Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1907
4 Önfeláldozó munkája, kötelessége teljesítése közben támadta meg a pusztító kór s 6 napi kinos szenvedés után február hó 29-én sarlachban kiszenvedett. Halála, mely szüleinek pótolhatatlan veszteséget okozott, veszteség annak az ügynek is, melynek szolgálatában állott s melynek életét szentelte. Halálakor az intézet is részt kívánt a gyászból. Külön gyászjelentést adtunk ki, ravatalára a tanári testület, növendékek, a gyakorló-iskolai tanulók koszorút helyeztek, temetésén képviselve volt az intézet tanári kara s növendékei. Március hó 26-án tartott rendes gyűlés pedig, boldogult Nagy Mariska érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta. Március hó 1-től a tanév végéig gyakorlóiskolánkat Gernárd Róza, intézetünk volt növendéke vezette, kinek lelkiismeretes, buzgó s eredményes munkájáért ezen a helyen is hálás köszönetét mondok. Hegyesi Jolán r. tanítónő január 27-től február 1-ig s február 6-tól 24-ig volt beteg. Betegsége idején óráit Csépány Margit és Töttösy Éva nevelőnők látták el. Fábián Szilárd r. tanítónő szeptember 11-től 15-ig s március 9-től április 5-ig volt beteg. Óráit szakszerűen Csépány Margit nevelőnő látta el. A zenét március 24-töl május 29-ig — az uj zenetanár megérkezéséig — Töttösy Éva nevelőnő tanította. Gál Ilona r. tanítónő január 3-tól 10-ig s február 20-tól 23-ig volt beteg s május 12-től 15-ig, május 17-től 25-ig pedig családi ügyei miatt volt szabadságon. A testület többi tagjait csak 1—2 órában kellett helyettesíteni. Tanítás, nevelés. Intézetünk az elmúlt tanévvel fennállásának 16. esztendejét töltötte be s ezzel az esztendővel az intézet beléletében nagy változások kezdődnek. Nevezetesen a nagyméltóságu miniszter ur az 1907—908. tanévtől kezdve intézetünknél működő benlakó s. tanítónőket, Gál Mária zenetanitónőt s Révész Györgyi rajztanitónőt a bentlakás kötelezettsége s az internátusi teendők végzése alól felmentette s ezen teendők végzésével Csépány Margit és Töttösy Éva polg. iskolai tanítónőket bízta meg, a kik nagy buzgósággal végezték nevelőnői teendőiket. Minden idejüket a növendékek között töltötték, a kiknek tanulmányaikban nagy segítségükre voltak, a mennyiben a napi feladatuk végzésében támogatták őket, a gyengébb tanulókat
