Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1916
7 lézségtikkel megszerezték és hosszú ezer év viharai között vérük gyakori ontásával épen megtartották a mi számunkra, de kötelez saját életösztönünk, és kötelez mindenek felett saját véreinknek a különböző csatatereken immár patakokban kiömlött vére. Ti jól tudjátok, hogy az ellenség még mindig itt van határainkon, s folyton döngeti, töri Kárpátjaink kapuit, hogy újból birtokába vegye ősi földünket, s újból kezünkbe nyomja a keservesen megismert vándorbotot. Nem-e hazafiui szent kötelességünk tehát, hogy mi is az érettünk és jövőnkért küzdő véreink sorába lépjünk, s óráról-órára, napról-napra pontosan és lelkiismeretesen elvégezzük azt a munkát, melyet a gondviselés számunkra kijelölt ?! . . . Kedves fiaim 1 A történelmi idők, melyeket átélünk, nem engedik meg, hogy most távoli s talán elérhetetlen célokat tűzzünk magunk elé. De azt igen is megkövetelik, hogy azt a szellemi tőkét, melyet az isteni gondviselés birtokunkba juttatott, szorgalmas és kitartó munkával napról-napra gyarapítani igyekezzünk, s minden pillanatban készüljünk arra, hogy e szellemi kincset nemzetünk szent érdekeinek szolgálatába állítsuk. Én jól emlékszem, s bizonyára ti sem felejtettétek el, hogy immár nyolc hosszú hónap merült az idő végtelenjébe azóta, hogy a múlt iskolai évet iskolánkban bezártuk, s szellemi tőkéteknek gyarapítására irányuló törekvésetekben titeket közvetlenül támogathattunk. Vájjon hányán mondhatjátok el nyugodt lelkiismerettel, hogy azóta jó szándékotokból, vagy a viszonyok kényszere alatt egy pillanatot sem vesztegettetek el addig gyűjtött és felhalmozott szellemi tőkétek gyarapítására ? Vájjon nem érzitek-e, nem tapasztaljátok-e napról napra igen sokan, talán a legtöbben, hogy a kényszerű szünet hosszú ideje alatt korábbi ismereteitek nagy részben elhalványodtak már elmétekben, s épen azért megfeszített szellemi munkára van szükségetek, ha komolyan akarjátok, hogy az előttetek álló uj iskolai esztendő kitűzött munkáját sikeresen elvégezhessétek ? Kedves fiaim, iskolánk tanári kara és elöljárósága a mostani súlyos időkben is minden szellemi és anyagi áldozatra kész érettetek, sőt annál szívesebben hoz áldozatot, minél nagyobb nehézségeket kell legyőznie, hogy tanulásotok zavartalan folytonosságát és végső sikerét biztosíthassa. Kollégiumunk tantermeiben, interná- tusában és konviktusában az érettünk vérező katonáink sebeit gyó-
