Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-15 / 62. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

CSÜTÖRTÖK, »951. MÁRCIUS »5.

Javítsuk meg a vezetés módszerét, erősítsük a Párt és a tömegek közti kapcsolatot

sának és felhasználásának hiánya.

Igen sok esetiben megtörténik az, hogy az aktívákat nem arra hasz- nálják fel, hogy az alapszerveze- l.ekuek munkája elvégzésében nyújtsanak segítséget, alapos instrukciót vigyenek le, vagy tanácsot ad janak, hanem arra, hogy ott a helyszínen — helytelenül —■ megszervezzenek, végrehajtsanak valamit, éppen azit, amit az alapszervezeteknek kellene végrehajtani ahelyett, hogy alapos instruálással az elkövetkező munkához nyújtanának segítséget. így az olapszer- vezet fejefeletti átnyulása legtöbb eseÜxm azt eredményezi, hogy — elvéve az önállóságlált — az alap- szervezeteknek a felelősségérzetét éppen, hogy nem növeljük, ellenkezőleg, csökkentjük. 'Az aktíva pedig csak a hibák listáját összegyűjtve jelentést tesz a JB-nak — ha tesz —. Nyilván nekünk nem ilyen segítési módra van szükségünk az alapszervezetek felé.

Nekünk arra van szükségünk, liogv önállóságra, felelősségérzetre neveljük alapszervezeteinket, azok vezetőit, titkárait.

A tervszerűtlenség, a kapkodás, az erők nem megfelelő felhasználása nem utolsó sorban adódik a Párt, a K.V. és M.B. határozatainak ismerete, tanulmányozása hiányából. Anélkül pedig a Párt politikáját, hogy a J.B. minden tagja azt ne ismerné, végrehajtani jól,

Abban tudniillik, hogy állandóan egyik fő biztosítéka

a Párt és a tömegek kapcsolatának kérdése

Rákosi ülíV'llárs mondatta & iKningneisz- szuisoin: ,,Uj feladatok álirtak tehát Pártunk előtt, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket, dméljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeivel.“

Kifeégilleúén,, hogy Pántunk. teikiiinité- llye iiileigyfénlkban is megnőtt, baD!|gaflnplk a iszá'vláina, eCííoigaldjálk vezetési®, iinányi- iláisát, ta/nlácsáit.

A Pártoljak a .tömlegiekJkiel viaíó klap- csoüafólbpln —• bár még sok a tlenimiva- Eó — e Iténan, az ultóbbi időbeni javulás tapöszbafihiaitó, ami ínegimiuülaltkozptt a itansío.sMálaisZtlásnál, az őszi munkák Végziéséniél és mioíslt a ifiszicsi-s'zíeíriveizléls- in,éJ is. Míg « itaimáicsrválasziláiolskinlál míe- gyéínkbea 10.000 népneveiliő dioCgozott s ebiből 30 százalék, azlae 3 lelzeír pántom kívüli wépmiaviellő volit, addig 'mloisit az áülazea-venés után, (la siéifolkii jíáiúás nél- kifflj 10.000 iiiélpnevelőiuk viain, meíl\yhől 5.986 párflliag éis 4.6(M- páirtioinkíivüli, laaaz ia niájpníeiveillők 45 százafléikla pár- itonlkiívüffi.

■Eiz a isziálm azit nnuiliatja, hogy nőitt a pánt'oinkMillíiek sízláima, de még e lémen isiok a. ittemináviallló. Továjbibrla áls javítani kei® a niópneveiliőosopontJak szociális ölssaatetdiéit. A Mieg niem fdlIelVő- kiet Jle klellá oseirléllini éts új éllenijéró doíi- goizókkal kiéli feülölltieni, tmielyek a tavaszi miunkláblain, a kongresszusa ver- isidnylbem ikSilünítek.

Javulás van azon a (téren is, hogyha lásisain is, de a iti tikáraink kezdenek maguk llog'iai'kozlnd népueveSlő csopoirlt- jaElkkai, íkietzldiiik meglérteni az agiitiálciiőS munka jelienltőségét, s rendszeres ér Mkeizfleileklelt itlalrtanak számukra hetian- UiniL

Nem kis írlúszie van 'iuápnieiveCiőáTilkne.k aljban, hogy termieíllőlsizlövellkezieiteinik a Ko>n|girlelsszius Itüsizifelllertlörle jiefleintSőlsien fej- Kődtjeik. A íteizös-tfeijl’ieíslzltléis, iaz üzemek- | ’ben a kongireisisBuisá vemseniy bizonyít- j ja, hiogy ashml helyesen magyarázzák- í a Párt politikáját, bíznak a tömegek j alkotó erejében, ott megvan a kellő gyümölcse is a munkának. Ezt legjobban Böhönye példája bizonyítja.

Viain ajziomíbjan mlóg íhi.ha efflan a témán äs. INélhu még ..szabadon fut“ az fligdlilácSó, klel'fiß 'tnirttlaJlom nléflklüt Néha mi magliunk stem doigoizzuk fel keölőieui a iFáirlt lés a korlmáiny fonitioslabb hatá- Tozatailt, 'ntfiult pld. az áffiailltenyésztié;, nö'véniyitelrmieszltlés vagy a kortmánynik a lt|ak|air(ékoisságróiI hioizoltt ihialtóirozlatált. Ezen ikleM vádlboizllBIbni. Ez a (MJány .adja a itlartiaibm hiányát.

iNem itairllunk Jlépést az éWltleí, a dolgozó pöiflaiszttság fej®Sdéis(éiv»t, s ígjy nélhia ulem serkieimtöje, mo«?galtiója* az aigiltláoító a feőadaltoktaiak, hanem az események után ikuffliog. Hia mi niem d-oígozzuk fetli a különböző haitjároztatoAz Országos Béketanács határozata

Az Országos Békeitanács ülése,

kifejezve a magyar nép harcoe bé.

keaka rátát, a kövdtikező határozatot

hozta:

Bhogadjuk, s az ultolsó betűig ma. gunkévá tesszük a Béke VEágtariács berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánságaként követeljük, hogy az! öt nagyhatalom kössön békeegyezményt Ezt a követelést minden magyar békeharcot erősítse meg aláírásával.

A békeegyezményt követelő felhívás aláírása mint az egész országot átfogó mozgalom, április 8Ján kezdődik. Addig is használjunk fel minden napot a béke hatalmas seregének további növelésére, a békemozgalom további megerősítésére. Az Országos Béketanács felhívja a békebizottságokat, hogy fokozzák felvilágosító munkájukat. Ne legyen egyetlen olyan ember az országban, aki ne ismerné az imperialisták véres terveit, aki ne ismerné a háború elhárításának lehetőségét.

Egyetlen napol’ sem tölthetünk tét. lenül, amikor az imperialisták háborús uszításától, fegy vercsör’etésétöl hangos a világ, amikor a nemzetközi egyezményeket sárbataposva, fegyvert adnak a német és japán fasiszták kezébe, amikor a hajdani szolgaság és pusztulás földjén, boldog hazává épült országunk határán gyilkosságra és pusztulásra készen, talpig fegyverben leselkedik az áruló Tito banda.

A háború veszélye egyre fenyegetőbb, egyre nagyobb, de a háború elkerülhető. A világ dolgozóinak nagy vezére, az emberiség boldog jövendőjének édesapja, Sztálin mondotta; ,,A béke fennmarad és tartós tesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette,’1 A népek szívükbe vésték ezeket a szavakat A nagy szovjet nép

a történelemben páratlan méretű, gigantikus építkezéssel védi a beké®, Kína hős önkéntesei a lángbaborult Korea bátor harcosait segítve védik a békét. Hazánk és a többi népi demokratikus ország napról-papra új győzelmeket arat a munka frontján, diadalmas munkával védik a békét és törhetetlen elszántsággal küzdenek békéjükért! és szabadságukért az imperialista zsarnokságban élő népek, dolgozó százmilliói.

A békéért harcoló népek ereje le- bírhataitlan. Ez az erő kényszerítette tárgyalóasztalhoz a közelmúltban az imperialistákat. Ez az erő kényszeríti őket a világ előtti színvallásra. A békevággyal telített népeket nem tehet többé becsapni az im.’perialisra politika fondorlataival.

A történelem olyan pillanatához érkeztünk, amikor "az eddiginél is rta-, gyobb mértékben kell növelnünk a bé. keharc erejét. A stockholmi békefelhívás 500 millió aláírója döntő erőként! ezidein elriasztotta az imperialistákat az atombomba használatáltól Az öt nagyha’alom békeegyezirjémyét követelő berlini határozat aláírása új. nagyobb győzelmes támadás lesz a háború ellen.

De nem elég aláírni a követelést. Hozzunk táborunkba minden dolgozni, alkotni vágyó embert, minden gyermekét féltő anyát, minden jövőjéről álmodó ifjút, minden becsületes magyart, minden igaz hazafit. Odaadó, áldozatkész termelő munkával, a tavaszi szántás és vetés jó elvégzésével erősítsük, védjük boldog jövendőnk termőföldjét, a Magyar Népköztársaságot- Váltsuk valóra nagy vezitőnk, Rákosi Má'yás

szavait: ,

...... lankadatlanul hűen,

erő

nket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.”

TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL

A Párt eítvótojia, teogy isasorv-Jie* niutník'á- sialiinik és .pürtwmmkläsaäwk neiradiszwneSle.n talrltsanlalk poiMilkiaá Besztáimioíló.'klalt és

besizgdfcfcei (a IkoMhoztyain ős e po((:ltiilk<aii mtiuifcájuikajt úgy itelkcinMk, vtíánt la tö- megleiklkeíl vaCó Odaipic&oEfcilt feminltaitllálsá- n:ik lés az inámyíSáismialk illetglfioJTtolsaJbíb aazközéjt- A púrtaíkttlíva szém/óliyés részvétellé OB aigfitáciióis miunlkláiblajn tniajgy- míértőkiben hioizzá fog jámutlnn aMnoz, hogy eltaéíl.yniCIjemék a széfflels dtoíjgioiZó rétegeik proMámiáűibMi és agiilÄäßj'ulk során konkréttá zállljáik a tö'mog’e’k poál- rbbkíaö vezieíliélsiót.

A falu agitátorai francos segítőfár- sai a p árszer v ez e tek nek, Ezek nagy erőit képvi’selne.k. Á párt területi és kerületi bizottságainak első fetladaíla, hogy eltüntessék az agitlációs kollek-. tívák és az agitátorok irányítása bőrül mutatkozó hiányosságokat és mítp, mint nap ha,‘.(hatos segítségét' nyuj’1'- aainak nekik. Szükséges, hoyy miniéi nagyobb mértékben bevonjuk az aigi- tációs munkába a falu éráelmiségéíL a tanítót, mezőgazdáit, az orvost.

A faOu partlszervezeteiinek egyik leg- fonltosabb feladatuk, hogy széleskörű szcialista munkaversnyt kezdeményezzenek a muinlka termelékenységéért, a nagy terméseredményeikért:!, a szocialista állattenyésztés tlovábbi fellendüléséért és a szocialilta mezőgazdaságban rejlő további tadla’iákok felhasználásáért. Az agitáció minden eszközét fel kell használni arra, hogy ebben a munikiaversenyben a dolgozók miméi szélesebb tömegei vegyenek részit és hogy az élenjárók m-uekatapaszillalataií az összes kol'hóziok átvegyék. Ibii aa- üíán hatalmas szerep vár a mezőgazdaság élmunkásairai A falu éllmunlká- sai megbízható támaszai a falu páríí- szervezetémek abban a 'küzdelemben, amellyel aiz élenjáró munkamódszerek

és a magasszíjtTcmal ú földlműveelésért folytat. Ilyen szem- poritból példamutató a krasznodári és alltáji tertomátnyolk pártszervezeteinek munkája, ahol a mezőgazdaság óimurt- kásai gyűléseken, értekezleteken, sajtó és rádió úllján adják ttováblh tapasztalataikat.

Az agitáciős tömegmunkának harcosnak céltudatosnak, politikailag élesnek kell lennie. Agitátorainknak az a feladniuk, hogy telkesen támogassanak nekik. Szükséges, hogy mértél mindem haladót és ugyanakkor könyörtelen harcot folytaissanak a temaraidlók, a munkafegyelem megbonltói és a mai- gántulajdonosd pszichológia esökevé- nyei ellen. Most amikor a kolhózpa- raszlság legfontosabb fe’.adai'la, hogy időre eilvégezze a mezőgazdasági termények beszolgáltatásának kötdezetlt- s,égéí'. az agít'átorökinak székében népszerűsíteniük kell az élenjáró kolhozok tapasztalatait, amelyek becsülettel teljesítették a haza iránti hazafias kötelességüket. Ugyanakkor szükséges az is, hogy bolsevik kritikának vés. sernek alá minden hiányosságot és !hi- ! bát, amely az' aratás és a iterméniy- begyüjtes megszervezése körül mutiaiv kozik és hogy élesen bíráíjanak személy szerint mindenkit, aki megbontja az állami fegyelmet,

Sztálin elvtárs arra tanári hogy a politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Együtt léteznek és együijt hatnak, A politikai pártmunka és a mezőgazdasági munka helyes párosítása és a politikai agitáció színvonalának emelése egyik előfeltétele annak, hogy új sikerekét érjünk el a szocialista mezőgazdaság további fellendítéséért folytatott küzdelemben.

Hogyan vezessünk?

bevezetéséért

kall, iiiigty ez tloiőkaoiMlan ;vioinial!jkjoiz|i!k a, J. B. agát. pirop. fieleülőiseüne.

Most az a feladat áll előttünk, hogy a tavaszi munkák elvégzésére mozgósítsuk dolgozó parasztságunkat.

Az ellenség leleplezésiét, mely kezd javulni, fokozzuk, mert az agitáció javítása, tartalommal való megtöltése, az ellenség leleplezése, szükséges és előfeltétele a nyári gabomtbegyűjtés sikeres végrehajtásának, másrészt az őszi mezőgazdasági fejlesztésnek., Megfogadva Rákosi eillvjtiáins taiiuítlásált, hogy moist iliegfotnito'salbib a Páirt, a faliuisS pláirllszelr vezeték iweigiarőisffilílste, fogijumík hozzá bátran, merészen, mert ez, a habaílmiais és népünk btoltdogníki- sá't, a szocaiaffizmus Sterlaik&Ä jleHtemflő 5 évies terviünk éllőfeSiéteíe. JavtSHsiuk még miuiniklálnkialt e térem is éis akkor biztos, hogy légyre nagyoibb eredimlényeltvjl fogúink; eílúnnli a P^ri vezetés óvói S< inogy megyfétoten ris.

NAGY LtUOS,

a Somogymiegyieá Pártbuiaolítság ágiit prop. tóJtktám.

Pártunk és népünk elé a Kongresszus hatalmas feladatokat állí- tortt. Tö/bbek közödtt olyant, mint felemelt 5 éves tervünk végrehajtása, vagy mint a« a feladat, hogy szüntessük nug népgazdaságunk kdtlősségét, hogy mezőgazdaságum- kaít szervezzük át kollektív nagyüzemi gazdaságokká, s mindehhez mint etefeltételt szabta meg Párt- szervezeteink és PArtap páráin sunk megerősítését.

Rákosi elvtárs mondatta a Kongresszuson: „Amit elértünk a magyar népidemokrácia gazdasági én szociális felemelkedése, sikerei a

A Járási Bizottsá és munkamóds

A szocializmus építése egyre nagyobb felelősséget hárít Járási Pártbizottságainkra és nem kevésbé falusi alapszervezeteinkre. Azt követei , meg tőlünk, hogy ténylegesen érezzék azt a felelősséget, ami rájuk hárul, másrészt, hogy ténylegesen legyenek vezetői a maguk területén, ennék az építésnek.

Elsősorban a Járási Pártbizottságaink váljanak a maguk területén vezetőivé, irányítóivá járásuknak. Elmondhatjuk-e azt, hogy ez mindig, minden esetben így is van? Nagyjában és egészében el, de látnálak kell azokat a komoly hiányosságokat is, melyek e területen még vannak.

JB-inkat az utólbhi időben számbelileg jelentősen megnöveltük. De máris mutatkoznak olyan# jelenségek, hogy nem tudják ezt az erőt megfelelően felhasználni. Ez pedig veszélyezteti azt, bogy Pártbizottságaink vezetni tudják járásukat, hogy déré túlijának állni azoknak az egészséges kezdeményezéseknek, hogy feltudják használni azt az erőt, mely dolgozó népünk - ben rejlik és a szocialista építés szolgáltába tudják állítani.

Nem c y esetben vagyunk tanúi annak, hogy egyes titkárunk nem tudja mi'évű Legyen ezekkel az új elvtársakkal, hogyan használja fel őket. Arról panaszkodik, hogy rengeteg dolga van és nem tud az iTv társakkal kellően, foglalkozni. Pedig a soli dolguk éppen azzal, hogy ezeknek íiz elvtársaknak nem adnak munkát, csak Szaporodik. Ahelyett, hogy részletesen megmagyaráznák ezeknek az elvtársaknak, hogy mi a teendőjük, szabadjára engedik őkel és azok éppen azt leszik, amit jónak látnak.

Ebből következik azután az, hogy nem egy esetben a JB-i.nk tanácstalanul állnak egyes kérdésben és nem teSzik míg a kellő intézkedéseket, nem futja lerejükből. Mondanom sem kell, hogy így több esetben az események uszályába kerülnek, elaprózódnak.

A másik hibája, mely az előbbiekből faliad JB-inkniek a kellő elő- retlátás, tervszerűség, céltudatosság hiánya, az aktívák kellő kioktatáikultúra terén, belépése a szabad1 nemzetek megbecsült családjába —- mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pár1 ja jő munkájának köszönhető.“ Hoz- zátehetjük, hogy az elkövetkezendő évek nagy sikereinek is, elsősorban Pártunk jó munkája a féltél ele és biztosítéka.

Éppen ezért foglalkozni kívánok: 1. Járási Pártbizottságaink megerősítésének és munkamódszerének kérdésével;

2. Párt és tömegöli kapcsolatának kérdésével, agilációink kérdésével.

gok megerősítése izereik kérdései

(— mondanom sem kell, — nem lehet.

A J.B. tagjai a kellő politikai, részletes instruálás után éppen en- j nek alapján kell, hogy ellenőrizzék j alapszervezeteinket, azok munkáját, i

Néha még tapasztaljuk azt is, hogy egyes járási titkárunk a ,,sok munka közepette“ maga sem ér rá ál tanulmányozni ,a Párthatározatokat s ilyenkor töprengenek mit kellene tenni?

Éne mondotta Horváth Márton > elvtárs a Kongresszuson, hogy „a harchoz nyilván szükség van puS- j kaporra, de nem feltétlen Szükséges, minden esetben, hogy a puskaport maga talál ja fel.“

A Párthatározatok tanulmányozásánál még az ágit. prop. osztálynál' is vannak hiányosságok, de sürgősen kell változtatni azon aj • helyzeten is, ami a J.B.-on van. i t Itt, a mi politikai munkatársaink- ] j nak többsége nem tanulmányozza ] ’ a Párthatározatokat.

| Eninek hiányában csodálatos-e | ! az, hogy ezt legtöbb esetben végre ; sem. hajtják? Meg kell szervezni ai j J.B.-on, hogy a munkatársak a rájuk vonatkozó P árt határ oiza1'okát tanulmányozzák és annak szellemében dolgozzanak. Biztosak vagyunk benne, hogy ez komoly se- gítséget fog nyújtani elvtársai ultinak s csak így tudják azt levinni i : és érvényesíteni, majd ellenőrizni j az alapszervezetben.

Kádár elvtárs erről mondotta a Kongresszuson:

„Ellenőrzés nélkül nem ismerjük a határozatok Sorsát, hogyan, mi- ' képpen, milyen mértékben valósulnak meg. Pedig a határozatok ki- ; elégítő vagy kevésbé jó megvalósítóin a az életben, a Párt általános harcárai, a szocializmus erőinek kifejlesztésére, a reakció erőinek összezúzúsára, döntően kihat.“ Ezért fontos, hogy e téren a közeljövőben alapvető változás történjen, t Fel kall vetni még a bürokratiz- í mus, az irodista módszer kérdését, j melyről az utóbbi időiben egyre .több szó esik.

.4 bolsevik ok ereje, — tanítja Sztálin elvtárs — a tömegekkel való szoros kancsolatbCDn van

élen kell járni a szocializmus építésének, javítani a kritikán keresztül a munkát, felkarolni az alulról jövő egészséges kezdeményezéseket, általánosítani a jó tapasztalatokat, meghallgatni a dolgozók vclemfe nyét, tanulni a tömegektől.

Ehhez nyilván arra is szükség van, howy ne szigeteljük el magunkat a tömegektől, el ne Szakadjunk tőlük, ne legyünk aktagyártók, hivatalnokok. Kell-« vitatni, hogy a hivatali módszerekkel nekünk szakítani kell? A titkárság tagjai a közelmúltban 3 napra kint voltak s újra kimennek a járásokba. Az ágit. prop osztály munkatársai 5 napig, majd utána 2 napig kint voltaik.

Megállt-e ezalatt a viliág forgása? Megszökött-e az íróasztal és egyéb papírok? Nem. Ellenkezőleg. Jelentős segítséget nyújtottak lent a területellen és maguk is értékes tapasztalatokra tettek szert. Céltudatosan, feladatokkal mentek ki, s nem azért, hogy' csak éppen kint legyenek.

Tegyék ezt a J.B-ink is, ne zárkózzanak elefántcsont toronyba a dolgozók elől, mert ez nem növeli, hanem csorbítja a J_B-ink tekintélyét.

összegezve:

Rákosi elvtárs a beszámolójában és a kongresszusi határozat is a M'.B. egyik legfontosabb feladatául azt tűzi ki, hogy segítsék, erősítsék a J.B-kgt és alapszervezeteinket, tegyük alkalmassá őket, hogy a szocializmus építését a maguk területén vezetni, irányítani tudják.

És itt önkritikával meg kell1 mondani, hogy a M.B. is, a J.B-ok felé komolyabb, alaposabb támogatásra, segítségnyújtásra az utóbbi időben tért rá.

Ezen a téren még van javítani való és mi rajta lésizünk, hogy javítsunk is. Ezt tartjuk egyik leaf onitosabb f elada tunknaik.

J.B-ink tegyék ugyanezt az alapszervezetek felé, Tanulmányozva a párthatározatokat. Az akrpszerveze- teknek alaposan magyarázzuk meg a feladataikat, tennivalóikat, tówállítsuk ri az ellenséges elemeket, tanítsák meg őket vezetni a /°^u politikai és gazdasági életét.

Tudatosítsák és mélyítsék el bennük a felelősségérzetet, hogy végső fokon a tanácsok munkájának megjavítása, a kisparaszti gazdaságokból, a nagyüzemi mezőgazdaság, a szocializmus felépítése falun az ő feladatuk. Tanuljanak a J.B- ink, legyenek művelt, kultúráit, elméletileg jólképzett vezetők. Tanulmányozzák azt a bőséges kincsestárat, melyet a nagy Bolsevik Párt tapasztalatai nyújtanak számunkra,

így reméljük mielőbb és egyre inkább fognak alkalmassá válni járásuk, községük, szocialista építésének vezetésére.

Másik kérdés, amit fel szeretnék

víttVll o -r si tr»rv/iÍKKi m.TTÉ»rlirr» ón vöt nTr