Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-16 / 63. szám

f SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! W MAI SZAMBÁN: Tagjelöltek nevelése az építőipari pártszervezetek­ben — Erősítsük pártunk parasizthetilapját, a Sza­bad FöJd-et — A sávolyi pap a béke ellensége — A jugoszláv nép fokozza harcát Tito bandája el­len — Szerkesztőségi üzenetek "\ MDP SOMOGYMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ▼IO. ÉVFOLYAM 63. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK. 1951. MÁRCIUS 16. időben és jól végzett tavaszi munkákkal a több­termelésért A bekövetkezett kedvező időjárás mellett a tavaszi mezőgazdasági munkák most már akadálytaltanul végezhetők. Eppan ezért termelő- szövetkezeteink, termelőszövetke­zeti csoportjaink és egyéni dolgozó parasztságunk a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatokat úgy végezzék el, hogy annak a mennyiségi és minőségi teljesítménye a bő ter­més alapja legyen. F.lsö tavaszi fafaj munka a simí­tás. Az ősszel felszántott földek az ősz és tél folyamán lehullott bőséges csapadékot magukba szív­ták és tárolták. Mosd arm kell törekednünk, hogy ezt a nedvessé­gei továbbra is megőrizzük a talaj­ban és ne engedjük elpárologni. Éppen ezért az őszi mélyszántáso­kat, -— függetlenül attól, hogy azokba mikor vetünk, — azonnal siniítozzukf el, hogy létrehozhassuk a talaj felső részén a morzsalékos talajszerkezetet, amely megakadá- dályazza a talaj nedvességének elpárolgását. Az időben el nemi, munkált őszi szántások a tavaszi szelek és a napfény hatására elvesztik nedves­ségtartalmukat, gyorsan megszá­radnak és kőkeménnyé válnak. Hatalmas tömegű nedvességet vesz­tünk és a kiszáradt talajban ké­sőbb nem tudjuk létrehozni az egyes növények által megkívánt m orzsalőkos - szerkezetű (magágyat. A simít óval a talaj felszínén egy laza, morzsatékos, úgynevezett szi­getelő réteget állítunk elő, amely közvetlenül érintkezik a levegővel, gyorsan kiszárad és mert a talaj alsó részével hajszálcsöves kapcso­lata megszakad, megvédi az elpá­rolgástól a talaj alsó részét. A simitozásnak van egy másik elő­nye is, mégpedig az, hogy a talaj felszínét egyenletessé teszi. Hoigy ezt elérhessük, a simitozást sose a barázdaszeletekkel e-lviránvban, vagy azokra merőlegesen végezzük, hanem ferde irányban, mert csak így érhetjük el azt, hogy si mi tónk leszedi az ormot s ennek talaját beleszórja a legközelebbi baráz­dába. ÜHepedett talajon a simító he­lyett alkalmazzunk hátára fektetett fogast, vagy túl ütlepedett, erősen kötött kemény talajnál a simítiót fogassal helyettesítjük. .4 laza szer­kezetű talajoknál sohasem használ­junk nehéz fogast, mert ez a talajt erősen porős állapotba hozza, a morzsákat széttöri és ez a poros talajszerkezet semmiesetre sem biz­tosítja a morzsalékos talajszerke- zel nedvességőrző hatását. A télen tárolt csapadék megőr­zése érdekében kerüljük tavasszal az eke hceszná’aiát és az ősszel megszólított talajt semmi szín alatt sem szántsuk meg tavasszal még- eggSzcr. A talaj nedvességének pá­rolgása annál nagyobb, minél ki­sebb a levegő páratartalma, minél erősebb a szél és minél nagyobb a talaj felülete. A levegő páratartalmát és a szél erősségét nem áll. módunkban sza­bályozni, éppen ezért arra kell tö­rekedni, hogy a talaj felszínét a tavaszi tala jmű vetéssel ne nagyob- bítsuk. Nen szabad tehát a talaj felszínét forgatással megművel­jünk és a megmunkálás közben túlzottan szellőztetnünk. A tavaszi szántással pedig éppen ezt idézzük elő, hogy a talaj felszínét majd Szántás után a felkerült alsó réte­gét kitesszük a szél és a nap hatá­sának és a benne lévő összes ned­vességet csaknem 100 Százalékban elveszítjük. Kerüljük tehát, minden­képpen az őszi szántásnak még- egvszeri tavaszi felszámítását. Azokíat a talajokat, amiket az ősz vagy tél folyamán felszántani nem tudtunk, amikor nem ragadnak, nem sárosak, sekélyen., vagy kö­zépmélyen szántsuk meg és szántás után azonnal simitozzuk és a szük­ség Szerint fosasoljuk el, hogy a morzsalékos felső réteg előállításá­val megakadályozhassuk a nedves­ség további elpárolgását. Már Vj] jams, a kiváló szovjet tu­dós rámutatott arra, hogy a mor- zsalékos talajs&erkezet az, melg növényeink számára a legkedvezőbb életfeltételeket biztosítja. Arra tö­rekedjünk. hogy ezt a morzsalékos talajszerkezetet előállítsuk és azt a termelés ideje alatt állandóan meg is tartsuk. Kedvező időjárás mellett indít­suk meg teljes erővel a vetést. Korán vesmik el a lent, hogy ha­talmas termésátlag emelkedés' ér­hessünk el- A len ősszel szántott, jó táperöben lévő könnyein felme­legedő, gyommentes talajokat kí­ván meg. ,1 [en talaját finomra munkáljuk el. Ha laza a talaj, vetés előtt is hengerezziitnk, de vetés után fel­tétlenül, hogy az egyöntetű kike­lést biztosíthassuk. A vetés 2—.? cm. mélység mellett történjen. Egyenletes lenvetést csak akkor érünk el, ha 40—40 kiló vetőmagot j a táblán keresztben és hosszában j velünk el. Vetés, után hengerez- zünk. lehetőleg henger után pedig ! tövisboronával állítsuk elő a felső ; morzsalékos szerkezetet. A korai | vetésekkel biztosíthatjuk azt, hogy a kezdeti fejlődés nem esik száraz ! időszakba és a földi bolha megje- . lenesekor lenvetésünk már annyira j erős. hogy nem tud a kártevő na- gyobbmérvű kárt okozni. .4 mák sikeres termelését is ak­kor tudjuk biztosítani, ha karán vetjük. Ez is finomra elmunkált talajt igényel. Vetőmagszükséglete i holdanként két kiló. Ilyen csekély j mennyiséget géppel csak úgy tu­dunk elvetni, ha a vetőmagot ho­mokkal keverjük. Vetőgépéket ke- | verőkkel állít juk be és nagyon vi­gyázzunk a pontos megadagolásra. Korán kell vetni a borsót is, amely |—1 ceísius foknál már csírázik. A borsót is géppel vessük, általá­ban kétszeres gabonasor távolság­ra. A gyomosodásra hajlamos tala­jon a szükséges kapálások elvég­zése miatt különösen indokolt' kétszeres gabonasor távolságra vetni. Az elsorolt fenti növényféleségek a- lehető legkorábbi vetést kíván­ják meg, éppen ezért, akik még ezeket nem vetették el, egy percig se késlekedjenek, a legrövidebb időn belül tegyék a földbe. Ezeknél a növényféleségeknél a vetési idő­bein beállott minden napi veszt er ség mázsás termés csökkentéséit eredményezheti. Ezen nővén y f élés églek mellett a tavaszi árpát is vessük el a legrö­videbb időn belül, mert sikeres termelésének az alapja a korai vetés. Ez irányban folytatott kísér­letek bebizonyították, hogy a rneg- kívántnál két héttel későbbi vetés<- nél holdanként 2, 4 héttel későbbi vetésnél A mázsával csökkent an­nak a terméshozama. A tavaszi árpa feltétlenül őszi mélyszántásban részesült talajt kíván. A takarmányárpát sűrűre kell vetni, éppen ezért 90—100 kiló Rövidesen megkezdődik 50.000 orsós fonoda építkezése Napköziotthonok, bölcsődék létesülnek Kaposváron 50,000 orsós fonoda épül még ez év folyamán. Mivel a gyár dolgozói túlnyomórészt nők lesz­nek, kormányzatunk rríár most gon­doskodik. hogy mire a gyár megkezdi működését, bölcsődét is kapjon, A bölcsőde építésére 450.000 forintot for­dítanak s a berendezésre külön 50 ez­ret. A tervrajza és a modellje a fonó­dénak és a bölcsődének elkészült A bölcsőde kétrészes lesz amely 100 gyermek befogadására alkalmas. Egyik részében a még járni nem tudók, a másikban pedig a járó gyermekek lesz. nek elhelyezve azidő alatt, amíg édes­anyjuk munkával harcol az ő jobblé­tükért és békés jövőjükért. A Kanizsai.utcában pedig már né­hány napja el is kezdték egy új kor­szerű típusóvoda építését, amelyre 350 ezer forintot fordít népgazdaságunk. Itt is mintegy 100 dolgozó gyermeke fog otthonra találni, míg szüleik a termelőmunkával lesznek elfoglalva. De az új gyermekotthonok építése mellett nem feledkezik meg a tanács az egészségtelen, óvodák átalakításá­ról sem. 75 000 forint költséggel a Cu­korgyárral szemben lévő óvoda helyett egy 4 teremből álló modern épületet alakítanak át napköziotthonná ahol már 150 gyermek nyerhet elhelyezést, A közelben pedig a gyermekek szóra­kozóhelyéül korszerű jólfelszerelt ját­szóteret állítanak fel. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE versenyt indított a Kaposvári Húsfeldolgozó Vállalat hat brigádja Párosversenyt az egyéni versenyzők A Kaposvári Husfclldoigozó Váj- átlagteljesítményét legmagasabban lalat brigádjai és egyéni verseny­zői értekezleten vitatták meg, hogy a Kongresszus fjisztefellére indult versenymozgalömban elért eredmé­nyeiket április 4-re indult felaján­lási mozgalomba való bekapcsoló­dással szilárdítják meg és emelik m-őg magasabb fokra. Magyar Zol­tán a töltő brigád vezetője ezen az értekezleten versenyre hívta az tizem 5 brigádját a következő ver­seny pontok alapján: 1. Az a brigád lesz a győztes, amelyik az elmúlt hat hét — bele­számítva a Kongresszusi hetét is — túlszárnyalja. 2. Százalék növekedésével' nem rontja a minőséget és nem növeli a selejtet. .4 brigádok a verseny felhívást örömmel fogadták el. Ezután Ká­rolyi Péter az ország második leg­jobb bőr fejtő jc versenyre hívta az üzem összes egyéni versenyzőjét ugyancsak a fenti versenvpontok alapián, hogy nőm az utolsó hat,! lésével akarják emelni és még szi- h-wom 10 hét állagát teljesítik túl. lárdabbá tenni, s egyúttal hazáink Ehhez az indítványhoz az üzem I felszabadulásának évfordulója és minden egyéni versenyzője csafla- j Pártunk iránt érzett tiszteteitiiket kozott. 'kifejezni. A verseny első szakasza felsaa- baduláisunk ünnepéig, április 4-ig, tart. Kiértékelése, a 11-, 12. cm a 13-as bérhétben elért átlagtelje­sítmény alapjául történik. E három bérhát átlagteljesítményét visz» nyitjáik az első 10, illetve 6 bérhét átlagteljesítményéhez. A Kaposvári Hús feldolgozó vál­lalat dolgozói kongresszusi ver­senyben elért eredményeikefi a mun kaiv er seb ym ozg alom kiaaélesí­Ahogy közeledik a begyűjtés határideje, ágy fokozódik a versenylendület A termén ybegyiijités ímegylánikblein A3- (lairiidcl.itn (fiottj'i'k. Egyir.e jolbib eredmé­nyek sziiietinirik mtig aiaoíkibam a kötzisié- gekiban, alholl a tanácsok a páii'isizieirve- zei'.ltal jtóll Aráin yíltijiák a népmevieí'lőlgtáirldlá't és ia toözislég íllalkióii kfcöiiit áttlainidéialn fjo- ly.ik a fefflmlágiolsíliió miuinltía. A Pálrlt ;és a tonláos íjé imiunkálját moiiiialtljia a blaPcsli jóiPáisIbam Drávaszen- tes közteléig,, adtot a heti itenveit kanjyiér- giaiboMálbat 775 sráziaílélkosam, kulkiolr/iaa- dlöiiránizalilolt 900 sziáizla/Iiékioisiami, a .niap- flaifotrgló-eöőrirónyizaltiolfc pedSg ilOO slzláza- flékoisam itlelljlelsílbeliliiéik. Jé Jiielld Itenvltelje- »íl'ésit ént ei még a osturgéíi járásiban Ink e közteléig, alboll iá d'olígoizó paflaisizltolk 'a fcufeaniCa-teilloMmyizjaltoit 195 'sízáziaCláko- söra MjesStlaÜtéik. Aíboll kiiifejlSődiölllt a MertsteoyJiendülíet, ott nlagyolbib eredmények születnek, .minit aiziofcoin a heSytoem,, laiboil ctsak „magáitól“ imiegy a begyül jltés. Küjlölnö- ®em kiiiSetjilelszlteflltie a páirlt!Siz«tviezelt a ver­sein ymozgiaJImlalt N'agyberény község­ben,, aihiol a dtoügioizió pariaiszitlok egymást túilisz’árnyatvla adják be itertnléinylferjes- llegeilkieit. A begyűjtési versenyben az élen Szabó András, n lermcbícsnporf üzemi titkára jár, akii beadási kätfeHe- zelltsléglón ifieÜüB beadott 4 mázsa ve- gyefsitleriinléinyit, ugyanakkor iniépmleive'l'ő mimikával eg|y map aíiaitt 10 imlázisia ve­gye« bermíétnylt gyüjtölllt be. iH'áromfa kiöziftsiglbein Hiolnvláitlh Imre 0 ibolldlais dtfgozö paraszt, aki be­adási kötietlezietiteégét jeíantiősiein tlúSttel- JlelsíljaMe, beladotlt mlég 4.1 mláizsa ke- myiéirigalboinlált és 2.9 máma kiukiomiciát. Ötvö'skányiban Lőozi Jóiasef, 8 hol­das dloigioraó paraszt jó (pféildláit mutált dloilgiogó p.aralszilltóirsaiiLniak, imieult az mel­lett, hogy 210 százalékosain teljesítene a beadási kötelezettségét a Kongrcsz- szusi Héten beadott 9.37 mázsa vegyes- terményt, most pedig újból 3 mázsa kenyérgabona beadásával bizonyította be, hogy megértette Pártunk felhívá­sát. A tagyüjltlésii versenyhez clsiatllakoz­fiak Ölvöskóniji MINDSZ-olsKziomyta» ks, atkiilk a Nemzetközi Nőniaip Ifezflcfétére válüalltók, hogy niópufeviellőrpárionlkii,irl 25 máizisa viegyeatcmn/éáiiyit gynljitrJUiek b». ,4 verseny győztesei Polgár .1 ózxefné és Csicsek Jenőmé lellek, akik a kitű­zött haláridőre 30 mázm vee/ye«ter- ményt gyújt öltek be. Jót ihiallaid még a hegyiüljittélsú veimén y Patomja közUvgtben (iis, aíhol a veirtslenfy eredanéniylik tippem a begyiü/jilési terveit kukoricáiból 265 száZafékoíiaim ikienyérgialbonátból ipiedig 1(50 .százallélkosan 'tieiljKisÉéttiéb a dultlg«- zó ipairaisztok. Kuba népének tiltakozása iNew-Yonk. (TASZS-Z.) A kubai La UC'tíima Hova című ha­vannai talp éltesem bírá'lljla a Ikiormiáuyl!, mert betiiMisMalí fényéig,al a réakóiós po- íistiiikiáijáivail sz'emböhiölyeakladő újságo­kat. A lap sziercmt az ellnök nem veszi fiigyiéliemlbe a imétp vétemiónyat. Kiuba népe btl'ienizfi a kubai csapiatok Koreálya BZái'l'íitáisrált. A New-Yorkba ér‘kicizieit* ll tegűjajib je- íienibétsiek szeriiinlt egyrte fokoziódlik 'az eíé- ged'atilienislég a kiaitoruáík köiri'itxm, Aa eb nök Ik'ániytleöcin voittl több tiszteli myiug­dlíjazná. 'smét amerikait neveztek ki az „Atlanti Parancsnokság" egyik vezető tisztjére A BBC és az AFP párizsi jietenitlélst ‘közöli Hiisemihiower 'egynievezid'.t főlbiadi- saáffKls&póí, lameüy szerint Biiididlie ezne- diest Ibdliyetltes s-ezéirkiairá föuiöSóké ne­veznék ki. BíkMlle ifeladatla a főbiadiszáOllás ve- zi.'rkeira és <a háborús AHDantö Szierző- dtósben résizllvevö orsizágok kanmiáinyai 'közötti „kaipcsollatiok biriosttlálsia“. Biiiddl'ie tie'nnlélszieteisiein szllratón aimierlillraii. megsínyli az elkésett vetést, mint a zab. A zabot is viszonylag sűrűn kell vetni, mert ritka vetéssel hosz- szabb lesz a tenyészidejű, bizony­talanabb és egyenetlen a termése. A vetéssel kapcsolatban a Szovjet­unióban igén értékes tapasztalato­kat szereztek. Nálunk általában a zabot 6—7 centire szoktuk vetni, a, Szovjetunióban a sekélyebb 2—3 centiméter mély vetés bizonymit előnyösebbnek. Használjuk ki a kedvező időt, a gépierő, fogat és vetőgépek jó mun­kabeosztásával hassunk oda, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat időben és jó minőség mellett vé­gezhessük cl. ,1 tavaszi mezőgazdasági munkák eredményes teljesítését csak akkor, érhetjük el, ha következetesen visz- szük a Párt és kormányunk által kiszabott feladatokat, amelyeket a növénytermesztés fejlesztéséről szó­ló minisztertanácsi határozatban megjelölt számunkra. A korai ős minőségileg jó munkáival csapást mérünk a háborús gyujtoga tokra, mert országunk erősebb, dolgozó népünk gazdagabb lesz. ; et őmagot használjunk. A vetés n íélysége 3—5 centiinétier, szára- a abb jellegű talajon ennél mélyebb- k e vessünk. Szovjet tapasztalatok s zérint a mélyebb votes kívánatos t kísérletek is igazolják, hogy mé- A jebb vetésnél holdanként kőt má- u sóval emelkedett a terméseredr k lény. z Az árpa után vessük el a zabot a s, de vigyázzunk arra, hogy a két e övén;/ vetési sorrendjének megái- e ipításónál az árpának kell az el­őbb séget biztosítani, mert szovjet g isérletek szerint az árpa jobban k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents