Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1917
Az iskolai év története. 1. Intézetünk s a háború. ♦ A múlt, 1916—17. iskolai évet azzal a reménnyel zártuk le, hogy a szünidőben visszatérünk otthonunkba s szeptemberben már az anyaintézetben kezdjük meg a tanítást. Ámde — sajnos — nem így történt. Bár a több iskola mind visszatért Sepsi- szentgyörgyre, a mi inézetünk épületét kórházi célokra foglalta le a hadvezetőség. így kénytelenek voltunk az 1917—18. iskolai évet ismét Debreczenben megnyitni. Csakhogy most már új helyiségről is kellett gondoskodnunk, mert a Dóczy-intézet a tavaly átengedett torna- és dísztermet az idén már nem nélkülözhette. A helyiség kérdése aztán úgy nyert megoldást, hogy a Yk. Miniszter úr őnagyméltósága intézkedése folytán a helybeli Siketnéma-intézet egy részét .kaptuk meg hálóhelyiségek és betegszoba céljaira, továbbá az Egyház-tér 5. sz. alatti s a ref. Egyház tulajdonát képező épület emeleti helyiségeit is kibéreltük, s azokba nappali szobákat, igazgatói irodát és 1 szobából álló lakást, intézeti konyhát, kamarát stb. rendeztünk be. A tanítás céljaira más, alkalmasabb helyiségeket nem kapván, ismét a Dóczy-intézet tantermeit vettük igénybe minden d. u. 2 -7-ig. Hátra volt még a gy akorló-iskola kérdésének megoldása, mert a tavaly e célra igénybe vett Dóczy-intézeti ref. elemi iskola a polgári leányiskola felállítása miatt tanítási idejét a délutáni órákra, tehát nekünk nem megfelelő időre helyezte át. A kérdést úgy oldottuk meg, hogy a Szent Anna-utcai rk. leányiskola négy alsó osztályát, s az Egyház-téri ref. népiskola V—VI. osztályát kértük el. miket az illetékes Iskolaszékek készséggel át is engedtek. így felkészülve szept. 10-én hozzá fogtunk a rendes tanításhoz, ami most már a tavalyihoz képest elég rendI. í*
