Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK. 1#61. MÁRCIUS 1 SOMOGYI NPRlXR s Dénes István elvtáes beszéde a DISZ mimikájából —« Rákosi elvtárs igen nyomaté­kosa rámutatott (beszámolójában an­nak jelentőségére, — kezdte beszé­dét Dénes István elvtárs —, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetségét végre olyan szervezetté kovácsoljuk, ame­lyik a Komszomolhoz hasonlóan, a bárt lesjobb segítője és kimeríthe­tetlen tartaléka, s hogy ezzel kap­csolatban növeljük Pártunkban a megértést az ifjúsági szövetség je­lentősége iránt. „ .. .ennek a kongresszusnak egyik feladató, hogy Pártunk egészé­vel megértesse cd Dolgozó Ifjúság Szövetsége jelentőségét és< fontossá" gát“ — mondotta Rákosi elv társ. A mi Pártunk a felszabadulás után sokáig volt kénytelen nagy mérték­ben nélkülözni azt a hatalmas erő­forrást, amelyet az ifjúság lelkes, önzet/.bn munkája jelent. Az if júság közötti politikai fordu­lat számos összetevője között a legdöntőbb, az uralkodó tényező, a nagy Szovjetunió és a Komszomol világtörténelmi szerepének egyre vi­lágosabb felismerése és a Párt, a mi Rákosi elvtársunk iránti rendít­hetetlen hűség, olfhatatlan szeretet és hálaérzése. Az ifjúság mind mé­lyebben és tudatosabban érzi, hogy a Szovjetunió felszabadította ha­zánkban a Pártnak köszönhet min­dent. Pártbizottságaink és pátrszerveze- teink kötelessége, hogy most két kézzel ragadják meg ifjúságunk fia­tal, erős, tettrakész kezét, irányít­sák és segítsék az Ifjúsági Szövetség munkáját. Tekintsék e tekintetben is mérvadónak Pártunk Központi Ve­zetőségét és legyen e tekintetben is a mi pártfunkción inasainknak taní­tómestere a nagy Bolsevik Párt, amely a legnehezebb időkben is, sőt a nehéz időkben különösképpen nagy figyelmet szentel az ifjúság nevelésének. Az ifjúsággal szembeni bizalmat, lanság jövőnkkel, ügyünk végső győzelmével szembeni hihtetlensé- get jelent. A DISZ megerősítése érdekében erősíteni kell az ifjúmunkás veze~ lést az ifjúsági szöveségben. A DISZ megalakulásával jelentősen megnőtt a munkásifjús.ig szerepe ca súlya az ifjúsági mozgalomban, mert megszűnt az ifjúság rétyen- kénti elkülönülése. A munkásifjuság vezetésének megértésében még ma is hiányosságok vannak és nem fo'jik ezzel kapcsolatban kielégítő munka. A DISZ taglétszáma az 'fjuság össz- létszámáboz képest legal igvsabb a középiskolákban, és a leggyorsab­ban emelkedik most a fsunkban (ami önmagában veve helyes.) De helytelen, hogy ugyanakkor az üze­mekben viszonylag lassú a fejlődés. Ennek oka az, hogy 1 !IiS" vezetői hajlamosak voltak arra , hogy a falun a DISZ-re háromó fridukkat helytelenül értelmezve, elhanyagol­ják a munkásif jusátf közötti pcliti- kai munkát. A DISZ megerősítésének fő kérdé­se az Ifjúsági Szövetség sz.v-ezeti önállóságának, tömegszerve/eii, [ ár- tonkívüli jellegének mepor i^i’ése. A DISZ-re igen komolv fc-'elösiég hárul, az ötéves terv . agrrinjtásá- hoz, falu szocialista átalakulásához szüksé ges több tízezer uj sz.itk'.'h-r és többszázezer új szakmánké* biz­tosítása és kiképzésé terén. Ez az a terület, ahol talán Ic-gelsűSorban i el’ eleven valósággá vúltoz:rni az, az elvet, hogy az if jós iá szövetség a Párt legjobb segítője. Rákosi elvtárs beszámolójában hosszú időre megjelölte: hatalmas, új feladatok megoldásához az eddi­gi erőforrások és munkamódszerek nem elégségesek. Uj tartalékokat kel! felkutatni. Pártunk és népünk legfontosabb és szinte kimeríthe­tetlen tartaléka az ifjúság, a mi bátor, dolgos, hazáját szerető ifjú Ságunk. Azt hiszem, nem kétséges, hogy pártszervezeteink helyes irá­nyítása és az if júsági szövetség egy­re jobb munkája folyamán a mi ifjúságunk valóban a Párt leglelke­sebb, legodaadóhb segítője lesz a béke védelmében, a szocializmus alapjainak lerakásában városban és falun egyaránt. Honvédségünk, Államvédelmi Hatóságunk és rendőrségünk közös küldöttsége üdvözli a Kongresszust Fergeteges taps fogadta az elnök bejelentését, hogy néphadseregünk. Államvédelmi Hatóságunk és rend­őrségünk közös küldöttséggel akarja üdvözölni a kongresszust. Két oldalról! hat-hat kürtös lép a terembe. Harsonájukon címeres fehér zászló. A taps ú.kczódik. Ka- tonazene hangja mo-letr vonul he feszes léptekkel a küldöttség. Erő­södik az ütemes taps. A honvédek az elnökség elé érnek. \z e öí na’a- dók kezében zászlók. Az élen harc­tépte vörös logobó, az, amelyet 1919-ben a Vörös Vasas Ezred hősei emeltek magasra, hogy népünk sza­badságát kivívják. Mellette fehér Ko'ssuth-zászió, a 48-as honvédek, a szabadságharc dicső hőseinek zászló­ja És népünk történelmének e ra­gyogó ereklyéi mögött hozzák busz ke harcosaink azokat a vörös csa­patzászlókat, amelyeket az üzemek dolgozói adlak szeretett néphadsere­günknek, hogy a zas/bik alatt tel­jesítsék be a magj a • nép szabad­ságharcainak örökségé*:, védjék ha­tárainkat és békénk ;t A gyalogosok, tűi erek, államvé de írni határőrök, repülik, ejtőer­nyősök. híradósok, pán avesok, mo­torosok, honvéd-foXy uuörök, rcn i örök feszesen vigyazban fgadják a kongresszus szeretetteljes üdvöz­letét. Viharzik a taps. szüntelenül felhangzik a kiáltás: „Éljen a nép' hadsereg!“ A reies/ó elhangzik «'s IJszta Gyula elvtárs, vezérőrnagy lép az emelvény.e, hogy .elenlést tp gyen a kongre^.uíc.ia'í, a Pártnak, békénk védelmezőinek munkájáról. Az egész termet betöltik szavai: „Jelentem, hogy néphadseregünk és államvédelmi csapataink minden kommunistája és pártonkíviili har~ cosa nagy örömmel készült kon­gresszusunkra.“ — Jelentem, — folytatta Úszta Gyula elvtárs, vezérőrnagy, hogy néphadseregünk, államvédelmi ha­tóságunk éis rendőrségünk készen áll arra, hogy Kongni tataink és '.'ár­tunk minden határozatát, utasítását lelkesedve, legjobb tudása szerint, dolgozó népünk iránti határtalan odaadással teljesítse, hazánk fel emelkedéséért, hazánk békéjének és függetlenségének megvédésére. A kongressus résztvevői felállva, újból dübörgő tapssa; köszöntötték a néphadsereg küldötteit, akik lel kés ünneplés közben vonultak ki a kongresszusi teremből Hadsereg szétzúzta a hitleri fasizmust, » ragadozó «lémet m.oinopol’ika(paMii'Siták- t<M a .második világháború főbűnö- seitől elvetők az üzemeket és a nép tulajdonává tették. Beszámolt a német nép demokratikus áímvetéséröi. Ezt * roagy feladatot azért tudták megol­dani, mer!; már 1 S-ÍBaban végeitvafcet- t&k a uémiet írniuk á sm ozgallom megosz­tottságának lés liélireih ózták * Német Szocialista EgységpártoL A sikerek eleimére a német nép még nem éptüheti a szocia'liizmust, mert előbb az ország egységét keffl helyre­állítani. A 'Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói tudják, hogy mindéin siker, amelyet a terv l^ljesílésében el­értek, a békéért, a demokratikus egy­ségéért vívót harc sikere. A nagy harc Sikeres kimenetele elé biztosam tekin­tenek. A német népnek erős szövetsé­gesei vannak, mellette áll * hatalmas Szovjetunió, amely e nagy Sztálin ve­zetésével a béke szilárd bástyája, mel­lt te vannak a népi demokráciák, a világ hátamon béketábora. Oe'ssner eltvtárs a Magyar Dolgozók Párjta* a magyar és a némát nép 'testvéri 'szövetsége él­tetésével fejezte be felszólalását. Ezzel a tanácskozás harmadik nap­jának délalötS ülése réget ért. A jugoszláv forradalmi emigránsok nevében küldöttük, Pero Popivoda tábornok mondott beszédet Küldöttségünk örömmel üdvözli a Magyar Dolgozók pártjának II. kongresszusát, — mondotta — majd a továbbiakban rámutatott: — Az imperialista agresszív erők Szekértolói — Tito'k — ma egység­frontot alkotnak a béke, a demokrá­cia és a szocializmus tábora ellen. Az imperialisták Tito és Rankovics fasiszta klikkjét harci fegyvernek használják a népi demokratikus or­szágok, köztük a Magyar Nép- köztársaság el'len, ho'’y aláássák “szabadságát és fiiggellenségét. A kémek és gyilkosok klikkje, amely csalással jutott hatalomra Jugoszlá­viában, piszkos rágalomhadjáratot folytat a demokrácia és a szocializ- mus tábora ellen, ezzel akarja fél­revezetni Jugoszlávia népét. Né­peink azonban saját tapasztalataik alapján meggyőződtek rról, hogy Jugoszlávia mai vezetői az emeri- kai, angol imperialisták cinoksai és hogy az egész Ütoista propaganda az imperialisták céljait szolgálja. Az imperialista rabság és a Tito- Rankovics klikk fasiszta rendsze ellen nehéz harcot vívó jugoszláv hazafiak a magyar nép eredményei­nek és sikereinek láttán, ismét meggyőződtek arról, hogy egy or­szág kultúrális felemelkedése' és a dolgozó tömegek jólétének növeke" <lése csak ott lehetséges, ahol a dolgozó nép van hatalmon, ahol biz- ISítva van az ország függetlensége, 'bhol nincs lehetősége az impe- riaista ragadozók uralmának és önkényének, ahol Szoros a barátság és testvéri együttműködés a Szov­jetunióval A Tito"klikk semmiféle fasiszta propagandjá nem képes elfo'ytani népeink szeretetét felszabadítójuk — a Szovjetunió iránt, nem képes a jugoszláv nép soraiban a szomszé- ' dós demokratikus országok népeivel ! szemben ellenséges érzést elhitetni. > Mélységesen meg vagyunk győződve : róla, hogy a jugoszláv nép Sohasem ' fogja elhinni azt a Tito-féle rágal­mat, hogy a Szovjetunió, Mctgyaror szág, Rontania, Bulgária, Albánia és a többi demkratikus állam népei ellenséges érzéseket táplálnak Jugo­szlávia népei iránt. Jugoszlávia népei a háború évei­ben nem haitották meg fejüket a hitlerista hódítók előtt és a Szov­jetunió hatalmas segítségével kivív* ták szabadságukat és fiiggetlenségü. két. A jugoszláv nép ma sem eresz­kedik térdre és nem lesz az amerr kai. angol gyarmatosítók és béren­ceik — a Tito-Rankovics banda — rabja. Nincs már messze az a nap, ami­kor népeink újból kivívják Jugo­szlávia amerikai-angol imperialis­táitól való függetlenségét. Eljön as idő, amikor Jugoszlávia felszabadult népei éppen úgy, fogják építeni új boldog életüket, ahogy ma Magyar" ország és a> Szovjetunió körül tömö­rült többi népi demkratikus országok építik azt. — fejezte be felszólalását a küldöttek percekig tartó taps» közepette. Ezután Gundelmach elvtárs, a Nyugatnémet Kommunista Párt küldötte szólalt fel Andics Erzsébet elvtárs beszámolója a Béke Világtanács üléséről A Nyugatnémet Kommunista Párt küldöttének felszólalása Andtcs Erzsébet elvtárs, a Béke V:i- lágtiuiács berlini ülésszakáról beszá­molva, élmondotta: — A Biike Vdiágtanács metgáűliapí- “totita, hogy a háborús veszedelem az imperialista körök háborús eílőikószüle- ítei, cinikus, szemérmeilten, háborús uszítása soha nem látott méretekéit öl­tött. De ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a háborús veszedelemmel szemben óriási méretekben nő a népiek sízázimifflióinak aktív bélkehiarca. Audios eivfcársnő ezután rámutatott airrt^ hogy a Béke Világtanácsa berlini ülésén a 'Szónokok egész sora hangsú­lyozta: Nyugat-Németroszág és Japán újrafelfegyverzése döntő lépés előre, ar, imperiail'siták részéről egy újabb világháború előkészítésére. A Béke Vi- lúgtanács ütéséin a szónokok rámiut'at- iak arra, hogy 'Nyugat-lNémie tor szág feli egy vérzésé nélküli az amerikaiak nem képesek Európában háborút visel­ni és ugyanez áll Japánra Keleten. Ép­pen ezért a 'Nyugat-Németország és Japán újraíelfegy vérzésé eilend harc döntő láncszeme a népek Wkek űzd el­mének. Anid'tos ellvtársnő megáítiapf lotitia, angol és 'amerikai burzsoá tápokból idézett, amelyek nyíltan tárgyalják Ja­pán és Nyugai-Németország újrated- fegyvérzését azzal, hogy a nyugat-né­met és japán katonák az oöosó ágyú- töltelék szerepét játszlhatjlák az impe- mlii-siták haderőiben. Az amerikaijaik azonban tévednek számításukban. ,V yugat-N cm ct or szág ban és Japánban is óriási ellenmozgaiom van keletkező­ben, melynek kihatása egyre inkább érezhetővé válik. Audios elvtársnŐ meigállajította, hogy a berlini béke tanácskozó sokon sok szió esett arról: az ENSZ nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak és a béke védelmét szolgáló szerevezitből az amerikai limperializmiusnaik eszkö­zévé vált. Ez a körülmény fokozza a Béka Világ tan ács előtt áilffió feladatok Nagyságát, Ennek tudatában a Béke Tliáfftmaá** hmtmlme* jeientéeigi h*H­rozatot fogadót d, amelynek értelmé­ben újabb aláírásgyűjtési mozgalmat indítóit meg, azt követetve, hogy az ot nagyhatalom kössön békeegyezményt. Andies eyvtársnö feloíivasi'a a Béke Világt'ainács erre vonatkozó felhívását majd így folytatta: A magyar béikemozgalomnak az a feladata, hogy szép jelszavunkat ,Mun­kával a békéértl“ — elvigye minden ne csüíefes férfihez és nőhöz, hogy ea a jelszó minden hecsűletes ember jelsza­va legyen az egész országban. A magyar békém oz'galom zászlajá­ra Rákosi elvtársira'! itt elhangzót': szavait írja: ,,LankadattanuI, hűen élőnkét nem kiméivé küzdünk továbl i béke frontján és mindenüti ott le izünk, ahol a béke nagy ügyéért köz­iem és áldozni kell“ — fejezte b íK-sszam.tairtó tapssal fogadót beszédé; Andics Erzsébet elv társ. Rusznyák István elvtárs: Az Akadémia a népért való tudományt ápolja Rusznyák István clvtárs, a M“agyar Tudományos akadémia elnöke szólalt fel azután. Örömimei és büszkeséggé mutatott rá, hogy az akadémia mái nem önálló, idegen test az ország éle­iében, hanem szerves része a >szociaMiz- mus építése nagy művének. A Párt irá­nyítása aPaipján az Akadémia elindult azon az úton, hog^ a népért való tudo­mányit ápoltja. A tudósok ma már túl­nyomó íöbhs'égüikiben óriási érdeklődés­sel fordulnak a szovjet tudomány felé Rusznyák eívtárs azután utalt arra. hogy a magyar tudósoknak úgyszólván összessége átérzi, hogy a tudomány nem vallamélyen öncélú, a dolgozó nép­től és az élettől elszakadt tevékeny­ség és egyns inkább Hétre.jött az elmé­iét és >a gyakorlat egységének megva- testtása munkájukban. Sok példát le­hetne erre felhozni. Minit orvos meg­említem — folytatta —, hogy kliniká­mon két év óta tanulmányozzuk a ae- íéziparban foglalkoztatottak szívműkö­dését, Rusznyák elvtáns ezután elmondotta_ hogy vizsgálataik közben érdekes meg­állapítást tettek. Az imperialista orszá­gokban a szocialista munkaversenyt és a sztahanovista munkamódszereket az- za' szokták rágalmazni, hogy azok a munkások egészségét tönkreteszik, ök einneik éppen eielnkezőjét találták. Is­meretes, hogy többórás nehéz testti munka után bizonyos kisehb-nagyobb kifáradási tünetek mutatkoznak, ezek a fáradási tünetek azonban éppen a sztahanovistáknál úgyszólván alig van­nak jelen. Ez természetes is, hiszen a sztahanovista nem annyira fckozotl testi erőfeszítéssel, mint inkább mun­kája jó megszervezésével éri el nagy eredményeit. Oessner elvtársi A német nép legfontosabb feladata, hogy Németország egységét demokratikus alapon helyreállítsa Fred öhsner elrtárs, :a Német Szó- i társak és a német munkásosztály szív­ciílsta Egysiégpárt Politikái bizottsá­gának tagja a Központi Bizottság, a német nép vezetői: Wilhelm Pieck, Cite Qr*ttuD*h.i, Wether Eikrishl eiv­bő, jövő üdvözletét adta át a párt- ke ngresaizusnak.. Rákosi elvtársnaik. Ismerteit« Németország fejlődését IVéá-UB küseeire. Amikor * Szovjet A küldött elv társ egy ruhr­vidéki bányászelvtárssal együtt azt i megtisztelő megbízatást kapták, hogy a Német Kommunista Párt vezetősége, annak tagjai és Max Jeimann elvtárs harcos üdvözletét tolmácsolják. — Pártunk előtt áll az a nagy feladat — mondotta —, hogy «7 amerikai imperialistáknak és nyu tatnémetországi cinkosaiknak le­hetetlenné tegye, hogy Nyugab Németorszúgbl kiindulva, támadó háborút kezdjenek a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Német De­mokratikus Köztársaság ellen. Piarcunk nem könnyű, mert a szociáldemokraták jobboldali veze­tői, — Schumacher irányításával 1945 óta mind a mai napig meg­akadályozták a munkásosztály egy­ségének létrejöttét Nyugat-Német- orszásban. A Német Kommunista Párt abban látja föfeladatát, liogg létrehozza az akcióegységet, különösen az üzemékben és a szakszervezetekben, baráti kapcsolatot teremtsen a szociáJdemokrata elvtáirSakkal, hogy ilymódon megakadályozzák jobbol­dali vezetőik politikájának megvaló­sítását és megtörjék ezek befolyá­sát a dolgozókra. Meg vagyok győződve, hogy a Né'- met Kommunista Part ugyanúgy, mint azelőtt Ernst Thaelmann ve­zetésével, egységben haladva telje­síteni tud ja a reá háruló feladatokat a világ munkásosztálya érdekében. Pártunk számára is nagy segítsé­get jelentenek Lenin és Sztálin hős pártjának gazdag tapasztalatai. De a ti pártotoktól, a Magyar Dolgozók Pártjától is, — amely Rá­kosi elvtárs vezetésével oly nagy sikereket ért el, — tanuljuk ho­gyan kell harcolni egy új társadal­mi rendért, a béke biztosításáért. A küldött elvtárs szavait nagy tapssa! fogadták a küldöttek. Köz­ben Antonio Mije, a Spanyol Kom­munista Párt küldött« lépett *z emelvényre. Antonio Mije spanyol küldött beszéde Nagy öröm számunkra — mon­dotta —, hogy résztvehetünk ezen a nagyszerű kongresszuson, hogy megismerhetjük a szocializmust építő, alkotó munka lázában égő új, népi Magyarországot, a békeharc egyik harcosát. Ez erősít bennünket a Franco“rendszer elleni harcban, bátorságot önt belénk abban a ne­héz, kemény, de dicsőséges küzde­lemben, melyet a demokrácia és a béke megvalósításáért vívunk Spa­nyolországban. A nép egyre inkább megérti, hogy legádázabb ellenségei az amerikai imperialisták, akik a Franco rend­szert hátaimon tartják, hogy gyar­matukká változtassák át Spanyoloi" azágai. Ma ttM» rapalétér á* légi­kikötő van Spanyolországban, mint repülőgép és ezeket a repülőtereket az északamerikai imperialisták építették. Az amerikai imperialisták s spanyol népet zsoldos hadseregbe akarják kényszeríteni. Acheson nyíl. vánosan kijelentette, hogy mint biztos erőforrásra számíthat Franco hadseregére és Tito fasiszta klikk­jére, Megszokták, hogy dollárjaik­kal megvásárolják a Tito és Franco féle bábkormányokat és azt képze­lik, hogy a sponyo! nép harcolni fog, vérét fogja ontani szörnyű vi­láguralmi terveik érdekében. De ncr gyoi tévednek, a spanyol nép lelke mélyéből gyűlöli a háborút, sze­reti a békét, harcol « hékéért, (tiaitimas taps.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents