Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

CS8TÖRTÖK. 195J. MÁRCIUS 1, SOMOGYI NÉPLAP 5 RÁKOSI ELYTÁRS SZAVAI ALAPJÁN még fokozottabban, még jobb munkával kell küzdenünk A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT jfy'ß''!r hetekkel ezelőtt lázas izga­lommal készül rá egész dolgozó mépünk, az egész ország. Nem Dőli •»lyan gyár^ üzem, ahol a dolgozók többsége nem tett volna munkafelaján­lást a nagy ünnepre, győzelmeink szer­vezője ^ a Párt Kongresszusának <ünne­pére. Felajánlásaikat nemcsak, hogy tel­jesítették, hanem máris többszörösen túlszárnyalták a legtöbb helyen. A Kongreszust megelőző héten soha nem látott termelési eredményeket értek el dolgozóink szocialista kötelezettség- vólMásaik teljesítése közben. És végre eljött a nagy nap, a Kongrészus napja. emelvényen 6 állt: népünk ta­nítója és bales vezére, Rákosi Mátyás. Szavai nyomán feltárultak a hibák, szavai utat matattak a szocializ­mus felé. A rádió szétsugározta a világ minden számára szavalt, a rotációs- gtépek feldüböröglek és a fehér lapo­kon megjelentek a nagy férfi szavai. — A nép,nevette rmunikábam Ráktosi rtvtárs beszédét nagyszerűen fel le­het h'asOTiáini. Szavai nyomára joíkklaP. könnyebben fel tehet fedni a hibáikat és ki tehet küszöbölni őket. Ezért ün­nep, ha Rákosi eltvfárs beis»®. Ezért halogatom mindig meg és ezért olvasom Wandióara Rákosi elvftóirs beszédeit és «cikkeit. De nemcsak Ki-ss Fieremc, hanem *z üzem mindegyik dolgozója így véleke­dik. Tomipia Gyula páTtonlkl5vüM dolgo­zó üs Matgyoin isofait tanult Rákosi eltr- iára beszédétből — „Nekünk, húsüzemi! műn ka sok­nak railóban nagyom ikelll harácoirai az ételnisétges propaganda ellem. Van úgy, bogy a 'húsellátás Ikörül nehézségek vauinak és ezt aiz ellenség igyekszik feChaisznáímá. Az lityiének éltem fel kell ve.nini a harcot. Rákosi elvtúrs beszéde Zitán még fokozottabban és jobb mun­kával kell küzdenünk a szocialista Ma­gyar o>r szögért. — Rákosi eüttvráis hesizléde történelmi jelemtóségű,. mint ahogy mindegyik be- *zéde addig a® amit. Minden szava egy-egy éles ütésként hat a háborús rvízítákra, akikről alaposan lerántja a leplet. Tompa Gyűld, Orbán párt tá tik ár eltr- társsal altaposam átiveszélite az egész besizfédet. Most a népnevelő munkájá­ban fel fogja használni az üzem dol­gozói közölt. Termelőszőve ( keze ti cso­portok szervezésiére is jár. Rákosi elr- táins beszédéiből nagyon .sokat tanult emut ezen a téren felihaszniát'hat. — Még sok hiba van a tszcs-szer- vezés körül — mondja. — iA tanácsta­gok és komimlinislák nem jármaik elő jó példával. Ezeket fel kell rilágosíta- flii. hogy ellsősorban ók tegyék magu­kévá 'Pártiunk po'liiti káiját. hogy péfdá- jjukiat követve minél több dolgozó pa­raszt lépjen rá a nagyiüzeimi gazdálko­dás útijára. 4 kaposvári Cukorgyárban a hangos híradó is Iközvetítelte Rákosi «Ivtá'rs besiziédét. Kanizsai József szla- tiiáinicmsla azért kiülöm is elolárasta. — Rákosi elvtárs szavai — mondot­ta — utat mulatnak további munkánk­hoz és harchoz, s hogy mennyire ér­tettük meg, azt a kongresszusi verseny hátralévő napjaiban kell megmutatni. Kanizsai elivtárs vasárnap óta sóikat beszélget az üzem dolgozlóltvial Rákosi elv-társ beszédéről. Több és jobb mun­kára buzdítja őket. miközben jó mun­kamódszerét nekik Is átadja. Célja, hogy az üzemben miniéi töihb sztahá- novista legyein, akik jó munkáljukkái Sztrájk a touloni fegyver­gyárban Pánials. (MTI) Keddein délután a tou­loni fegyvergyáir dolgozói telije* egység- Inán tiltakozó munkabeszlümitieliést tar­tottak. „Béremelést k'övetellünik“ és „Bocsássák szabadon Henrik Martint“ kíálifásoklkail a m,egyeli elnökségre romul' tag, hogy benyujtlsák köveit,eléseiket. Ezután megfogadták , hogy * miozgal- mait ,teljes egységben My hatják. Okwl m Hrsadahnf Szemle étfőn már mindenki olvasta. Az üzemekben összehajoltuk a fe­jek, hangoshiradókon az ő szavait közvetítették. Ünnepnap volt a vasár­nap: Rákosi elvtárs beszélt. Kiss Ferenc, a Kaposvári Húsüzem egyik dolgozója rádión hallgatta Or­bán Ján'o* pá'rtlt'itkiárPaíli Rákosi ellv- tófisat. N'agyon sóikat tdmiulit belölle. — Rákosi elvtárstól — mondja — megtanultam, hogy minden ellen kö­nyörtelenül kell harcolni. Mert hibák még nagyon gyakran találhatók. És mindez a mi éberségünk hiánya miatt következett be. Kiss Ferenc 1 i>48 óta tagja a Ma­gyar Dolgozóik Pártjának. Most az üzemi aiapszePT elnöke. — Nekünk mindenben követni kelj Rákosi eltvársat, mert ő még nem nion- dott soha olyant ami nem valósuM volna meg. Megvalósult, mert amit Rákosi elvtárs mondott, azt a Párt mondta. — A Párt szava pedig kő­szikla. megímvtaitljiá'k, hogy Rákosi dVtárs szavai újaibb lendületet adtak munká­jukhoz. Bajzik leivtárs, géplakatos páTllionikí- vüli dolgozó leddig még csiak feliét oű- vasía el Rákosi élv társ beszédének. — Ez nem olyan, mint egy regény f— mondja — mám liehet csak úgy egy­szerre elolvasni. Tegnap este kezdtem el és mla este fejezem be az olvasá­sai. De ezentúl mindig elő fogom ven­ni, ment ez irányt ad a szocializmus építésének további szakaszaiban. — Jól telep tartó Rákosi elvlár.s az Lmipsnialistákat — mondlja. Mést mlég jobbam 'megismertük őket Bajzáik elivtárs telje&í'ilmléinyo a da- rnibbéraziéis ibavezetlésekor 100 százalék ara esetit. A kongresszusi versenyben azonban jóval 100 százalék fölé emelte. Most ezt az eredményt akarja tovább fokozni annak jeléül, hogy Rákosi civtárs szavai nem hiába hangzottak el Ö megértetnie. És megértet« az ország minden dol­gozója, akik népünk szeretett vezéré­nek Rákosi elívliázisnak szavaival kezd­tek niekl a munkának újabb gazdasági eredmények eféiréséértt. mert így marad népünk szabad és még erősebb. A BÉKEHARC HÍREI Kutason a tavaszi előkészületek meg-g-yorsltásával is védik a békét KONGRESSZUSI NAGYGYŰLÉS LESZ VASÁRNAP 1951 március hó 4-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Kossuth, téren Pártunk Kongresszusának befejezése alkalmából Kongresszusig Nagy- gyülésrt tartunk. Ä nagygyűlést előadói: Georges SimonVai elvtárs. a Belga Kommunista Párt küldötte. Benke Valéria, a Központi Vezetőség tagja. Ács Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára. A nagygyűlésre Kaposvär dolgozóit szeretettel meghívjuk. A nagygyűlés napján, vasárnap este 8 órai kezderttel ünnepi műsor lesz a Városi Színházban^ Közreműködnek: Cukorgyár! Kultúrcsoport, a Közgazdasági Gimnázium tánccsoportja, a Kaposvári Szimfonikus zenekar, a KIOSZ énekkar, a Kis­iparosok Szövetkezetének színjátszó csoportja. VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG. Munkaerőioborzás CsehszSoyákiában minőse»! «rin» A. Ctmélefl «cg« c«S l Cseöiszfaváikliia aiz efauffit év saeiptlem- bertäban teíljiesfiüettltiék laiz ipair.i miunlka- ei őtotboirzá'S 19ö0-es évi tervét. A ne­hézipar 101 'százia'Mkos 'tervteljesiítést ért el Ős dz'állíla® iá néhiéziiipairbain döl- gozióík lllátezámia az 'eltmultt évhez viszo- nyítvia 43 iSziáziaOétklkail emlőibe de#.* A legtöbb munkaerő a nehézgépiparban és az energetikai és a precíziós gép­iparban helyezkedett el. A 'miunkiaerő- toboir«ás térién gycngléhb ened/mlátyt őrt el a kohóipar, a® autó-, mepüíögiépr vegyi- iéa ikier'amiaipar, bár 'tervüket etek is teljiasíitatltték. Igein örvendetes jetems/ég volt az, hogy az 'ilfjiúsiáig lotniege'sein keres el- hélyeakiedléslt az ipairlbam. Az lifjiúsáig na­gyobb számtan helyezkedett el a ibá- nyia- és Ikoihóiipalrban, mimt lalhogy vár­náik. A nők itiolbnrzáisa szliinltén szép yiedlmónnyei .z'áirui’lt. Két és félszer <’ny­íl yi nő heiviztíkedett öl az ipar külön­böző terütettíin;, mint 1049-ben és így '1950 végére ,a nlők aiz összes döll^ozók- uialk imiiutlclgy 32 sziáziail/étklát kiépeZlök. A muinlkiaierőltiobarizás tólladatiai elbben az éviben sem 'lesznek kisebbek, minit az ellmullt évben voltak. Sőt, ismét ar­ról tesz szó, hogy újabb munkaerőket vioujatnlalk be a nielhiaziparba, az öísöd- Jiegos termieíié’si ágasaitokba. A nehézr 'iparban, miiiult'án a második és a hamna- dlilk mű'sizialkolk bevezetiése siürgiös és szükségszerű, ifelitétiteniil uövelini iklelll a dolgozóik létszsáiiniált. A második és barmiadiilk iműisztalkók felltiétHien bevez.e- tléséne azért van sziüikiség,. mert oslaik így tehet biztosítani a gépeik tiellj js ki- liasanáiiásáit. Csak így növeölhiető a terv elíöirányziaíllániak megfelellően a terme­lés. Nágy súlyt ikieiM hóíyezn'i tövábbra .i!s a fiiátiaiok tóboirzásáira. Nemosak faniu- tlókiat, hainiem olyan 17-;t!ötl 25 éves fiia- taítemlbemekiet is totooiroznli kell, akik féléves olkltetáis ultáin elsajáfftijálk a szalk- máit a külllömlböző iparágaikban. Ollyianio- kía.t, alkiik fizikai tag elég feíjletlek ah­hoz, hogy elsajátítsák a munk'afoíiyla- miafcofcat és miáír van aranyli munkiata- pasztallaibuk, hogy félév alatt annyin tia- nuljjainaik, ’amennyit a fiiaitiailiaibbak csak holsszajbb idő elteltével sajáitó'Ilhataak el. Az ideii munkaerőt oiborzáis legfőbb feladáta, hogy a fiatalokat olyan mun­kára vonják be, amely megfelel képes­ségüknek lés azokba n iparágakba, ahol a Hegnagyobb saükséig van mumlka- trökr». Sziiikség t»* a itat* lókra a rre­. A békemozgalom azi emberiség tör. téneUmóruek legszebb, legnemesebb fel. adatára vállalkozóit!!, hogy megdönti a háborús uBziíók hazugsága.*!, hogy ha- zugsághadjárataikra ielviilágasífó mun­kával sorozatos vereségeket mór, ami­kor végüli is meghiúsítja a harmadik Világháború ikirobhantására írámytílo 6ÖÖ: szándékailkait. Ebbe a mozigatomba naprdlmaprjsl lelkesebben és 'tevékenyebben kapcso. lóinak megyénk dolgozói Is. mert is­mét felraigyogotit még a tegcsüglge- ! döbbeik előtt ils Sztálin eilv'társ nyilalt1- j koza' la nyomán te' béke lerőilmek hait|al&* í ma, a béke megvédésének leheíő|slége. „A szoditlkmus építésének akarok részese lenni44 — mondottja Tóth Kálmán inemeskJs- nek lehetőségeit beszéljék meg. Mini-« faä'Udi dótgazó paraaítl. — Amikor tíz dem bizonnyal többeti haEMtaalk maguk, hold földemmel beálltam a nálunk Is ió8, a gad ácsiak a íbéke-harc (nemes ve­' íéiikediésébem! A knlasi békebizotíság megalakult termelőszövet kezeli cső. Í iortba. Tudjuk mi már. hogy az enség arra spekulál, hogy rémhírei­épíen^aSr hogy^^ősfk^Wvün'k! í a békehainc jegyében ígérte meg hogy összetesszük szétszórt, erőinket és ké-1 ^..iskola pad.ojat es abtakatt ta toda pestegeinket, hogy megdönthetetlen «*».**, JayfJa. mef' ISere5le!t, bástyát képezzünk a béketábor ellen. dJÄlteHe ,s. Az egyem,leg dogoz, séffei clS’jt ” kuüasi pairasz'tok a község összes lege­Tótti Kaim ám, aiki a memeSkSsfahrfí '®u megboronálták, rendbehozták, az bókebízotteág titkára, nem hiába' járó ál'ami gazdaság pedig traktorokkal élűi gazdatársai előli’ jó példával, mert tárcsáztad fel a járhatatlan utakat A . . .. .. _. J ... . .. . Ttn/ac/i mtinkfl lr.1. rpltncpti tpIVpcRii tpr hézgépiparban, a bánya- és kohómü­vekben és ezeken a területeken arány­lag rövid idő alatt komoly termelő- munkát végezhetnek. Idán invég ifókio- zotiiaibíblain időszerű, hoigy a tainul'Jöklalt tobonozzainalk a bányák ás klcíhók né- S7(áre. Ugyianosaik folkoanü keli « .női imura- kaeirőlk tobornáisáili. A nők bebizonyí­tották, hogy képességeiket ugyanolyan jól tudják érvény re juttatni a nehéz és bonyolult gép mellett, mint a könnyű­iparban és a közlekedésiben is. Torimlé- szöteseui a inők ellőtt niyitrv iáit! Tailaimieny- nyj murtkaforliiltet és különösein aiz lils- kolálból ikiJkerüi’.lő lányiolk váiliogaithatiniak a inunkálbain. A háztairtástt vezietiri nők, sőt a gyeinniieke's ainyiálk iiis ibekapcsoilód- hatnak a temvellcsbe, ..mlert a Párt ás a raepi deimokratliikus kormiáin(y goinidos- kod'ilk sunnói!1,, tiogy a nőkéit ne akadá­lyozna seim a ihlázlfaintás, sem a gyér - iniekinevéllés. ,Közismert Hányt, hogy sza­kadatlanul inő a igyerimleikjgonido'zók, gyenmlék'ottíhoniok iszámia ás az üzlleitek áru'sftáisá idejét is úgy álliapítottáik meg. hogy ia nők munk'a'ildbjülk után is vtá- sú rollttía.Ssiajnálk. Az idei 'muink'aenőliolboirzóslba'n lémvé- nyesü'Untie keilt a imilllUávü taipasztaitait ok­nak. A imuinik.aetnöiloibo.nz(äs mem gulp les a.ktaiszérü miunkla. A rmift ;élcvll)en pél­dául miegtörtlánit, hogy a mmnklaerő- közivetiKő hivatal álultiasíhölíta olyan intők in unkialfelvótállét, aikiilk a könmiyüiipia'r- ban lalknrtfalk elhelijtezlkiedini, mert úgy vélifíe, hogy főlleg a 'nehézipar részére kein ,munkaerőt saenvezm.iie. Hibás és merev volt az az állláspomit is, hogy miniden mnukábaáSíó intő ihtell'yeilt egy férfi ilép-jet át a kőinmiyűiiipairlbó® a ne­héz ipairta. Igen je'tentHőis kérdés imialtiad 'az új dolgozók iisikötázilailásia 'és átlkiépziésie. Kerütod kell a túlhosszú ellmlötetS itiamfo- ly,".mókáit, inkább a gépmelletti, gya­korlati oktatásra kell nagyobb súlyt fektetni. A multiévi miunlkaierő'tiohorzláls azt mu­tatta, bogy GsahSzlovákia gazdag műn- kiaerőtartlaliákolklkiail nendellkezik és jobb munkaszervezéssel, fokozot gépe- si-éssel, a teljestímény szerinti bérezés következetesebb alkalmazásával, haté­konyabb m u n kaerői o bor zás sál és rend­szeres meggyőgéssel nemcsak teljesíteni lehet a munlcaeröloboriás tervét, de túl is leket teljesíteni. azonnal (követte őt a békebizotttság hat tagja, akik szintén a l'Jáiislas gaz. dálkodás útjára lépitek. 53 q vegyes, gabona begyűjtésével azt is megmu- íteYiák a nemesikis faf üdítek, hogy nem­csak jelszónak tahlják a tmuoká|si4>a- raszit sízövaíisiéget, hamemi ér.ő valóság, nak. mely kötelezetségekko! äs jár. Darány község dolgozó para&aíljai Ss l'iszlÜábiaini vawnak azzal, hogy a szomsédteágulkbain van a háborús .uszíiÖk fbórence,i la jugo­szláv nép elnyomója. Tito. A darány» békeharcosolk elsőrendű iePiadaltiuiknak ismeritek fed, hogy a háborús uszíitók hazugsághadjárialtairól rántsák le a lep­led, ezértl klsgyűléseken beszélték meg Sz'álin rlvtárs nyilatkozatait, Í24 új előfizetőt toboroztak a Szabad Nép ol. vasótáborába Gáli Utvánné 19 előfl-, zetőt gyűjtött a Béke és Szabadág­nak. Nem marad el a békebiizoljtság mun­kája a Tszcs szervezés elös égi tűséiben sem, menti felvilágosító munkájuk ered1- méniyekép 14 új tag jeflenflkezett a Tszcs.be. Tudják a darányiak, hogy a takarékosság országépítés, ezért‘,1 65 q vas, 3 q rongy, 2 q papír; gyűjtésé­vel járultak hazizá nemzeilgHEdaságunlk megerősítéséhez. A béketábor ereje- növd'.i, aki gyűlölködő, vagy uszító eííenségefl leplezi le. Ezért határozták el Darány békeharcosak hogy ieziultan nagy tsúlyö heyeznek at el'enteg ilef.ep. lezésére ijs. A gadácsi béke- bizottság az, első magyar békeharcosnak, Rákosi eJviársmalk .névnapját használta Jel arrai, hogy kisigyülésen vitassa ímeg SztáÜ.im elvtárs nagyjelentőségű nyi- la!|koizir)l.á:, majd a Tszcls szervezésé­tavaszi munkákra teljesen felkészülitek a kutasiak: vetőmagvaikat rr.«egtisz!itot_ fák. szerszámaikat, szekereiket rendbe­hozták. Rendszereseim tairlbltb ki&gyűi'.é. seken besziélSk meg a bé.kehanc (Ceí- Bc'isltail“, és gyűlések, valamint' munkái juk eredményéről a megyei Békeirodát is tájékoztatják. A kaposvári trafikosok A munka lázában épít az ország apraja.,nagyjai, falusi és városi dolgoz* egyaránt. Sízffárd meggyőződése min. den, jóakahaitú embernek, hogy a bé­kéért harcolni a legszebb feladat A kaposvári trafikosok legnagyobb része hadirokkant, — mondotta Bernhardt Adám, a (rafi'kotsok béikebizotltságáinaiK elnöke, ök a saját bőrükön tapasz­talták, hogy mi a háború. Uj erőt ad nek!k a békeharchoz Sztá­lin elvtárs nyilatkozata, mely pzerinl a háború nem elkerülhetetlen. Perreg József fonítosnak tartoliB megjegyezni a tinaifiikosbk békegyffiéeón. hogy bé­keharcnak elengedhetetlen része az az imperialista háborús .gyujtogatak könyörtelen leleplezése. Meg ikelll is­merni a, sokféle formában jeilerttikezS eilenséget és romboló munkájának gá­tat kel vetni. A kaposvári fűtőház dolgozói harcos bókevágyuknalc adtaK kifejezési! a munkaivarisiemy s,zép ered«- menyeivel, de folytatják elméleti síkon is a békcharcoi. Szentes Lajos fűtőház» dolgozó mondta egy bókegyíílésen,: (A nagycsaládos apák nevében tittakozom a háború ellen. Nem ágyutö'te éknek | neveljük gyermekeinket. Sztálin elv. társ megmutatta az utat. amelyen ha- | ladnunk kell a békeharc újabb győ­zelmei fölé. És mi ezt az utal akar- ‘ juk járni! Megindult a mukaerő- toborzás Február 24-én indult meg me­gyénkben a munkaerötoborzási mozgalom, melynek folyamán a dolgozó parasztok ezreinek adják meg a lehetőségei,, bogy kedve szerint helyezkedjen el ipari mun­kára. Pártunk ezzel olyan hatalmas segítséget nyújt a dolgozó pa­rasztoknak, paraszt,fiataloknak, amilyenben eddig nem volt részük. Élénken emlékeznek még a dolgo­zók azokra az időkre, amikor hiába akartak valamilyen szak­mát tanulni, nem volt meg a le­hetőségük rá, legfeljebb valami­lyen napszámos, vagy alkalmi munkát végezhettek a gyárakban, vagy az építkezéseknél. Most megvan a lehetőség arra is, hogy a dolgozók minden, kü­lönösebb költség nélkül, bármi- ilyen ipari szakmát kitanulhassa­nak. Ennek ellenére azonban, — amint azt az eddigi eredmények mutatják — csak kevesen hasz­nálják fel Pártunknak ezt a se­gítségét. Barcson ugyan már van több jelentkező, de másutt inkább hall­gatnak/ a dolgozók az ellenség hírveréseire, aki — mivel látja, hogy ennek az intézkedésnek a dolgozók veszik hasznát —, min­dent elkövet, hogy mennél keve­sebb dolgozó paraszt és paraszti- fiatal lépjen a fejlődés útjára. Azt hiresztelik, hogy akik je­lentkeznek az építő- vagy a bá­nyaiparba, azokat elviszik a Szov­jetunióba és nem engedik haza egy ideig őket. Hogy ez mennyire nevetséges vád, azt nem is kell különösebben magyarázni, mégis sokan felülnek ennek. A dolgozó, aki leszerződik va­lamely munkára, a saját jövőjét alapozza meg. A szerződésben — amely egy évre szól —, biztosít­ják a munkásnak az üzemi kony­hán a teljes ellátást, minden hé­ten egyszer a családjához való hazautazást 80 százalékos ked­vezménnyel és minden hónapban egyszer pedig a vállalat költségén teljesen ingyenesen utazhait haza. Dolgozó parasztjaink ne ülje­nek fel az ellenség híresztelései­nek, hallgassanak a Párt szavá­ra, amely mindig csak a dolgozók érdekeit nézi minden intézkedé­sénél, jelentkezzenek ipari szak­mára, s így vegyenek részt a szo­cializmus építésében. — Dolgozó parasztjaink egyre jobban felismerik a nagyüzomi gazdálkodás előnyeit és minden nap több és több dolgozó paraszt ladjai belépését a termelőszövetke­zeti csoportokba. Péterhidán 24 családdal megalakult az I. típusú „Kossuth Lajos“ termelőszövet­kezeti csoport. — Homohszentgyörgy község­ben február 22-én, a Vörös Had­sereg fennállásának 33. évfordu­lóját a Szabad Föld Téli Est előadással egybekötve tartották meg. Ezen a gyűlésen 20o dol­gozó paraszt volt jelen. Az elő­adást kultúrműsor követte, me­lyet a helyi DISZ-szervezet ren­dezett meg nagy sikerrel. s

Next

/
Thumbnails
Contents