Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1917
12 mesvári versenyen, s e mérkőzésben is ifjúságunk híréhez méltóan állja meg helyét, gyarapítva, öregbítve intézetünknek a testgyakorlásban kivívott érdemeit, becsületét. Tornászcsapatunk tagjai a versenyeken kívül is kitűnnek komoly, fegyelmezett és a diszzászlóhoz illő magatartásukkal, miért is nekik s élükön Petrás Györgynek méltán fejezi ki kollégiumunk elöljárósága meleg elismerését. Petrás pedig halad tovább a maga utján. Nemcsak nevel s tanít, de állandó figyelemmel kiséri a tornázás egyre növekedő irodalmát is. Mindenütt ott van, hol tanulni, okulni lehet. Gyakran fordul meg Budapesten, jelen van az ott rendezett nagyobb- szabásu versenyeken, megfigyeléseket tesz, tapasztalatokat gyűjt; felhasználja saját eljárása tökéletesbitésére, értékesíti tanítványainak oktatásában. Minden célszerű újítást szívesen fogad, vezet be s honosít meg. így 1910. május 1-én a négy felsőosztályból összeválogatott csapattal egy svéd tornaórát mutat be, az összegyűlt előkelő közönség nagy érdeklődése mellett és a német tornarendszer megszokott mutatványaitól főleg nagy változatosssága által eltérő, több ízben hazafias da'okkal is fűszerezett svéd tornászattal általános tetszést arat. 1912 junius első és második napján ismét kerületi tornaverseny szólította sorompóba kollégiumunk ifjúságát. Ezúttal Kolozsvárt tettek bizonyságot róla, hogy ebben az intézetben állandóan a hagyományos, régi jó szellem maradt az uralkodó; az, a mely a gondjaira bízott ifjú sereg szellemi és testi képességeinek harmonikus fejlesztésén munkálkodik. Derék ifjaink ezúttal is bebizonyították, hogy méltó utódai a kitűnő elődöknek, megértő tanítványai derék mesterüknek ; helyüket becsülettel állották meg, versenytársaikkal szemben kemény ellenfeleknek bizonyultak. Közfel- ttinést keltettek legnagyobb szabatossággal keresztülvitt, mintaszerű szabadgyakorlataikkal, egyéni versenyeikkel pedig illetékes tényezőkre a legjobb benyomást gyakorolták s igy újabb csokrokkal gazdagították a dús babérkoszorút, melyet szakavatott vezetőjük s oktatójuk, Petrás György homlokára s egyúttal e kollégium és a székely faj dicsőségére fontak. íme! nehány lap Petrás György diadalmas pályafutásának történelméből. A puszta visszaemlékezés, az egyszerű felsorolás melengető lelkesedéssel tölti el keblünket. Színes, ragyogó képek vonulnak el szemeink előtt, kipirult ifjú arcok jelennek meg, csupa öröm, diadal, élet mosolyog felénk ; képzeletünk himes, napsütötte mezőkön jár és csak, ha feleszmélünk csap meg a zordon való
