Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-15 / 62. szám

M DP SOMOGYMEGYEI PÄRTBIZOTTSAGA'NAK 1APJA MAI SZÁMBAN: Javítsuk meg a vezetés módszerét, erősítsük a Pért és a tömegeik közti kapcsolatot. — Az Országos Béke bizottság határozata. — A három haUtíasm képviselői újabb űrügyet keresnek a békés szovjet javaslatok elutasít ás ám. — Ki le&z az tfiső 1 Iónom fa és Lábod párosverscnyébenf VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vili. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ARA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 15. éafe...V. *&*»>■* •*WW*f* MÁRCIUS 15 Az Országos Béketanács ülésén határozatot hozott a Béke Világtanács felhívásának teljesítésére, aláírási mozgalmat indít, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt Az Qrsjjágös Bdketiamláics kedden dél beii a ipnarlamerníbeii ikibőtvfteilit t ifartoj'Jt Az ülléisetn imieigjieilleinlt Rónai Sándor. ia Magyar XiépűdöztUáraa-ság El­nöki Tanácsának Vliniölkie, Szabó Pi­rosba, a Magyar Niéplközltálrstaisiúg El nöfcü Taiiá-osá-nuk ti Ilkára, Dobi István, a rn’m-zistarl'.iatniacs elnöke, Ra’kó Anna, egéStoíéglügyi, Darvas 'Jó-Jisöf fcöaolkta- tiásütgyd rn-KirisZter, Szabó Xslttviáti» honvé­delmit, Mihály/i Era5 inépműivrDétsli. n*i- «úszterbeJyietl'eis, Andiés (El'tnaéibet és Lukács György, -Kossuth-dijais egyelte- ra tanárnők, Péter János református püspök, Beresstóczy Miíkllös, a Katoli­kus Papok Országos Edkeb»aotW%ä- nttk elnöke és - a hlzioUtislág löbib ingja, Bcreczky Aíibont reformtállus, Vető Ba­jos és Dezséry LJásafó evamgseffikns püspökök, továbbá sztahanovista mun- fcVsoik, ddllgozó panasz-tok, írók, tudó­sok rműívjészek, a bdlfcűdi és MMÖM-i sajtó tóptviseftői. Aiz ülést Míhúlyfi Ernő minisziiie'rhr- lye-tlBes, az Országos Rékefcainács itlLííkó - ra nyitotta meg, majd „An-dacs Eotasié­bct Kossuth-díjas egyetemé tanár, a Béke Viflágtaintács 'tagja tontötía' meg beszám'ol.ópá't a Béke Viiál^babáip? bor­iin! ölésiéiről •— A háború, vagy béke kéirdjése, a békéért fnftyió tar-e a jeftenitegi neímzel- közi politika döntő kérdésévé vá.VL A békemozgalom az eddigi emberi törté­nelem leghatalmasabb szervezeti moz­galmává vált. Ez a mozgial’iom nem más, minit az emberiség öravtädle?im‘ haroa ia 'háJjonis gyujtliogalllők bűnös üz!eílirn|e.ivefl, lcata'sz'lróPai-poC0ll3ká(jávt«i az amiben,. — MegmiVvekedeti a népek teOtertáMa- sa a háborús kés/ü tőd oséklkéí szem Íven. százmilliók készek megvédeni « békét. Az emberiség egytne nagyobb részei teszik magukévá a nem izei tközi Ijétemotagaiíominak art az aüapvető gom- doHaiHáil, hogy a háború nenn ifeöső ren­deltetés, nőm örök végzet, amtíljytíi széniben az emibetpiívég IbedVetttestníen: o háborút emberek csinálják, tehát az emberek meg is tudják akadályozni. Az egységes, békés Németországért vívott harc a mi békénkért is folyik — A berüitf béketaiiiáeslkiozl'usrkoii j írási kampánynál is nagyobb aláírási szükségszetrűe-n nagy helyet foglalt el j mozgalmat indít annak érdekéhen, .Vi/i igal-Német ország és Japán újra­írt fegyver zésének kérdése. NyngaiWNé- mel-orsziág újraJeófegyvarziéxe irté'MüI az •VOTcnikaii imperóailfeJlák imam képcsők Európáiban ihláibonút fodjytialton. Ugyún- «>» ia je/erttősiógle Japán újinslfellt'egylv'ar- /.■-séniek keleten. Éppen azért, a -Nffú- giü-Németország és Japán újrafelfegy- nrrzése eilen a béke megőrzéséért fo­lyó küzdelem döntő láncszeme. Azok az ágyuk, aime’íyekétt az -almeraknli lm:pi‘ rtaíislt'á'k ’áísal menwpé'gem ts-Kit»adriá<bi'.i befliyctzKjtt Krupp gyárt, ik<feftrctWtó&l ríinik ils ra-nmalk szegezve. Nagyon rossz hazafidl; lennénk, ha nem tartanánk magyar ügynek, ha nem támogatnánk minden erőnkkel a Nyugai-Németor- szág felfegyverzése ellem harcot, ha nem értenénk meg, hogy az egységes, békés, demokratikus Németországért folytatott küzdelem egyszersmind a vi­lág békéjéért, a mi békénkért is foly­tatott küzdelem. Andros Erzsiében ezután nátimtÜaltoW: a nem "kevesebb, minit 80 omsiztáiglut ikép- vrsieOő bertlinli .konferanleián a küldőt- lek egyöntetűen hamgsúfliytoizftálki, a. lényt, bogy a népekben egyre növek­szik a bizalmatlanság a csalódottság érzése ar Egyesült Nemzetek működé­sével szemben —-Az a körülmény, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete nem tud és nem akar megbirkózni a béke biztosi- fásának nagy feladatával, fokozott fe lelősségct ró a Béke Világtianácsra. mint az egész világ békeszerető népeit ténylegesen képviselő hatalmas világ­szervezetre. • Országunkban az építő- munkában való részvétel jellemzi a béke őszinte híveit — A Béke VMágtainlács berfllimi ellső ülüésónok feg,nagyobb jléltenltlőiségű ba- táirorziaiHa az, aunidl’y kiitmtomdljia, hogy a Béke Világbizottság felhívással for­dul a népekhez és a stockholmi alá­hogy az öt nagyhatalom kössön egy­mással békeegyezményt. — A meginduló nagy nemzetközi aláírási mozgalomban a magyar nép becsülettel meg kell, hogy áll'ja a he­lyéi — ifoOtyttiartlha Audios Emsáébefl. — Terlmészietiesan aizt, horgiy kii a bé­ke dgiaizii híve, a z l nemcisialk az 'ajljpiíra-s fogja megmmlátni. Országunkban az építő munkában való részvétel jellemzi azokat, akik tényleg őszintén azt akar­ják, hogy országunk a béke minél erő­sebb bástyája legyen. — Az •fiíhá'frtáisti mozgatomguaj kapós»- Í'J Uvui fokozottan le keli leplezni a béke ellenségeit érs azokah, aküür átft aristS- guukihain íüáirlteiviétsse'l, a lerírwfe síza- boilárjáíávtril, rrimäiire'k í-eatjejsztlérsétyléFí -ígj'-eketonak népi d-eiiioforácíSiifa énerj'®, •i lurmretkőzí hékenvozgullojn magytri- országti fronJ.szoikáiszál} gyerngíltSetiá. Erire aimwil is i nk/tífc aziüfcst'ig van, , mert országi«uk kűzrvel|lton«jtt szomtsztédságráiba-n -van awxaá a Jtstgo- szJátviámúk, lamúly a gyoflácaalltoö Tiífc»- briiwta jóvoliláiból ma árhtóg íte#feg\tvtar- zellt, előre tó iS ihariáMásia \u anwsnikk) -imlpteniáriiisitálkln-aik. Éppen ezért « béke megvédésére irámjuló eröfeszítésiei«k szerves része, hogy erősítjük a tamggtar 'nép szabadság szer elő, luizxnfhis «s frő si hagyományait megtestesítő rtepi Itadseregímket. — .A hiárborús gyujtogtrliólk aneglfleikr- zése, a béke megőrzése magy rifls iiébéz. íelmlait. Abban arz óriási kuadetomlKüii, amialyet a béke erői a ltá-ború itfcfwi erokík/d! Jiolytailinalk. a békémé vágyók egyre «tzéresecíó tábora Wimläihmtetien rsergítésge-t koipoö! SzJáSeu oyríJatlkoízbtá- ban. Atudiics Erzsébet a itovábbíaícítin az afáíráisi kampány során vógzöftt fir-fivi- (Jágostbő mruulkóróii beszéli. — Terjiossziiik el a hegszjéfeSebb tü>- megek körzötlt tusi a felitsnaarétsif, —- miondö'iSa; —, hogy a má örlővels -tw- viiinrk. amöivmek sjiki&res végnleSKgj(!tifitá- boiz héíkíére van .saitköégüink, egzfsatr- smind a béke védelmének terve 4* Értse m.pg minden dolgozó az aláírási kampány során, hogy a jói, vagy nősz szid végzett munka átlóstoghtiás m bé­ke kérdésében is, hogi/ iwirnteri egiffs emberen, minden ember nuinkitján is múlik: megvédjük-e a békét — fejez le be bersaédét Andics Iddafilíflbtek­11a a nagy Sztálin útmutatásait követjük, elkerülhetjük az új világháborút Andres lEírzWébeit -niaigy tapssal !foga- I békebizottsága is örömmé! üdvözli <» doiht ]>eszlámoTöl|a illán Piétclr Jlámols rn formáituis püspök, a Béke Viffláigitiainűcs tagja szióllalit fel. —- A berlinij halározatiokfciil — mion- ddtito — a bákeharc új isizialklaisizáta. lé­pett. A küzdelem hevesebb tesz aíz ed diiigiidknél. A berlini 'haitiároizaitok «Mb- gaidiálsúval, országunk, életünk erőlSít/é- Sáviét az egész magyar dolgozó nép híven 'a haitallmiais bélkieliálbojlhioz, valóm váltja az ígéretet: „Mindenütt ott le­szünk,. ahol a béke nagy ügyéért kHz deni és áldozni kell.“ Ezután Erin szí Anitáimé, a Rátoocsi Művek niunikaiérdemimndies sziilaihíáno- víistfáijla isiztóilatlt fel, majd Beresztóczv MiiíWós es'zilieír,górni prutonolllárluis 'káno­ni ok libingsúlyioizila, hiogy az emberiség és az egyház ellen vétkeznék nemcsak na a pap, aki a békeküzdet cinben ellen­séges 'magatartást tanúsít, de az is, aki közömbös, passzív maradna. Vertes Péter KössuVh-díjais író kííje- ionteUe: — Ismerjük a (nehézségeiket, dte azt is (tudjuk, hogy ha (J nagy Sztálin 'bölcs és körültekintő, de határozott útmu­tatásait követjük, elkerülhetjük az új világháborút Ilolrvátih Richard, a Katolikus Paipok Országos Békieibizoittságánlalk l'.iMKára hangsúlyozta, hogy a katolikus papok Béke Világhmács berlini illésének ha­tározatait. iRoiziSonyíi Igmáené a inClnlaffnegjIci asz- szoövok üdvöziielélt tltoíimöeslo'lltaw — A békéént foílyó htardbóí! minden magyar aisszoniy, anjti inléíltólkiéppen vegye kii a nésiztót — momdodliá­iEclk'1 Ilsltn-án, a ,k.<rrnáiromlniegyes bé- keiirodia sleztelöje, majd iMésztíiros Ági, a Magyar Népkijzlársatság KossraCh-di- jars érdemes míívésize .szölaUt fel. — Én és íioíkezier magyar kiadilónsaim ;míív.éisz»!lüjnlkikleii fogunk hurooftni ta Ké- klóént, azért, hogy miiindenki miefj-.'irlKe a békáén! follytalfiotll hanc jállanitőscgiél s flonihossagalL 'Hajáig Mária, a Rátosi .Műnek ^poa-i tárnii'iérja hlaingsúllyozilö, liogy a magyar fiatalok nagy örömmel és lelkesedés­sel fogadtála Béke Világtanács hatá­rozatait. (Ezután Stotol'-lay A-rlhur, a Magyar Nópközilár.sas'ág Kosisuifh-dájais, kiiivúlo művésze (hiaJláiroaald jiaivaislliaitolt iterjie^z- feitt elő. Az iifflésicin réstziivievök peoTöfcig itörtó ílléllkes fapssjail jutlIlaMlák kífejiezéiS- re, hagy nnnaOc mSlndieVi bdtüplwll' egyoténtenieik, a béiklééftt harwoíló mlagyar drüjgoaó mi'lltrólk n ea-ébtem eüfoigladiálk és hii-itánozalltltá téma ellik. (Az Országos Béketanács határoznia a 2. oldalon.) i „Talpra magyar, Jfi a haza, itt az idő, most, vagy soha", szavalta népünk nagy J&Xtöje, Petőfi Sándor 1848 már­cius tő-én, t03 évvé! ezelőtt, azon '< történelmi 'jelentőségű napon, amikor m fdbbágyfeifszabadítwmxl az első for- rmíabmi bfipést megtette népniik a feu- dtílis maráddángók .elsöprése felé. A függetlépségért vívott harc akkor elbukott, mert túlerőben vált a nem­zetközi reakció és a szabadságharc h- bi rátis nemesi vezetése lehetetlenné tet­te a teljes szabadság kivívását. Elbu­kott mért nem volt még erős munkás­osztály, amely eredményesen vezette, tíimógcftit'a volna a magyár nép sMhad- sághnreát. iS irictgyjai örökséijet hagyták ránk s mMu&r amelyért küzdöttek, 1945 áprills 4-e vedásította meg a hús Szovjet Jiadsereg vívta ki számunkra mikor sa zsarnoki elnyomd* alól feiísza. badította dolgozó népünket, meghozta számunkra >az igazi szabadságol. Azt, hogy ma a 103 küzdelmekkel teli esztendő után büszke érzéssel ün­nepelhetjük március 15-ét. és végrehaj­tottuk annak örökségéi, a 'Szovjetunió­nak kösznöh etjük, Pártunknak, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, munkásosz­tályunk és dolgozó népünk etn&dlnényes harcainak, erőfeszítéseinek. ,,Nekünk jutott az. a történelmi feladat ■— imon- didla Rákosi elvlárs hogy Vctlóta- váltsuk és teljesíts ül; mindfizt, amiért 1948 ftösei Kossuthot, Petőfivel, Tán­csicsai az élükön küzdötbek.‘‘ 48 örök­sége sókat jelent számunkra; harcot a nemzeti függetlenségért, harcot a dol­gozó ■ nép, mindenekelőtt a parasztság felszabadításáért, harcot azért, hogy népünk ura’kodóvá váljék a politikai, gazdasági hatalomban, gazdája tegyen • : országnak. Mindazt, ami 48-ban elbukott, győz­tesen vívtuk ki, Pártunk vezetésiével eredményesen valósítottuk meg. Ha­zánk erős, független ország, munkás- oszlályunk, dolgozó népünk saai&W/. Ezl a szabadságot, a kivívott eredmé- nyeket a nemzetközi reakció, a belső bitangok, kémek, kuiákok, jobboldali j szociáldemokraták, klerikális redkeio ügynökei örjöngő dühvei fenyegetik. Penyegciik békénket, függetlenségün­kéi, emberek millióinak életét. De bárhogy fenyegetőznek, bármi­lyen dühvei tárnádnálc, 49-et, 19-et nem tudják többé felidézni. Dolgozó né­pünknek van hazája, melyet •kész meg­védeni és meg is tud védeni. A béke, a haladás erői -több, miiint 800 milliós tábort képeznek, melynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. Ezt az erőt nincs fegyver, mely le tudná győz­ni. A gyarmati népek szabadságharca, a sztrájkoló francia munkások, angol dokkmunkások, föhlfoglaló olasz leí­rásitól; is mélyen kifejezésre juttatják ezt. A Szovjetunió léte, állandó gazdasági, /lolitikai támogatása, segítsége lehető­vé teszi számunkra, hogy csak egyik kezünkben tartsuk készeniéiben a fegyvert, a másikkal szerszámot fog­junk, bogy fokozzuk az eredményeket, növeljük a termelékenységet, termelő munkával védjük 48 örökségét, függet­lenségünket. Erősek vagyunk, de még erősebbeknek kell lennünk. Fokozni kell a termelő munkában való helyt­állással erőnket, hogy miközben to­vábbvisszük 48 örökségét, gyors lép­tekkel tudjunk haladni a szocialista társadalom felépítésében. Március 15-ét ma, 103 esztendő eltel­te után azzal ünnepeljük m\éltóa.n, ha 48 szellemében harcos lendülettel ve­szünk részt a termelő munkában, ha üzemeinkben, a barázdák között, a gazdasági élet minden területén a mai ünnepen munkánk, tudásunk legjavát adjuk. Március 15 az ifjúság ünnepe. Példa- mutatás a mi fiatátjaink számára. Olyan példamutatás, melynek a hala­dó ifjúság körében történelemformáló I neje van. A péidpt, melyet a 'márciusi ifjak ímjyl'jlc ránk örökségül, éte/rön u megalkmnist nem ismém Petőfivéi, a mi ifjúságunknál; tovább kell 'Minin*. Élre kell törni a termelésben, hmufái- bmn, iHTrcostm kiállni a béke mellett hisz a feladat semmive! sem kisebb a márciusi Ifjak feladatainál. Nem le­het tehát kisebb a lelkesedés, a haza­szeretet, az önfeláldozás sem. Ifjúsá­gunknak az első sorokban kell küz­deni h haladásért, népünlc feiemcike- désdérí a munkapadoknál, földeken és iskolákban egyaránt. 48 fiataljainak öröJrségét tovább keli vinni a beteljesedésig, hogy mindttsii amiért ’ 48-ban küzdöttek, amiről 48 nagyfái álmodozldk, Pártunk vezetésé­vel valóra váltsuk. Csak ha ebben a harchán élenjár, akkor tud ifjúságunk méltó örökösévé válni 48 fiataljairutk. Csak égy \tud Pártunk jobbkezévé vál­ni ifjúságunk s mint Rákosi etvtárs mondottja: „betölteni Póriunk mellett a;' a szerepet, melyet példaképe, a Komszamol tölt be Szovjetunióban“. Váljon ifjúságunk « szocialista építés rohamcsapahwú, hogy tevékeny közre- müködésévéL Pártunk vezetésével fel­építs ük a boldog, szocialista Magyar- országot. 48 őrökének ' továbbfejlesztése, bé­kénk védelme, dolgozó népünk nvIUóit mozgósítja. Pártunk vezetésevet sikeres harcot folytatnak ifjúságunk mellett a ma­gyar anyák is. A magyar nők harco­san állnak ki a béke védetnie melleit, mert két világégés fa [faszt alakiból tud­ják. mit jelent a háború, melynek puszta gondolata ökölbe szorítja a ke­zeket, magassabb termelésre serkenti a kart. Március 15 ünnepe a munkás­asszonynak, a kérgeskező parasztit'~z- szonifóknnk, háziasszonynak, tisztvise­lőnek egyaránt, akik 48 örökségét, a békét, s-zábadságot akarják. .4 szabadságolt ünnepli ma dolgozó IKtraszifsúgunk, nemzeti függetlensé­günket, népünk nagyjainak emlékét s azokat, akik 48-ban küzdöttek ezért, a mezőkön, ’ a barázdák közölt is lel- ksebben megy ma a munka, mert meg­valósult 48 öröksége: szabadok, övék a főid. Pártunk győzelemre vitte ezer­éves vágyukat. Egész dolgozó népünk boldogan ün­nepel: szabad hazában, szabadon, ma ötödször a 103 év alatt. Ezen az ünne­pen a munkahelyeken mindenütt ma­gasra ugrik a százalék, a jobb minősé­gi munka kifejezője együttérzésünknek 48 nagyfáival, kiknek emlékét örökké őrizzük. Kifejezője a boldog holnap­nak, melyért pártunk vezetésével har­colunk', továbbfejlesztve 1948 öröksé­gét. Pártunk II. Kongresszusa megmutat­ta azokat a feladatokat, melyek elöl­tünk állítok a szocializmus megvalétsí- tásában. Feladataink épp oly nagyok, mint a 48-as szabadságharcosaké volt, hisz nekünk is szabadságunkat kell védeni, eredményeinket, alkiotásaínkáf, melyeket eddig megvalósítottunk. Jö­vőnket kell védeni, mely Pártunk ve­zetésével a nagy Szovjetunió és a test­véri népi demokráciák baráti segítsé­gével tkorlátlan lehetőségeket tár fel elöltünk. Ehhez a teremtő munkához alkotó munkáskezekre van szükség, magasabb munkateljesítményekre a munka frontján, telkes hazaszeretetre, harcos kiállásra a béke mellett. Sze­re tét re Pártunk iránt, mely győzelem­re vezet bennünket, a Szovjetunió iránt, amely legfőbb támaszunk, leghű­ségesebb barátunk, szövetségesünk. Mindez megvan dolgozó népűnkben, aki mély megvetéssel gondol az 1948-as szabadságharc árulóira és azok utódai­ra, az imperialistákra, akik ma egy újabb háborút akarnak kirobbantani. Százmilliók szívében gyújt harci lán­yát világszerte a 48-as hősök jelszava: Szabadság! Ezt védik a sztábad nemze­tek, ezért ragadnak fegyvert elnyomóik ellen a gyarmati népek. l£ harc első- I szülöttje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mind messzebbre veti Jo: bogó fényét és melynek tüzet nem le­het elfojtani többé. Lobog és egyre messzebb világít, míg az egész világon testet nem ölt, tartalmat nem kap az eszme, amiért 48-ban nagyjaink, a má­I sodik világháború alatt a dicső Szav- I jet Hadsereg, napjainkban a gyarmati népek fegyverrel küzdenek, s amelyért mi is építünk, harcolunk. Népünk minden ereje megfeszítésé­vel harcol a békéért, boldog holnapunk megl eremiéséért, egységbe forrva a munkás és paraszt, értelmiségi, krsipa­I ros, tudós és katona. Legyen a mai ün­nep ifjúságunknak, dolgozó népünknek olyan üóiüeipe, amikor munkában, a magasabb tejcsítményben juttatunk ki­fejezésre: egyek vagyunk új hazánk felépítésében, békénk védelmében, hű örökösei vagyunk máricus 15-e igazi ' eszméjének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents