Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1913
5 köri záróiiiinepélyen szenteltünk pár percet. Báró K e m é 11 y Zsig- mond sötét tanulságokat von le az emberi életből, elbeszéléseiben az élettel inkább meghasonlásba hozza lelkünket, mintsem kiengesztelné vele, lerombolja eszményeinket, sivárságnak mutatja beléletünket, inelyhez vigasztaló szava nincsen. Mint ő mondja : „Önismeretre törekedni az Isten parancsa, a világvégzet, mely az egyéneket és népeket csalódásaik által bünteti.“ E mondat első szaka jelzi Kemény Zsigmond világnézetének mélységét, a másik pedig önkéntelenül elárulja annak hangulatát. Nála az őskori népek büntető fátumában való hit éled fel újra ; hiszen benne a költő s éles ésszel mutat nyomaira a filozófus, mert ő az egyéni örömök romjai fölött, az egyén iránti skepsis alapján építi föl világnézetét ; az önismeret válságán keresztül hatolt világismeretre.1 Madách I. E két merőben ellentétes világnézetnek kibékitője méltatása, és mintegy a mai helyes világ felfogásnak kifejezője M a- d á c h Imre, „a ki az Ember tragédiájában az emberi értékeket vizsgálja meg újra, szabad, kételkedő, éles gondolkodással. Madách az emberiség leikéből beszél, midőn a kétségbeesést erős kézzel eltávolítja és arra buzdít bennünket, hogy habár munkánk foganatját nem ismerjük, ne mondjunk le, hanem éljünk a közösségért, mert küzdelmünk maga magában, a lélek öntudatában találja jutalmát; ez az öntudat pedig a maga ősi forrására, isteni eredetére vall. Nem tudjuk, hogy hová visz bennünket a történet árja, de lelkünk isteni ereje érezteti velünk, hogy Isten intézi a világ sorsát. Küzdjünk tehát, mert bízva küzdhetünk.“2 Madách Imre halálának félszázados évfordulója tulajdonképen a jövő iskolai esztendőre esik, de, ha már az önképzőköri elnök róla megemlékezett, a megemlékezés koszorúját sírjára ez alkalommal is leteszem. Olvasgassátok azért kedves tanuló ifjúság szorgalmasan e nagy íróknak müveit, hadd érezzétek át nemes törekvéseiket, hadd válljék e megemlékezésem lelketeknek épülésére, hadd erősödjék bennetek a szépnek, jónak és nemesnek szeretete, mert a nemzeti öntudatnak — Mikó Imre gróf szerint3 — forrása a hon‘Péterfy Jenő összegyűjtött munkái. Budapest, Franklin Társulat. I. köt. 1901. 117. 1. '- A 1 e x a nd e r Bernát: Madách Imre : Az ember tragédiája. Budapest. Athenaeum. 1900. 289. 1. s Irányeszmék. Pest. 1861. 68. 1.
