Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

SZ6MBAT. 1951. MÁRCIUS 3. SOMOGYI NÉPLAP FOLYIK A TAGTOBORZÁS, megkezdődtek a tavaszi munkák az alsoki termelőcsoportban Ab »isdki tarindöcsoporL irodájában komoly munka folyik. A tnépneveEök -agy mának adják a kilincset, hozzák a bötépési 'nyiiliaülkoizü.tol kliltöTlve, bol­dogjaim. bogy iánál eggyel Hőbb legyén azo-kiroak a szánra, akik a kispanaelOá- ’kio* lévő fcü'zdjeOimles álétól (Peflosenéíiitők a fteözas gutzdláTíkiodáa iSzobib jövőjével. A csoport elnöke, Gyönfi István kimutatásit esiinái a-csopor t éle érő:. Az. irodában mindenütt •példám rend uralkodik, maglátadk. hop) a gazdái isi rendesek. A fal xt térkép abnázlí/tja, hogy hány ctsalláddiail és hány ho’d földdel rendelkezik a csoport. A második oldaton a Hermdöcsoport helye« munlkalbeoszi iását ábrázd!ja. A cssoporiiban van négy brliigád és 10 munkacsapat. Ez eioirandben van mind feHfüntahre, így tűzifám. mimdieiniki trueg- t akit ja a maiga helyéf.i é6 a munká­idé jé i. Ezérb a csoportban Hnes is vktzááykodás, ami azltán a kívülállókat Is mcigigyőzheti. hogy a közös munka jó imunkaszerveizésseil csak könhiyebb «életéé hozhat. A csoport 1950-ben alaikuUl 93 csa­láddal, 107 'híggal, 600 hold földön. Az egyéni gazdálkodók látták, hogy wenmyivel könnyebb az életük a cso­port tagoknak. Látták őkeit. amimfl gon., dot problémáit közösem megbeszéltek j és mennyivel könnyebb közösein ki­bírni minden baj, mamit egyénileg. Az* tán a miikor a. ■osopon’tuig'olk fcihúlligio- sító munkát végezitek a tabuban, mái újabb 26 (családdal, 32 taggal és 110 hold földdel szaporodót! meg a cső- porttagoik száma. De a szaporodás nem ál meg, ánárőif-óráira nlő. Tteginalp. már ódáén:tik. hogy elfogyott a be­lépési nyilatkozat. Híaimiair segí> tetteik magukon, kézzel csinlállílalk újat, így lép tek be a csoportba Szenyéri János a családjával egy újít és 13 hoüd föld­del, Pápa János 10 hold löldldel és Szagai Józeéf fe 10 hóddal. iP. upa J áimos lkiöa:6pipar,a:.-iztj a’.'ig íktí- napos csoporttag, de már lelkesen megy ági jaltai gfeadaKlánsai iÖréJben. Ee!világosi''ló munkáját fáradhaiaífcsnui végzi, neggefjlől-estág. A termelőcsoport irodája egész nap teile va* népnevelőkkel, akik megibesizélk a napi teendőjüket'. Boldögfen iberEélgiellineík, tervezgetnek jövőjükről. Szívesen efíbesizéigelfbeik a bívü-'áinklku’i, .hu nellám a aioipioriibii nem üs aktannnlk bc’J.'tpnii. tmvt. sízem <te'llii tartják ?_z afsoki népnevelők azÄ, arrrJt Gerő ei vúártsi mandott: ,,Ne feledjük a át hogy akt ma termelőszövetkezeti tag, az tegnap még egyéni gazda vöt, aki ima .egyéni gazda, üiz hiönuip már esoporttiag leheó.” Ifj. Pokes Iisliván tegnapetőit lépett be a csoportba és ma már a hamwu dilk csatáid ot szervezi be. B>oildlo;guin mo­solyogva lép a csoport eimölke elé jSs mondja: „Elfogyott a be/tépésüi nyi- feltkazfU' mátem, adjatok újáli hogjy vihesisem már Sízalai Sámdtesr ktepas. raszthoz, mert már alig várja, hogy beléphessen a csoportba. Az alsoki csoporttagok tagtoborzás közbeni meim feledkeznék meg a tavasai munkákról sem. Meg­kezdjék a tárcsázásit. 'készítik a földet a tavaszii alá. Szántottak is már és egy hold földet beültettek dughagym'á- val Saját gépeikkel ddlgazmak. A ta­gokból mentek el íraikdonképző tan­folyamra: Szaki István:. Szálba Nagy Ferenc, Horváti Györgyné, Pintér Jó­zsef. így a tavaszi munkáikat már ők végzik ei a szőve! Ikzeft ícfjdjéo., 'Bcödiogain llervleznielk, dlotjgoizhiaik, Ikíér sziülnek az új életük felépítélsjéhlez a& al'isoki termetiőszöveit'kzeit vígjai. Nem telik bele sok idő, amikor a Ifalu haj­dani': elmaradói Ifsága, az egyéni .gazdia ezer gondja-baja már csaik rossz, env ■ lók lesz. A BEKEHARC HÍREI Nem nézték tétlenül a núpocsi békeharcosok azt a hatalmassá nö­vekvő megmozdulást, amelyet a község dolgozó parasztjainak a termelőszövetkezetbe való tömö” rülése jelentett. Ifj. Borza Jánosi békebizoftsági titkár és Kéri János jó példával jártak elől, s az elsők közölt választották a szövetkezeti gazdálkodás útját. Asszonyok, lá­nyok járták a házakat és felvilá­gosító munkájukat állították a szó“ cialista gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok megsegítésére. Persze ahol a jó mag virágba szökken, ott megjelenik az ellen­ség is. Nágocsop sem hiányzott az ellenség keze, s ezért nagy jeleni ő- ségű Kenéz Ferenc lelkipásztor bá­tor és fáradtságot nem kímélő ki~ állása, mellyel cáfoFa a rágalma­kat, buzdította a késlekedőket, erő~ sítette a félénkeket. Jó papnak ismerték a nágocsiak Kenéz Fe­rencet, aki nem a saját érdekeit nézi. hanem a néppel a népért küzd, a jobb élet biztosításáért. Követték is bátorító szavait, megfcr gadták a jó tanácsot, s községük a Pártkongresszus tiszteletére terme- ) lőszövetkezeti község lelt. \ iig-ocs békelaarcosai jó példát mutattak minden béke- bizpítságnak, mert .megmutatták, hogy különböző világnézetű embe­rek is harcolhatnak közös frontban a jó ügy érdekében, melynek végső célja a béke. ltja Ehrenburg mondotta a Béke Világtanács berlini ülése után egy nyilatkozatában: ,,A béke világmozT galmu különböző világnézet ű fin­nek világnéze* i felfogása a népie­ket vezető Párt ideológiájával, azért szociális, gazdasági és társa­dalmi felemelkedésünk motorjával a Magyar Dolgozók Pártjának min­denki boldogságát és békéjét célzó programjával nemcsak egyetérthet, de annak megvalósításában tevékeny szeri pet is vállalhat. Vagy dolgozni a nép sorsának jahbrafordulásáért, berekből áll, akiket azonban egye i~ \ életszínvonalának emelkedéséért A begyűjtési versenyben a járások közül a nagyatádi, a községek közül Horvátkút jár az élen len közös akarat egyesít: fenntar­tani o békét.“ Van“e aki nem akarja a békét, éspedig a minden ember számára egyforma lehetőségeket jelén tő, tár­sadalmi igazságosság alapján épülő békét? Ha nem is egyezik valaki“ ■A ,ltttmtteyl>eprnijW.,i 1.00 szárailé- 'IvO’i tdjesüéséért folyó küzdelemben napról'napra születnek meg az ■újí.fif) eredmények, amelyek mind azt bizonyítják, hogy dolgozó pa­rasztságunk megértette a termény" begyűjtés fontosságát és tudja, hogy ■az állammal szembeni kötelezett­ségét teljesíti, amikor terményfe­leslegeit headja. A klímák oknak, :•— akik állandóan igyekszenek gátolni a terménybe- gyiijités munki'iját —, dolgozó pa­rasztságunk még nagyobb beadási kötelezettség teljesítéssel Tálaszol. Kitűntek jó teljesítésükkel az utóbbi napok alatt a dolgozó pa­rasztok közül Dobos Pál szóládi párttag, aki 6 hold földön gazdái" kodik. Kötelezettségének 100 szá" zalékos teljesítése mellett beadott 1 mázsa kukoricát. Homokszent" györgyön Tóth István 8 holdas dől" gozó 250 kiló kenyérgabonát, Istr vándiban Körösi István 10 holdas dolgozó paraszt 2.5 mázsa kenyér" gabonát adott be a kötelezettségén felül. Csurgón Papp Ferenc 12 hol­das középparaszt a Kongresszus hetében teljesítését úgy emelte, hogy minden erményféleségből 200 százalékon felül teljesítette a be­adási kötelezettségét. A megyénkben a községek közti versenyben változatlanul Horvátkút vezet, ahol a heti terv tel jesítés állandóan 100 Százalékon felül van. A csurgói járás elfogadta a barcsi P járóéi versenykihívását és a járási h tanács megszervezte járáson belül « községek közt a versenyt. így Csur­gó—Gyékényessel, Porrog—Csurgó" nagymartonnal és Porrogszentki" rállyal áll versenyben. Nagyatádi járásban Háromfa községben Hor­váth József VB elnök versenyre hívta az egész tanácstagságot és ■257 kiló Crjegyes kenyérgabona tel­jesítéssel járt elő jó példával. A nagyatádi járás elfogadta a marcali járás versenykihívását és jelenleg 1 százalékkal vezet a ver­senyben. Kongresszusi felajánlás történt a barcsi j írási tanács be­gyűjtési csoportja részéről, az/.i a feltétellel, hogy 24-ig ret vöt a el­számoltatás, népneve, ő marik a nt ján a csoport tagjai 200 mázsa terményt gyűjtenek be. Ezen vál­lalásukat február 24"ig 200 száza­lékosan teljesítették, mert nem két vagon, hanem 4 vagon vegyester­ményt gyűjtöttek be. Elkészült a megyei tanács ver­senyzászlója, amelyet március 4-én ünnepélyes keretek között adnak ki a legjobb járásnak, egy héttel ké­sőbb pedig a járási tanácsok ver- Senyzálszlóit a legjobb községeknek. A fonyódi járás területén folyó kongresszusi versenyben, amelyben Fonyód, Somogyvár, Lengyeltóti, Balatonboglár, Leli«, Buzsák, Lát" rány és Somogyfur községek vet- vonására az esti órákban a járási tek részt, — Lengyeltóti győzött heti előírásának 103 százalékos teljesítésével. A kongresszusi ver­seny fokozására a fonyódi járás azt • módszert követte, hogy « jól teljesítő községekben értekezle­teket hívott össze a környező 3 vGgy 4 község vezetőségének a be~ tanács egy tagjának vezetésével és ott átadták esymásnak a jó ta­pasztalatokat. Ennek láthatólag meg volt az eredménye, amennyi­ben Hollád, Tikos, Vörs, Gyugy és SzőHőskiskk erősen lemaradt köz­ségek. ezen a bélen eredményeiket jelentősen megjavították. PINTÉR ISTVÁN a korai vetéssel is védi a békét r|’izen.nyoJ« rr\rr\r rri/m évea veit.. szántott és a.mefly „politizálás“? Es ha annak mond­juk, csak az elmúlt rendszerekben volt liszted és megbecsült dolog politizálni, amikor a népek érdekei eilen politizáltak és ma nem az, amikor a dolgozók érdekében fo­lyik? Horvátkút dolgozó parasztjai som elégszenek meg a béke szava-1 hogy valami új szervezet nak puszta ismételgetésével, nem merül ki békeharcunk a gyűléseken elhangzott szép szavakban, hanem kevés szóval, széip eredményekért akarnak küzdeni. Persze náluk sem vöt eléggé tudatos a békeharc, ők Sem nagyon értették a tennivaló­kat. Arra gondoltak kezdetben, egyesület-féle a békebizottság, mely­nek elnöke meg titkára van, dolga azonban nem sok. Az újjászerve­zett békebizottságuk azonban nem akar sóhivatal lenni, hanem meg­érti az idők szavát és részt kár a tevékeny békeharcból. Farkas Antal n fcékebizottság' titkár» ismerteite a horvátkút iák előtt a béke szolgálatának fontosságát, rár mutatóit a Szovjetunió és népi de­mokráciák országainak békés alkotó munkájára, de megvilágította a nyugati imperialista országok her borús készülődéseit is. Megértették a horvátkutiak, hogy nékik a bé­ketáborban van a helyük. Ezt akarta bebizonyítani Bársony Lcr jós négyholdas dolgozó párását, amikor lelkesen felajánlotta, hogy mindim nélkülözhető gabonáját azonnal beszolgáltatja, hogy ő is hozzájárulhasson a béke megszilár­dításához. Mejfyéuk békebixoüság'ainak nem szabad elmaradni abból a hatalmiás méretű harcból, melynek fellendítője Sztálin elvtárs ismier rates nyilatkozata, 8 a Béke Világ- tanács berlini ülése volt. Meg kell értenie mindenkinek, hogy a háiborút elkerülheti az emberi­ség, ha közös akarattal nem a pusztításon, hanem a békés építé­sen töri a fejét, ha a háborús uszí­tok mindig jobban szűkülő körét gondolkodásra késztetjük erőnk rékoSsággal selejtmentes töbixtei'" meíéssel, fegyelmezett életmóddal, a béke érdekében öntudatos, bátor kiállásainkkal. A kishitiieknek mondja Ehrenburg A háború nem földrengés, emberek csinálják ósi emberek meg is akadályozhatják azt! Somogy békeharcosainak me» kell mufatniok az egész országnak, hogy' a határainkon vérünkre Spe­kuláló Titó~banda mesterkedései fokozásával, ennek érdekében taka' [ ellenére is megvédjük a békét/ Fonónői tanfolyamra jelentkezhetnek 18—22 éves lányok Vasárnap nyílik meg a SZABAD NÉP- kiállífás a Béke-szállóban FéljhíiyjulV a. pártiszenvezielliök tfigyiell'- mét, hölgy vais'árraap déllelőflt 10 óra­kor iiiiuitepél'yés ikönel'iielk köaöítlt nyílik ■meg a Béke-ssál'jóbain la iSiaaihad Nép K i'áilfilUiú's. .Ez a MMítláls v6isisza,tütk,mrf Pártuinlk (közportti taipjáinalk fejlődésiéit, amiéi y sionáji a párezires lapból — a miagyar diolgozók smáziezminielk mdinden- niapois .oítaiasmiáinya, ‘legjobb barátja, s(e- gítörárste; tett. A kiáfflíllláls hónául "állja aa újtípusú vo.j'.íió, a klimiimiuiitísiía .sajtó útját, aho- gyiain .a Pánttal együlit ‘erősödve a Pálr.t legóiasebb fagyvedétvié .viá'Ilt a «'ZocS'atlIiisIt!* lúrsiadiaí'ioiin feCléipítléséérit, • béikle védiel- m'áónt folyó bare soTÓ'n. A loiáiKIffiháts megtókimlttese, melyet * \"árois5 BáinSbiaotifiság rtandeß — díjltla- iiam. A Kaposvá ri Foiuódlai lefiiclkésziü'lteiiöj műsziaikli vion-aülou mar mlegtörténiliok Néhány hóniap imUllvta .blüisiZklón fog éill- m Vámolsulniklban új 'hüiszkasiégümlk, itiex- tii'iiipa.ni coniliruimiunlk. Az ulllúbb: évék sorún üz építő,ilpar dmlgloZóii munlkláleiii- (l.iiíallónielk feijttődlóse 'bÍKiliois/Stíjla' lazt, hogy ilyen rövid idő ailalDt aiz loulsizlá-g egyik li.'-itjo jurais 'alikotilátsát llétírelhozzuk. Ezzel pálrihiuiziaimiosiain, k(0Zd"otlót -veWe már jUiau'áiPbain a műsziaikli vezetölkmek av oklliatlásia, «.mely Szeglddlan .a Tezitil- ko'mlbjnáilibla.n foilyliik. Felbnuár lelKöjiém n K'aipolsviári Fomiódia flotnánlőánék a kii- vá'la.sizíliás'át kezdtük el. Azóta helienikiint kél napolt töllltonck .Kaiposváiíoin a .tez- tliiiberu'tnázáisi vál/l.ál/alt miagbizolttai. Mar­cus hflnialp fio'liyiamián imjilmdon szerdán é -; ősül,öntökön Kiapösvároin fogmia/k ihair- tcZkodni iá íloinúiiiők feBvéteit oéilj'ábióB. Egy leílőző oi'klkiü'nkibem mlár 'köaöMülk, liogy 18 és 22 ér .között Iklárünk jte- íeutkeZőkwk a fomóuői . itianfoäyaimra. Az eliső osoiporlt után azOinitíain. jűüliusban új'aibb 200 tiagú csoportöit iklüldúnik a budapesti fianónő-képző itlanifoiyämra. Az éliőjegyZésükelt miár misst ei kteT ké- »/. ílani. Ez,úton (hívjuk fe.1 fcmlétieültien Kapos- var lés a köm y élklbd’ii fafva'k és a megye dolgozóik, hogy csailédjulkbün IS és 20 év .közötti (lányok jélentkemeneJk a Me­gyéi Tanács M.u'nik'aierőgiaizdúlikodásj Osz.lályótn, miindlen szierdlán é,s csiü.tör- .lúkö'n lnogiy ebben az iilgyben beadhas­sák kcireíimüktet. írásban ugyalniösak ide ,lie'htat ,be/k)iffldenii la jeftemükezélsieikiet, iiiegjet'öJve, bogy a fonólniüképzö tiaBifo- lyaimlra kléniik .felivétteiülkotl. .Feúhiívjuk a DlSZ-iiifjúságöt is, liogy fejtse*» ki munkát tlagjúi között annak, érdtíklé- ben, hogy miméit nagyabb seúxnbab áü/jumalk a szociüJlislt'a lipar ópílósié'uQk sorába a megye ifjan. SZlAK,SZERVEZETEK SOMOGYM EGYEI TANÁCSA. safnvcni«fewk emelásét sogHi öté az nw­wimBEtgifla “ györgynapkor óéit állít a zimá- • nyi Fefkaíe urasóg eKStlt és kérte, hogy vegye fel cselédjének. Hogy hívntak? j — kérdezte az, urasjág mogorván. — j [tj. Pinter Istvánnak — felelte reme­gős hangján1, mert Felkelte uratság semmivel ,s«m void kiiililölníb a itölbjbi rtópnyúzónáf., Cselédjeire úgy mézelik mint sasketelyű a irÍ6& áldozatokra, j Pintér Isteáni sorsa sem üteltit semm®. i vd sem enyhébb, minlí az urasáig bSbtxi j' esetiedjeié vote. Az ételt mehéziFlégeável'j i már fiatal korán kezdett megbirkózni. A háromnegyed konvenció mellett, — amit! Fék eile uraságtól ikapollt — az erŐ6 fizikai munka nagyon megtörte, íonvenioié'ja cistnk hiároimweigyed volt. de munkája ugyanannyi, mint! az egész ion vénei ósoké. Pedig azok munkája sem vefl-t megfázettve az egész konven­cióval, hát hogy fize lilék vol'Jna meg az övét háromnegyeddel? ; Pinltiér Istvánnak éhbéréfftl kelteit c >írná a munlkálf, mert aki nem bírta, lamar eübocsájtattáik. És ha jogait ikö_ 1 vatallte. vagy járandóságát, akkor a ? tsendőrök puskára ’'űzöl:)'! szúronnyaS i rö'talk a tiiát'a mögött. EillSőJ (ártott f ^intfér Isl'ván is és hogy ez|( elkerül- r lesse, dolgozott (látásitól wakuláisig.. < ToDonáron a bankos Oknál, majd ké- , t őbb Orciban a papok 'birtokán is szeli, i b galt. _ Sorsa ditt sem vd'li különb az £ ; többinél. Hogy te lettvoima, mikor atl is csak cselédnek ktellteílt lennie k W-, k ■4 ailiauio iiiBqKWO JOiqpyi|inipitjqtBz,£|;a rr ki a hős Szovjet iHwdlseneig a n zöjgaisonsból Ot,t látta meg el őse őr n « d;g^z hatzdfiiaikai j, bitók győzelmeit 5« ira'ltak a szabadságért1) vívott !h|a|rc- c tan és szabadították fel dolgozó mé- lüinkett a szdgasors igájából. Föld- 1 Ib »Ötiás sarán 8 (hold földet kppotii is M)pó! a ftldbSli amit évek hosszú so. b öld elvette tetettétek legdrágább kiit|­zsét, az erőt és jó egészségéi., Mobil nLír nem a paipoiknuík, lvatruem isJajáJt magáinak szánt, veit termiéi és épíliíi gyermekesnek boldog jövőjét. Arminlt mondja, jó munkával alkarja metgháíáW, a népi demokráciának, hogy «emelte a szolgiapáglból,. földet kapott is telhetővé “tette, hogy új kétszobás lázát felépíthesse, melyhez építőanya. got is a népi demokráciából kapott Azién nem húzza Ikíi magái1) a közös, scgiből sem és amli az állam Iker tőfle. izlt Pintér István meg iisj adja. A múlt ívii íanménybegyüjtésá és adóköl telezte t- ,égéneik 100 százalékig etegietílitettlti. Az 5szi vetéseiknél az elsők között1 vdl)\ M/ffosti a IttavaszíJ veitétsielkinél sem * akar utolsó lenni. Február 10-én slveitelti'ie a mákot), 12_én ipedlijg már z árpát is. Most ta répa ailá , készíti lö a telajt, hogy azt is idejében efl- re hesise. Aminli mondja, minden év. Wí %,ytetemmei kísérte az uradalmak B az egyéniiieg gazdálkodók munká­ét amelyből a,z)t IteipasztelSta. hogy a azdaságok korábban veefíllék el ller- rcnyeikel, min fjaz egyéni gazdálko. ók és mindig bővebb teriméseilk vol- ak, minit az egyéni gazdáknak. Ép­en ezért ve telt korábban ő fe hogy azdagabb termést1.! adjanalk földjei. Pimíter István nemcsak az 6 érde­sét nézte, ihiainem figyeöembevedje a özösségi érdekeket isi .^s azit, ami vtndinycVjuinikinaik szfviiigye ia bök«. 1050 égyszögöl cukorrépa, 700 négyszögöl apraforgó és 400 négyísiziögöt terme­tei szerződésével i|a a békét és» a szo- 'tefizmus építésé“ erősíti. Ptin/íér István tudja, imftt jelent idő. en eíveülni a 'uenményekel és riudja azt . hogy korai vetéssel hozzájárul a éke megvédéséhez. , Farkas Ernő a békeharc jegyé­ben felajánlotta, hegy március 5-ig elvégzi a tavaszi vetést. Ka nőst Ferevíc fan* ovinak letet ja, hogg gyakran beszéljék meg a békeharc teendőit, mert az ember nagyon hajlamos arra, hogy kényelmesen várja a másik állal kiharcolt java­kat. A béke biztosítására pedig mindenki találhat tennivalót. Ezután még odaadóbb békehare- oal kell megmutatni ok a horvát" kuli békeharcosoknak, hogy tuda­tában vannak annak, hogy „Her zánk nem rés, hanem szilárd básr tya a béke frontján“ — amint azt Rákosi elvtárs mondotta. I árwaxáá .-‘s ® jj

Next

/
Thumbnails
Contents