Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1941

Körösi Csorna Sándor.

Az 1942. év nagy székely testvérünkre való emlékezés esztendeje volt. De az az emlékezés az idő és tér végtelenjében örökéletü, mert Körösi Csorna Sándornak az embernek és tudósnak élete, munkássága nemzetünk és az egyetemes emberi művelődés történetében túlnő az idő és tér méretein. Büszkeségünk, hogy a miénk volt, büszkeségünk, hogy szőkébb hazánk, a Székelyföld mondhatja magáénak. Lelkisége, egész élete a székely lelkiséget és sorsot példázza. — Körösi Csorna Sándor életcélja a magyarság őshazájának felkutatása volt. Fajának hazájának szeretető az a humusz, amelyből ez a gondolat kivirágzott. Egyénisége felolvadt a nemzet egészét, a nagy magyar közösséget érdeklő ködbeburkolt őstörténet felderítésének munkájában. — Nem ismert öncélt, áldozott, lemondott, vállalt szenvedést, nélkülözést és csalódásainak egén is mindig megtalálta a reménység szivárványútját, amelyen újra elindult, hogy célját elérje. A székelység szívósságát, akaraterejét szimbólizálja. A hun utódok 1500 éves múltja is küzdelmek, fájdalmas csalódások, nehéz történelmi sorsfordulókkal telített. De ezek életerejét nem törték meg, csak nagyobb lendületűvé tették s mindent átütő, fajszeretet- töl áthatott, hősi tettekbe robbanó akarattal, áldozatvállalással küzdött az ősi földért, megmaradásáért. Körösi Csorna Sándor népére, akárcsak nagy fiára nem egyszer ámuló csodálattal és tisztelettel nézett a világ. Emberek, népek, nemzetek a lelkűkből sugárzó fénnyel Írják be nevüket az emberiség történetébe. Ezért Körösi Csorna Sándor és népe, bárhogy fordul a világtörténet szekere, halhatatlan, örökéletü.

Bibó Erzsébet.

Az iskola rövid története.

Intézetünk rövid, de dicsőséges múltra tekinthet vissza, a román megszállás alatt a magyar szellemiség egyik erőssége volt.

Az 1918—19 iskolai évet még a magyar királyi állami polgári leányiskolában zártuk le. 1919. nyarán indult meg a román megszálló hatalom tanügyi hatósága, hogy intézetünket a román állam nevében átvegye. Az átadás szomorú ténye megtörtént. Az épület, a felszerelés tulajdonosa a román állam lett, de a tantestület egyetlen tagja sem vállalta az állami szolgálatot, egyik része kivándorolt a szabad magyar földre, másik része az idegen uralom alá került székelység szolgálatára szentelte életét. Az iskola nélkül maradt tanárokat az ősi Székely Mikó-Kollegium fogadta falai közé s megindult a munka a református polgári leányiskola felállítása érdekében, Hála a Minden