Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-15 / 62. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, »951. MÁRCIUS »5. Javítsuk meg a vezetés módszerét, erősítsük a Párt és a tömegek közti kapcsolatot sának és felhasználásának hiánya. Igen sok esetiben megtörténik az, hogy az aktívákat nem arra hasz- nálják fel, hogy az alapszerveze- l.ekuek munkája elvégzésében nyújt­sanak segítséget, alapos instruk­ciót vigyenek le, vagy tanácsot ad janak, hanem arra, hogy ott a helyszínen — helytelenül —■ meg­szervezzenek, végrehajtsanak vala­mit, éppen azit, amit az alapszer­vezeteknek kellene végrehajtani ahelyett, hogy alapos instruálással az elkövetkező munkához nyújta­nának segítséget. így az olapszer- vezet fejefeletti átnyulása legtöbb eseÜxm azt eredményezi, hogy — elvéve az önállóságlált — az alap- szervezeteknek a felelősségérzetét éppen, hogy nem növeljük, ellen­kezőleg, csökkentjük. 'Az aktíva pe­dig csak a hibák listáját össze­gyűjtve jelentést tesz a JB-nak — ha tesz —. Nyilván nekünk nem ilyen segítési módra van szüksé­günk az alapszervezetek felé. Nekünk arra van szükségünk, liogv önállóságra, felelősségérzetre neveljük alapszervezeteinket, azok vezetőit, titkárait. A tervszerűtlenség, a kapkodás, az erők nem megfelelő felhaszná­lása nem utolsó sorban adódik a Párt, a K.V. és M.B. határozatai­nak ismerete, tanulmányozása hiá­nyából. Anélkül pedig a Párt poli­tikáját, hogy a J.B. minden tagja azt ne ismerné, végrehajtani jól, Abban tudniillik, hogy állandóan egyik fő biztosítéka a Párt és a tömegek kapcsolatának kérdése Rákosi ülíV'llárs mondatta & iKningneisz- szuisoin: ,,Uj feladatok álirtak tehát Pártunk előtt, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszer­vezeteinket, dméljük fegyelmüket, tu­dásukat, kapcsolataikat a dolgozó tö­megek legszélesebb rétegeivel.“ Kifeégilleúén,, hogy Pántunk. teikiiinité- llye iiileigyfénlkban is megnőtt, baD!|gaflnplk a iszá'vláina, eCííoigaldjálk vezetési®, iinányi- iláisát, ta/nlácsáit. A Pártoljak a .tömlegiekJkiel viaíó klap- csoüafólbpln —• bár még sok a tlenimiva- Eó — e Iténan, az ultóbbi időbeni javu­lás tapöszbafihiaitó, ami ínegimiuülaltkozptt a itansío.sMálaisZtlásnál, az őszi munkák Végziéséniél és mioíslt a ifiszicsi-s'zíeíriveizléls- in,éJ is. Míg « itaimáicsrválasziláiolskinlál míe- gyéínkbea 10.000 népneveiliő dioCgozott s ebiből 30 százalék, azlae 3 lelzeír pántom kívüli wépmiaviellő volit, addig 'mloisit az áülazea-venés után, (la siéifolkii jíáiúás nél- kifflj 10.000 iiiélpnevelőiuk viain, meíl\yhől 5.986 párflliag éis 4.6(M- páirtioinkíivüli, laaaz ia niájpníeiveillők 45 százafléikla pár- itonlkiívüffi. ■Eiz a isziálm azit nnuiliatja, hogy nőitt a pánt'oinkMillíiek sízláima, de még e lé­men isiok a. ittemináviallló. Továjbibrla áls ja­vítani kei® a niópneveiliőosopontJak szo­ciális ölssaatetdiéit. A Mieg niem fdlIelVő- kiet Jle klellá oseirléllini éts új éllenijéró doíi- goizókkal kiéli feülölltieni, tmielyek a ta­vaszi miunkláblain, a kongresszusa ver- isidnylbem ikSilünítek. Javulás van azon a (téren is, hogyha lásisain is, de a iti tikáraink kezdenek ma­guk llog'iai'kozlnd népueveSlő csopoirlt- jaElkkai, íkietzldiiik meglérteni az agiitiálciiőS munka jelienltőségét, s rendszeres ér Mkeizfleileklelt itlalrtanak számukra hetian- UiniL Nem kis írlúszie van 'iuápnieiveCiőáTilkne.k aljban, hogy termieíllőlsizlövellkezieiteinik a Ko>n|girlelsszius Itüsizifelllertlörle jiefleintSőlsien fej- Kődtjeik. A íteizös-tfeijl’ieíslzltléis, iaz üzemek- | ’ben a kongireisisBuisá vemseniy bizonyít- j ja, hiogy ashml helyesen magyarázzák- í a Párt politikáját, bíznak a tömegek j alkotó erejében, ott megvan a kellő gyümölcse is a munkának. Ezt legjob­ban Böhönye példája bizonyítja. Viain ajziomíbjan mlóg íhi.ha efflan a té­mán äs. INélhu még ..szabadon fut“ az fligdlilácSó, klel'fiß 'tnirttlaJlom nléflklüt Néha mi magliunk stem doigoizzuk fel keölőieui a iFáirlt lés a korlmáiny fonitioslabb hatá- Tozatailt, 'ntfiult pld. az áffiailltenyésztié;, nö'véniyitelrmieszltlés vagy a kortmánynik a lt|ak|air(ékoisságróiI hioizoltt ihialtóirozlatált. Ezen ikleM vádlboizllBIbni. Ez a (MJány .ad­ja a itlartiaibm hiányát. iNem itairllunk Jlépést az éWltleí, a dol­gozó pöiflaiszttság fej®Sdéis(éiv»t, s ígjy nélhia ulem serkieimtöje, mo«?galtiója* az aigiltláoító a feőadaltoktaiak, hanem az események után ikuffliog. Hia mi niem d-oígozzuk fetli a különböző haitjároztato­Az Országos Béketanács határozata Az Országos Békeitanács ülése, kifejezve a magyar nép harcoe bé. keaka rátát, a kövdtikező határozatot hozta: Bhogadjuk, s az ultolsó betűig ma. gunkévá tesszük a Béke VEágtariács berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kíván­ságaként követeljük, hogy az! öt nagy­hatalom kössön békeegyezményt Ezt a követelést minden magyar békehar­cot erősítse meg aláírásával. A békeegyezményt követelő felhívás aláírása mint az egész országot át­fogó mozgalom, április 8Ján kezdő­dik. Addig is használjunk fel minden napot a béke hatalmas seregének to­vábbi növelésére, a békemozgalom to­vábbi megerősítésére. Az Országos Béketanács felhívja a békebizottságo­kat, hogy fokozzák felvilágosító mun­kájukat. Ne legyen egyetlen olyan ember az országban, aki ne ismerné az imperialisták véres terveit, aki ne ismerné a háború elhárításának lehe­tőségét. Egyetlen napol’ sem tölthetünk tét. lenül, amikor az imperialisták hábo­rús uszításától, fegy vercsör’etésétöl hangos a világ, amikor a nemzetközi egyezményeket sárbataposva, fegyvert adnak a német és japán fasiszták ke­zébe, amikor a hajdani szolgaság és pusztulás földjén, boldog hazává épült országunk határán gyilkosságra és pusztulásra készen, talpig fegyverben leselkedik az áruló Tito banda. A háború veszélye egyre fenyege­tőbb, egyre nagyobb, de a háború el­kerülhető. A világ dolgozóinak nagy vezére, az emberiség boldog jövendő­jének édesapja, Sztálin mondotta; ,,A béke fennmarad és tartós tesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőr­zésének ügyét és végig kitartanak mellette,’1 A népek szívükbe vésték ezeket a szavakat A nagy szovjet nép a történelemben páratlan méretű, gi­gantikus építkezéssel védi a beké®, Kína hős önkéntesei a lángbaborult Korea bátor harcosait segítve védik a békét. Hazánk és a többi népi de­mokratikus ország napról-papra új győzelmeket arat a munka frontján, diadalmas munkával védik a békét és törhetetlen elszántsággal küzdenek békéjükért! és szabadságukért az im­perialista zsarnokságban élő népek, dolgozó százmilliói. A békéért harcoló népek ereje le- bírhataitlan. Ez az erő kényszerítette tárgyalóasztalhoz a közelmúltban az imperialistákat. Ez az erő kényszeríti őket a világ előtti színvallásra. A bé­kevággyal telített népeket nem tehet többé becsapni az im.’perialisra politika fondorlataival. A történelem olyan pillanatához ér­keztünk, amikor "az eddiginél is rta-, gyobb mértékben kell növelnünk a bé. keharc erejét. A stockholmi békefelhí­vás 500 millió aláírója döntő erőként! ezidein elriasztotta az imperialistákat az atombomba használatáltól Az öt nagyha’alom békeegyezirjémyét köve­telő berlini határozat aláírása új. na­gyobb győzelmes támadás lesz a há­ború ellen. De nem elég aláírni a követelést. Hozzunk táborunkba minden dolgozni, alkotni vágyó embert, minden gyerme­két féltő anyát, minden jövőjéről ál­modó ifjút, minden becsületes magyart, minden igaz hazafit. Odaadó, áldozat­kész termelő munkával, a tavaszi szán­tás és vetés jó elvégzésével erősítsük, védjük boldog jövendőnk termőföldjét, a Magyar Népköztársaságot- Váltsuk valóra nagy vezitőnk, Rákosi Má'yás szavait: , ...... lankadatlanul hűen, erő nket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott le­szünk ahol a béke nagy ügyéért küz­deni és áldozni kell.” TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A Párt eítvótojia, teogy isasorv-Jie* niutník'á- sialiinik és .pürtwmmkläsaäwk neiradiszwneSle.n talrltsanlalk poiMilkiaá Besztáimioíló.'klalt és besizgdfcfcei (a IkoMhoztyain ős e po((:ltiilk<aii mtiuifcájuikajt úgy itelkcinMk, vtíánt la tö- megleiklkeíl vaCó Odaipic&oEfcilt feminltaitllálsá- n:ik lés az inámyíSáismialk illetglfioJTtolsaJbíb aazközéjt- A púrtaíkttlíva szém/óliyés rész­vétellé OB aigfitáciióis miunlkláiblajn tniajgy- míértőkiben hioizzá fog jámutlnn aMnoz, hogy eltaéíl.yniCIjemék a széfflels dtoíjgioiZó rétegeik proMámiáűibMi és agiilÄäßj'ulk során konkréttá zállljáik a tö'mog’e’k poál- rbbkíaö vezieíliélsiót. A falu agitátorai francos segítőfár- sai a p árszer v ez e tek nek, Ezek nagy erőit képvi’selne.k. Á párt területi és kerületi bizottságainak első fetladaíla, hogy eltüntessék az agitlációs kollek-. tívák és az agitátorok irányítása bő­rül mutatkozó hiányosságokat és mítp, mint nap ha,‘.(hatos segítségét' nyuj’1'- aainak nekik. Szükséges, hoyy miniéi nagyobb mértékben bevonjuk az aigi- tációs munkába a falu éráelmiségéíL a tanítót, mezőgazdáit, az orvost. A faOu partlszervezeteiinek egyik leg- fonltosabb feladatuk, hogy széleskörű szcialista munkaversnyt kezdeményez­zenek a muinlka termelékenységéért, a nagy terméseredményeikért:!, a szocia­lista állattenyésztés tlovábbi fellendü­léséért és a szocialilta mezőgazdaság­ban rejlő további tadla’iákok felhasz­nálásáért. Az agitáció minden eszkö­zét fel kell használni arra, hogy ebben a munikiaversenyben a dolgozók miméi szélesebb tömegei vegyenek részit és hogy az élenjárók m-uekatapaszillalataií az összes kol'hóziok átvegyék. Ibii aa- üíán hatalmas szerep vár a mezőgaz­daság élmunkásairai A falu éllmunlká- sai megbízható támaszai a falu páríí- szervezetémek abban a 'küzdelemben, amellyel aiz élenjáró munkamódszerek és a magasszíjtTcmal ú földlműveelésért folytat. Ilyen szem- poritból példamutató a krasznodári és alltáji tertomátnyolk pártszervezeteinek munkája, ahol a mezőgazdaság óimurt- kásai gyűléseken, értekezleteken, sajtó és rádió úllján adják ttováblh tapaszta­lataikat. Az agitáciős tömegmunkának har­cosnak céltudatosnak, politikailag élesnek kell lennie. Agitátorainknak az a feladniuk, hogy telkesen támogas­sanak nekik. Szükséges, hogy mértél mindem haladót és ugyanakkor könyör­telen harcot folytaissanak a temaraidlók, a munkafegyelem megbonltói és a mai- gántulajdonosd pszichológia esökevé- nyei ellen. Most amikor a kolhózpa- raszlság legfontosabb fe’.adai'la, hogy időre eilvégezze a mezőgazdasági ter­mények beszolgáltatásának kötdezetlt- s,égéí'. az agít'átorökinak székében nép­szerűsíteniük kell az élenjáró kolho­zok tapasztalatait, amelyek becsület­tel teljesítették a haza iránti hazafias kötelességüket. Ugyanakkor szükséges az is, hogy bolsevik kritikának vés. sernek alá minden hiányosságot és !hi- ! bát, amely az' aratás és a iterméniy- begyüjtes megszervezése körül mutiaiv kozik és hogy élesen bíráíjanak sze­mély szerint mindenkit, aki megbontja az állami fegyelmet, Sztálin elvtárs arra tanári hogy a politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Együtt léteznek és együijt hatnak, A politikai pártmunka és a mezőgazdasági munka helyes pá­rosítása és a politikai agitáció szín­vonalának emelése egyik előfeltétele annak, hogy új sikerekét érjünk el a szocialista mezőgazdaság további fellendítéséért folytatott küzdelem­ben. Hogyan vezessünk? bevezetéséért kall, iiiigty ez tloiőkaoiMlan ;vioinial!jkjoiz|i!k a, J. B. agát. pirop. fieleülőiseüne. Most az a feladat áll előttünk, hogy a tavaszi munkák elvégzésére moz­gósítsuk dolgozó parasztságunkat. Az ellenség leleplezésiét, mely kezd javulni, fokozzuk, mert az agitáció ja­vítása, tartalommal való megtöltése, az ellenség leleplezése, szükséges és előfeltétele a nyári gabomtbegyűjtés sikeres végrehajtásának, másrészt az őszi mezőgazdasági fejlesztésnek., Megfogadva Rákosi eillvjtiáins taiiuítlá­sált, hogy moist iliegfotnito'salbib a Páirt, a faliuisS pláirllszelr vezeték iweigiarőisffilílste, fogijumík hozzá bátran, merészen, mert ez, a habaílmiais és népünk btoltdogníki- sá't, a szocaiaffizmus Sterlaik&Ä jleHtemflő 5 évies terviünk éllőfeSiéteíe. JavtSHsiuk még miuiniklálnkialt e térem is éis akkor biztos, hogy légyre nagyoibb eredimlényeltvjl fo­gúink; eílúnnli a P^ri vezetés óvói S< inogy megyfétoten ris. NAGY LtUOS, a Somogymiegyieá Pártbuiaolítság ágiit prop. tóJtktám. Pártunk és népünk elé a Kon­gresszus hatalmas feladatokat állí- tortt. Tö/bbek közödtt olyant, mint felemelt 5 éves tervünk végrehaj­tása, vagy mint a« a feladat, hogy szüntessük nug népgazdaságunk kdtlősségét, hogy mezőgazdaságum- kaít szervezzük át kollektív nagy­üzemi gazdaságokká, s mindehhez mint etefeltételt szabta meg Párt- szervezeteink és PArtap páráin sunk megerősítését. Rákosi elvtárs mondatta a Kon­gresszuson: „Amit elértünk a ma­gyar népidemokrácia gazdasági én szociális felemelkedése, sikerei a A Járási Bizottsá és munkamóds A szocializmus építése egyre na­gyobb felelősséget hárít Járási Pártbizottságainkra és nem kevés­bé falusi alapszervezeteinkre. Azt követei , meg tőlünk, hogy tényle­gesen érezzék azt a felelősséget, ami rájuk hárul, másrészt, hogy ténylegesen legyenek vezetői a ma­guk területén, ennék az építésnek. Elsősorban a Járási Pártbizott­ságaink váljanak a maguk terüle­tén vezetőivé, irányítóivá járásuk­nak. Elmondhatjuk-e azt, hogy ez mindig, minden esetben így is van? Nagyjában és egészében el, de lát­nálak kell azokat a komoly hiá­nyosságokat is, melyek e területen még vannak. JB-inkat az utólbhi időben számbelileg jelentősen megnövel­tük. De máris mutatkoznak olyan# jelenségek, hogy nem tudják ezt az erőt megfelelően felhasználni. Ez pedig veszélyezteti azt, bogy Párt­bizottságaink vezetni tudják járá­sukat, hogy déré túlijának állni azoknak az egészséges kezdeménye­zéseknek, hogy feltudják használni azt az erőt, mely dolgozó népünk - ben rejlik és a szocialista építés szolgáltába tudják állítani. Nem c y esetben vagyunk tanúi annak, hogy egyes titkárunk nem tudja mi'évű Legyen ezekkel az új elvtársakkal, hogyan használja fel őket. Arról panaszkodik, hogy ren­geteg dolga van és nem tud az iTv társakkal kellően, foglalkozni. Pe­dig a soli dolguk éppen azzal, hogy ezeknek íiz elvtársaknak nem ad­nak munkát, csak Szaporodik. Ahelyett, hogy részletesen megma­gyaráznák ezeknek az elvtársak­nak, hogy mi a teendőjük, szabad­jára engedik őkel és azok éppen azt leszik, amit jónak látnak. Ebből következik azután az, hogy nem egy esetben a JB-i.nk tanácstalanul állnak egyes kérdés­ben és nem teSzik míg a kellő intézkedéseket, nem futja lerejük­ből. Mondanom sem kell, hogy így több esetben az események uszá­lyába kerülnek, elaprózódnak. A másik hibája, mely az előbbi­ekből faliad JB-inkniek a kellő elő- retlátás, tervszerűség, céltudatosság hiánya, az aktívák kellő kioktatái­kultúra terén, belépése a szabad1 nemzetek megbecsült családjába —- mindez elsősorban nagy Pártunk­nak, a Magyar Dolgozók Pár1 ja jő munkájának köszönhető.“ Hoz- zátehetjük, hogy az elkövetkezen­dő évek nagy sikereinek is, első­sorban Pártunk jó munkája a fél­tél ele és biztosítéka. Éppen ezért foglalkozni kívánok: 1. Járási Pártbizottságaink megerő­sítésének és munkamódszerének kérdésével; 2. Párt és tömegöli kapcsolatá­nak kérdésével, agilációink kérdé­sével. gok megerősítése izereik kérdései (— mondanom sem kell, — nem lehet. A J.B. tagjai a kellő politikai, részletes instruálás után éppen en- j nek alapján kell, hogy ellenőrizzék j alapszervezeteinket, azok munkáját, i Néha még tapasztaljuk azt is, hogy egyes járási titkárunk a ,,sok munka közepette“ maga sem ér rá ál tanulmányozni ,a Párthatároza­tokat s ilyenkor töprengenek mit kellene tenni? Éne mondotta Horváth Márton > elvtárs a Kongresszuson, hogy „a harchoz nyilván szükség van puS- j kaporra, de nem feltétlen Szükséges, minden esetben, hogy a puskaport maga talál ja fel.“ A Párthatározatok tanulmányo­zásánál még az ágit. prop. osztály­nál' is vannak hiányosságok, de sürgősen kell változtatni azon aj • helyzeten is, ami a J.B.-on van. i t Itt, a mi politikai munkatársaink- ] j nak többsége nem tanulmányozza ] ’ a Párthatározatokat. | Eninek hiányában csodálatos-e | ! az, hogy ezt legtöbb esetben végre ; sem. hajtják? Meg kell szervezni ai j J.B.-on, hogy a munkatársak a rájuk vonatkozó P árt határ oiza1'okát tanulmányozzák és annak szelle­mében dolgozzanak. Biztosak va­gyunk benne, hogy ez komoly se- gítséget fog nyújtani elvtársai ult­inak s csak így tudják azt levinni i : és érvényesíteni, majd ellenőrizni j az alapszervezetben. Kádár elvtárs erről mondotta a Kongresszuson: „Ellenőrzés nélkül nem ismerjük a határozatok Sorsát, hogyan, mi- ' képpen, milyen mértékben valósul­nak meg. Pedig a határozatok ki- ; elégítő vagy kevésbé jó megvaló­sítóin a az életben, a Párt általános harcárai, a szocializmus erőinek kifejlesztésére, a reakció erőinek összezúzúsára, döntően kihat.“ Ezért fontos, hogy e téren a közel­jövőben alapvető változás történjen, t Fel kall vetni még a bürokratiz- í mus, az irodista módszer kérdését, j melyről az utóbbi időiben egyre .több szó esik. .4 bolsevik ok ereje, — tanítja Sztálin elvtárs — a tömegekkel való szoros kancsolatbCDn van élen kell járni a szocializmus épí­tésének, javítani a kritikán keresz­tül a munkát, felkarolni az alulról jövő egészséges kezdeményezéseket, általánosítani a jó tapasztalatokat, meghallgatni a dolgozók vclemfe nyét, tanulni a tömegektől. Ehhez nyilván arra is szükség van, howy ne szigeteljük el magun­kat a tömegektől, el ne Szakadjunk tőlük, ne legyünk aktagyártók, hivatalnokok. Kell-« vitatni, hogy a hivatali módszerekkel nekünk szakítani kell? A titkárság tagjai a közelmúltban 3 napra kint voltak s újra kimennek a járásokba. Az ágit. prop osztály munkatársai 5 napig, majd utána 2 napig kint voltaik. Megállt-e ezalatt a viliág forgása? Megszökött-e az íróasztal és egyéb papírok? Nem. Ellenkezőleg. Je­lentős segítséget nyújtottak lent a területellen és maguk is értékes tapasztalatokra tettek szert. Céltu­datosan, feladatokkal mentek ki, s nem azért, hogy' csak éppen kint legyenek. Tegyék ezt a J.B-ink is, ne zár­kózzanak elefántcsont toronyba a dolgozók elől, mert ez nem növeli, hanem csorbítja a J_B-ink tekinté­lyét. összegezve: Rákosi elvtárs a beszámolójában és a kongresszusi határozat is a M'.B. egyik legfontosabb feladatául azt tűzi ki, hogy segítsék, erősít­sék a J.B-kgt és alapszervezetein­ket, tegyük alkalmassá őket, hogy a szocializmus építését a maguk terü­letén vezetni, irányítani tudják. És itt önkritikával meg kell1 mondani, hogy a M.B. is, a J.B-ok felé komolyabb, alaposabb támoga­tásra, segítségnyújtásra az utóbbi időben tért rá. Ezen a téren még van javítani való és mi rajta lésizünk, hogy javítsunk is. Ezt tartjuk egyik leaf onitosabb f elada tunknaik. J.B-ink tegyék ugyanezt az alap­szervezetek felé, Tanulmányozva a párthatározatokat. Az akrpszerveze- teknek alaposan magyarázzuk meg a feladataikat, tennivalóikat, tówál­lítsuk ri az ellenséges elemeket, tanítsák meg őket vezetni a /°^u politikai és gazdasági életét. Tudatosítsák és mélyítsék el ben­nük a felelősségérzetet, hogy végső fokon a tanácsok munkájának megjavítása, a kisparaszti gazdasá­gokból, a nagyüzemi mezőgazda­ság, a szocializmus felépítése falun az ő feladatuk. Tanuljanak a J.B- ink, legyenek művelt, kultúráit, elméletileg jólképzett vezetők. Ta­nulmányozzák azt a bőséges kin­csestárat, melyet a nagy Bolsevik Párt tapasztalatai nyújtanak szá­munkra, így reméljük mielőbb és egyre inkább fognak alkalmassá válni járásuk, községük, szocialista épí­tésének vezetésére. Másik kérdés, amit fel szeretnék víttVll o -r si tr»rv/iÍKKi m.TTÉ»rlirr» ón vöt nTr

Next

/
Thumbnails
Contents