Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

1

SOMOGYI NCPfcAP

rmawtx*, mi. marcn» a

Öeeanti:

TITÓÉK ARCA ÉS ÁLARCA

XVII.

Alti a msmtzmusá gazdagítani «karja, anjnaik .mindeneikeítőilít jó szociiailiisllla módom bellii oselekediniie. Az első ötéves terv idején SzitáÖin iráimutaltoitt (Riitbowpl szemben), hogy egy niépi rendszer Mépítóslénék ia sízociiíailisitti saelktor fölötít még nagyobb fontossága ran, minit a termeűéikenyisiégnie'k. Ebből arra következtetett, hogy fel- tMenüil 1* kell mondáin! a kapitaffel'.h országok nyújtotta, 1 tenhies küílföMi kötHasömiö’kirőll, kiimiomidi!» annalk szüik- sigjeisiségiélt, hogy meg béli eúégedinl a szovjet miemzeitigiazd'aiság kéfwileteivei.

Eszel szemben Tito nemcsak, hogy elad Ásod ék az Egyesült Államokkal szemben, hanem eladja Jugoszlávia természeti kincseit. A Compagmfe Pe- manroya, a Rovat-Dult’sch Shell feíügiye- Mii, a ,ímie®figy®'löl't“ a színesfémeik szakért»'« keresizitül-kasuil járják ezl! az országot, aimie'ly állítólag proletár alapokon épüC't és „gaizdagiíitljia a marx- izmuß-i!iMMniizirntts,t“. És míg a jugoszláv vezetők Marxról, Engelsről és Leninről beszélnek, a Continental Foundry Machinery Co (Rockefeller csoportja) amerikai mérnökei hozzáfogtak egy acélgyár felépítéséhez, amelyet nem pénzben, hanem „bányászati engedményekkel“ kell kifizetni. Tiltó aäizsai vádol,ja az aHbánokiat. magyarokat és rámáinoíkal, hogy meg akarják „támadni“', ugyanakkor viszont art állítja, .hogy Bulgáriáiban, Aílblá- niáhiain és Miagya.rc r.szágon PeJfegyivHr- zietft ipaailíziáncisaipatai vanmiatk és köztan élvezi a Marshal!-segély .ANdiisailt“ és

az Atlanta Szerződés felé kacsint.

Skoplyében, Pólóiban Tito a ,,koom- main'iisttáik“ imctoftt kiabál ás egyedid magárnak követeti a miairxrzmiusiliein.k uizmozs zászlaját. Ugyanakkor rendőrsége hetenként áiUlag száz komimiuinilsitlá- ■tól .^tisztítja m/eg“ az országot. Dr. Bosnyákovics, akit a felszabad uClás után malmit nádit elítéltek, újra ellfog- lalita egyetemi tanszékét * zágrábi technikai főiisbolliáin. Aiexaindír Jovano- vics, atkát ia németekkel való együlttmű- ködésértt ibávoiltíloiltjak el, ilsimiélt tanít a belgrádi egyetemien s éppen a .napokban válás,zoilttiáik meg a Nemzetközi Politilbali initléziet és a botnmiátny Gazdasági Iatézet,étnek tágjává. Hogy ellnyetr. je a myugaltrtM érkezett technikusok és az ,^int!elldkltaaállliis“ újságok ,,jóaka- ratú“ megfigyelőinek rokionsizemvét, Tito a régi rendszer embereit ellenőrzés és biztosíték néH'kid visszaállított« a vezető állásokba..

0 IIara amerikai tábornok bejelentette a newyorkii rádióban: Tito meghívta, hogy „vtizsgátlja feliül a jugoszláv védelmi berendezkedéseket és ha szükségesnek tartja, készítsen egy tervezetet a technikai reformokra“.

Bármilyen nagy voltít te a meglepetésein, mákor ellhagyttiam a Fehér Paloták nem (tudtam volna eiképzetlui ezt a fantasatikus páltfordulát&t és nem számltioititam rá, hogy dyen hfirteten letepllleziik ezt a kj'ükkföoököt, 'akit' a sziodiátlizmus eH'Jemség'ei megvásároltak, hogy beszivároghassa inak a szütettd szo- cdaitlizmus országaiba.

Hogyan készülnek hivatásukra

a pécsi Pedagógiai Főiskolán az új ember kovácsai?

Iskolák helyett kaszárnyák épülnek Jugoszláviában

Tito küteégvíitésánek oroszlánrészét az ország feUfiegyvérzéséire fordítják. Jugoszláviában a gyerekek millióinak nincs meg a lehetősége a tanulásra, a tiloisták azonban még sem fordítanak megfelelő összeget az iskolázás céljaira. Az elmúlt tanévben az ’iskolák Hő százaléka fűtőanyag nélkül maradt és több mfat 700 iskolát zártak be az eimUit tléilen. A tanítás különösen falvakban, rendszerint düi'ledezö kiunyhólk- te.n és osűrökben follytiik,, miiint az „Irgnev“ c. bulgár top írja, a legtöbb iskolában még padok sincsenek. Szá- aaoa gyermek ruha és di/pő híjján

kényltólem volt abbahagyni az iskolába járást.

Jugoszláviáiban főiskolai oktatásban csupán a kivételezett néprétegek részesülhetnek. Az egyetemli líamlttennok padjaiban külláko’k, tito-hiivaibal'lnokok és katona tilsatok gyermekei üllinek. Az elmúl évben több mint négy és félezer szegén yszármazáisú egyetemi haCD- gatót zártok ki a PŐiiskoflákróH. Tito Jugo szláviá j álban iskolák és lakóházak helyett kizárólag kaszárnyák, katonai repülőterek és hadianyagraktárak épülnek. Tito fasiszta klikkje jóformán egész Jugoszláviáit egyetlen hatalmas ’kaszárnyává vát/toztaita át.

A pedagógiai főiskolák az általános iskolák felső tagozata számára képeznek tanárokat. Az általános iskolák kiépítésével egyenes arányban egyre nagyobb lesz a szükséglet ilyen tanárok iránt. Hogy államunk milyen lényeubevágó kérdés- j nek tekinti az általános iskolai tanárképzést, azt a pécsi pedagógiai i Főiskola életének néhány adata kitűnően megvilágítja.

Két és félesztendő alatt

2 MILLIÓ FORINTOT FORDÍTOTT

demokráciánk ennek az iskolának | a fejlesztésére. Ma már 20.000 kö- j tetes könyvtára van. Hallgatóinak száma pedig az első évi 200-ról 400-ra emelkedett, a következő tanévben pedig a 660-al is el fogja érni.

Külső .adottságok szempontjából ez a főiskola Pécs legnagyszerűbb intézménye. A hallgatók egészséges, központi fütéses termiekben és laboratóriumokban, kitűnően felszerelt kísérleti szobákban és könyv tárakban végezhetik munkájukat. A főiskola 15 holdnyi területén hatalmas sportpályák, 8-szor 30 méternyi fedett uszoda, fürdőkkel1 és modern felszerelésekkel ellátott nagyszerű tornaterem láncolja magához szabad idejében is a hallgatóságot. A pompás színpaddal rendelkező díszterem nemcsak ünnepélyek, de baráti estek rendezésére is kiválóan alkalmas. A közösségi és kultúrmunka is megszépíti a hallgatók életét. A DlSZ-szervezet 150 tagú kul túrcsoport jóban színjátszók, népi táncosok, szavalok, énekesék, zenészek egyaránt kitűnő vezetést és nagy érvényesülési lehetőségeket kapnak.

A FŐISKOLA LEGNAGYOBB

ÉRTÉKE

azonban az egyes tanszékek kitűnően felszerelt intézeteiben, s az azok gyakorlati munkájában találhatók. A fizikai tanszéken a hallgatók maguk készítik el a tanár irányításával a legújabb kísérleti esz« közöket, amelyekkel majd saját szertárukat is könnyen kiegészíthetik. Emellett az elmúlt esztendőiben távolbalátó készüléket és Wilson- ködkamrát is szerkesztettek.

A biológusok nagyszerű pálma- kertben és botanikus kertben tanulják meg, hogyan lehet a micsu- rini tanok alapján kísérletezni és így iskolájukban is majd könnyen tudnak M'icsurin-kertet létesíteni. Laboratóriumi munkájukhoz kitűnő mikroszkópok állnak rendelkezésükre.

Az irodalomszakos hallgatók több- ezerkötetes könyvtáruk segítségével vitatják meg a magyar világirodalom nagy alkotásait.

A rajz-tanszéken a szobrászat, a különböző metszetek, sőt a műszaki rajz tecnikaját is elsajátítják, emellett megtanulják a dekoráció elméletéi és gyakorlatátA testnevelő tanszék talán országos viszonylatban is a legkitűnőbb adottságok közepette folytatja munkáját. A főiskola filmfelvevő készülékének állandó használatával megörökíti a hallgatók mozdulatait, hogy mindegyik közvetlen szemléletből is láithassa a maga és társai hibáit és jó munkáját.

De folytathatnánk a felsorolást

mind a tizenkét tanszék

a lehető legjobb felszereléssel, kül- ' ső és belső adottságokkal oktatja kiváló szakemberekké a hallgatókat.

Az orosz nyelv leendő tanárai csak egy szaktárgyat tanulnak, hogy ezt alaposan elsajátíthassák. Nem fontos, hogy a jelentkezőknek előzetes orosz nyelvi ismeretei legyenek. A többi szakcsoport a következő: magyar nyelv és irodalom, ének, magyar nyelv és irodalom- : történelem, történelem-földrajzler- [mészetrajz-test nevelés, természet- \ rajz-rajz, matematika-fizika, matematika-vegytan, ének-testnevelés, A jövő esztendőben valószínűleg jöldrajatermészetrajzi szakcsoport k lesz.

A tanulmányi idő a főiskolán 2 év. A harmadik évben a hallgatóik már fizetett állást kapnak valamelyik ált. iskolában. Ennek az esztendőnek a végén teszik le a képesítő államvizsgát. A tanítás gyakorlatával azonban már másodéves korukban megismerkednek a főiskola gyakorló iskolájában, ahol rendszeres óralátogatáson és tanítási gya- i korlatokon vesznek részt.

Már hallgató korukban

JELENTŐS ANYAGI TÁMOGATÁST

kapnak az államtól. A vidékiek a főiskola diákszállójában, egy épületben a főiskolával, jó elhelyezésben, olcsó és jó ellátásiban részesülnek. A főiskola hallgatói majdnem valamennyien ösztöndíjban is részesülnek, közülük igen sokan havi 340 forintot is kapnak.

I Szocializmust építő országunk valóban mindent megad leendő tanárainak, hogy gondoktól mentese*, vidáman és alaposan felkészülhessenek nagyszerű hivatásukra, i A pedogógusokat egyébként ia napról-napra nagyobb megbecsülésben részesítik. A pedagógus-státus .jobb, mint általában a köztisztviselőké, a kiemelkedő teljesítményekért ugyanakkor jelentős anyagi jutalmat is kapnak.

Ami pedig az etheJyezkedést illeti, soha i Íven lehetőségek nem Alibik a pedagógusok előtt. A pécsi Pedagógiai Főiskola februárban végzett hallgatói utolsó vizsgájuk befejezése után

AZONNAL MEGKAPTÁK KINEVEZÉSÜKET,

közülük sokan felelős állami áldásokba. A módosított 5 éves terv megvalósításához, az első elgondolás szerinti 12.000 új nevelő is kevésnek bizonyul. A főiskola végzett hallgatóit tehát valóban tárt karokkal várják az iskolák.

Ilyen nagyszerű perspektívákat biztosít a jövő pedagógusai számára a Magyar Dolgozók Pártjának er- szágépitő munkája.

A nyugati „kultúra“ terje<lé«e *J ugoszlúviaban

LONDON (MTI). A Daily Maii tudó- tfiáisiát érti mm amerikai „kUliiúirteraaékekkel“.

A ’tudósító

sítőjia ínja: Jugoszlávia úgy látszik kísérteiéit tolit, hogy a komimuniizinus- nia/k „új, totszet<iselhb formáját“ te- rwmlBe meg.

A ’tudósító ezzel JugOiszlIlávSa eláraszugyamaklkor megírja, hogy véleménye szeniort; pofflUikai és pénzügyi bukás vár Jugoszláviára.

ILLÉS BÉLA: ^ HATÁRON

I.

A házat, aho'l születttem és «hol gyermekkoromat töltöttem, az egész faluban t,Pctrovics-háznak tisztelték. A ház valamikor egy Pefrovies István nevű disznókereskedőé volt. En és testvéreim nagyon büszkék voltunk arra, hogy a disznókereskedöt, aki házunkat építtette volt, úgy hívják, ahogy Petőfi édesapját nevezték. A ház a század elején leégett és csak úgy-ahogy ideiglenesen hozták rendbe, deszkával, miegyébbel. Ez az ideiglenes állapot, amelyben a ház inkább disznóólra, mini emberi lakóhelyre hasonlított, közel negyven évig tartott. Ha nem lett vc-lna olyan nyomorúságos állapotban a Petrovics-ház, nem mi laktunk volna benne. Apám ugyanis kubikos volt és négy gyermeket nevelt.

— Falunk a jugoszláv határon áll. Gyermekkoromban a felső végen magyarok, az alsó végen bunyevácok laktak 194-1 tavaszáig.

— Amikor Hitler rátört Szerbiára, Horthy csendőrei irló-háborút vezettek a délszláv asszonyok és gyerekek ellen. A kakastollasok raboltak, gyilkoltak, gyújtogattak. Ezt én csak hal tamásból tudom. A mi falunkban nem magyar csendőrök, hanem német katonák gyújtogattak. Egy magyarj csendőrfőhadnagy volt a tanácsadójuk. <1 mondta meg nekik, hol lakik az ellenség. A csendőrtőhadnagy számára ellenség volt mindenki, akinek bunge- rnk neve volt, aki szerb-hímzéses ingei viselt és természetesen az is, aki valami más okból nem tetszett neki. Muráig Tibor csendőrfőhadnagynak.

— Három nap, három éjjel dúlták a németek a falut. Apám, akiről már mondottam, hogy kubikos volt, a dúl ás első éjszakáján egy bunyevác kubikos feleségét és három gyerekét Szegedre szöktette. Éjféltájt indult, napfölkelte- kor ínár odahmim veil. Délfelé Muráig főihadnagy vezetésével négy német állított be hozzánk. Apám megrémült. Azt hitte, a németek már tudják, hogy éjjel Szegeden járt. A németek nem tudtak erről az útról. Semmit sem tudtak rólunk. Muráig főhadnagy nem a szüléimét kérdezte ki, hanem minket, gyerekeket vallatott. Bizonyára úgy számított, hogyha valami titkolnivalőnk van, azt belőlünk köruj- nyebben kiszedheti.

— Hatalmas szál, hízásnak induló, vöröses-szőke ember volt Murály. Bál arcán hosszú sebhely. Mint jóval később megtudtam, egy kardpárbaj emléke. Jó másfél órán ál faggatott minket Muráty főhadnagy, de semmi gyanúsat sem fedezett fel. Magyar nevünk van. reformátusok vagyunk és olyan szegények voltunk, hogy minket igazán nem volt érdemes kirabolni. Muráty elment, anélkül, hogy bármi bajt is okozott volna. Fellélegeztünk.

— Éjféltájt visszajött, tökrészegen. Tizenkét német kísérte, lobogó fáklyákkal. Muráty arca vörös volt, a bal arcán húzódó sebhely fehér. Nem tudom miért, én. mintha hipnotizáltak volna, egyre ezt a hosszú sebhelyet néztem.

— Ami azon az éjszakán történt, azt röviden mondom el. Muráty naplemente után sajátkezűleg akasztott fel két bunyevác gyereket. Aztán ivott. Bort, pálinkát, konyakot keverve. Ivás közben azt hallotta valakitől, hogy a mi házunkat Petrovics-házngk nevezik. Ez eléggé bizonyította, hogy apám hazaáruló, gyilkos, szerb bandita. Apámat Muráty verte agyon, revolvere agyával. Anyámat és testvéreimet a részeg német katonák. Hogy én miképpen menekültem meg, azt magam sem értem. Valahogy sikerült föl- szöknöm a padlásra és onnét, mikor Muráty felgyújtotta a házat, átugrottam, vagy átmásztam a szomszédos ház udvarán terpeszkedő öreg diófára. A diófán kuksoltam napfölkel- fétg. Estig a szomszéd — a falu kovácsa — pincéjében bujtattak. Éjjel a kovács bevitt Szegedre.

— Ez Hz év előtt történi. De álmomban még ma Is gyakran látom Muráty főhadnagyot, áthevült, izzadt, vörös arcát és balképén a hosszú felék sebhelyet.

II.

JVTem fogom hosszú önéletrajzzal

^ ’ untatni. Életem néhány esztendőn át nehéz volt és csúnya. Később (a felszabadulás után) — nehéz. Ma nehéz, de szép. A felszabadulás után két esztendeig közrendőr voltam. Aztán iskolába kerültem. Most, huszonkét esztendős koromban, hadnagy vagyok határőr-hadnagy. A jugoszláv határon teljesítek szolgálatot. Izgalmas szolgálat. Hol a mieinkre nyitnak tüzet Tito csendőrei, hol azokra lőnek, akik menekülni akarnak Jugoszláviából'. Minden éjszaka csoportosan jönnek a menekültek. Ki az üldözés elől menekül, ki a nyomor elől. De vannak másfajta határsértők is. Akik nem szöknek Jugoszláviából, hanem, akiket Tito küld: kémek, gyujtogatók, orgyilkosok. Az ellenség nem alszik és ezért nekünk is nyitva kell tartani a szemünket.-— A nép szeretettel fogadja a menekülteket. Egyiket, másikat, azt, aki sokat szenvedett és azt, Aci jól tud mesélni, valósággal ünneptik. De néha azt is, akit nem kellene.

A múlt héten a szabadkai siralom- házibót szökött meg egy halálraítélt rakodómunkás, aki lábán 16 kilós lánccal jött át a határon. Egy szabadkai újság egyik példányát is magával hozta, amelyben meg volt írva, hogy azért ítélték halálra, mert Tito külpolitikája ellen izgatott. A mieink megszabadították a rozsdás lánctól, felöltöztették, aztán majd agyonetették. A menekült a nagy szerctetért szeretettel fizetett. Kocsmában, meg mindenütt, ahal ösz- szeverődött néhány ember, órákon át mesélt arról, hogyan garázdálkodik Tif és hogyan gyötrődik a sieging.

szerencsétlen jugoszláv nép. Ezt a menekültet Jovan Petrovicsnak hívják.

— Ez a Petrovics valóságos' kőitől — mesélte nekem lelkendezve az egyik határőr, akinek alkalma volt két órán át hallgatni a gyorsan híressé lett menekült történeteit. Ha sokáig hallja őt az ember — folytatta a határőr — kedvet kap arra, hogy fegyvert fogjon és fegyverrel menjen Tito ellen. Azt hiszem, Petrovics valami ilyet tervez...

— Mikor már a második határőrtől hallottam, hogy Petrovics történetei étvágyat csinálnak a háborúra, elhatároltam, hogy magamhoz hivatom, vagy inkább felkeresem Petrovicsot és megmagyarázom neki hogy buzgalmával több kárt okoz, mint hasznot. Hogy Tito és provokátorai malmára hajtja a vizet. Ezt Petrovicsnak könnyű lesz elmagyarázni. Hisz, mindenki azt mondja róla, hogy nagyon értelmes ember. Persze, az átélt szenvedések kissé megzavarták politikai tisztánlátását.

— Néhány órával azuián, hogy elhatároztam, beszélek Petrovicscsal, épp abban a faluban volt dolgom, ahol akkor Petrovics tartózkodott. Késő estig megszakítás nélkül dolgoztam. Mikor munkámat befejeztem, eszembe jutott Petrovics. Gondoltam, most beszélek vele. A termelőszövetkezet elnökénél laktam. Mikor megkérdeztem házigazdámtól, hol találom Petrovicsot, kínos meglepetés ért. Pép rovics a falu leggazdagabb kulákjá- ; nál lakott, Dévény Andrásnál, akivel . csempészés miatt már volt egy kis dolgom és akiről a csempészésnél kú- i rosabb ügyeket is fel lehetett tété-Jj le zni.

— Hát miért nem figyelmeztették jj az elvtársak arra, hogy ki az a Dé-% vény. Az a bitang kulák még valamim kárt tesz benne. Dévénytől minden kitelik... jg

— Házigazdám belátta, hogy hibái >5 követett el. Kínos, sőt veszedelmes 2 helyzetbe hozott egy menekült elv tár-§ sat. Azonnal a Dévény-portára akart > menni, hogy elhozza onnét Petrovi- S •tot. Dt én nem engedtem, éjféltájt “

odamenni — fölösleges feltűnést okoz.

— Másnap, vasárnap délelőtt megismerkedtem Petrovicscsal Templom után, a kocsmában. Megtudtam, hogy ott van, utánamentem. A kocsmában Petrovics nem ivott, vagy legalábbis akkor nem ivott, mikor és odaértem. Az egyik ikszlábú asztalon állva beszédet tartott, szónokolt, prédikált. Az ivó zsúfolva volt néppel.

Petrovics hatalmas szál férfi. Fejét sűrű, csapzott, vörösesszőke, kissé gondozatlan haj borítja. Annál gondosabban ápolja rövidre nyírott rőtszín körszakállát. A sok szenvedés ellenére kövér. Lendületesen ,beszélt hallgatóit egészen megbabonázta.

— A jugoszláv szegénység már csak bennetek bízik, testvérek! Tőletek remél, tőletek vár segítséget. Reméli, hogy ti fegyveres kézzel viszitek neki a szabadságot. A háború a jugoszláv dolgozók reménysége. Ha ma tör ki, megmenti őket. Holnap talán már késő lesz. Holnapután már bizonyosan csak egy temetőt találtok ...

Mikor Petrovics ezt mondotta, szeméből kicsordultak a könnyek. Könny- hományosította tekintete rámtévedt. Nem az arcomra, hanem az egyenruhámra. Arca vérvörös lett.

— Egy pillanatra becsuktam a szemem. Mikor kinyitottam, Petrovics jobbjával széles, lendületes mozdulatot tett és ismét szóba fogott:

— Drága, szeretett testvéreim!

í Q zemét nem tudta levenni egyen- I ruhámról. Ér. az arcát néztem, kipirult arcát, bal arcán a hosszú fehér seb helyet.

I Drága, szeretett...

! Petrovics most c ok eddig jutott.

Itt elakadt a szava.

.

| En segítségére siettem.

— Mondja tovább, Muráig főhadnagy! — biztattam. — Ha akar, ha nem — beszélnie kell.

1 A hallgatókban elállt m léltkzci Is. Mindenki megértette: Tito ügynökének uszítását hallgatták.

(A Páirtllkcungiresisrus «grík tatíirt»'- iüi; délijének bvowIsb.')