Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-22 / 68. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 39. PÁRT ÉS PÁRTÉ PÍTÉS * Fejlesszük tovább a kongresszusi munka verseny sikereit Pállunk II. Kongresszusának tiszteletére megindult széleskörű felajánlási mozgalom méreteiben és és gazdag eredményeiben a hazánk­ban folyó szocialista munkflver- seny legkiemelkedőbb szakasza volt. Ezért párt- és tömegszervezeteink dolgozzák í'ei a kongresszusi mun- kaveiiöny gazdag tapasztalatait, hogv a felemelt 5. éves népgaz­dasági tervünket sikeresen és gyor­sabban tudjuk megvalósítani. Mik n kongresszusi verseny legfőbb tapasztalatai? „A kongresszusi versenyben eddig soha nem tapasztalt lelkesedéssel és soha ivem látott méretekben vet­tek részt üzemi dolgozóink, vas­munkásaink, bányászaink, textil- munkásaink, épílőmunkásaink. min­den iparáig dolgozói, a műszaki ér leim isiég s a mezőgazdasági dolgo­zók jelentős része is“ — állapítja meg a Központi Vezetőség kon­gresszusi zászlaja odaítéléséről szó­ló nyilatkozata. A Hoffher-gyár dolgozóinak kezdeményezése nyo­mán a dolgozók százezrei csatla­koztak szinte napok alatt a kon- greszusi műnkaverseíiyhez. Megyénkben a Füredi-úti épít­kezés dolgozói csatlakoztak először a IIofherr-gyár dolgozóinak nemes kezdem ényeziéséhcz és azt követően egymásután csatlakoztak az ipari üzemek, gépállomások s állami gaz­daságok dolgozói. Mos fejlődött ki az ipari üzemekben első ízben az egyéni és brigád versenyzők és mü- hebyrészek között ci munkaverseny. Az üzemek dolgozóit lelkesítette az a tudat, hogy a Központi Vezetőség válaszlevelében első ízben ajánlott fel versenyzászlót országos vi­szonylatban a legjobb üzem részé­re. Az üzemen belüli versenymozga - lom a kongresszusi munka verseny megindulásakor kissé elaludt az üzemekben. A Megyei Párbizottság felfigyelt erre a jelenségre és fe]­hívla az a'a pszervezetek figyelmét e hiányosság felszámolására. A koii!:f**s*>uy munkaverseny ideje ala’t /isidéiül emelkedett a> termelés Számtalan üzem jóval tűleijeslfutte az előirányzott tervet. A Barcs; 1- ii rész í zein a január ha­va tervét 115, a február havi ter­véi. J2'J s/áza'éibrn teljesítette. A versenyben részívevők nagy száma is jelentős eredmény, de nemcsak arról vau szó, hegy megyénkben sóba még ennyien nem versenyeztek — az ipari üzemek dolgozóinak mintegy V* Százaléka — hanem arról is. hogy scLo még ilyen kon­krét, el!>nör'zldt<".: a tervek telje- sitésit tlístyiW vállalások nem voltak. A verseny vállalásokban jelentős helyet foglalt ti a takarékosság fokozása. \ minisztertanács taka­rékossági hnáiozatának végrehaj­tása csak most ktzdelt igazi tömeg­mozgalommá válni és a kongresz- szusi murik a verseny nagyot lendí­tett ezen a mozgalmon. A kapos­vári vasút fűtőház dolgozói a kon­gresszusi verseny ideje alatt 845 tonna szénmegtakarítást értek el. A megtakarított szénmennyiséggel a „Kongresszusi Hét“-en 68 külön­böző tehervonatot továbbítottak. A kaposvári Tejért Vállalatnál új mun­kamódszer bevezetésével a fűtők naponta hőbb mázsa szénmegtaka­rítást értek el. A Füredi-úti építke­zésen több mint 10.000 darab téglát és ezenkívül több köbméter faanyag megtakarítást érték el. A kaposvári nagymialom dolgozói több mint 24.000 kilowatt áirammmegtakarítást érték le. A takarékosság terén elért ered­mények jelentősek, azonban ezen a téren még sok a tennivaló. „Lépt en-nyomon tapasztalható az anyagpazarlás, asz állaim javak felelőtlen kezelése, a ta­karékosság hiánya. A népköz- társaság kormányának takaré­kossági intézkedései még távol­ról sem adnak megfeleld ered­ményt“ — mondotta Rákosi elv társ Pártunk fi. Kongresszusán. Sztálin elvtárs mondotta: „A Szo­cialista munkaverseny elve: elvtár­si segítség asz elmaradottaknak az élenjárók résziéről, hogy ezúton ál­talános emelkedésit érjünk el“. Párt és tömegszervezeteink megértették TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan dolgozzanak a tanácsok í Falusi szovjet elnöke — munka közben — Jó doáoig tennie tervein ifieílülli liloiváb bű H5-—20.000 csemleitéí Bfllletmi —­mondta a isizioivijitel eimöikénelk. — Metyiilk ipamceffiáin I — kérdezte az elnök. — Re (kiált ülllliellinti iá hoimiOkos Haipállyit — viatezoOlh 'Lyiuíjcsieinlkio. A birSgiádvezieliő jrarviaisflaitiáil Ilvain Dinjük befutja' inoteszíébe és kláfii jöjijiöm dí este a fatusi szoivijieílibe, [hogy ímegSieszlétijéik, niiíkéüit lelhieilinie ez# a imudkált (legijidblbiam eiSvég/ezuiii. Ezen a napom a (lafiiri islzíoivijiell eflnö- ke « cutkloirinópafáíbriáinál) iliairtozlkokHoft, ahol Jetat,yíe:riiinB Lffilvtislko IkioUhioztag és 'saovjeititaeíli kiiiil'döllt mn«nlkiamap0in'!j,a dóS'ig-oizsortlt, továbbá a imlairhafiegelßin, « jádit, lalhioll) egész nyúlnom át a kofhoz- te'jiglazldiaisláig Iflellneinieiit litegeCW.IIISk. Till! Ivan Dirijiuik fliigyieílmielsieli ímeglSKremriéíltle ia ifejlésli -t'álbrláian'I (olldait és mege” léigiedeüllen ‘ álIi'laip-flhoiM'a miéig inz eüimjuflt JiiáHibeiz klépest j a tejrnleininyf'ség növekedésiéit. Ö hívta ! fa! a tejgiaizidalság vezetői flgyleflmlélt ar­ra, hogy iá teíjhoiziaím mean Iklirflégíiő. Iván Drjük a fejő,nőkkel beszélgetve és a koíihóíz' elnökével tanácskozva, azt ajánlclAa, ezen; a napon éltessék a te­heneket púMsképpen szénával, mint­hogy a, forró déli órákban a gulya nem lege! és néhány órám át élelem nélkül van. Ekkor 'haíározl Iák el. hogy a öe- heinaket éjjel fogják etetni. Az ered- móniy jónak rmullatkozcW: egyes tehe­nek tejhozama további 4—6 literrel emelkedett naponta. Az elnök a tejgazdaságiból a kova es­ni ííheí'ylbe ment. 0T.it már sorbanálEaik a rendlbehozioE, .ara:»- és cséplőgépek galbonairoslIák és egyéb mezőgazdasági gépek. A koíház a mezőgazdasági bi­zottságnak az «ratófelszeinetéls reindbei- hozására vomisi'.lkozó határozialját idejé­ben teljeseiét léik. Pusa kolhózikovács megmutatta a mező gazdasági bizottság elidöikének készülékét, amelyet az ara­tásnál elhulló túlérd it szemek felfo­gására készített, Ivan Drjük jegyző­könyvében még egy feljegyzési: csi­nált: ,,A mezőgazdasági bizottság el- lenó’rizze Pusa felfogókészülékét’' (Folytatjuk.) rx IvCoo/<Uol VcíoClIV JuCJt alatt nagymértékben javult a ver­senyvállalások ellenőrzése és nyil­vánossága. A vállalatvezetőségek nagyobb gondot fordítottak a telje­sítések kiértékelésére, a szakszerve­zetek jobban biztosították a ver- senyvállalások teljesítésének nyil­vánosságát. Újra bebizonyosodott, hogy hu a versenyben resztvevő dol­gozók tudjuk, hogy hot tarta­nak, ha jó a verseny nyilvá­nossága, akkor sokkal nagyobb a verseny lendülete, jobbak az eredmények. Nemcsak hogy a versenytáblákat használták fel mindenütt, hanem minden rendelkezésre álló eszközt: népnevelőket, ,,Villáan“-okat, röp­cédulákat, hangszórót, kultúrbrigá- dokat stb. üzemeink többségében rendszeresen közölték a dolgozókkal a verseny állását. Abban, hogy a : kongresszusi versenyben élenjárt a , kaposvári fütőház, a marcali OR­LAK, a Füredi-úti építkezés, a barcsi Fűrészüzem, nagy szerepe volt a versenyvállalások ellenőrzé­sének és nyilvánosságának. A dol­gozók itt állandóan tudták, hogyan állnak a vállalások teljesítésével és ez ösztönözte a dolgozókat, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el a verseny sorún. A kongresszusi verseny egyik fontos tanulsága, hogy minél nagyobb eredményeket érünk el és haladunk a fel- emelkedés útján, annál dühö­sebben akarják gátolni a fej­lődésünket a munkásosztály ellenségei, a jobboldali szociál­demokraták. Számos ipari üzemben a jobboldali szociáldemokraták izgattak a kon­gresszusi munkaverseny ellen, le akarták beszélni a dolgozókat a na­gyobb termelési eredmények eléré­séről. Farkas Lajos és Szűcs Lajos jobboldali szociáldemokraták a ka­posvári Vöröshadsereig-úti téglagyár­ban a kongresszusi verseny ellen iz. jgattak. A pártszervezet leleplezte a dolgozók előtt és eltávolította őket az üzem területéről. Azóta a termelés ebben az üzemben is nagy­mértékben emelkedett, s a dolgozók bebizonyították, hogy hűségesen követik Pártunkat és aktívan vesz­nek részt 5 éves tervünk megvaló­sításában. A marcali ORLAK Vállalatnál a fuvarosok vezetője szintén az osz­tályellenség ügynöke volt, sztráj­kot szervezett a fuvarosok között és nagy károkat okozott népgazda­ságunknak. Az építkezés átlagos termelése a fuvaros-sztrájk követ­keztében 122 százalékról 107 szá­zalékra esetit vissza. Az üzemi párt- szervezet leleplete a fuvarosok ve­zetőjét mint az osztályellenség ügy­nökét. Eltávolították az építkezéstől azóta állandóan emelkedik a ter­melés. A kongresszusi munkaverseny eredményei mellett azonban vannak hiányosságok is. Egyes helyeken a párt- és tö­meg szer vezetek a kongresszusi verseny szervezését nem kötöt­ték össze a politikai felvilágo­sító■ munkával. A felvilágosító munka helyett inkább csak a szervezésre vették az irányt, nem magyarázták meg a Kon­gresszus jelentőségét. Gyenge volt a felvilágosító munka a nagyatádi Dohánybeváltó, a nagy­atádi Fonalgyár, a csurgói Rostlen- kikészítő Vállalat, a kaposvári nagy- malomban és a cukorgyárban is. Kádár elvtárs mondotta Pártunk Kongresszusán: „Lehetetlen a Párt harcát sikerrel vívni, ha a tömegek között végzendő politikai munkától elszakítva végezzük a szervezési fel­adatokat, vagy különösen, ha pusz­ta szervezéssel akarjuk helyettesí­teni a politikai munkát“. Valameny. nyi pártszervezetünknek meg kell szívlelni Kádár elv társ erre vonat­kozó szavait. A verseny mozgalom tömegmoz­galommá fejlődött, de még vannak olyan dolgozók Szép számban, akik nem vesznek részt a szocialista munkaver­senyben. A siófoki Magasépítő Vállalat ver­senyzőinek száma mélyen alatta i án a' megyei átlagnak. Nagymér­tékben csökkent a 100 százalékon j alul eljesítő dolgozók Száma, de még I vannak egyes üzemek, ahol elég sok dolgozó nem teljesíti normáját. [Pl. cukorgyár, nagyatádi Konzerv­gyár. A kongresszusi munkaversenyben számtalan dolgozó tűnt fel, aki be­bizonyította, hogy méltó a tagje­löltségre. A kongresszusi verseny- szakaszban megtartott taggyűlése­ken jóval több tagot és tagjelöltet vettünk fel, mint a megelőző tag­gyűléseken. De a fejlődés nem kielé­gítő a t'ag- és tagjelöltifelvételnél, mert elmaradt a versenymozgalom fejődése mögött. Pártszervezeteink munkájának egyik hiányossága, hogy a ter­melési kérdéseket nem tudják megfelelően összekötni a párt- építéssel. Megyei viszonylatban a sztaháno- visták 50 százaléka párttag1' és tag­jelölt. Ez a szám is azt mutatja, j hogv vannak olyan dolgozók, akik méltók a Íagjeíőífcségre. Pártszerve­zeteink számolják fel a tag- és tag­jelöltfelvétel területén lévő fogya­tékosságokat,, annál is inkább, mert a tag és tagjelöltek száma a megye lakosságához viszonyítva mélyen alatta van az országos átlagnak. „A lenini-sztálini pártépítési el­veket — mondotta Kádár elv- társ Pártunk Kongresszusán — nemcsak akkor lehet megsér­teni,. amikor egyéni elbírálás nélkül gondolámra vesznek fel tagokat, hanem akkor isi, ami­kor elmulasztják a pártomkí- viili dolgozók leg jobbjaiból a | Párt Sarainak szüntelen erő­sítését“. Feladata pártszervezeteinknek, hogy biztosítsa a termelésben élenjáró dolgozók felvételét. A kongresszusi munkaverseny szakasza nagy eredményekkel, gaz­dag tapasztalatokkal befejeződött. Most új, még hatalmasabb felada­tok előtt áll a munkásosztály és í dolgozó népünk. A gyáripari terme- j lésnek a felemelt módosított ten7 .. alapján 49-hez viszonyítva nem ;86.4, hanem 200 százalékkal kell ; emelkednie. A termelékenységnek íaz előirányzott 50 százalék helyett 190 százalékkal kell emelkednie. A j felemelt 5 éves tervünket könnyeb- \ben tudjuk akkor megvalósítani, ha í felhasználjuk és tovább fejleszt füle a kongresszusi munkaverseny sike­reit. Egyes üzemek és építkezések a kongresszusi verseny ideje után azonnal hozzáfogtak, hogy újabb felajánlásokat tegyenek április 4- [ re és május 1 méltó megünneplésé­re. A Füredi-úti építkezés dolgozói vállalták, hogy a kongresszusi ver- Ísen37ben elért 150 százalékos átla­gos teljesítményüket 155 százalékra emelik. A kaposvári Tejipari Egye­sülés március 15-ig az április 4.re tett. vállalások teljesítésére több, mint 10.000 Ft-os megtakarítást ért el. El kell érni az ipari üzemek- iben, hogy az április 4-i és május \ 1-i munkaverseny eredményei túl­szárnyalják a kongresszusi munka- verseny eredményeit. A munkaverseny továbbfejlesz­tésének egyik legfontosabb kér­dése a takarékossági mozga­lom. Amellett, hogy dolgozóink a terv túlteljesítésére, a termetes rnennyi- séai emelésére tesznek vállalást, el kell érni, hogy ne legyűr, olyan dol­gozó, aki nem vállalna a talgué- kosság területén is kötelezettséget. A munka versenyben elért eredmé­nyeket ne csak a íöbbtenmeiés szá­maival mér j ük, hanem a megíalci- ríotit anyag, energia stb. mennyisé­gével is és a takarékosság területén felmerülő kezdeményezéseket nép­szerűsítsük a dolgozók Széles töme­gei között Biztosítani kell az üze­men belül az egyéni és brigíulver- senyzők és a nuin dvrészek közöt­ti versenyt. Továbbra Is nagy gon­dot kell fordítani a műszaki értel­miség versenybe való bevonására. A műszaki vezetőség dolgozza ki, hogy mit kell tenni az egyéni és brigádversenyző és műhelyr,»Szék­nek április 4-ig és május 1-ig azért, hogy a dolgozók jobban tudják fel­ajánlásukat megtenni. A versenylendület továbbfokozá- sa érdekében a verseny nyilvános­ságát tovább kell javítani. Mint ahogyan a munkaverseny nem kampány, ugyanúgy nem lehet kampányszerű a verseny nyilvánossága Som . A szakszervezeti bizalmiak, műveze­tők nagyobb gondot fordítsanak a verseny vállalások teljesítésének [el­lenőrzésére. Továbbra is meg kell tartani munkaegységek szerint a termelési értekezleteket és emelni a színvonalát. Fel kell karolni a dol­gozók javaslatait elő kell segíteni a dolgozók kezdeményezését. A pártszervezetek vezetőségei for­dítsanak nagy gondot a politikai munka megjavítására. A népnevelők és törne,gszervezeti aktivisták széles körben ismertessék a Kongresszus határozatait, hogy unit hoz a dolgo­zó nép részére a felemelt 5 éves tervünk megvalósítása. Az üzemi pártszervezetek ezután a termelési kérdésket jobban kapcsolják össze a Párt megerősítésével. Tartsák szem előtt Rákosi elvtárs tanítását: „ ... a szocialista termelés terén ki­tűnt ifjak, nők, bányászok, építő- munkások, parasztiak, technikai értelmiség Pártunkba való fokozot­tabb felvételének kérdését“. Az ötéves terv megvalósításával előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. Már a kongresszusi munkaverseny nagyszerű eredmé­nyei bizonyítják, hogy a felemelt tervünk teljesíthető, sőt számos területen túlteljesíthető. „És nem kétséges — mondotta Gerő elvtárs kongresszusi be­számolójában — hogy ha neki- gyürkőzünk a munkának, ha minden kommunista élem fog járni a termelésben, ha a párt­szervezd eink, pártbizottsága­ink a termelés kérdését tovább­ra is munkájuk központjába állítják és még szorosabban összeforrnak a pártonkívüli dolgozók milliós tömegeivel, városban, ipartelepeken és fal­vakban, ha nem száll a fejükbe a dicsőség, akkor az 1950. év­nél jóval nehezebb 1951. évi tervünket is nemcsak teljesít­jük, de túl is teljesítjük.“ Előre az 5 éves terv sikeres meg­valósításáért! Előre április 4 és má­jus 1 méltó megünneplésére! Suri Károly a Somogymegyei Pártbizott­ság termelési felelőse. Sztálin elvtárs erre vonatkozó ta- | Hálását. Mozgósították a termelés- ! ben élenjáró sztahánovistákat, újí­tókat és élmunkásokat, nagy gon­dot fordítottak a termelésben el marad dolgozók elvtársi Segítésére. Ennek tulajdonítható, hogy nagy­mértékben csökkent a 100 százaié- ' kon alul teljesítő dolgozók száma. ; A marcali. ORLAK Vállalatnál és a kaposvári f ütőháznál nincs 100 szá-\ Zalákon alul teljesítő dolgozó, j Ezenkívül jelentős mértékben csők- j kent a Füredi-úti építkezés, a bar- 1 esi Fűrészüzem, a nagyatádi Fonal- j gyár és a kaposvári Útfenntartó 1 Vállalatnál is a 100 százalékon 1 alul teljesítő dolgozók száma. Az a feladat, hogy a szépen fejlődő munkamódszerátadási mozgalmat . tovább fejlesszük azért, hogy ne ! legyen sehol 100 százalékán ahil teljesítő munkás. A munkaverseny csak akkor vál- • hat valóságos tömegmozgalommá, j ha résztvesznek a versenyben a termelés műszaki vezetői. Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs, amikor hatalmas eredményeinket j i mer tette, megállapította és aláhúz- j ta annak a jelentőségét, hogy az i értelmiség, különösen a technikai értelmiség kapcsolódat! bele aktí­van a szocializmus építésébe és tá­mogatja a munkásosztály harcát. A kongresszusi munkaverseny ideje alatt még inkább kibontakozott a műszaki értelmiség le!kés, odaadó munkája,. Aktivizálódtak a four vier-brigád ok és a meglévők mellé j újak alakultak. A marcali ORLAK Vállalatnál egy komplex-brigád ala­kult, ami döntően és behatóan az anyag takarékosság kérdéseivel fog­lalkozott. A műszaki értelmiségi dolgozók különösen nagy gondot fordítottak a Kongresszusi Hét elő­készítésére. Biztosították a dolgo­zók részére a tervfelbontást, anya­got, szerszámokat, st*b. Ennek tu- :a idomítható az, hogy a Kongresz- szusi Héten soha nem látott terme- .ési eredmények születtek. A kongresszusi munkaverseny sztahánov-mozgalmunk is. Miután tömegessé vált az egyéni és brigád versenymozgalom, egymásután tűn­tek fel a termelés élenjárói, azok a dolgozók, akik elérték a .sztahano­vista szintet. A marcali ORLA K-nál .77 dolgozó érte el a sztahánovista Szintet. Ezenkívül számos dolgozó érle el a barcsi Fűrészüzemben, a nagyatádi Fonalgyárban, a kapos­vári Magasépítő Vállalatnál is. Jelentősen emelkedett az újítások Szánva és ezen belül’ is az anyagta­karékosságra vonatkozó újítások. A barcsi Fűrészüzemben 30 új :ási ja­vaslat történt, melyből az újítási bizottság 22-t elfogadott. A megta­karított összeg több tízezer forintot tesz k;. E nagyszerű eredmények nem Születtek önmaguktól. A dolgozók lelkesedésének forrása, a nagyszerű munka legfőbb lendítőereje az a felismerés volt, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja IT. Kongresszusát a Szovjetunió tapasztalatainak fel­használásával, a .termelés fokozásá­val. a termelékenység emelésével, újítások és észszerűsítések beveze­tésével lehet legméltóbban megün­nepelni. A kongresszusi munkaver­seny ismét bebizonyította, hogy a dolgozók egy emberként; állnak a Párt és Rákosi elvtárs mögött és megtesznek mindent hazáink továb­bi megerősítésére, békénk védel­mére. A kongresszusi munkaverseny ideje alatt jó munkát végeztek üze­mi pártszervezeteink, népnevelőink is. Növekedett a pártszervezetek kez­deményezésé, önállósága. A Párt tagjai és tagjelöltjei élenjártak a termelésben, magukkal ragadták a pártonkívüü dolgozókat. Knpocsi György elvtárs, a barcsi Fűrész­üzem élmunkása, brigád vezető nyer­te el „a Kongresszus legjobb egyéni versenyzője“ címet. Pártszervezete­inket munkájukban segítették és ugyancsak jó munkát végeztek a kongresszusi verseny ideje alatt a DlSZ-Szcrveztek, szakszervezetek és A yemuymozgalom lendífője a vállalások ellenőrzése és nyilvánossága

Next

/
Thumbnails
Contents