Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEPIAP MAI SZÁM BAN: A szovjet kormány elfogadta Francia- ország, Nagybritannia és az USA javas­latát a külügyminiszterek tanácsát elő­készítő értekezlet összehívására — A Pártkongresszus levele Sztálin elvtárs­hoz — Holnap nyílik meg a Szabad ■ Nép-kiállítas a Béke-szállóban — Pintér István a korai vetéssel is védi a békét J MDP SOMOGYMEGYEI P A RT BIZ OTT S AGA MÁK IAPTA ▼ III. ÉVFOLYAM, 52 SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT. 1951. MÁRCIUS 3. Vigyük tovább a kongresszusi verseny lendületét! A tanácsok alapvető feladata megszilárdítani a munkás—papaszt szövetséget — mondotta Nagy Imre elvtárs kongresszusi felszólalásában A Kongresszus ötödik napja a * Soha nem látott hatalmas ered­ményekkel fejeződött be a Kón- grsszusi verseny, melyben me­gyénk üzemeinek több mint 80 százaléka veti' részt. Felajánlását a kongresszusi versenyben részt­vevők 90 százaléka teljesítette, vagy jelentősen túlszárnyalta, ki­magasló teljesítmények ezrei szü­lettek az egész versenyben s fő­leg a Kongresszusi Héten, mely munkásosztályunk újabb győzel­mes erőpróbája volt. Ez a próba sikerült, s bá ran elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk fényesen megállta a helyét és meg is fogja állni a szocializmus építésének további szakaszaiban is. Pártta­gok, pártonkívüli dolgozók egy­aránt kivették ebből a versenyből a részüket, s a Párt és a. tömegek kapcsolata ebben a versenyben még szorosabbra kovácsolódott. Ez a verseny s ennek hatalmas eredményei megmutatnák, liögy dolgozó népünk mélységesen bí­zik Pártunkban, követi a Pártot s szavára úgy épít. mint a kő­sziklára. Dolgozóink tudják, ér­zik és naponta látják, hogy a Párt vezette őket a felemelkedés, a szocializmus és a béke útjára. Saját szemével győződheti meg Rákosi elvtárs szavainak igazsá­gáról, amit az egyesülési Kon­gresszuson mondof.t: ,Mi epreit fővel állíthatjuk, hogy azt, amit a felszabadulás óta tettünk és amit a jövőben tenni szándéko­zunk, minden becsületes, demo­kratikus, hazáját szerető magyar ember vállalhatja és aláírhatja. Bennünket minden tettünket nem­zetünk felemelése, népünk aláza­tos szolgálata vezetett, ebben Van erőnk és ez biztosítja szá­munkra a jövendő sikereket is. fís még egy titka van a mi ered­ményeinknek: az, hogy amit meg­ígértünk, be is tartjuk.“ A szeretet és a hála tükröződött vissza a kongresszusi verseny minden kimagasló teljesítményé­ből. Mindennél jobban beszélnek azok a (tettek és eredmények, me­lyek e versenyben láttak napvi­lágot. Es ezt a hálát és szer etetet a magyar nép szívéből nem lehet kitörölni soha. Ezt a szereletet a szocialista haza építése, az ed­digi eredmények, a Párt Ígéretei­nek beváltása véste olyan mélyre a magyar dolgozó nép szívéi)«, hogy nincs olyan hatalom, amely onnét azt kiirthatná. Ez a verseny, minden egyes teljesített és túlteljesített felaján­lás, minden száz százalékon fe­lüli teljesítmény felér egy újabb népszavazással a Párt mellért. Eredmények százai tanúskodnak megyénk üzemeiben is a dolgozók lelkesedéséről, mely a kongresz- szusi verseny alatt áthatotta őket. A Kaposvári Magasépítési Vállalat átlagos teljesítménye január 1-töl február 24-ig 132 százalékra emelkedett. A Füredi­úti építkezés 70.000 forint meg­takarítást ajánlott fel a Párt­kongresszusig, a megtakarítást ezzel szemben 89.000 forint volt. Az építés átlagos teljesítménye a Kongresszusi Hétig 146 száza­lékos volt, s ezt a Kongresszusi Héten 165 százalékra, emelték. Még jobb eredményt értek el a sátntosd építkezés dolgozói, ahol a Kongresszusi Héten 130 szá­zalékról 181 százalékra emelkedett az átlagos teljesítmény. A Nagy­atádi Fonalgyárban a Kongresz- szusi hét előtt 116.4 százalék volt az átlagos teljesítmény, a Kon­gresszusi Héten 123.8 százalékot értek el. Es így tovább sorolhat­nánk megyénk valamennyi üze­mét, hol a kongresszusi verseny alatt jelentősen megnövjakodett. az átlagteljesítmény. Kimagasló brigád- és egyéni teljesítmények százait lehet felsorolni példának. A Nagyatádi Fonalgyárban Bu­rányi József és Horváth István 226-226 százalékos teljesítményt ért cl a kongresszusi versenyben, Harvárh István és Fischer István 200-200 százalékot, a sántosi épít­kezésen Böröcz Ferenc segéd­munkás-brigádja 207 százalékot ért el a Kongresszusi Héten. A kaposvári Vasútnál Kispéter Sándor és Farkas Gyula fűtök jártak mz élen, akik a Kongresz- szusi Héten kapták ineg sztaha­novista oklevelüket, vagy az ORLaK marcali építkezésén Ba­log- József sztahanovista ács-bri­gádja, a tó a Kongresszusi Héten 730 százalékos teljesítményt ért el. Minden eredmény azt mutatja, hogy dolgozóink vállalásaikat nemcsak hogy végrehajtották, ha­nem a Párt iránti szeretettől át- fütü'ton túl is szárnyalták. Újítások százai, észszerüsítések tömegei születtek, a kongresszusi verseny alatt A Kaposvári Cu­korgyárban a Decsi-brigád az iszaooltató állomás kereteinek tisztítására egy kémiai megoldást alkalmazott, amellyel a több mint. másfélezer munka órás munkát 250 óra ala.tt lehetett elvégezni. Vagy a kaposvári Cseri-úti tej­üzemben Balogh József párttitkár kezdeményezésére két kazánnal való fűtésről áttértek az egy kas­zámul való fűtésre s ezzel na­ponta több mint 3.5 mázsa szenet takarítanak meg, a kongresszusi verseny után is támogatva a bá­nyászok széncsatáját. A kongresszusi verseny hatal­mas lendülete, a túlfűtött opti­mizmus azonban felfedte a hibá­kat is. Ezek. bár eltörpülnek a a hatalmas eredmények mellett, melyet dolgozóink elértek, mégis jelentősek és kijavításra szorul­nak. Hibák merültek fel több üzemben az ellenőrzés és a ki­értékelés, a verseny nyilvánossá­gának terén. Több helyen, ,a;z építőipar területén is előfordult, hogy megfelelő ellenőrzés hiányá­ban olyan eredmények kerültek nyilvánosságra, melyek elérése fi­zikai lehete lenség a megadott kö­rülmények között. A nagy ered­mények úgy születtek“, hogy a Kongresszusi Hetet megelőző na­pokban több dolgozó kevesebb munkát vezetett rá munkalapjára, mint amennyi munkáit végeztek s a Kongresszusi Héten az elmúlt hé:en végzett teljesítményét is hozzászámolta a Kongresszusi Hetihez. Sőt, még az is előfordult, hogy a. következő heti teljesít­ményből is felvezettek munka­lapjukra bizonyos „előleget“. Ez, bár csak kévhárom esetben for­dult elő, mégis a megfelelő ellen­őrzés, a jó kiértékelés hiányára vezethető vissza-. A kongresszusi verseny végez­tével népnevelőinkre, párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink- ca most a® a feladat vár, hogy meg­szilárdítsák a kongresszusi ver­senyben elért eredményeket Ki kell végre küszöbölnünk a munka- verseny kampány-jellegét. Nem A Magyar DoPtejozátk Pártja II. K<rn- grasstrusáinak ötödik napi tanácskozá- saiit Szbibó István elMláira aíltáiboirmagy, a iPárt PloMúkad Biizö'tltiSiágiáhhk tagja, n ihon-Viédie'.ani nviniszler heillylelitese nyi­totta meg. B eüieieníttefbae:, hogy a Kon­gresszus efnökségéhez továbbra is százéival érkeznek naponta a táviirialtiO'k. Eddig 4.08J Iá,vitat .érkezett az omsttág műiden résziéből', de küdfötünö! is, isok- ezer kilométer .távol,íáigrlói. A Iknirieal I Iákosi ihadii'kórhiáz dolgozói az aííáibbi táviratod kii'diliék: Nialgy érdeklődés kísérte Nagy Imre elvílárs, a Párt Központi Vezetőségi tagjának, .ólelmiezési miniszternők ítí’- szólhíását. — A népi demokratikus óCPamjhűltia- Ibm és helyi .szerveinek, a, tanácsok­nak a {étirehozása hatalmas, törtléSiteítmii jelenítőtstégű tépés volt a mbgyiar miun- feftsosaSálity álltam szarvazlö munkája te­rén. A tanácsok <a‘>jipvölő f Adata meg- szilardítainti süfaimiságunk állapját, a munkás és parasztszövetségiéit és <to- vábibíejle'sziteni a Miras és la falül, a nuMkiáisflág és a do'goizió palratszíislág po.’itiikai és gazdaságii egjlül'.'liműiködé- sé.t. Ennelc az együttműködésnek a je­lenlegi fejlődési szakaszon két alapvető, döntő kérdése min. Az egyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, tehát a termelésnek társas, szövetkezeti, nagyüzemi alapokra való helyezése, a másik a termény begy ü'j té’s és annak siJse- rés teljesítése. — A ihelyii tanácsok m eglalak uiiáisáitöt «liléit nlégy hónap munkáijiáinnlk egyik legnlajgyoibib tanulósága, hogy a demo­kratikus n.éphatalöim helyt! szerveinek miegterenutlése: az osizitóütylhlanc kiiéieziö- dtésénelk, egyre fokozódó éfelsedősének viszonyai között megy .végibe. Páir|tsiz|er- veaeirink ezt gyakran azemeCtíit töwesz- tetitlélk, azt h’i|Miék, liogy ha mű,r a ta­nácsok iötrejötitek, az elilenstégelt ezzél végtag megverniük és kiszorttottuk az ál-Üarnigéplaziediből. .nem vetitléik éiszire ide- jélnem, hogy bár a nagybirtokosok, tőkések és kuiákok nincsenek a helyi taná­csokban, ügynökeik, fontos kulcs­pozíciókat töltenek be. Ha emelteti. figyelembe vesszük, hogy a végrehajtó bizottságok Itlagj'aiinalk több, miiinit 70 százaléka a dolgozó nép sionaibóli, oilyiainioik közül való, akik a;z szabad, hogy „uborkaszezon“ jel­leget vegyen fel munkaverseny- mozgalmunk, amely gazdasági életünk állandó mozgató ereje és előrevivője. A kongresszusi versenyben megmutatkozott, hogy igenis van­nak kiaknázatlan erőtartalékok, hogy dolgozóinkban megvan a lendület, a versenyszellem. Ezt a lendületet azonban kellőképpen segíteni fejleszteni kell népneve­lőinknek, párt- és tömegszerve­zeti funkcionáriusainknak. Ebben a munkában még fokozottabban kell bekapcsolnunk a műszaki ér­telmiséget is. Műszaki értelmiségünk jól ki­vette részét a kongresszusi ver­senyből, nem egy helyen sok ki­váló eredmény tanúskodik erről, „Harcom eltvársi üdvözlettel Jcösvömt- jük a Pártkongresszust. Otfhortkukka'l együtt mi is munkafelujánlá\sokkal ün­nepeljük. Tudjuk, hogy a Kongresszus munkája a béketábor újabb hatalmas győaséhme!” A táviratok iismentotöse utáin Nagy Mánia eivtánsnő, az MDP Budapesti! Páirt!biizot!lság:áiilak músodíiit- ká'Ca, majd Juhász József ei.vtélrs, a sajóbáboinvi építkezés «zKahánioviisiliája, a sai'kimia Jégjobh vasszerkezet szerelőije szótaiüt fed. adi'amlgazgatals JeflSMín semlmdféle jár- taiasiágjgtall nem Mraiak és miunkájukibim — lalkgurvia 'inem akarva, —, a n.égi, ú. n. .,'SZaikemibereka'e“ támaszkodnak,, akkor érijük meg, hogy imiiöyien veszélyeiket nejt magálhain az, hogy foinilO'S kulcs- pozÁció'ktoiu a régi rendszer emberei ütmek. Helyi tanácsaink megszilárdítása érdekében pártszervezeteink és •központi állami szerveink legsür­gősebb feladata d tanácsok meg­tisztítása, a befurakodott ellenség­től.-— Az eílvitóirsak közül hozzászóflá- sniii'k isoráh többen beszélitek a tierméiny- begyüjitlfisról, áH'.hmiuinik együk 'üegljeílon- ílősebib gazdasági .iiniHézIkedléiséről, Staij- uos az eltvHiáirsalk kieveselt beszélitek az e téren mulliatlkozó hiiiá'niyo.söágokró'1, f.o- gvaiSékoisisiálgoikiról, iá temiainadásirőd, almi pedig igán ikolmioíy. Az etvitiársaik "ég- uiáh'b olyan jót itudjálk, mint én., hogy a bcf.iyii tlainiáidsolk, a megyei tanáesioik- tól a MziSégi iftilniác,sóikig a begyiüijités t.ciréu nem ifcülnttek kii .jó munikájultíkaí. .Ráíkoci eövitiárs 'köabeszód: Enyhlén szólva. (Denül'Jtsiég.) — Ebiben a nhgy 'Ifemaniaidáislban a termrányibegyüijtlfs tlenén, dílvtérjialk, nagy része van nin.nlalki, hogy cjz eftanisléig btífősizíke'Jcdöiiit a tiamácsokibai. a i'.lainiáes- c’iniökö'k és tagdk peldii'g •— és ült első- somban a komimuiitjsiPákróiI vau iszó — nem verték észre az orruk éllőitlt gan'álz- dé'Ikodó eiHten'siégeit. Ugyamiezll meg teli! áfilaplí'la'mlnlk a helyi Itanáicisiok, minit köziitgaizgaitiásii iszerivteik kötzpoinHH ife'Eigyo- leti bfidóságáről is, aimici’.y irrem Müiinlt ki éberségével erm a téren. Az áíllamd fe­gyelem íhiZalSágánialk 'IegkirívÓbh, egyíbiein legresiziedepmiesieibb forimiája aiz eV.leimség- gel .'Szemlbeni fllübenailSzimius. — Ipjaflusii pártsizerlvleizatlcánk még ímem ltu'di'alk IkiiiailiaHoítlaimi imiagulk körül a dolgozó pairiaisiztságibóll oiyiau rétiegelt, melyet az ö segítségükkel értek el dolgozóink. A sántosi építke­zés vezetője, Lamping Ottó és Tóth István főmunkavezető kon­gresszusi felajánlása a száz szá­zalékon aluli teljesítmények meg­szüntetése volt. Ezt teljesítették is. Ugyanígy a Füredi-úti építke­zés műszaki dolgozói is jól kivet­ték részüket a kongresszusi ver­senyből. Műszaki dolgozóinknak mint ahogy a kongresszusi ver­senyben tették — továbbra is szo­rosan együtt kell dolgozniok a fizikai munkásokkal, hogy együt­tesen még jobb eredményeket ér­jenek el ai szocializmus építésének további szakaszaiban. A versenymozgalom ütemének megtartásához és továbbfejleszté­séhez elengedhetetlenül fontos a Must ükrlkiolsis'ág s.zlá3ieis töaiuege:! és a párlisizBivenöték között szoros tejpcsoilia- itat teffiehutteme. — A hcflyj tanácsok gyengeségének és iingjadozáisáiniaik miáiscik iényicges oka — seeránitam — a KEvg>éuyiparai)«r.sóg. közőlltli miuinikiámlk fogyiailléikxjSisligLi. — Népi demokratikus áHctmhttlví- munkat megszilárdítani, a küzép- pirrUsztság ingadozásét megszűn­tein: vagy legalább is csökkenteni csak úgy tudjuk, ha fokozott fi­gyelmet és l több m unkát far elitünk a szegény parasztság szerve zésére és fieluilág osífására. — A helyi tenáesiok gyöngén g then és lüizalságáiban szerttnlleim iszierepieit jáit- sz,i'k a SiamlácSiok kommunáslta vtrzziliö#- ne!k és tagjainak, .heilyitteilfen imlagrtar- íáisa is. Ennek együk miegnyiilvánu.iása a parin,wciso^gatóis. Másik meguyiSvtinu- üáisa iá pá'rltioinkívü/iiek ''.'dbeesiüi'ése. almi a tanácsok i&tsiZiigeiln'ilitSónieík a vdí.7jéil]y|a nejilii mBigáblnin. — Küiümősen a begyutiltfeni..')', löapasa- talüinitó, hogy akadnak ol’lyain, piárilila- gok, 'és nem ás kisiszáimimaf, akrik sízlé- gyeiusizcimre gyetírain a póMónkívmáielk mögöttit kullognak. A [legnagyobb baj B« , hogy ez ellem fnPuwí pá­í izöteliink eddig ,m;ég nem ifoíyitaf.tbk eSlég erélyle* harcot. Ki isizái'Járdíi'Jsa miéig az ái'iwiii f,egyiéltn»t eövfiánsiaik, ha nem a komim,unlistlláík í — VÓgeizeliül leCrv,tiársiak, ia ífanácsok mit,Ilkájának Uiégyhó'napiois tapa-szlihftutaá ariróil győizinlelk meg baniniüinlkel, hogy a hte'yt i'hnácsiok Hétrehoizáto sem rie- goUidlő ahhoz,, hogy a népi dem oikináciia á'iiamlhaltlaítaiöih'oz 'és jogrendjéhez való mezőny iHeirkéin azouniai! mléilyeti'szt'iinlló váiltazás menjen végibe. A dolgozó parasztság legszélesehb tömegeit átfogó felvilágosító okta­tó és nevető munkára van szük­ség, hogy a dolgozó parcsztság- meyéitee, mit jelent a ha’yiiom'tmn végbemenő változás, hogy elfem er je, hogy az Silftiimhafaäioa» helyű szervei vrlólban a doflgiozó «lép érdekieiit képviselik. A Belga Kommunista Párt üdvözlete A Bipéga K ommiiiniikdl» Párt ti d,töm!lé­t-ét Georges SáPoiniviaS ■ elYtaiUs itoítofe- csolta. — Eblaon a kongiresszinisbaln — bio.u- dotit —, a Bo'iga KommudlsR» láárt a szoetaMisltla épíitéa üíeimlémek Bieggyor- suíiá'sát lés leiuníek követiiozltóturá a héke- táibor mlegerősödiéslének ijlelélt Iláltjla. Példájának «rejévét a tumgyuir múp fe mutatja a még Ikapn/taílfeíta ijlánoim aflaiDt nyögiő niép»eikin«k a szociaJÍMBinis útjált. verseny nyilvánosságának bizto­sítása. A Kongresszusi Hét meg­mutatta, milyen nagy emelöj* a munkaversenynek a. nyilvánosság és ezért a sok bevált módszert, az élenjárók népszerűsítését, a 'dicsőségtáblán, hangoshíradón és a szóbeli agitáeiót is tovább kell fejleszteni, mert csak így jutha- lunk tovább a szocialista munka- versenyek fejlesztésében. Üzemi párt- és szakszervezeti aktíváinknak meg kell érteni, hogy a verseny nyilvánossága és ellenőrzése a bolsevik bírálat­nak és önbírálatnak fejlesztője. Fokozottabban kell tel)ált a mun­kásokat saját termelésük bírálar tára és önbírálaítára serkenteni, mert ez a további jó munkánk alapja. i A tanácsokat sürgősen meg- kell tisztítani a befurakodott ellenségtől

Next

/
Thumbnails
Contents