúbb meg­torlást alkalmazzuk. Az a feladatunk a tavaszi szán­tásivel és végrehajtása terén — a Párt Kongresszusa után — hogy Pártunk vezetésével, az osetálgc 11 cnséygel Szembeni kí­méletlen harc jegyében siker­rel, határidőre befejezzük. A termelőcsoportok erősítése Megyénk területén is napról- napra nő azoknak a dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik megismer­ve a társasgazdálkodás előnyeit, rá­lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése mellett komoly feladata tanácsainknak termelőszö­vetkezeti mozgalmunk erősítése és további kiszélesítése. Ezen a téren döntő feladata tanácsainknak, hogy a már meglévő termelőszövetkezeti Az ordacsehi pártszervezet vezet őségé Pártunk politikájúnak jelentőségét be­csüli le, amikor nem fordít kettő gon­dot a párttagok, pártonkívüli dolgozók politikai nevelésiére. A nemtörődömség, az oktatás lebecsülése élésen megmutat- liozolt a legutóbbi alapfokú politikai iskolán. Az előadás időpontjában még nem tudták, ki lesz az előadó, hol tesz megtartva az előadás és mii lesz az elő­adás anyaga. Nem értesítették ki a hallgatókat sem. Amikor megtudták, hogy a Megyei Bizottságtól elelnőrzik a potitkai iskolát, akkor igyekeztek pó­tolni a mulasztást. Egy órát húzódott "t az előadás megkezdése, mert a ta­nácshoz kulcsa a titkárnál volt, lám­pát kellett szerezni, széket hordani a szomszédból, mert nem volt előkészítve semmi. Kottái elvtárs, a szeminárium vezető­je nem készült fel az előadásra. Bros­surából olvasta fel Báko<si elüt ácsnak a Kongresszuson elmondott külpoliti­kai beszámolóját. Nem egészítette ki he­lyi anyaggal, azonfelül sokai kihagyott belőle, ami értelmetlenné tette az anya­got. Éppen ezért nem tudta lekötni a hallgatók figyelmét. A gyors olvasás miatt pedig jegyzeteim sem tudtak. Vol­tak olyanok, akik elaludtak. Kottái elv- társ mivel nem kélszúh az előadásra, nem tudta levezetni az anyag kiértéke­lését. Egyszerűen felkérte a jelenlévő­két, hogy szóljaamk hozzá. Mondják ei, mit látnak benne helyesnek é<s mit nem. Egyik tanító glvtárs Szólt hozzá elsőnek. Elmondotta, hogy Rákosi elvtárs beszéde világosan megmu­tatta a nemzetközi helyzetet, mely­nek helyességé egy pillanatra sem lehet kétségbe vonni. Beszélt arról, hogy rosszul volt megszervezve a politikai iskola, az előadónak job­ban fel kellett volna készülni, he­lyi példákat felhozni, beszélni a feladatúkról és lehetőleg kerülni az idegen szavak használatát, amit nem értettek meg. Tóth Ferenc elvtárs a békéről beszélt. Arról, hogy minden dolgo­zónak Ordacsehin is a termelésben kell helytállni .a béke mellett, kü­lönösen most a tavaszi munkáiban. Koltai elvtáns nem irányította a felszólalásokat, amelyek egész hely­telen mederbe terelődtek. Az egyik felszólaló azt mondotta, hogy ^min­denki békét akar“. Ez az osztály- hairc elkenéséhez vezetne. Hiszen példák ezrei állnak előttünk arra, hogy a kulákok, spekulánsok há­borút akarnak, terményrejtegetés­sel, háborús propagandával, fegy­verrejtegetéssel szolgálják amerikai gazdáikat, a háborús gyujtogató- kat. Az alapfokú politikai iskola hiá­nyosságaiból leszűrve a tanulságot az ordacsehi pártszervezet ve­zetőségének első teendője a hi­bák kiküszöbölése. Meg kell javítani a munkát, hogy végre tudják hajtani Pártunk II. Kongresszusának határozatát. Kér­jék a járási pártbizottság segítsé­gét, követeljék meg az előadás anyagának biztosítását. Az előadó pedig készüljön fel az előadás megtartásátia s az előadás ne legyein több 30 percnél. Az elő­adás anyagát egészítse ki helyi vo­natkozású anyaggal és fordítson gondot arra, hogy a hallgatók elő­adás alatt jegyzeteljenek. Előadás után tartsanak konzultációt, vitas­sák meg szemináriumon az előző előadás anyagát. Az előadó kísérje figyelemmel a hallgatók fejlődését s lehetőleg mindenkit szólaltasson meg a szemináriumon. Könnyű, egyszerű kérdéseket tegyen fel a szemináriumon, melyre tudnak vá­laszolni az iskola hallgatói. Amennyifeo mód van rá, szerez­zék meg és tanulmányozzák áő » So­mogyi Napló január 28—i számába» megjelent „Pártmunkások tapasztalat­cseréje“ című ctkkei(, amely módtezert- -lamii kérdésekkel fogfafkozik. Javítsák meg munkájukat, hogy Pártunk II. Kongresszusának ihaf.áirozaHát az ©tate- letti továbbképzésről köreikecetesen végre tudják hiaíjvami. Ahol jól folynak a politikai iskolák Vegyenek példát a foalaénmszeimesi pártszervezet az oktatás Herén végzett jó munkájáról. Az fclkoliai óéKszáma Szemesen kezdeti 181 fogva 25 és át- lainláóam< növekszik. Az előadás szerve­zete iés a hallgatók komoly enedmó- nyékét értek el. Példát! vefefinék a bonnyai pártszervezet munkájáról is ahol'a létszám 22-ről 30-ra emlkedleilt a politikai iskolán. Erősítsék meg pártszervezeteink mindenütt az alapfokú politikai iskolát. Aa ordacsehi pärtszerveziejt! és saját hibájukon tanulva, fordítsanak ganddt a párttagok és páttonkívüli doCgozók politikai nevelésére, minit) azt Pád lünk megköveteli alapszerveitőit,. Vigyék győzelemre Pártunk nagyjainak taní­tásait1, a marxista-leninista elmélet ed. ss játítiáisával segítsék elő szooiafetá hazánk felvirágoztatásáéi Folyhassanak kemény küzdelmet azok ellen, akik burztsoá ideológiával igyekeznek Pár­tunk ideológiájának tisEjijaféágláO be- mocsikolni, szervezeti egységéit bom­lasztani. Ezt! Pártunk épp úgy, min többi kötelességünk végrehajtás« megköveteli tagjaitól ____ ww tWÍ»i»«wrtii tKü PÄRTtPITtS fifeavtatást rtyufí a raktdwMapI V. fánmmkáixm 4

Next

/
Thumbnails
Contents