Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

4 SOJftÖCYI NÉPLAP PÉNTEK. 1051. MjÁRCIfelS 2. lag kereken 11.000 mérnököt ké­pezünk ki műegyetemeinken és műszaki főiskoláinkon, tehát töb­bet, mint' ahány mérnökünk ösz- szesen volt az ötéves tervidőszak kezdetén. A mérnökök mellett, közvelte- nül a termelésben, rendkívül nagy szükségünk van szakképzett tech­nikusokra, azaz műszaki közép­káderekre. Uj, felemelt ötéves népgazdasági tervünk szerint öt év alatt 17.000 új technikust fo­gunk kiképezni. És már most kell gondolnunk arra, hogy mi lesz ötéves tervünk befejezése után. Figyelembevéve a várható szükségletet és számot- vctve lehetőségeinkkel, azt java­soljuk, hogy az ötéves tervidő­szak végére. 1954-re, az ipari technikumok tanulóinak számát 50.000- re, a különféle műegyete­mek hallgatóinak számát pedig 21.000- re emeljük fel. Es, hogy ezt megteheösük, a már épülő miskolci és veszprémi műegyete­meken kívül, új építészmérnöki főiskolát, új általános mérnöki fő­iskolát és kilenc új ipari techni­kumot kell építenünk. A mérnökökéhez és a techniku­sokéhoz hasonló arányban kell fejlesztenünk a közép- és felső­fokú közgazdasági szakemberkép­zést s még ennél is sokkal na­gyobb arányban a mezőgazdasági szakkáderek kiképzését. Ezeknek az új, fiatal műszaki és gazdasági kádereknek tízezrei túlnyomó többségükben már a munkások, a dolgozó parasztok fiaiból és leányaiból fognak kike­rülni. A megváltozott feltételek, ame­lyek között népgazdaságuk most fejlődik és a legközelebbi években fejlődni fog, megkövetelik azt is, hogy bizonyos tekintetben új mó­don vessük fel a gazdaság, a ter­melés, az üzemek vezetésének kér­dését. Jelenleg és az elkövetkező években többé már nem békélhe- -tütik meg a vezetésnek testületi jellegével, az egyéni felelősség elmosásával azért, mert a veze­tésnek ez a fonnájai leveszi a fele­lősségei az üzemek, a vállalatok igazgatóiról, gátolja ipari és álta­lában gazdasági kádereink fejlő­dését, összekuszálja a dolgokat és mindezek folytán káros nép­gazdaságunk fejlődésére, szocia­lista építésünkre. Pártszervezeteink az elmúlt év­ben igen nagy segítséget adtak a termelésnek. Alapjábanvéve megvalósították, legalábbis az iparban (de sokkal kisebb mér­tékben állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, termelőszövet­kezeti csoportjainkban) — Köz­ponti Vezetőségünknek azt az utasítását, hogy munkájuk köz­pontjába a termelés kérdései! ál­lítsák. Enélktil a fordulat nélkül nem érhettük volna el azokat az igen komoly 1 eredményeket, ame­lyeket az ötéves terv első évében ténylegesen elértünk. A pártszer­vezet, a kommunisták szerepe és jelentősége a termelésben kell, hogy még tovább növekedjék. S ez nemcsak magára a pártszerve­zetre s a pártvezetöségre vonat­kozik, hanem minden egyes párt­tagra és tagjelöltre is. abban az értelemben, ahogyan V. I. Lenin meghatározta az agitátor, a nép­nevelő szerepét a termelésben: „Minden agitátornak állatni vezetőnek kell lennie, az összes parasztok és munkások vezető­jének. a gazdasági építés kérdé­seiben.“ Nagy tanítómesterünk említett szavai azt fejezik ki, hogy a kom­munista, a párttag legyen tuda­tában kötelezettségeinek, felelős­ségének saját államával szemben, képes legyen megmagyarázni a; pártonkívüli dolgozóknak az előt­tük álló feladatokat és példájával járjon elöl a feladatok megvalósí­tásában. A pártszervezeteknek, a párt- szervezetek vezetőségének, az üze­mi pártbizottságnak ezután sok­kal komolyabban és alaposabban kell foglalkoznia az üzemvezetés, az igazgató ellenőrzésével, mint ahogy ez eddig történt. Időről- időre be kell számoltatnia az igazgatót a végzett múiikáfól, bí­rálatot kell gyakorolnia az igaz­gató; az üzemvezetés munkája fe­lett, javaslatot kell tennie a munka megjavítására, az anyag­gal, az energiával, a munkaerő­vel való takarékosságra, stb. Azonban, elvtársak, az új fel­tételek között a vezetés helyes módszereinek biztosítására nem elegendő, hogy az üzem vezetése felelős egyszemélyi vezetés legyen. Ehhez az is szükséges még, hogy ugyanez meglegyen az üzem egyes részlegeinél, műhelyeinél, telepei­nél is. Továbbá szükséges, hogy egy-egy nagyobb üzemen belül az egyes részlegek, műhelyek, telepek önálló elszámolás alapján működ­jenek. Ez nemcsak azért helyes, mert igen komoly megtakarítá­sokra ad lehetőséget, hanem azért is, mert segít felfedni, az üzem­ben, a termelésben mutatkozó hi­bákat és hiányosságokat, tehát segít megtalálni az eszközöket is a hibák és hiányosságok felszá­molására. Elengedetlietetlenül szükségek hogy üzemeinkben részletesen ki­dolgozott, kötelező erejű, írásban rögzített gyártási előírások legye­nek. Ideje, hogy komolyan elkezd­jünk foglalkozni a. technológia, a gyártási előírások kérdéseivel, mert ennek a kérdésnek elhanya­golása azzal jár, hogy gazdaság­talanul használjuk ki a rendelke­zésünkre álló korszerű munkagé­peket és ipari felszerelést, pocsé­koljuk a nyersanyagot, magas t. selejt százaléka, gyártmányaink nem éléggé szabványosítottak. Másrészt a jól átgondolt, részle- .oson kidolgozott, korszerű és kö telező erejű gyártási eljárások be. vezetése az előfeltétele annak is hogy iparunkban a lehető legszé­lesebb területen alkalmazzuk a folyamszerv, termelés módszereit, a futószalag és félfutószalag- rendszert, ami Itlvejöségeí ad a termelés igen jelentős fokozására a termelékenység emelésére, az önköltség további csökkentésére vagyis ipara termékeink olesóhbi- tására­A helyes vezetéshez hozzátar­tozik a helyes ellenőrzés is ■ A hiba nem all vau, hogy Ináhurík nincs elegendő ellenőrzés. Nem a mennyiséggel van nálunk baj. ffieitve gyakran a mennyiséggel is, de a leg­többször nem abban a© éiíjdlemibeti, hogy kevés az ellenőrzés, ihanem ab- pan. hogy túlságosan sok a párhuza­mos és egymás i keresZlezlő formális ellenőrzés. Bllenőrz-ésü-nk-melk tehát egyik legnagyobb hiányossága az, hogy formális és rendiszeiúelan. Az ellenőrzési munkánk másik hiá- j ny-ossága a liberalizmus-. (íz ellenőrzés során észleli mu’.asz).-ások, vSaaaéüések elkövetőivel szemben, sőt nem j egy­szer olyanokká! szemben is. akik nyil­vánvalóan akraamun'ká' folytatnak nép- gaiadaaágumk dien. Végül ejpersőrzési munikánlknajk tjgen komoly fogyatékossága az is, hogy a széles dolgozó lüömegekdi jnég gyengén von juk, ibe az ellenőrzési mun­kájába. még nem használjuk fel eléggé észrevételeikéi::, •bírálatukat-, jezéseikeh. nőt -akadlak -olyan szégyenbe!',jes esetek is. amikor -a- visszaálések lelepleződ oibocsátclitaik a munkahelyükről, a visszaélés11 etkövedök pediiig a beíyü- kön maradták mindaddig, amíg köz­ponti szerveink bette wem avaükaaárk ;:• dolgba. Az Ilyen esetek mögül! né­pünk ellenségeinek -kezét Ikéll keres­nünk. Fdladgiunlk iehát az Ellenőrzés älte­ren ez. hegy a jolenfteg még jórészlj ronmális ellenőrzést tényleges ellen­őrzéssé .fejlesszük, hogy megszünfas- sük a sok felesleges, párhuzamos sokszor egymást kérész,ezö -eíllenőr- zésO. hogy felszámoljuk a még széles körben eÜ:,erjedt 'liberalizmust az áll­ami-, a 'lervifegyelme-í semmibe vevők­kel, az. állam vagyonát filékczitókkall, s mlnxieraekeilőtt, az ellenséges élemék- kel szembeni ás -hogy rendszerré tje- gyük a dolgozó tömegek részvételéi az elilenőr-zós 'munkájában s ezt a rendszert 'törvényerőre emefljük. Apró Antal elvtárs felszólalása A Párt iránti megbecsülés jut kifejezésre — mondotta — azok­ban a hatalmas termelési győzel­mekben, amelyek a Párt II. Kon­gresszusának tiszteletére az ipar­ban és a mezőgazdaságban a Köz­ponti Vezetőség zászlajáért folyó szocialista munkaversenyben szü­lettek. Ma már büszkén számol­hatunk be arról, hogy a munka­verseny nálunk is mindjobban széles tömegmozgalommá fejlődik. Ezt bizonyítják a versenyben résztvevők számainak adatai. Ja­nuárban a nehézipar, könnyűipar és építőipar területén 550.0Ü0 dol­gozó vett részt a szocialista munkaversenyben, 380.000 volt az egyéni versenyzők száma, 38.500 brigádban pedig 250.000 brigádtag vett részt a munkaversenyben. , Számos üzemben a dolgozók 75- 80 százaléka tett kongresszusi fel­ajánlást és a kongresszusi ver­seny sokhelyen kiterjedt a mező- gazdaságra is, az állami gazda­ságok, gépállomások, termelőszö­vetkezetek dolgozóira. Sok helyen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is vállaltak kötelezett­séget a Kongresszus tiszteletére. A Kongresszusi Hét során az u. n. feszített tervet is az üzemek egész sora lényegesen túlteljesí­tette és nemes versenyben áll. Apró elvtárs ezután a kon­gresszusi versenyben éjen járó üzemek, az Egyesült Izzó, a Fém­áru és Szerszámgépgyár, a Rá- cosi Müvek, az Ózdi Kohászati üzemek, Petőfi bánya, Dudar a üunai Vasmű és a1 Budapest-Fe- rencvárosi Fütöház kimagasló 3redményeit ismerteti majd így folytatta: — A kongresszusi verseny bi­zonyítja legjobban Rákosi elvtárs megállapítását, hogy megdv’tozott a dolgozók viszonya a munkához. Mindjobban megértik a szocializ­mus építésének nagy jelentőségét. — Egűsz biztos, — folytaiba — hogy a módosított 5 éves népgaz- d.usági tervet is, — amelyet Gerő elvtárs referátumában ismertetett. — teljesíteni tudjuk, megszervez­zük jobban a munkát, mint ahogy azt a kongresszusi versenyben tettük. Jelentkezik azonban olyan, hogy egyes üzemek a 100 % alatt teljesítők számát mindenáron fel­akarják számolni, de úgy. hogy magasabb teljesítmény nélkül többletjuttatásokat biztosítanak, más besorolásokat adnak, darab­bérből órabérbe teszik át öklét. Fontos feladata a vállalatvezetés és a szakszervezetek számára, hogy ügyeljenek arra, hogy a ma­gasabb teljesítményekre való tö­rekvés egyben ne jelentse n nor­mák fellazulását. A túlórák szá­mának növekedésével ne követ­kezzen be az, hogy a bérek ki- ugranak, a teljesítmény pedig le­marad. Apró elvtárs ezután a munka­verseny hibáira mutatott rá: — Meg lehet állapítani, hogy a munkásosztály egészéhez képest még mindig alacsony a sztaha­novisták száma. A sztahanov moz­galom kiszélesítése most az egyik alapvető feladat, mert a 10.000 sztahanovistára még nem mond- haijuk, hogy ez már tömegmoz- galoúi. Hiba az is. hogy a sztaha- novmozgalom fejlődését a minisz­tériumok és a1 szakszervezetek munkájában mutatkozó lélektelen bürokratizmus is akalályozza. Apró elvtárs ezután számos példával alátámasztva világította meg a munkafegyelem terén mu­tatkozó hibákat, majd rámutatott arra, hogy a munkafegyelem ál­landó szilárdítása, különösen most a módosított 5 éves népgaz­dasági terven belül, még nagyobb jelentőségű lesz. Ezután a szakszervezetek fej­lődéséről, feladatairól beszélt. A kongresszusi versenyben és azt megelőzően is a üormareudezés, a Békekölcsön jegyzés során és a dolgozókról való gondoskodás, a nevelés, a kultúrális és sport­munka terén mutatkozott a szak- szervezetek munkájában javulás. Ez összefüggésben van azzal a mérhetetlen nagy segítséggel, IV. Népgazdaságunk jellege és fejlődésének perspektívája 'Mint Ismeretes, uépgaizd-a-ságu-nfK. .je­lenlegi állta-palába a átmeneteit képez a tőkés gazdaságiból a szocaliista gazda­ságba. Népgazdaságunk mlég -két, egymástól gyökeresen különböző, egymással el*- -en-tsóMs -aiíapan nyugszik: a szocialista, nagyipar és & kisárubermeüő mezőgaz­daság állapján. Lenin—Sztálin tamütá- >akbó! -és ia Szovjetunió -taiptasztatotai- búí, d-e saját itiapaszka-lia tankból is tud­juk,, hogy nagyon sokáig ezjt a kettős­séget nem teilet, fenohart-aini. Pártunk döntő stratégiai feladata — tehát nem közvetlen feladata — munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk előkészí­tése e kettősség felszámolására, nép­gazdaságunk egységes szocialista alap­jának megteremtése, a dolgozó paraszt­ságnak term előszöv étkét kezetekben va­ló önkéntes társulása s ezzel együtt a kulákságnak, mind osztálynak meg­szüntetése útján. Országunk ipairosftástán-afc meggyor­sulása egyrészt, miásrésizlt -pedig -az •im­perialista -háborús gyu-jtaga-tók -áttéré­se -a -háborús propagandáról rnyliít agresszív cselekedetre, megköveteli, hogy -mind erősebb és mindinkább szocialista népgazdaságunk 'legyen, tízért fokoznunk kell az előkészülete­ket az jé egységes, szocialista gazdasági 'alapra való áttérés érdeké­ben. Ez pedig elkérililihetettenü 1 maiga után vonlja az osztályharc további ki­éleződését a falun, amire Pártunkat mnnkláisoszitáliy-unlkáit, dolgozó -paraszt­ságunkat tol keiül véritezraünk. A fokozott -(-íök-észíttő munka mellett, amelyet mezőgazdaságunk se'ocialista ívtszenvez'éisip -érdekében IkeöJ végeznünk, folytatnunk kell -népgazdaságunk egész területién a tőkés elemeik korlátozásá­nak és 'kiszorításának pántlikáját, min­denekelőtt a ikereskeid-ef/emben, ame­lyet -fok-ozialíosatn, olyan -mértékben, n-ho-gyan erre a szükséges feltételeket meg itudjuk yaillósífiain:, 'helyellfesítenlünk IceJit szocialista .kereskedelemmol: ál­lami kereskedelemmel -a városban, xziövdlikazeifi k ereske delem iniel falun. Gazdasági .rendszábálly-oikk-ali, beru­házási -és forgótőkeh'i,teltek 'juttatásával, yaiainvi-nlt fe'iviiá-goisíló és -szervező mun­kánkkal élő keli s-egá-temi-nik a kisipari lemvelőszövetkeztek mozigaitmlán'alk ki­fejlődéséit. Pá-rt-unlk polilbikájiánlak -tengelye, népi denaokraífilkus -állaim uruk alap ja: a mun­kásosztály szövetsége .a dolgozó pa- raiszlsággalt s e -szövetségen belül a imiuíiikáso'szltáilly vezető -szerepe. G'azdais-ágpől'itilká-nkihain ez -azt jelein- Ili, -hogy -toiválbbra is -aijka-llmiazinunk kell, a sajátos magyarországi viszonyoknak megfelelően, aiz űgyn-eveze-i-t új gazda- sáigi pollilt Ilkáit, -amelyet most is aükaíl- maziunlk, s 'ámletyet, Leniin ©seinlrálBs iel- gom-doílása atepjáin eóősizör -a Szovjet- uinüótaain -a-Ikáilmjazitlaik. ACIkallm-aznuirik kelt ez-t -a politikáit milnidladidiig, amíg a szooiaüíizmius -gySzelliméll iá népgazdaiság minden -ilerülleltléii ki nem vfvitiuik, miért ezt -a po-fitkáit, mint Satáúiin «Qvlttárs ta- üainítja, -egyeKlen- -szöcia-tizmuist épííiő or­szág segn m-é’Clőahieti.-E'nn-ek a poOiit-ikának az lalkiallmaZá'sa azt jeleníti h-ogy -Iwábbra iis f«m 'kell taritlatnunk, sőt bizonyos vo-natkiaZálsiban erősfiieniiink .kiélt a piaci kapcsolatokat a -termelés különféle ágai, elsősoilbiain pedig a szociilaitesil.a -ijpa-r és a kisáruter- mélő mezőgaZda-ság közölik •Ez a rendsziábáliy, itlermész'etiasieii, hiem jelanth-et-i «ez álJlaim pi-a-csaaibállyzó szerepének tolfiüggeszilésőt, vagy lalkár korlátozását. üJ-gyauakko.r . laizointan, laimükor fenn- Jüajran-i, sőt bizonyos itakinteBbm bőv-í- tenü akarjuk ia piaci kaipcso'ia'tolkat, még sokkal határozottabban, sokkal nagyobb mértékben kell fokoznunk, erősítenünk, fejlesztenünk, Mierjesztte- nünk. növelnünk, a közvetlen, -termelé­si kapcsolatokat népgazdaságunk kü­lönféle ágai s mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk között.-Melyek -ezek -a -termelési kapcsola­tok? Ezek a gépállomások -és a segít­ség, -mElyet -ezek termel/ílszöve'Jkeze- '.ínkark és <a még egj’éniileg dolgazó pa-raisztlsláguinkníak nyujliainaik. Ezek a különféle m-azögaizda-sági -gépek és esz­közök, melyeket a fa&uin-ak ju-'H-aliiuinlk. Ez a miezőgaz-d-aság lakozol',l -ell’látálsa műt-rágyá-vail -és -nom-estlett -Métlőniagv-ák- ittaií. Id'e tartozik aiz a soko'-da-hí -segít­ség ás, a-miettyet népi demjoikratilkus ál­lamunk miezőgazdiaisági tienm-előszövet- kezetei-n'kniek nyújt nemcsak -a gépáS-o- másoik útján, hanem beruházási -és egyéb kölcsönök fionmájábam, -tenyész- törzsek ren-d-e'iekzé'STe -bocsátásával, stb. Ide .tartozik a t-ermelésíi szerződé- tok kérdése, amelyek útján biztosítjuk az á-lla-m számára -a szükséges miozlö- gazdasági termiöke.k bizonyos részét s ugyanakkor a -nyújtott előnyök, dllőfle- gek. szak-tanácsadás, vetőmag, műtrá­gya segítségével- emieíjiik a tterméaboiza- mot s ilymódon lehetővé -tesszük, :1er- m-elB-szövet'kezetei-nik -és dolgozó -pa- -nasztságunk jövedelemének fokozását- Tehált arról- van szó, 'hogy me cSalk a parasztság személyi szükség lie leit elé­gítsük k;i, hanem minid- -nagyobb nrér- ;iékbon termjellési szükségleteit ás. A hal év alatt. mi elv hazánk to-Lszia- bad Etára óta eltelt, -hazánk -a fejlődés -útján nagyobb lépést tett előre, mént a megelőző évszázadok aíalt't. E ,rövid, de ehed-mlópyékben gazda-g .niűbánv ;év a’aitlt. Pártunk, munkásosztályunk tet­tekkel bizonyította br. hogy hivatott népgazdaságunk, államunk, nemzetünk vezetésére. lAzo-mban, eóvUársak, a feladat, -aimie íyet a legközelebbi években Pártunk­nak, m-uii káso szlt-á ly unknalk, doHgozil nlépniiiknek eí kell Végeznie: & szétapnó zódott, dlmiaradotit kisparaszti mezögaiz d'a-ság Irelyén,, -nagyüzemű, korszert szoríalilsia m-ezőgazdaság léhiethozása é ú), -felamiaft ötéves tervünk segítségé vei országunk iparosításának meggyon afflása s m’-ndezek eredményekénlt a. egységes alapon nyugvó szocialista me zögazdaság megteremtése — nehezebl és bonyolultabb minden feladatnál, amit eddig elvégeztünk. Ezt világosain kelll fátnuink -s ennek megfelelően kel rá fe.'ikésziüilniünk. De -nemcsak az el­végzendő tolad-at nőillt m-eg s nemcsak népűink ellenségeinek eile mállása ifolg növekedni, hanem hialtaiimiasan megnőt, és szakadatlanul, feílta-rtóztnitlhalíailllain-u növekszik lés fog -n-övekedna Pártunk m u-nká sosztlá'.vünk népünk ereje is aoélasodiik és aicélosodni fog népünlk ialbaraiíla, h-ogv la növekedés -nehézségei­vel dacokva, szabad hazánkat virágzó szocialista országgá formálja. (Nagy taps.) Ezért, elvtársaík, mi u mioisrt! előttitMiiIk álló, az edidiginiél nagyobb és nehe­zebb feladíaitolt -is meg fogjuk oldani Meg fogjuk oldani, mert maga a törté­nelmi fejlődés tűzte napirendre! Mert hálía Lenin—Sztálin 'legyőzhetetlen i#a- níHlá-sá-ríak t-udtjuk, hogyan (keíl megoH- dan-i! -mert m.unikiá'sosztlái'Jyunlkniak, d’öl1- gioz-ó .n’Sp-n-ülknjelk van harcoklbain meged- zöllt, taipasztaJit éítesapai-a, van oíyain vezedő (Pártja, -amilyen a imi nagy Pár­tunk, -am'dty M-arx—-Engels—Lenini— Sztálin nagy zászlaja al-altlt szt-iárd aka­rattal, törhetetlen hittel vezeti -nepün- Ikét a, 'harciba 'a -szodiaffizmius Heljes győzelmiéért országunkban 1 Éljen c mi nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Lenin—Sztálin halhdtatlan ta­nítása! Gerő Ernő ibeszáMol-úját a 1.üMö-lítti. nagy f-igyel-emmel 'kís-értlék. Gs-aknein val'aimienyi küllldlött jegyezné az új ö-t'-éve' terv -ragyogó ,tjávl>aitiad-t jelző számokat Többször telkes taps tört ki, tosszú percekig -élteMék Rákosi etVtá-rsat. Felszólalások a Kongresszus negyedik napján A továbbiakban -az Osztrák Komim-u- nisla Párt üdvözletét J-oba-nn Koplc- ning. az Osztrák KomimiunKlSlia -Pá-ZI elnöke tolmácsolta. A nagy t'apsnai fagadptt felszótapás után Koczina Gyu­la, a Rákosi Mátyás Művek pártbizoilt- t-ágá-nak .titkára szólt hozzá a 2. napi­rendhez. (Ezután Pioker Ignác az Egyesült izzó sztahanovistája, a szakma -legjobb gyalusa- szólalt fel. Munkájának ered­ményeiről számolt be Horváth Ede, a Győri Vagóngyár Kossuth-díj-as «rfr'.iá- n-ov-istága, eszltergályiois ifjúm'ím V-1 Le-lk-es taps foga'dte az A'bán Munka- pár,! képviselője, Hiymi Kapó. -a poli­tikai íbizo-ttság tagja feiszóllaláisái. -Ez­zel a kongresszus 4. napjának déCellőtHii ülése végétért.- Ebédsziünelt után Hónai 'Sándor -nyi- trIta meg 'a délutáni ta-nádskozást. El­sőnek 0rma.i Árpád-né, a Haza: F-ésü-s- fonó Ko'ssni'Sh-díjals szHia'h-ánoy-istája s/ólait fel. .Nagy érdeklődés közepelte mondta el felsróla'lását Fuss Z-óltán, ar. Országos Tervhiviaital elnöke, a Párt Pollitkai BizoUsúgának -tagija. Ezután VíSIe Pessi, ,a Finn K-ommn- nlslta Párt főtitkára üdvözölte -a kon­gresszust. Ezután Apró Antal, a SZOT iföiiiit- feára, -a Políítiba-i Bizottság itagja -szólt hozzá G«tő Ern-ő r»ferá-twmához.

Next

/
Thumbnails
Contents