Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 8. SOMOGYI NÉPLAP 5 Az MDP Somogymegyei Bizottságának közleménye a Somogyi Néplap 1951. március 7-i számában megjelent „A kongresszusi zászló boldog tulajdonosai“ című cikkel kapcsolatban A Somogyi Néplap politikai sztnvo- •nálet mz elmúlt ,7 hó során emelkedtem. A lap elég sűrűn foglalkozik ö pántékt kérdéseivel, imponier közűi cikkeiket a megye dolgozóinak békeharcárólj rend­szeresen leleplezi a Tilo-fnsizmust, har­col a kálók, klerikális, jobboldali és egyéb ellenséggel szemben. Elég jól foglalkozik n dolgozóik termelésben votló hősies helytállásával. Az újság azonban gyakran nem ké­pes eléggé összekapcsolni a nemzet­közi helyzetet, a békeharcot, a Szov­jetunió szerepét, az amerikai imperia­lizmus és a Titó-ifasizmws leleplezéséi, a hazánkban folyó éles osztályharcot a dolgozók napi küzdelmeivel, harcai­val. Ebből kifolyólag az ohmsó nem látja mindig világosan a cikkekből, hogy megyénk dolgozóit a nagy Szov­jetunió; Sztálin elvtárs, a \Párt és Rá­kosi elvi Ars szereidé, a forró Imzmfi- siíg, a békéért való elszántság fűti küz­delemre. Egyes esetekben a cikkek mindezek- épl függetlenül a nép életétől és harcai­tól idegenül dolgoznak fel egyes me­gyei eseményeket. Ennek kirívó példája a ,A Kongresz- szusi zászló boldog tulajdonosa^“ című cikk. Ez a cikk teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy rt kaposvári fülű ház dol­gozóit « történelmi jelentőségű II. Párt- kongresszus lelkesítette munkaiver- senyre, hogy a Sztálin elvtárs cs Rá­kosi elvtárs iránt való odaadás és hű ség szította fel az üzemben a miutka- versenyt, hogy a f ülőhöz dolgozón a békéért, jobb jövőjükért harcoltak (t versiemy során. Ezt a cikk nem emeli ki. hanem c helyett ízléstelen módon és pórlsze- rűtteniil újra éis újra a Megyei Pártbi­zottság küldöttjéről emlékezik meg, ót állít ja előtérbe. Teljesen megfeledkezik a cikk, hagy a helyi pártszervezel, s főként az ottan1 dolgozók nevéről, érdemeiről beszél­jen, a kiváló sztahanovistákról! számol­jon be, az ö életükről harcaikról ír­'Ezért a Megyei Pártbizottság megál­lapítja, hogy a- Somogyi Néplapon i, a Somogymegyei Pártbizottság lapjában megjelent a „Kongresszusi zászló bol­dog tulajdonosai“ című cikk, ellentétes a Megyei Pártbizottság álláspontjával. Ezért ® Megyei Pártbizottság utasít­ja a Somogyi Néplap szerkesztőségét: hagy a Megyei Pártbizottságnak ezt a közleményét behatóan vitassák .meg. a következtetéseket vonják le és a jö­vőben hasonló hibát semmi esetre se kövessenek 'el; hogy a ,,A Kongresszusi zászló bol-. dog tulajdonosai“ című cikkei írják meg újból a Megyei Pártbizottság ezen bírálata alapján; hogy a cikk íróját vonják jele}őss,ég­re és a lap kötelékéből azonnali ha­tállyal távolítsák el. Kaposvár, tdől március 7. Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei JhrrthKzoltsúga ÁCS LAJOS m. titkár. A kormány újabb segítséggé láttán még nagyobb területre kötnek termelési szerződést a dolgozó parasztok A BÉKEHARC HÍREI A szovjet nők a békefront első harcosai Dolgozva ütunepelrti és ünnepelve sznmyai. Ma iköntnybeborüll;) szemmid dolgozni, csak a nők > tudnak igaaáni. gctudalnaik az elmúlt és jelenlegi há- Könnyes mosollyal emlékezni, s ae ború «mfoerteúen. isizöroyűsétgieire, de ernte kezes nyomán elszán!1' ekem tű-, könnyeiken keresetül is ajkukról a »eben kemény acéllá edződni, női >. tulajdonság.. Ma nem veszik Iki 'kezükből a hét­köznapi munka eszközéit, s mégis egyszívvel ünnepelnek a világ asz. mosoly szivárvániyia. ível a gügyögő gyermekeik, a jövő reménységei felé. Könnyeik és mosolyuk ölelkezéséből aeélfcemény elhatározás születik: mejfvédjfik a békét! Az!', mondják, hogy végső elemzés­ben SSL asszonyok kormányozzák a né­peket. Igaz leiheil, hiszen mindenkinek van édesanyja, mindenki szívéhez leg­közelebb áll b hitves, a nővér. Ha a világ asszonyai egy fllkarartltal kiéli- nek a béke, szent ügye mellek! nincs az 0 vérgőzbe bódult eszeveszett had­vezér, vagy fegyvergyáros, éld új há­ború rémé:, ifíziaíbadíühatniá a , világnál Az elműt háború legtöbb szenve­dést e, Sízovief! népinek hozott, az ősz- szes nők iközöltt 1 ■eisri1 Icibbet a; szovjet asszonyok gyötrődtek. A szovjet nők szülték a p.ziabrdbágof könnyes ifájdaí- n lukiban, iaiz elnyomó!1?' és kizsákmá­nyol: népek .millióinak, s a .'Izeméit nők jáimak elől a világ ssszonyai’ dSrtt ló ‘ példa vei ma fe a békéért ifolyta. ‘tolit harciban. ..Harag és pvíi'ölet ég Szívemben a svujtogaiók iránt — írja Mitronova, a hős szovjet asszony. — Nagy áron harcoltuk ki' a békét az egész, világ számára. A fasizmus elleni harcban három fiam ontotta véré'1. A Hazáért küzdve haltak meg. Lehet, hogy akik atombombával fenyegetnek bennünket elérkezettnek véijk az időt hogy meg. 'ármdjanak bennünket, de mi meg tudjuk védeni magunkat, ellen fogunk állni és mi megtanítjuk a gyilkos ha. randákat. Békét, csak békét aka­runk!...” Sztálingrád asszonyai mondják: .,Mi sztálingrádi asszonyok, özve­gyek, árvák, anyák és testvérek, akik elvesztettük a háborúban fiainkat és hozzátartozóinkat), szentül hisszük hogy a világ asszonyai nem fogják férjeiket és fiaikat az imperiaüsta ,,urak” véres mulatságára engedni és nem tűrik el, hogy a WalI.Streé” ban­ditái otthontalan özvegyek és árvák könnyeivel táplálkozzanak.” Bjelornssiia ssssasoiiyai mondják: ,A háború, mélyért aiz •imperialis­ták szerveznek,. nemcsak a SzovjelíL umió elten készül.’ A viliág!- mimdten táján aki-ikja sízéilmiiziníi békéé csalá­dok- százezreit és emberéleteik mte Máit alkarja kioLaná, .vagy romlásba dönteni. Világ asszonyai! A legibe. veSscibb küzdelemre hívunk benneteket e 'támadóik eilen! Hangunk riatdlóikiémffe süvíi: „Nem ákarunik űj háború'.i!” .Ötéves tervünk egyik fontos része iparunk fejlesztése és en­nek sa jatté rmésü nyersanyaggal való ellátása. Ezt a1 célt szolgálja többek kö­zött a rostlen és a rostkender minél több termesztése is. Azon­ban dolgozó parasztságunk még idegenkedik tőle, mert gyenge a felvilágosító munka és nem ma­gyarázzák meg a dolkozóknak, bogy a rostnövények idén jóval np.gyobb jövedelmeik' biztosítanak mint -tavaly. Tavaly a rostlennél az elsö- osztályií növények ára. 66 forint az idén pedig 82 forint. Ugyan- ügy la rostkendernél .is emel­ték- a növények árát. Ezenfelül .még úgy a> rostlennél, mint a rosfkendernél a magas termés- eredményt elért dolgozó parasz­tokat külön tjöbbtiermelési pré­miumban is részesítik. Tehát dolgozó parasztságunk nem hogy ráfizet a rostnövények Termesztésére, hanem Vsak jól jön ki vele, sokkal jobban mintha földjébe iUiegszokotí búzát, ku­koricát. burgonyát vetne. Annak a dolgozó parasznak,'aki szerződéses növény termelt a földje 50 százalékán, jóval több pénze van, mint! aki idegenkedik a szerződéses növény termelésétől. Sok helyen azonban még nem is­merték fel a szerződés előnyét, mert hallgattak a kulákokfa, akik azt mondják, hogy ..tönkre teszik a földet, nem kifizetődő.“ 141.000 forint szár»*sá{vf kártérítést fizettek ki a meíjyéhen Ezt a rémhírterjesztést meg­dönti kormányzatunk újabb segít­sége is, amellyel megint segítsé­gére siet a dolgozó parasztoknak. Azoknak, akik rostlent és ken­derlent termesztettek, de a nagy szárazság miatt a 7 mázsás át­lagtermést nem érlék el, kormány­zatunk a beszolgáltatott rostnö­vények és az átlagtermés közötti mennyiség ellenértékét megtéríti. Ez az összeg a megyében 141.000 forintot tesz ki. Dolgozó parasztságunknak ez­zel egyidejűleg egy másik nagy segítségét is nyújt az állam- A rostnövénytermelők részére textil­anyagot, zsákot, kőfélárú félesé­geket juttat kormányzatunk igény lés alapján. Megyeszerte nagy megelégedés­sel fogadta dolgbzó parasztsá­gunk ezt a segítséget. Polányban 24 termelőnek osztottak ki pénzt. Cser Ferenc, a rostnövény válla­lat kiküldöttje méltatta az egybe-, gyűlt dolgozók előtt a kormány segítségét. A dolgozók nagy lel­kesedéssel vették át a pénzt és A nagy bajomi dolgozó parasztok verjék vissza a knlákrágalmakat! Az rfmult hál során Nagybajom ; álló dolgozó parasizfó^ iig részt vettek dolgozó parasztságát egymásután ke r-esíék fel a népnevelők, hogy felvi- lágosítsáik őket a nagyüzemi gazdál­kodás jelentőeiégiéről. A népnevelők közöt'. számosam, voltlak olyanok, akik már az 1950.ee évben Ijs .termelőszö­vetkezeti csoportban gazdálkodtak. — . z Eztak a dolgozó parasztok beaäüliet- 1 bein :kötelességüknek tartották, hogy s felvilágosító munkájúikkal Nagyba, r jóm parasztságát rávezessék a bol. t dog iszocialista élet útjána. A népnevelők fáradságos munkája 1 nem vol1; hiábavaló. A jó felvilágosító i munka uiián magalaikulf egy I. típusú r termatiős'zöveltikzeti csoport. Ez az I. r mintájú termelősfflövetkezéíi csoport s „BúzialkaSáistz” elnevezésit visel, mely- é bem <10 önltudattos dolígóió panaszt- < . család 20 lífegga,:,. 92 hold földdel 1 msgkei'fe jövője építését h A népnevelők munkájának * ered menye abban is látható, Ihogy a már múlt ! b évben megalakult III. imlinlüájú ,,Győ- t zclem” rermelőszö vetkezeti csoport C 22 családról .33 családra emelkedett, E melynek jelenleg több mint 80 tagja t van. ; cl Nagybajom községben 1200 család 1 él, mintegy -5600 iővet. A népneve- f lök munkáját nagyban hátráltaitVIa ai é községben "basásikodó 120 tk-uták, akik a aljas aknamunkát végezitek a csopor- s tök megaíalkításB ellen, i g Nagybajomban egy.egy este három ő termelőszövetkezeti csoport is alakuló, t ban vc#> aihol a dolgozó parasztok a matgy érdeklődéssel fordultak a cső- a port iránt. Azonban a csoportok meg- n a,Lalkításét akadályozta a ikutáikok ak- d namunikája; Ez legjobban! megniydlvá. n nult abban., hogy a kulákbefolyáa jplartb b az alakuló gyűléseiken, s rajtuk ke. resztül érvényesült az eülenség és a kulákiság hangja. A ikulákqdc, hogy aknamunkájukat fokozhassák, esténként a kehiek alatt bujkálva mentek a szomszédba dolgo­zó kis. és középpanalszfldkhoz, hogy ieibeszéíihesisék őket a csoport alakítá- S'áról, A dolgozó parasztofcniak aztt mondták, hagy csalk akikor lépjenek be a wmelősiziövetkezőit csoportba. ha már mindenki benti lesz., Ehhez még! hcizizátefték azt is, hogy ©gyük dol­gozó naraszt se írja alá a. belépésit nyilatikoziatet. Ezért! .'öbb doigozó pa. rasizli momdta — éti nem írom1 elő­ször 'alá a belépési nyilatlkoziaitót fée» éni nem alkarok első lénmli. Ést vájjon miért mondták ezt a dolgozó páráséi iák .és máért félnek evőnek .afiáírirtii a belépési nyMIkoza. tot? Bz a kérdés ma már megoldásit! ta­lált Nagybajomban. A kulákok, — köz_ tűk Orbán József. Acs-Gergely János, Garzá József, Laki-Balázs János Ssi Bognár Sándor — olyan rémhíreket terjesztettek a faluban, hogy azt a dolgozó parasztot, aki a belépési nyi. latkozatot először aláírja, kiirtják a faluból! A doíjgozó paraszt oknftlk fed kell venni a harcot a kiulálkök ellen. Verjék vise, sza íámedásaflkat, melyhez 'mindén se., •miségiét megad a Párt. Leplezzék 1« őket és vigyék győzelemre az oszr tályharcot Nagybajomban ibj mert amíg Nagybajom ddigazó parasztsága a k illák okra hallgait, adld'ig fejlődni nem tujE. éleószín'vanala nem emelke­dik. De ha elfogadja Pártunk és kor- mányzai inuk átfial kijelölt uföf. «kkw boldogan, bőségben élhet. talmas hazánk, a béke támasza! Éljen drága, szeretett Sztálin elvtársunk, aki a haladó emberiség élén áll a vi­lág tarósabb békéjéért vívott harc­ban.” A Szovjetunió asszonyai a vi'á-g minden becsületes aisiFfeamyá- val kiált iák a háborúst uszítok feí,é: Nem a .háború, hanem a béke szá­mára ép'tjiik városainkat, üzemelinlkeit éh gyárainkat. A béke számára ne­veljük fel gyermekeinket is. Megve­téssel és gyűlölettel! nézünk azokra, aikék az új háború terveit szövik és békés városaimlkait és falvainkat alkar, iák szétzúzni! Fegyvert foghatnak az USA pénzihaitalrniaisságai, fenyegö he­tik az emberiségét eigy új, véres há­ború szörnyűségeivel, számukra nincs! hely a történelemben!. A jövő a míeitjlk, dolgozó, embereké! A magyar anyák a magyar asszonyok is megfanulfld'k a 'háború isziörnyű leckéjét. Ok F«m akarnak háborút, halait, hanem életet, béke', -Azit akarják, hogy soha ajkuk­ról jaj.siz'ót. szemeikből könnyét sím facsarjon ki a háború rémié! All jattok a hatalmas béketábor zász- laii aiiá, küzdjetek a néndienraapi' fronii. jan. hogy bo’dog élet islarjadjan a mai i lban sinjikialb saeniviedrtit ma­gyar földön! Megyei küldöttértekezletet tart vasárnap a SZÖVŐ SZ Az eiiwullH er ósz'em 'a sZOVuibz torn nalmieigiyieii iváJte-zítimiálniyla jiawaisflaftoit fo- igiaidollll telt'., Ibagiy la imiegyei SZŐ VOSZ köz,pont okált öimálUiö megyei szöveteié - gékké űftalklít'jlájk át. A jarviaisülaltlot a II. Ország,os IfeülMöllltigjyűlési&n efiftopaiditák és egyben hlaitáiroziailioít hoiziták, laimeity- iblein ikiiimoinldllálk, hogy a megyei ikiöz- po.nitok.all, megyéi sízöiyietsié'gielklké kell áltlaOalk Miami. A II. Országos KüíjdöiltgyűCíés ihöllá- noaaílaiit megyénk. föllidiniííveisszöiveillk'e- 'zeíü llaigijiatL a jlamiuiár Végién és február ettejifin miegliairiíoi'lt óaggyfifié'ielklsin -vitai* fák meg. A gyűléseken nem aSkbdll egy oCjylam sz'öivelllkleizeilli fing aeim, lalkii me he- liyleseílíe vioä'na a K'ülMöJilgyűllés Watá- rozü'laiit. iA taiggyűCésiak iheülyteseíSék a hiailározialtioikail, hie'lyeiseiMléík a mlegyei köizipomltoík ömóffló megyéi isizöivielfeégiekké való áte'lla!fcíi!iá)s-ált és hellyeSeMélk a iKiúfj- dlö'titigyűfiéiSneik aizit a toltáiDOBatáit is, lím-gy /fleffláíülÉslák az öinláilllló jáwáisi kfuren- deilségekeit. Eddig az egyes kÖBSiégi sízövélikeai- tektnieik, hia VaflairadHy- eüiitaltlfenii/vialló ii'glyiüík voCIt, mem itardtek möisiliova foT- dul'lni, mlimll! a miegyei közpomllboz. A miügyed .fcöizpoinlt pedig úgysaóOván üt- ialnöóaim rnyakllg volt a ,mumlkláblain,-merit míegyiénlk összes sízöveilikiözieillelim.ek xnin- dan léúilnüézléisrie .váró ügye csajk rá várt, így iteSIjiasteln éíflveitiő az, hogy miéme?yik szövtefllkezeitMdk iraZlaimidiy tii|g|yeis-ba|jos éo'igo csali heitfeks, — ésiötílleg bomapok miiuilv!» kedül'lt lediilrttiéziésirte, IBz a ijláináisi lldlreinldeniisléglelk fetlíáEííttlá- i.sáviafl teEljesian an|e(gslzlüinit, imént a ijláriásli kirlElnldieílHslégelkíiez mlinidiöisisze 20, eisieit- Jleig 25 isziöweilkiefflät <llair/l,o‘zi|k és így több lidtelje van fogflaCflaottinli eigyles .szöveltlklezie- IxkJüeß. Vlaisáirtmp, niláincSiuis 4iéín ímegiváíhBz- Itolltlák a jácásli viá'lalsizitlm/áiny'olk'Oin azo­kat a k.üiHöiltelk'eit, aki'lk nnoüit vaaiar- nap. imláirciuis ilil-éin iräsizlUvelazmek a me- gylei klüí/diöititlgiyűllléaeini és ímegfcláilalszltiiók masgiulk kíiziüii ia mieigyieii öniáítló szlötvet- ség Sgozgatófláigált és .MJügyeílölbfolo'lilsá- gáit. A nnegyei Iklüldőltiüek a torimieíésbie« léilleinljláiró dlol’lgozió pialriaiszitoiklbólt, íizövet- Ikt-zeiili teglolkbélí Ülevődlnt'lk ölsisizte, .akik a szlöiwclllkietzieiKbetn Ss jó mtunikái végez­tek etdldig is. A kiüfldciMiék közti lesz HoirMáltlh Jlámos, ia somi MiDP eítnüke, aki Itleirtménylblelaidláisá íkiöltlelileizteiltelégiélt 208 'száizialléfaom tfieClül Ittefljjieislíffleilille éls étlenjárt a ileirimié;iöe!sopoirt imegisiz|ervieziélslálbein is. iRíóallloinkiillítitfiibííll Mmltylilkió ’ .Jézisielf DTSZ- fialtall mieigty a küMiöltlIáriHeklezfieitne, a.kj a békekötesön-jegyzésnél .veüte 'ki ré­szét lalüaiposam a mumfkíálbióll. A vasárnap megtairtlaindió ímeg^'ieí vá- illaszltoniátnyli ütés a azi&vielllkezettek még nagyobb ifleylődéisét fogja elősegíteni és hozzá fog járulni aihlhoK,, hogy a II. Országos Külidőittgyűllés hlath.rozaitJai't niegyéink szövei!kezie<t»i sikeresen meg tudják. Mnülósítaini. ki 12 gyermeket nevelt fel. Mélysé-j ;es hálával köszönöm a Pártnak és iztálinnak, hogy megtiszteltek a dicső Hős anya” kitüntetéssel és az . Anyai licsöség” rendjével. Engem is", mirill j ninden szovjet anyát az egész nem­iét szeretete és gondoskodása vesz törül. i Gyermekeim jól élnek. Mind- nnvin.n egészségesek különféle vál- atatoknál dolgoznak, sztahánovisiták... V két legifjabb, Tónya és Liza diá­tok. A szovjet hatalom számomra nagy mberi boldogságot biztosított. Bizto-1 ítya látom gyermekeim jövőjét. Tu.1 lom, hogy hazánkban nyi'va áll sz'á- isukra az iskolába és a becsületes ; nunkához vezető, út. Nem fele jtettem el a nemrég múlt t láború szörnyű szenvedéseirl, , anyai | lánatomat és könnyeimet. A német, asiszta rablókkal vívott harcban két , egidősebb,'szeretetn fiam: Hja és V». j .-■Mij haltak ihősiihalált. Nem akarok öbb háborút. Anyai szívem békére j 'ágyik. És kérdem azokat, kik fegy- i ertársaim a békéért vívoti harcban: j iába ömlött gyermekeim vére? Vaj. on egy imperialista csoport szétzúz- atja.e a békét, melyért gyermekeink Irága életüket áldozták keserű anyai lönnyek hullottak, özvegyek és árvák íratlak meg? Nem ezt nem enged- ük meg! Éljen a béke! Éljenek a békeíábor hagyja őket, törődik azzal is, hogy a dolgozó parasztság rá no fizzessen semmire. — Ezt mondja : Szil János is, akinek 11 hold i földje vo.n, és 9 holddal szerződött ' belőle. Most is kapott 133 fórin- • tot. 1 ! — Hét gyermekem van — mond- , ja — a iégkisebbik 3 hónapos és j naigyon jól jött ez a segítség is. ; En nem is hiszek semmiféle ellen- ] séges hangnak, mert én még min- , dig jól 'jöttem ki, ha hallgattam £1.1 Pártra és az államra. Tavaly is 4 j holdra szerzöltem, de nem bántam j | meg, mert a gyermekeimet abból I ‘ a pénztől ruháztam fel. amit a , szerződéses növényekből kaptam. , Ezért az idén már 9 holdra kö-; főtt szerződést Szél János. Igyek- : j szik a 'tavaszi munkákat is minél I előbb elvégezni. Gyermekeivel í együtt készítik elő a- gépeket a j 1 tavaszi munkákra, ö maga mint földmüvesszövetkezet-i tag jó nép- j, ^ nevelő .munkált végez, köteljessé- -, gét jól teljesíti, mert ö járt elöl f jó példával. ! j-----------------------------------. íe gigertek, hogy a meg elmaradt j n jrületet is leszerzödtefik és ígér- ! h jk,. hogy ök is mindenben segí- fi ilc az államot. S Mernyén 3.500 forint került ki- fi zstásra• Suszter Mihály dolgozó b araszt kapott 10ß forintot,. Sze- ti eres Miklós 142 forintot, Kovács mre 105 forintot, Spánki Ká- j; oly 144 forintot és még sokan n lások kaptak segítséget E Somogygeszi ü>eu szintén 50 sí olgozó paraszt kapott pénzbeli d ?gítséget. Ott elvállalták, hogy F lég ?*a előirányzott szerződéses b '.riileten felül is szerződnek rost- n övényre. " a Karódon 1.650 forint kerül ki- s: sztásra. Lelinhaffer Lajos 160 irintot, kapott ,Csonka Mihály t< 27 forintot, Széli János 133 fo- s1 intőt kapott. e Kúrádon nagyon nehezen ment e; szerződés, de most hogy a gaz- í t.: ák segítséget kapnak a száraz- fi ág okozi'a kárért, most látják, n ogy az állam mennyire segítsé- j g éré siet a dolgozóknak.. Nem jc

Next

/
Thumbnails
Contents