Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1900

Vájná Mihály polgári fiúiskolái rendes tanár született Kovásznán (Háromszék vármegyében) 1854. május havában. Szülőhelyének elemi iskolájából a nagyenyedi Bethlen-fötanodába lépett s a gymn. V-ik osztályából a dévai állami tanitóképző intézetbe ment át, melynek évfolyamait végezte és elemi iskolai tanítói oklevelet nyert. 1875 ben a kovásznai államilag segélyezett községi fiúiskolához hivatott meg, hol elébb rendes, majd igazgató- tanító volt 19 évig. 1893. évben Budapesten a Padagogiumban a nyelv- és történettudományi szakcsoport tárgyaiból vizsgára állott s felső nép- és polgári iskolára képesítő oklevelet nyervén, 1894. október 20-án a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi Minister ur a helybeli állami polgári fiúiskolához nevezte ki, hol jelenleg is tanit.

Számos paedagogiai s másféle közérdekű czikke jelent meg a különböző lapok hasábjain. Értekezéseivel pályadijat több ízben nyert.

1900—901. évben a tanitónőképző intézet I. osztályában, mint óraadó, heti 1 órán tanította a magyar és német szépírást.

Joós Imre született Kis-Borosnyón (Háromszékm.) 1864. év január 28-án. A teljes elemi iskolát szülőhelyén és Zágon (Háromszékm.) községében, a felsőnépiskola 4 osztályát Sepsi-Szent-Györgyön és Hosszufaluban (Brassómegye) végezte. Hosszu- faluban művészeti hajlamait követte, midőn az ottani műfaragó tanműhelybe is belépett, honnan az 1881—82-ik iskolai évben a budapesti magy. kir. Iparművészeti Tanoda szobrászati szakosztályának lett növendéke s annak elvégzése után pedig a budapesti állami Polgári iskolai Tanítóképző iparés rajz szakcsoportjának, hol az 1888-ik év junius 24-én, jeles minősítésű polgári iskolai tanításra képesítő oklevelet nyert.