Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SOMOGYI NEPIAP A testvéri román nép nagy évfordulója — Megnyílt a Szabad Nép Kiállítás — Böhönye példája nyomán tovább erő­södnek a termelőcsoportok — A határ­menti dolgozók többtermeléssel, na­gyobb éberséggel harcolnak a Tito- banda ellen A J MDP SOMOGYMEGYEI Till. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ARA: 50 PILLÉR KEDD. 1951. MÁRCIUS «. A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottságának közleménye a kongresszusi zászló odaítéléséről A kaposvári Fűtőház dolgozói nyerték meg a Somogy megyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját (A második helyezett a marcali ORLAK-építkezés) A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszus» tiszteletére a magyar munkásosztály és a mezőgazdaság doilgozói új szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. A Hoífher-gyár felhívásához lelkesen csatlakoztak ország, szerte a dolgozók. i Megyénkben eddig nem látott lelkesedés fütötte a dolgozókat a kon­gresszusi verseny során. Különösen kimagasló eredmények születtek a vas­út dolgozói körében, az építkezéseken, a faáru üzemekben és az élelmezési iparban Jól megállta helyét textiliparunk is. Az állami gazdaságok, gépál­lomások termelőcsoportok versenyében is új. nagy eredmények születtek. A dolgozó parasztság a begyűjtésben fokozta eredményeit a Kongresszusi H élten. Megyénkben a kongresszusi versenyben a legjobb eredményt a Kapos­vári Fűtőház dolgozói érték el. Ezért a Központi Vezetőség 'által engedé, lyezef, megyei kongresszusi versenyzászlót a Magyar Dolgozók Párltja Somogy megyei Bizottsága a Fütőházn ak ítélte oda A Kaposvári Fűtőház dolgozóinak 99 százaléka telt munkafelajáratást, köztük 30 ifjúmunkás és 8 nő összesen 131.880 Ft értékben. Ezt túltelje­sítették és 191.000 Ft megtakarítást értek el. Népgazdaságunknak megtaka­rítottak 845 tonna szenet Az árlagteljesítést 108 Százalékról 133 száza­ikra emelték. A párttagok és DÍSZ.tagok kiválóan megállt'ák helyüket, példát mutattak és lelkesítették a dolgozókat. A Pártot 10 tag és tagjelö;(í felvételével erősítették meg. A kongresszusi versenyben kimagasló eredményeket értek még el: a Marca'S ORLAK Építkezés dolgozói, a FüredLutcal Építkezés dolgozói, a Barcsi Fűrészüzem dolgozói és * Kaposvári Nagyma/jom dolgozói. Ezeket az üzemeket a Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizott­ság» a kongresszusi versenyben elért kiváló eredményeikért dicséretben ré. szesíti. Az állami gazdaságok versenyében a legjobb eredményt a Baiatonuj- lielyi Állami Gazdaság érte eft. Eredményeik fokozására április 4-re kihív­ták az összes állami gazdaságokat versenyre. A gépállomások megyei versenyében z b»latonkiliti jgépájlomás dol­gozói érték el a legjobb eredményt. A termelőszövetkezetek fejlesztése terén a legkimagaslóbb eredményt a böhönyei termelőcSoportok. Böhönye község dolgozó parasztsága érte eV Böhönyén jóval több mint 1000 dolgozó paraszt lépett! a szövetkezés út­jára és ezzel Somogy megye egyik legszebb és legnagyobb községe tor. meI3szö,vetkezeti község lett. Megyénk dolgozói a kongresszusi versenyben újbő', bebizonyították a Szóvjei’unióhoz. Sztálin elvtárshoz, a Párthoz, Rákosi elvtársihoz és Nép- köztársaságunkhoz v»ló törhetetlen hűségüket hazafiságukat. A Magyar Dolgozók Pántja Somogymegyei Bizottsága helyesli a dol­gozóknak azt a kezdeményezését, hogy a kongresszusi versenyt továbbfej­lesztik és felajánlásokat tesznek április 4.re és május i-re. Yáljon a. szocialista munkaverseny a termelés állandó hatóerejévé! Éljenek n kongresszusi verseny során /egjobb eredményt eltért üzem, a Kaposvári Fjjtőház dolgozói! Éljenek a kongresszus! verseny ben legjobb eredményt elért Balaton, űjhelvi Állami Gazdaság dolgozói! Éljen a terme tőszó vetkezeti fejlesztésben, a kongresszusi versenyben legkimagaslóbb eredményt elért Böhönye szocialista község! Éljenek Somogy megye dolgozói kik a Párt és Rákosi elvtárs veze­tésével építik boildog, szocialista jövőjük©’1! Kaposvár., 1951. március. MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA. A% MNDSZ-asssonjrok készülnek n Nemzetközi Nőnapra Megyénk minden kiözséglénak MNDSZ-osaportja lelkesen ki szül a. Nemzetközi Nőnap mlegiinniap Bősére. Dolgozó asszonyaink áltérzilk a níftr- cius 8-» jetenillősógélt, megértik, Ihogy az asszonyoknak is ‘kötelességeik van­nak a [közösségi szoliííariitiás, a ‘bélw- hűire a gyermekeik jobb jövőjének vé­di’1 viliében. [Bizonyítja .lelkesedésüket, hagy -a koinigressziusi ifeílajánOásak íeilljesításe Után újabb válla Húsokat teuanék a Nem­zetközi Nőnap tiszteletiére. A héthelyi MNDSZicsopoirt yálBla’Ua, bogy 10 új taggal erősíti szervezetét, a tagdíjfi­zetést 90 százalékra emeíi. A itorvaji osoport asszonyai .is -nwiéntetiliék « nők összefogásának jölanítfőségét, nnemt t huEIadéBcgyüjtésit ko'itekllívain ‘ViégZilk >a községben és minden asszotnßi saját báZfiailllásBin béliül miég nagyobib súlyt' Iiellyez a itúkanákasságra. A fetgdjjflize- ItléSt ők is 90 isizázaSékrla eimielliilk főt fel. SOMOGYSÁMSON MNOSZ-vseersteKete válBalllia, hogy tízzel fetenroeli a Nlflk I Lapja eHöfizeU'őiiniek számát joíhb möne- veiő mumlkával. Megimlagijiairázizák, miit kamiihaittna;k ‘aiz asszonyok, Ha a Nők Lapját cemdesen olvassák. VáHBaBKák n*ég, hogy 10 csai’ádo t feMilláigotsíláissaS meggyőznék ia niagyüzwmli gazdálkodás lielyds útjáról, hogy üépjenidk he a ter- melöszövtefteizeiti osoporlibta. CSOKONYAVISONTA MNDSZ-aisz- szoinyiai felis mérték a begyűjtés fomltos- iságúl és (jió iniépnevélö muinlkávall úijallib 10 mázsa galboin* begyü'jitlését vfállDail- iták. Szervezetük miegierősítésárle 20 ú’j tag ihesZenvezéSére die'litak tfeBajáinfláist. Mírnidezék a felaijánliáisollc — a fel nem sorolt csoportnak ‘feiSaijánlláiSai- vad együtt — példáit imitáltalak a Ittöbbá etsoportolknlak is a bléklós ‘építlétsört, g.yienmiekélk boldogabb jövőjéérti, a szocializmus felépítésiéért folyo Ihlairc- bam. ,Lelkesen. k/ősznlő kiuíluíircsioipart- joink tainaiskodinak airról, hogy a falu dolgozásé is a Ikultúra. szórákóziás, bogy a nép .áFilaimiábaai a falu felémiellkedé- sére ils vám tebétő'ség. (M'ND.SZ-aisJsizonyai'nik megmutatjalk a toirauiMalkamásulklkal, az olklaisókürök tollkes iszeirweZésével is, hogy megértük I a jelenítőslégót a nők iszeiTviezeilitisléiiie'k, összefogáisiáina'k. Minden nmu Áfájúkban elíőitánbe helyezik a békéért ifioJyd Har­cot és így itiämiogatjalk ia iNlők Nemzet­közi SzötveSségiék Mkes miunikájitkíkal. Termelőszövetkezeti köxség’g’é avatták ftílSioii^ét1 A böhönyei termelőcsoportok versenyre hívták ki a megye csoportjait és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait a tavaszi munkák gyors és jóminőségű elvégzésére öltönye község dolgozó parasztsága Pártunk vezetésével győ­zelemre vitte a nagyüzemi gazdálkodás ügyét. Rövid egy hét alak, — 16 család kivételével — valamennyi dolgozó paraszt rátért a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Vasárnap már a kora reggeli órák­ban lelkesen készültek a nagy nap megünneplésére, amikor köz­ségüket termelőszövetkezeti községgé avatták fel. Minden ház abla­kában nemzeti színű és piros zászlócskák díszelegtek. A kultúrház szépen díszített nagytermében a munkásmozgalom nagy vezéreinek képei és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit hirdető feliratok, a gyö­nyörűen feldíszített színpad fogadta Böhönye dolgozó parasztságát az ünnepélyen. z egész községet szépen feldíszítették. A házak falain nem- zeiiszínü lobogók hirdették azt, hogy Böhönyén ma nagy ünnep van. Délután 2 órakor kezdődött meg a felvonulás. Hét traktor, a nagyüzemi gazdálkodás szimbóluma, hangos dübörgéssel vonult végig Böhönye utcáin. A traktorok után, közel ezer ember, Böhönye község dolgozó parasztjai vonultak fel az ünnepélyre. A kultúrház nagyterme gyorsan meglelt emberekkel. Kint az utcán többszázan álltak azok, akik a terembe már nem fértek be. ök hangszórón keresztül hallgatták végig az ünnepi beszédet. A tanácselnök megnyitja az ünnepélyt Az ünnepély három órakor kez­dődőt:. Bombái lmréné tanácsel­nök nyitotta meg az ünnepélyt. Üdvözölte a megyei, járási párt­bizottság és a megye több közsé­gének küldötteit és Böhönye dolgozó parasztjait. Bombái Im- réné megnyitója után háromtagú «Vfitörö küldöttség üdvözölte az ünnepély résztvevőit. A kis úttö- pi beszédet. Pankász Ferenc elvtárs beszéde rök eredményes munkát, sok si­kert kívántak Böhönye termelő­szövetkezeti község dogozó pa­rasztjainak. Farkas Piroska úttörő szavalata után Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság rogzöga.zdasági osztályá­nak vezetője kezdte meg az tinne­PankásZ elvtárs üdvözölte az ünnepélyen megjelenteket a Me­gyei Pártbizottság nevében s a továbbiakban így folytatta: — Somogymegye dolgozó pa­rasztsága. Pártunk vezetésével az utóbbi idők folyamán jelentős eredményeket ért el. Különösen az őszi veiés, békekölcsön jegy zés, ta­il ács választás és nem kis mér­tékben a termelőszövetkezeti cso­portok fejlesztésében. Ez arra mutat, hogy pártszervezeieink, járási pártbizottságaink, tömeg­szervezeteinkkel együtt sikeresen tudta mozgósítani dolgozó né­pünket a szoeiaista társad »Imi reft 4 felépítésére. Most, amikor az egész világon hatalmad és sikeres mozgalom folyik a béRééift, biztosak vagyunk abban, hogy a tíz és százmilliók elszánt békeharca eredményes lesz a, háborús gyujtogatók, az ameri­kai imperialistákkal szemben. Dolgozó parasztságunk Somogy­megyében, — mely -Jugoszálvia határszélén van, — látja, hogy Amerika szolgája, n fasiszta Tito milyen nyomorúságba 'és szenve­désbe döntötte a jugoszláv népet. A rni népünk ebből nem kér. De egyben meg vagyunk győződve arról is, hogy a jugoszláv nép elöbb-utóbb el fogja űzni Titot és kémbandáját. A továbbiakban rámutatott: A mi parasztságunk azért halad si­keresen előre a szocialista építés útján, mert állandóan érzi Szov­jetunió hatamas gazdasági, er­kölcsi és politkiai támogatását és olyan kipróbált vezetője van, mint a Magyar Dolgozók Pártja és va­lóm ennyi (ink szeretett bölcs veze­tője, Rákosi Mátyás elvtárs. (Bö­hönye dolgozó parasztjai le 11*0* tapssal, felállva éltették Rákosi elvtársat.) Pankász elvtárs ezután a dol­gozó parasztság felszabadulás el ölti sanyarú sorsáról beszélt. Elmondotta,, bogy a kisparasz- ifiok százait és eziteit árverezték el évente. Nem volt sokkal különb a középparasztok sorsa aem. Kö­zülük is sokan mentek Sönkie. Adósává váltak a banknak, nem tudták terményieket eladni és szii- lö[ett gyermekeik a felaprózott földjük nyomán mezőgazdasági munkásokká váltaik. A három- milliós koldus Magyarországán iá, falusi lakosság életszínvonala hal­latlanul alacsony volt Hála a földreformnak és a népi demokrácia sokoldalú segít­ségének, amit dolgozó paraszt­jainknak nyújtott és nyújt, Ma­gyarországon nincs ma már há­rommillió koldus. Hazánkban a szovjet hadsereg véget veteti a sokévszázados harcnak és az ál­lamhatalom a munkások és a dol­gozó parasztok kezébe kér ült- A gazdasági cselédek földet kaptak és ötéves munkájuk eredménye­képpen felszerelési, jószágot sze­reztek maguknak. Hatalmas fejlődést nyitott meg a felszabadulás Somogy megyében egy év alatt, 1948-ban 40 ezer dolgozó paraszt épített új házat. A parasztíiata- lók középiskolába, egyetemre, szakérettségis kollégiumba jár­nak. A parasztaszonyaink elölt is megnyílt a felemelkedés útja egyenjogúakká lettek a férfiak­kal. De ugyanakkor nem hunyha­tunk szemet az előtt a tény elölt sem, hogy a szétaprózott mező gazdaságunk nemcsak keveset, de minőségileg is silány árut termelt. Gerö Emö elvtárs kongresszusi beszédében elmondotta, hogy a mezőgazdaság elmaradottságának a legfőbb oka, hogy a hétmér- földes léptekkel előrehaladó ipa­runk fejlődéséhez képest az, hogy iparunk már túlnyomó többségé­ben szocialista nagyüzemi, mező­gazdaságunk pedig túlnyomórészt szétaprózott, kisárutermelö és ke­vés árut termelő gazdaság. Iparunk gyorsütemü fejlődése ötéves tervünk* első évében ugyan­akkor a mezőgazdaság elmaradá­sa méginkább kimélyítette a kettő közt a szakadékot, a szocialista nagyipari és a túlnyomórészben kisárut termelő mezőgazdaság kö­zött. Ebből azonban nem az kö­vetkezik, hogy nem kell lassítani országunk iparosításának ütemét, A dolgozó parasztság Magyar- országon a Szovjetunió példáján tanulva mind nagyobb számban érti meg a társasgazdálkodás elő­nyeit. A termelőszövetkezeti moz­galom hazánkban is egészségesen és jól fejlődik. Különösen a múlt ősszel indult egészséges fejlődés­nek. Míg tavaly julius végén 82 termelőszövetkezetünk volt me­gyénkben, 1286 családdal, akik 13 ezer hold szántón gazdálkodtak, addig jelenleg termelőszövetkeze­teink száma 2Í8 fölé emelkedett és több mint hétezer családdal és 50 ezer hold szántófölddel. Ez annyit tesz ki, mintha a Marcali járás egész dolgozó parasztsága hanem ellenkezőleg, azt gyorsíta­ni, fokozni kell, hogy a mezőgazda­ság gépesítését, a mezőgazdaság mü trágyával, műnk aeszk őzökkel és szállító eszközökkel való ellá­tását még nagyobb mértében biztosítani tudjuk. rálépett volna a termelőszövetke­zetek útjára. A termelőszövetkezeti fejlődés­nek különösen nagy lendületet adott Pártunk, a, Magyar Dolgo­zók Pártjának II. Kongresszusa, amelyre nemcsak ipari munká­saink hanem dolgozó parasztsá­gunk is (alaposain felkészülj. Dolgozó parasztjaink mind na­gyobb tömegei léptek az elmúlt hetekben a termel őszövetkezeteli útjára. A Turkevéröl kiinduló mozgalom kihatott Soinogyinegyé- re is. Elsőnek Böhönye dolgozó parasztjai voltak azok, akik pél­damutatásukkal, — azzal, hogy í termelőszövetkezetbe léptok, — 218 termelőcsoportban 7 ezer dolgozó parasztcsalád van megyénkben — annyi, mint az egész marcali járás

Next

/
Thumbnails
Contents